Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-23 / 170. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! ‘l/WWJIt MAGYAR SZOCIALISTA . MUNKÄSPÄRT BA'CS- KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM Ara 50 fillér 1957. JÚLIUS 23. KEDD cséplőgép állt munkába hátion Megelevenedtek a megye dűlő- útjai. Naponta több ezer lovas- t’ogat hordja asztagba a súlyos kévéket. Eddig már mintegy 100 ezer holdról hordták le a keresz­teket. A gabona hordásával egy- időben munkába álltak a cséplő­gépek is. A megye gépállomásai az elmúlt héten már több mint 30 ezer tonna gabonát engedtek zsá­kokba. A Bácsalmási Gépállomás majdnem 2000 tonna kenyérnek- valót csépelt el eddig. Hétfőn teljes lendülettel megindult a gabona cséplése. A gépállomások valamennyi cséplőgépe, összesen 680, munkába állt. Angliába is exportálunk a zamatos kecskeméti barackból Több mint nyolc esztendő után az idén ismét eljut a magyar barack, az angliai piacokra. Az angol vásárlók megbízottja, Aszódi György, kecskeméti szár­mazású angol állampolgár már napok óta városunkban tartóz­kodik, hogy az angol kereskede­lem igényeinek megfelelően gon­doskodjanak a gyümölcs szállí­tásáról. Eddig 4—5 ezer mázsa zamatos rózsabarack szállításá­ban egyezett meg az eladókkal. Az első rakományt a napokban indítják útnak, s most dolgoznak az előkészítésén, ami nagy körül­tekintést igényel, mert több mint hét napig utazik a gyümölcs, míg az angol háziasszonyok ko­sarába kerül. Átadták rendeltetésének a kecskeméti művésztelepet Július 20-án, délben 12 órakor adták át ünnepélyes keretek kö­zött eredeti rendeltetésének a kecskeméti művésztelepet. A Képzőművészeti Alap másfél millió forintot adott az épület rendbehozatalára. A művészek nagyon megelége­dettek az impozáns, tágas mű­termekkel és az ízlésesen beren­dezett lakásokkal. Aradi Nóra, a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője megnyitó beszédében hangoztatta, hogy az új alkotóház avatása láncszemet képez a múlt és a jelen művé­szete között. Az itt alkotó mű­vészek csak akkor tudnak ered­ményes és örökértékű munkát kifejteni, ha baráti és megértő kapcsolatot teremtenek a közön­séggel és vállalják a szocialista művészet küzdelmét társadal­munk érdekében. Kultúrforradalmunk eszköze a művésztelcp. Államunk gondos­kodására kiváló műveikkel ad­hatnak választ ösztöndíjas mű­vészeink, akik két évig lakói lesznek az újjáépült alkotóház­nak. Ezután Tóth László, a városi tanács elnökhelyettese emelke­dett szólásra. Szeretettel köszön­tötte a város új vendégeit és an­nak a reményének adott kifeje­zést, hogy a Kecskeméten élő művészeink összefonódnak a táj­jal és a néppel, s ez megmutat­kozik majd művészetük gazda­godásában és továbbfejlődésében. Ahol a tanulóifjak fejlesztik képességeiket 1952 decemberében kezdte meg működését a kiskunhalasi úttörő­ház. Azóta délutánonként eleven élet folyik a különböző szakkö­rökben. A kis pajtások szívest- örömest töltik el idejüket a szé­pen berendezett szobákban. Ta­nulnak, játszanak, s harsány ne­vetésük beszövi a virágos udvar csend iét. A kémény karcsú tornyán egy öttagú gólyacsalád ütött tanyát. Március 31-én érkeztek a gólya­szülök Kiskunhalasra, azóta már a rajzolni szerető úttörők sokszor megörökítették a hosszúnyakú kelepelőket. Sipos Antal bácsi, az úttörő­ház felügyelője már arról gon­doskodik, hogy ősszel nyugalom és kényelem várja a kis pajtá­sokat. A JÁRVÁNYOS gyermek­bénulás ELLENI védőoltásról (2. oldal) AZ ORSZÁGOS PARTÉRTE­KEZLET HATÁROZATÁ­NAK VÉGREHAJTÁSÁ­RÓL TANÁCSKOZTAK KISKUNHALASON (3. oldal) A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI MOZGALOMRÓL (3. oldal) »APRÓ«GONDOK (3. oldal) GYERMEKVILÁG 14. oldal) Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) MI TÖRTÉNT VASÁRNAP A MEGYÉBEN? (5. oldal) KEDDI MEGJEGYZÉSEK (5. oldal) Kik mentesülnek a juttatott ingatlanok és ingóságok megváltási ára alól? zetek, a földművesszövetkeze­tek, az igazolt partizánok, akik a fasizmus ellen, illetve az or­szág felszabadításáért fegyvere­sen harcoltak, vagy azt tevé­kenyen elősegítették, a Románi­ából (Bukovinából) áttelepített személyek, azoknak özvegyei, vagy árvái, akik 1956-ban, az októberi ellenforradalom követ­keztében a proletárdiktatúra megtartásáért vívott fegyveres harcokban igazoltan részt vettek és életüket vesztették, akik a harc során megsebesültek és rokkontságuk foka eléri az ölven százalékot, valamint azok, akik­nek az őket eltartó gyermeke vesztette életét, vagy sebesült meg súlyosan, ha a rokkantság foka eléri az ötven százalékot. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa törvényerejű rendeletet hozott a földreformmal és a te­lepítésekkel kapcsolatos korlá­tozások megszüntetéséről és a megváltási ár megállapításáról szóló 1957. 11. számú törvényere­jű rendelet kiegészítéséről. Az új rendelet 1. paragrafusá­ban kimondja, hogy az összes juttatott ingatlanok és ingósá­gok megváltási árának megfize­tése alóL az említett 11. számú rendeletben meghatározott sze­mélyeken felül mentesülnek a következők. Az állami tulajdonban levő vagyontárgyak után azok keze­lői, a szakszervezetek és az egyéb társadalmi szervezetek, a mezőgazdasági termelőszövetke­1300 vagon barackot vásároltak (el eddig A megyei operatív bizottság ülése Már hírt adtunk arról, hogy megyei' operatív bizottság ala­kult a gyümölcs- és zöldségfel­vásárlás, valamint a belföldi el­látás és az export megszervezé­sének elősegítésére. A bizottság rendszeresen tartja üléseit, ahol megbeszélik, hol kell azonnali intézkedésekkel segíteni az eset­leges felmerülő akadályok elhá­rításában. A bizottság legutóbbi hétfői ülésén a MEK vezetője beszá­molt arról, hogy eddig 1300 va­gon barackot vásároltak fel, eb­ből 530 vagon ment exportra. A paradicsomfelvásárlás von­tatottan halad. Ennek oka a kedvezőtlen időjárás, amely mi­att a paradicsom) lassan érik, Eddig 40 vagonnal vettek át a termelőktől, ebből 22 vagon ment exportra. Az operatív bizottság megál­lapította, hogy dinnyéből gaz­dag termés várható, csak a mi­nőséggel lesz baj, ha nem javul az időjárás. A bizottság határozatot hozott arra, hogy az illetékesek hívják fel a termelők figyelmét a pero- noszpóra elleni védekezésre. Kü­lönösen a dinnyénél, uborkánál és a paradicsomnál szükséges el­végezni a permetezéseket. Nem szabad megfeledkezni a szőlőnél a fürtperonoszpóra elleni véde­kezésről sem. A védekezéshez szükséges rézgálic és rézmész- por elegendő mennyiségben van, A 2. paragrafus intézkedik ar­ról, hogy az elidegenítési és ter­helési tilalom, valamint az örök­lési korlátozás a juttatott mező- és erdőgazdasági ingatlanokra, to­vábbá az épületekre vonatkozó­lag a megváltási ár megfizetésé­vel, a házhelyekre vonatkozóan szintén a megváltási ár megfize­tésével s a házhely beépítésével megszűnik. Házhelyek esetében —, ha a juttatott vállalt építési kötele­zettségének anélkül, hogy ebben rendkívüli körülmények akadá­lyoznák, az 1958-as év végéig sem tesz eleget — a juttatást meg lehet vonni. A Csehszlovákiából áttelepült, valamint a Romániából (Bukovi­nából) áttelepített személyeknek juttatott házhelyekre a beépíté­si kötelezettség nem vonatkozik. E házhelyeken az elidegenítési és a terhelési tilalom, valamint az öröklési korlátozás a beépítéstől függetlenül megszümiki.. . Szükség van a szakvezetésre Régi igazság, hogy néhány holdas gazdasághoz is kell szaktudás. Sokkal több kell viszont a közös gazdasághoz, több száz hold művelésének irányítására. A tavasszal sok szó esett arról, hogy mi lesz a gépállomásokról felszabadult szak­emberekkel. Arról is sokat beszéltek, hogy a termelőszövet­kezetekben is kell az agronómus, mert köztudomású, hogy több közös 'gazdaságunkban gyenge a szakvezetés. Az állam segítségére sietett a termelőszövetkezeteknek és a gépállomásokról elbocsátott szakembereknek. Vállalta, hogy 1957. május 1-től szeptember 30-ig hozzájárul a termelő- szövetkezetekben alkalmazott agronómusok fizetéséhez. A hozzájárulás mértéke 50-től 100 százalékig terjed, attól füg­gően, hogy a termelőszövetkezet milyen anyagi helyzet­ben van. Különösen indokolt a szakemberek alkalmazása a közös gazdaságokban, hiszen megszűnt a gépállomások agronómus- hálózata és nem kapnak olyan szakmai segítséget, mint a múltban. A szakvezetés pedig nélkülözhetetlen az előrehala­dáshoz. Ismeretes, hogy megyénkben a termelőszövetkezetek­nek mintegy 20 százalékában van mezőgazdász. A megyei tanács felhívására 43 termelőszövetkezet jelentette be, hogy szüksége van agronómusra, azonban eddig csupán 12 szövet­kezet készítette el a munkaszerződést. A bácsalmási Táncsics Tsz például 1959. október 31-ig szerződtette az agronómust. 1957. szeptember 30. után teljes egészében a termelőszövet­kezettől kapja a fizetést. Számos termelőszövetkezetben a tagság fontos feltételnek tartja az agronómus működését a gazdálkodás megjavításá­hoz. így van ez a hajósi József Attilában is. ahol Kernya 'Ferenc agronómust 1957. április 15-től alkalmazták. Erre a tagság egyhangú véleménye alapján került sor. Azelőtt mint a gépállomás beosztott agronómusa, sok segítséget adott a szö­vetkezetnek. Szaktudását jól tudta gyümölcsöztetni a közös gazdaság. A tagság véleménye szerint munkáját jól látta el. Az ilyen agronómusnak természetesen van becsülete. Elő­fordul olyan eset is, hogy az agronómust elnöknek vagy elnökhelyettesnek választják meg. A foktői Békében a köz­gyűlés elnökhelyettesnek választotta. Az a tény azonban, hogy a 43 igénylő szövetkezetből még a fele sem kötötte meg a munkaszerződést az agronómussal, arra enged következtetni, hogy a termelőszövetkezeteknél nagy a huzavona e tekintetben. Ez helytelen, különösen olyan közös gazdaságokban, ahol a szakember alkalmazása a munka megjavítását segítené elő. A kiskunmajsai Április 4 Termelő- szövetkezet is »lemondta« az agronómust. Igaz, hogy itt az előző agronómus nem nagy tekintélyt szerzett magának. Ez nem egyedülálló eset. Számos fiatal szakemberünk nem tudott kellő gyakorlatra szert tenni a múltban, ezért helyes, hogy most előbb gyakorlatra küldik ki őket az iskola elvég­zése után és ha beválnak, akkor fogadja el őket a szövetkezet. A huzavona azonban nem egészséges dolog. Számos szak­ember emiatt más beosztásba helyezkedett el, van, aki más megyébe ment, van, aki a szövetkezetben esetleg, mint tag dolgozik. Ugyanakkor a megyei tanácshoz is érkeznek gyak­ran levelek, melyekben más megyében levő agronómusok érdeklődnek, hol tudnának elhelyezkedni; Minden közös gazdaságnak érdeke, hogy jó szakemberek­kel rendelkezzék. Az agronómusok szaktudása gyümölcsö­zően hat a termelőszövetkezetek további gazdálkodására. Ezt azok a termelőszövetkezetek bizonyítják, ahol évek óta alkal­maznak agronómust.

Next

/
Thumbnails
Contents