Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-04 / 154. szám

A mezőgazdasági tudomány műhelyének „titkaiból“ Ahol a Duna—Tisza közi gyümölcstermesztés további felvirágoztatásáért küzdenek Már sokat hallottak a kedves olvasók a Duna—Tisza közi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet munkájáról, hiszen számos cikk­ben megemlékeztünk erről. Na­gyon érdekes és hasznos munka folyik az intézetben a paradi­csom- és rozsnemesítéstől kezd­ve a virusbetegségek kutatásáig. Eddig azonban kevés szó esett az intézet gyümölcstermesztési és kertgazdasági osztályának te­vékenységéről. Ez az osztály Cegléden székel. Tekintsünk be a munkájába néhány pillanatra. Tájfajtákat gyűjtenek Megtudtuk, hogy ez a részleg 1950-ben létesült és 1955-től ala­kult osztállyá. Áz itt dolgozó ku­tatók egyik hasznos tevékeny­sége a különböző gyümölcsfaj­ták begyűjtése a Duna—Tisza közéről. A tájfajták a természet és a termelők szelekciós tevé­kenysége folytán, a táj adottsá­gaihoz legjobban alkalmazko­dott, értékes fajták. Kecskemét, Tiszakécske, Cegléd környékéről barack, 1 »iákról, Apostagról meggy-tájfajtákat gyűjtöttek be. Számottevő az alma- és az őszi- barackgyűjteroényük is. 'Á be­gyűjtött egyedek törzsszámot kapnak. Mar eddig több mint 1700, törzsszámmal ellátott fá­juk van. A törzsszámozott fajtákat tp- vább szaporítják. Az ősszel kö­zel 120 000 fát adnak el a fais­kolából a termesztőknek. Ezek a fák az említett törzsfák szaporu­latai. Ezt a tájékoztatást Plavecz Jó­zseftől kaptuk, aki a faiskolai részleget vezeti. Érdemes részle­tesebben szólni az egyéb kutató munkáról is. Száznyolcvanhárom fajfa őszibarack A meggy idegen beporzó, azt kutatják, hogy melyik fajta me­lyikkel porozódik legszíveseb­ben, mi az oka a terméketlen­ségnek és így tovább. Vizsgál­ják a kajszi korai gutaütésének okait is. Figyelik az anyagcsere, valamint az alanyhatásokat, vagyis, hogy egy-egy fajta ala­nyon hogyan viselkedik, fejlődik, milyen termést hoz a rászemzett nemes fajta. Még el nem döntött vélerricVy szerint a vadkajszi- slany a legkedvezőbben hat a nemes gyümölcsre, Nagyon értékes az osztály őszibarack-gyűjteménye. A múlt­ban a szakemberek zöme azt ál­lította, hogy a Duna—Tisza kö­zén nem érdemes jelentősebben foglalkozni az őszibaracktermesz- téssel. Azzal érveltek, hogy'az őszibarack érzékeny a fagyokra, a fák általában rövid életűek, nem kifizetődő ’ a gyümölcs fo­lyamatos termesztése. A gyakorlat, a szegedi é$ a szatymazi termesztők bebizonyí­tották, hogy nincs igazuk ezek­nek a szakembereknek. Ezeken a helyeken’ már hosszú idő óta termesztik és mindig sokat szál­lítanak exportra. Áz osztály ed­digi kutató munkája is azt bizo­nyítja, hogy érdemes az őszi­barackkal foglalkozni. Rendkí­vül értékes, kedvéit’ gyümölcs, nemcsak’’itthon," hanem külföl­dön is. 183 fajtát gyűjtöttek Ösz- sze, mindegyikből három ía van. Azt vizsgálják, hogy melyik fajta a legalkalmasabb a Duna— í’isza közi termesztésre. Az ed­digi kutatás szerint a homok gyöngye és a Cegléd szépe a leg­jobban bírja a fagyot. E két faj­tát érdemes tehát termeszteni a mi vidékünkön, Alma- és körtealany­hatás-kísérletek Csöbönyei István tudományos segedmunkatárs nemcsak az Őszibarackról beszél szívesen, hanem a különböző alma- és körtealanyhatás kísérletekről is. Miközben bejártuk a gyümölcsö­söket, elmondta, hogy egyes ne­mes gyümölcsök a különböző vád alanyokon hogyan fejlőd­nek. Vannak összehasonlító kísérle­tek is. Harmincfajta olasz almá­juk és 16 fajta olasz kajszijuk van. Az összehasonlításnál fő cél az, hogy megállapítsák: a ma­gyar fajták mennyiben verseny- képesek a külföldi fajtákkal a világpiacon. Az eddigi eredmé­nyek szerint a mi gyümölcseink szebbek, zamatosabbak, mint a külföldiek, Egyszerű módszerrel két héttel előbb érlelik a szamócát A bogyós gyümölcsűek, főként a szamóca termesztésének prob­lémáit is kutatják. Azt vizsgál­ják, melyik a legkoraibb fajta, melyik bírja legjobban a szállí­tást, melyik áll legjobban ellent a különböző betegségeknek. A nemesítési munka mellett egyszerű agrotechnikai módszert dolgoztak ki, hogy meggyorsít­sák a szamóca érését. Keretre üvegablakot helyeznek és a nap sugarainak hatására meggyorsul a növény fejlődése, a gyümölcs érése 10—15 nappal. Anyagilag nagyon jelentős ez a könnyen alkalmazható módszer. Az, első termés kilóját 120 forintért ad­ták ej, Nem jó a hűtőgép A laboratóriumban is szorgos munka folyik, itt a gyümölcsösök cukor-, savarányát, valamint C- vitamin- és szárazanyagtartal­mát kutatják. Éppen egy bada­csonyi fajta cseresznyét dicsér­tek la szárpa P 478 volt), a szá- razapyagtartaíma 23,6 százalék, a szokásos 17—18 százalék he­lyett. Van a laboratórium dolgozói­nak egy nagy’panasza. Á Buda­pesti Hűtőgépgyár által felsze­relt villamos hűtőgép sohasem jó. Tavaly csak két napig tud­ták ’használni, most is húzzák- halasztják a megjavított gép be­szerelését. Ez jelentős károkat okoz a laboratórium niunkájá- nak, mert a naponta beérkező nagy tétel gyümölcsöt nem tud­ják rendesen megvizsgálni, mert közben megromlik. Helyes volna, ha a laborató­rium dolgozóinak ezt a panaszát minél előbb orvosolná a Buda­pesti Hűtőgépgyár. * Az osztály dolgozói sokoldalú munkát végeznek a Duna—Tisza közi gyümölcstermesztés további felvirágoztatásáért. Hasznos ku­tató tevékenységüknek az egész ország hasznát látja. Hulladék zsiradékot szappanra cserél a földművesszövetkezet. — Cseretelep: Kecskemét, Szé­chenyi tér 6. sz. 980 cyÜLzakadult EGY ILÓ Az elmúlt szomba­ton történt, délután 2 óra tájban, amikor ár­nyékban is harminc fokon felül járt a hő­mérő higanyszála. Aki cyak tehette, árnyékba húzódott, fák, bok­rok hűvösében kere­sett enyhet magának. Csak a Lakitelek fe­lé húzódó betonúton nem állt meg az élet- A Tisza, mint valami nagy mágnes, innen- ről is, túlról ig szívta, vonzotta magához a kerékpáron, motoron, vagy éppen autón für­dőzésre, pihenésre in­dult embereket. A hí­rős város tanácsi dol­gozóinak egy népes csoportját egy kék­fehér autóbusz repí­tette Lakitelek felé. Itt, a lakiteleki há­zak irányában, a tisza- ugi hídhoz közel tűnt fel az elszabadult ló. Először csak egy 8—10 éves kisfiúra lettünk figyelmesek, aki a visszafojtott sírástól keserű arccal futott a betonút szélén. Kezé­ben ostort szoronga­tott és csak futott, fu­tott. ’ Aztán megláttuk a lovat Is, á sötétpiros gidránkancát, amint a versenylovakat meg­szégyenítő, őrült vág­tával rohant a be­tonon. a híd felé, A távolság szemlátomást nőtt a lobogósörényű ló, pieg az utána loho­ló mezítlábas kisgye­rek között. Egyszerre a híd fe­lől feltűnt egy teher­autó. Koranánykereké- nél egy vidámtekinte­tű, kövérkés férfi ült. Amint meglátta a fe­léje közeledő lovat, le­lassított, aztán (sza­bály Ide. szabály oda) kocsijával keresztbe állt az úttesten. Terve azonban nem sikerült, a ló nem fordult visz- sza, hanem oldalt le­tért az útról és a fia­tal kukoricáson és krumpliföldeken át vágtázva megkerülte a teherautót. Jó két­száz méter után ismét visszaugrott a betonra és pár pillanat múlva már a hídon csattog­tak patái. Ekkor lépgtt akció­ba a kecskeméti autó­busz vezetője. Gázt adott, s üldözőbe fog­ta a vägtazö lovat. A távolság1 rohamosan fogyott,' aztán' ’ tíz­tizenöt méternyi iz­galmas versenyfutás következett. A vág­tató' lő remegő orrcirh- páj egyideig a busz mellett fújtattak, de a motor erősebbnek bi- zopyult, s a ló lema­radt. Amint elhagyta a busz, megtorpant á ló, s mintha misem történt volna, béké­sen harapdálni kezdte az útmenti töltés tü- yéf. A bpsz gyorsán megállt és utasai oda­sétáltak a megszelí­dült paripához, aztán néhány csillapító sző és már kézben is van az elszakadt kötőfék szára. Megvan az el­szabadult ló. De hol van még a sírva futó kisfiú, hol a gazda? Legalább négy kilomé­terrel elmaradtak. De nincs semmi baj. Békéscsaba felől jön egy kerékpáros, az ké­rés nélkül vállalkozik rá, hogy majd elvezeti ő a gyerekig a lovat. Pedig csak ide indult, Tiszaugra, fürdeni. — Amint elindul, jön szembe is egy kerék­páros, kiderül, hogy ő a ló gazdája. Egy kecs­keméti, fürdeni igyek­vő fiatalember adta neki kölcsön a ver­senykerékpárját, azzal ért ide ilyen hamar. Átveszi a kantárszá- rat, kezeliráz a Csaba felől érkezeti biciklis-! tóval, aztán elmeséli a dolgot:. — Megtámadták a bögölyök a lovat, az meg ki volt kötve. —• Egyszerre lepték meg a nyakát, orrát és a csendes ló a csípésék­től megvadult. Ugrott egyet, a régi szár’ ’ ci­szakadt, aztán usgyi... Hiába kiabált néki a gyerek, hiába ígérte neki a cukrot, nem állt még. Köszönöm, hogy megfogták — int a busz utasai felé — az­tán a baktató ló előtt megindul vissza. Ebben a pillanatban egy film jutott eszem­be, amit nemrégiben játszottak városunk­ban. Ez a francia film arról szól, hogy fran­ciák és lengyelek, ame­rikaiak és oroszok fognak össze egy ha­lászhajó legénységé­nek megmentésére, tla a világon mindenki ilyen volna — mondja szinte sóhajtva a film címe. Nos, ez a szép tör­ténet —, ha csupán Bács megyéi méretek­ben is — egy elszaba­dult ló megfékezésével itt is megismétlődött. Hej, pedig de sokszor emlegetik kölcsönösen egymás rokonságát a gépkocsivezetők, meg a fogattal járók... P. E. A föMművess&övetkesetek gazdasági munkájának fejlődése A FÖLDMÜVESSZÖVETKE- ZETNEK, mint a falu legna­gyobb tömegszervezetének nem­csak politikai, hanem jelentős gazdasági feladata is van. Áz 1.957. évi népgazdásági terv számbaveszi a földművesszövet­kezetek gazdasági tevékenységét és Összhangba hózza azt az egész népgazdaság fejlődésével. Ez a tevékenység általában kétirá­nyú: egyrészt biztosítani kell a falu áruellátását, másrészt a termelők megelégedésére fel kell vásárolpl a mezőgazdasági ter­mékekét. Ezt a munkát a lehető leggazdaságosabban, a saját esz­közök minél nagyobb arányú növelésével kell végrehajtani. A földművesszövetkezetek jövedel­mének növelése, a szövetkezeti vagyon fokozottabb védelme azonban csak a választott szer­vek s az egész tagság aktivizá­lásával érhető el. A MEGNÖVEKEDETT gazda­sági feladatok végrehajtása plőtt helyes, ha megvizsgáljuk az fmsz-ek elmúlt gvj munkáját a számadatok alapján. Megálla­píthatjuk, hogy ez a kisebb- nagyobb hibák mellgtt is jelen­tősen fejlődött. Ezt igazolja, hogy az fmsz-ek összbevétel í forgalma 1952-bpti 491 millió, míg 1956-ban 1381 millió forint volt. A falusi lakosság jobb el­látásának érdekében megnpve- kedett az árukészlet, mely 1951- ben 46 millió forint értékű volt, míg 1956 végén — annak elle­nére, hogy az ellenforradalom utáni vásárlási láz miatt a kész­letek több mint 4P százalékkal csökkentek, — 113 millió forint lett. JELENTŐSEN MEGNŐTT a termelékenység. Míg 1952-ben a kiskereskedelemben az egy főre eső forgalom 28 000 forint, 1956- ban már 35 000. Sokat kell azon­ban tenni a termelékenység to­vábbi fokozásáért, mert az idei esztendő első negyedévében az egy főre eső átlagbér 24,73 szá­zalékkal, míg a termelékenység ugyanezen idő alatt csupán 12 százalékkal nőtt. A megnöveke­dett forgalom s az egyre szilár­duló költséggazdálkodás révén megnőtt a szövetkezetek nyere­sége. Ennek jelentős hányadát saját vagyonuk növelésére for­dították s így a saját összvagyon összege, amely 1952 vegén csu­pán 17 millió forint volt, a múlt év végére közel 78 millióra emel­kedett. Ez lehetővé tette, hogy a tagság a lejegyzett részjegyek után, valamint vásárlási Vissza­térítés címén nagyobb összege­két kapjon. 1952-ben a fenti cí­meken a nyereségből 695 000 fo­rint jutott a tagságnak, — 1956- ban már ennek több. mint tíz­szerese, közel 7,5 millió forint. A AGYÖSSZEG ÍJ VISSZA- TÉRÍTÉS pljenére a földműves­szövetkezei tagsága nem támo­gatja beliqkpppph a szövetkeze­tét részjegyek jegyzésében. A földművesszövetkezetek összes eszköze 1956 végéi) §§? millió ípj'int vplt, ennek népi egészen másfél százaléka származik a tagság befizetéséből. ílyilyán- való, hogy a tagbefizetést fo­kozni kell, hogy ezzel az állami hiteleket is csökkenthessük. Fazekas József főkönyvelő Äz aratási és cséplési munka gyors elvégzésének segítéséről tárgyalt a kiskunmajsai pártszervezet vezetősége Az MSZMP kiskunmajsai vezetősége a múlt héten tartott ülésén az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzésével kapcso­latos tennivalókat tűzte napirendre. Megállapították, hogy a ter­melőszövetkezetek és a gépállomás közötti, kezdetben feszült viszony, egyre jobban javul. A termelőszövetkezetek mindjobban belátják, hogy a nagyüzemi gazdaságban a munka nehezének elvégzéséhez szükség van a gépi munkára és ezalatt a kézi munkaerőt más formában, jövedelmezőbben tudják felhasználni. Az ülés alkalmával a pártvezetőség elhatározta, hogy foko­zott figyelmet szentelnek az aratási és betakarítási munkák gyors ütemben történő elvégzésére és hathatós felvilágosító agitációt végeznek majd a párttagok közreműködésével az állam részére tqrténó gappnaeladás érdekében. Megegyezjek abban is, hogy a cséplés ideje alatt miként juttatják el a piegyei sajtót a cséplő­munkásokhoz. Megalakult a Magyar—Szovjet Baráti Társaság a Beruházási Bankban Kecskeméten az elmúlt na­pokban a Beruházási Batik dísz­termében gyűltek össze a hipa- lal dölgpzái, hogy ujjáulákítsák a Magyar—Szqvjet Baráti Tár­saságot. Mintegy 18-an jöttek j el, s az érdeklődés középpontjá­ban Zority Sára volt, aki ismer­tette a■ társaság célkitűzéseit, programját. A jelenlévők közül mindannyian kérték felvételüket a társaság tagjai sorába. Kárpáti András javaslatára tiUakozásu- kát fejeztek ki az atom- és hid­rogénbomba kísérletekkel szem­ben. Ezt követően Zgrity Sára felkereste a társpénzintézeteket, hogy ott is megalakítsák a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaságot. ..... ' mwmm « atn ..Hup» »»' MI EGÚMÓDOn a mélykútiak jaeimietekertfe Mélykútpn már a felszabadu­lás ‘ előtt is volt fácsémétekert, nagy hibája volt azonban, hogy a csemeték kezelése és gondo­zása szakember hiányában nem vplt megfelelő. A felszabadulást követően jópár évig a csemeté­kért fenntartását nem tartották fontosnak és jövedelmezőnek, míg végre 1955-ben Pataricza Jstvánt kérték fel a csemete­kert gondozására. Azóta szé­pen fejlődnek a csemeték. En­nek eredménye, hogy már eb­ben az évben 10 000 forint tisz­ta jövedelemre számít a tanács belőle, a jövp évben ez az ösz- szég pedig a dupláját is elér­heti. De nem is e# tartjuk a fő haszonnak a mélykúti tanács- házán, hanem azt, hogy Pata­ricza kertész nemcsak jó szak­tanácsot, hpnem kiváló telepí­tési alanyokat is adhat a ter­melőknek. S a tervek szerint már csak alig néhány év kell ahhoz, hogy 'a ipély'k üti' cseme­tekert ne csak a helyi termelők igényeit elégítse ki, hunéin a járás többi községének is eny­hítsen gondján. Pataricza elv- társ szívesen foglalkozik ezzel a gondolattal és örömmel szem­léli az ő kertjéből kikerülő fák további fejlődését. Keresünk azonnali felvételre a szakmában jártas vaskereskedő szaksegédeket. Felveszünk továbbá raktári segédmunkásokat is. Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, Kecskemét, 1045 »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents