Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-20 / 168. szám

Megjavítják a töinegszervezetek pártira nyitását Dunavecsén A tömegszervezetek fontos szerepet töltenek be a párt és a dolgozók kapcsolatá­nak erősítésében. Lenin olyan transzmissziós szijakhoz hason­lította tevékenységüket, amely a pártnak, mint motornak műkö­dését átviszik és összekapcsolják az egész gépezettel. E lenini útmutatást is szem előtt tartotta az országos párt­értekezlet, amikor határozatában a pártonkívüli dolgozó töme- 'gekkel való kapcsolat szempont­jából — a pártrendezvények, gyűlések, stb. mellett — kihang­súlyozta a tömegszervezetek sze­repét, jó munkáját. Pártszervezeteink előtt ismeretes, hogy a Központi Bi­zottság nem először hívja fel erre a figyelmet. Tapasztalata­ink szerint olyan pártszervezet nincs is a megyében, amelyben nyíltan tagadnák a politikai munka, s ezzel kapcsolatban a tömegszervezeti munka jelentő­ségét. Ennek ellenére a gyakor­lati munka során számos helyen tapasztaljuk, hogy a szavak mö­gött nincs megfelelő cselekedet es a tömegek megnyerésének ál­landó nagy munkájában nem tá­maszkodnak a tömegszervezetek­re, a szakszervezetekre, a KISZ- re, a tanács választott képviselői­re, a földművesszövetkezet tag­ságára, a nőtanácsra, stb. Még nem ritka jelenség, hogy párt- szervezeteink elhanyagolják a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták összehívását, rend­szeres beszámoltatását és felada­taik meghatározását. örvendetesnek tartjuk azon­ban, hogy ez a mulasztás egyre csökken. Dunavecsén például a helyi pártszervezet igen nagy erőfeszítést tesz a tömegszerve­az olt dolgozó kommunisták te­vékenységének összefogására, irányítására. A közelmúltban tartott taggyűlésükön számba- vették a partmunkában részve­vőket és összeírták a különböző tömegszervezetben dolgozó kom­munistákat. Megállapításuk szerint jelenleg 60 elvtárs, a párt-alap- szervezet tagjainak kétharmad­része, teljesít pártmegbizatást. Legtöbben a munkásőrségben és a tanácsban tevékenykednek. A községi sportegyesületben négy, a földművesszövetkezet vezetősé­gében pedig három elvtárs dol­gozik. A KISZ és a nőtanács munkájának megjavítására a pártszervezet újabb elvtársakat küldött erre a területre, ugyan­akkor megjelölte azokat a köz­vetlen célokat is, amelyeknek megvalósítását a lömegszerveze- tekben dolgozó kommunisták szorgalmazzák. A Kommunista ifjúsági Szövetségben énekkart hoznak létre, röplabda- és futballcsapa­tot szerveznek. A nőtanácsban dolgozó kommunisták az asszo­nyok különböző csoportjaival való beszélgetéseket kezdemé­nyezik. A pártszervezet foglal­kozott a Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság munkájának megindításával is. A tömegszervezetekben dolgo­zó kommunistákat tájékoztatta a pártszervezet a községpoliti kai célkitűzésekről. Ezek között szerepel a piactér parkosítása és járdák építése, továbbá egy téli-nyári községi fürdő létesí­tése, 200 000 forint beruházás­sal. Felhívták a tömegszer­vezetben dolgozó kommunisták figyelmét, hogy a párt politi­kájának támogatására meggyő­ző munkával mozgósítsák a pártonldvtilieket. Mindezt helyesnek és célra­vezetőnek tartjuk. Hiányoljuk azonban, hogy ezen a megbeszélésen nem fog­lalkoztak a tanács tömegszer­vezeti jellegével és az ott dol­gozó kommunisták konkrét te­endőivel. Ettől eltekintve — vé­leményünk szerint — a párt- szervezet helyes úton indult el a tömegszervezetek munkájának megjavítása felé. —N— A MAGVAK SZOCIALISTA-t/UNk'ÁSPAt'r 3 ACS»C »Stc'-iN M0ÚYÍI . őreimet \Jo karékossági SZÉNMEGTUÍTÁS I AZ IBIÉN TÜ1I15 MI STT egymillió hektoliter bortermésre számítanak KISK ITPÍS A.GIB A.!** A Kiskunság majdnem száz­ezer holdat kitevő szőlőskertjei­ben fürttel megrakottak a tőkék. E híres alföldi bortermő vidéke­ken gazdag termésre számíta­nak az idén. A szakemberek véleménye szerint megyei szin­ten holdanként átlag 20 mázsa termés várható. Izsák, Tisza­zetek munkájának fellendítésére, kecske, Kiskőrös környékén A kisipar helyzete a bácsalmási járásban Az elmúlt években a bácsal­mási járásban számos nehézség akadályozta a kisiparosok mun­káját. Ennek eredményeként 1956. január 1-től október 1-ig 77 kisiparos adta le iparengedé­lyét. Ezt megérezték azok a kis községek, ahol ktsz-ek létreho­zása nem volt lehetséges. Az ellenforradalom után, mi­vel kormányunk módot és lehe­tőséget adott erre számos ren­delkezésével, a kisiparosság egy része a községi tanácsokon ke­resztül kérte vissza iparengedé­lyét. A tanácsok mérlegelve a lakosság szükségletét, teljesí-, tették az indokolt kérelmeket és ma már 437 kisiparos dolgozik a járásban. A kisipari engedé­lyek leadását főként az tette indokolttá, hogy a meglévő ktsz-ek leginkább a kereskede­lem számára dolgoznak. Természetesen, nemcsak az egyedül dolgozó kisiparosokra volt ösztönző hatással a kor­mány támogatása, hanem nap- ról-napra fejlődtek a kisipari termelőszövetkezetek is. A já­rás hat kisipari szövetkezete egyre eredményesebb munkáról tud számot adni. A Bácsalmási Ruházati és Szolgáltató Ktsz-nél például örvendetesen javul a konfekciós részleg munkája. Ez a dolgozók jövedelmének gyara­podásával is jár. Helyesen fog­lalt állást a kunbajai bádogos és lakatos részleg, amikor látta, hogy munkájuk csökkenőben ' van és így az állandó elfoglalt­ság érdekében füstcső és üstház gyártásával is kivannak foglal­kozni. Ebben csak az akadáiyoz­— 330 kiló vágott baromfit vásárolt össze Szálai Jánosné mélykúti lakos és azt engedély nélkül Budapesten értékesítette. Ellene üzérkedés miatt eljárást indítottak. — A bácsalmási Táncsics Tsz 50 mázsás szalmakazlába villám csapott: A kivonuló tűzoltók a leégést már nem tudták meg­akadályozni* za meg olykor-olykor őket, hogy ezideig nehezen tudtak besze­rezni úgynevezett fekete lemezt. A községi tanácsok azonban megígérték, hogy a jövőben minden támogatást megadnak a ktsz-eknek ahhoz, hogy minél eredményesebb munkát végez­hessenek. Természetesen nem feledkeznek meg a magánkis­iparosok támogatásáról sem. A tanácsok vezetői elhatározták, hogy a jövőben $aég körültekin­tőbben bírálják el a kisipari en­gedélyek kiadását. azonban holdanként negyven­ötven mázsa szőlőtermés ígérke­zik. A mutatkozó termésből több mint egy millió hektoliter bor várható. A szőlőskertekben — az elemi károkat kivéve — az idén nem tett jelentősebb kárt a peronosz- póra. Ennek érdekében a me­gye szőlőtermelői, a szakembe­rek segítségével mindent meg­tettek. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya gondoskodott elegendő védekezőanyagokról, sok helyen nyolcszor, kilencszer végezték el a permetezést. Az utóbbi napokban a gyakori eső zések miatt porozással védekez­tek a fürtperonoszpóra ellen. — Különösen nagy gonddal ápol­ják a megye termelői a több mint háromezer hold fiatal sző­lőst, amely az idén hoz először termést. Szakemberek vélemé­nye szerint a megyében sikerült is eddig a gombabetegségek ter­jedését megakadályozni. Leg­több helyen egészségesen fejlőd­nek a fürtök. Májusban 150 ionná Júniusban 200 tonna Nem volt könnyű dolga a Kiskunhalasi Fűtőház utazó sze­mélyzetének a nagy melegekben. A hőmérő higanyszála 35 fokot mutatott, de a mozdonyon sokszor 70—75 fok meleget mértek* Melegben kissé nehezebben dolgozik az ember. Ezt a bágyasztó erőt kellett legyőzni a mozdonyvezetőnek és fűtőnek, amikor uta­zott. Nem volt könnyű dolog, de sikerült. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy májusban 150, júniusban pedig 200 tonna szenet takarítottak meg a helyes tüzeléstechnika alkalmazásával. Ez a mennyiség azért ilyen nagy, mert jobb a szén minősége, mint tavaly ilyenkor. A szénkeverék szovjet szénből, iszapszénböl, pakurából és borsodi szénből áll. Ez a szénkeverék gyorsan fejleszt gőzt és biztosítja, hogy a személyvonatok, teherszerelvények pontosan közlekedjenek. Ezt az utóbbi időben mi is örvendetesen tapasztaljuk. De a szénmegtakarítás nemcsak az államnak hasznos, hanem hasznos a mozdonyvezetőknek és a fűtőknek egyaránt. Papírokból jegyeztük ki: egy mozdonyvezető meg a fűtője havonta átlag 450 forint szénjutalékot vesz fel a havi fizetés mellett. „Levágják“ a fogyasztókat A villamosárammal való ta­karékoskodás nemcsak egyéni, hanem népgazdasági érdek is. A DÁV kecskeméti üzemvezetősége is nagy gondot fordít erre. Leg­többször a hálózatveszteségben ütközik ki a hiba. Nagy lenne az áramveszteség, ha nem figyelnék állandóán a hálózatot. Az üzem­ben tudják, hogy az áramveszte­séget legtöbbször a villamosve­zetékkel érintkező faágak okoz­zák. Ha nem gallyaznának, az évente elhasznált áram 2—3 szá­zaléka veszne kárba ennek ré­vén. Ezért jelennek hát meg a város utcáin a gallyazok, akik eltávolítják »a zugfogyasztókat«. Másfajta takarékosság is isme­rős az üzemben. Például a sze­reléseknél megmaradt hulladék­anyagot összegyűjtik és átadják a MÉH-nek. Legutóbb csaknem 60 mázsa vashulladékot szedtek össze és juttattak megfelelő helyre. A takarékosság harmadik módja a gyámozás. így hívják azt a jelenséget, amikor betonalapra erősítik a vezetéket tartó oszlo­pot. Ebben az évben mintegy 200 oszlopot láttak el így. Lehet is ilyeneket látni a Máriavárosban, a Dárdai-, a Voelker-telepen és egyebütt. Ez is takarékosság, mert ha betonalap nélkül kerül földbe az oszlop, 8—9 év után ki kell cserélni, de ha betonalapra erősítik, egy emberöltőt is ki­szolgál. Jól tudjuk, hogy az ország papírellátása nem bőséges. A Bács-Kiskun megyei Nyomda V. dolgozói is tisztában vannak ez­zel. Ennek érdekében többféle anyagtakarékossági mozgalmat indítottak. Felkarolták a Gazda­mozgalmat. Hogyan dolgoznak a mozgalom keretén belül, ezt mu­tatja az alábbi példa. Bemegy az üzembe egy meg­Ilyen jelenség többször előfon* ...r ..........,................... , _ r.-.n.-.-i.-.-.-.rL-.-.-.-m- - dúl az üzemben, ezáltal jelentős me nnyiségű papírt lehet megta­rendelő. Rendel 20 000 darab A/5-ös nagyságú nyomtatványt, amely darabonként megfelel egy ív tizenhatod részének. Megálla­pítják a szöveget és ekkor ész­reveszi a kalkulátor, hogy a mondanivaló kisebb alakra is rá­fér — történetesen 1/18-as alap­ra, azaz az egy ív tizennyolca­déra. Ha mostanában ezt a szót hallom, hogy édesanya, egy megha­tó, kicsit borongós, kedves kis emlék jut eszembe. A Gyógype­dagógiai Intézet évzá­róján történt. Az igaz­gatónő asztala előtt megállt egy kisfiú, még csak nem is elsőosztá­lyos, hanem előkészí­tős. A kezében szo­rongatott virágcsokor csaknem nagyobb volt. mint ő maga. Bátor hangon és okos tekin­tettel köszönte az igazgató néni fárado­zását és kérte, habár náluk néha még a bu­gyival is baj van, — szeresse tovább őket, úgy, ahogy eddig. Var­ga Gyuláné meghatott anyai szeretettel ölelte magához a kis Gyuszi- kát, azután kiosztotta a jutalomkönyveket és véget ért az ünnepély. A gyerekek repesve futottak szüleik kar­jába annak örömére, hogy egy egész évi ta­nulás után ismét két felhőtlen boldog hó­napot tölthetnek a csa­ládi körben, édesany­juk melleit. Már az l intézeti lakók ú> lati­Az édesanya szíoéoel... san szétszéledtek, csak a kis Barcza Gyuszika állt a gazdátlanul ha­gyott székek között, könnyeit maszatolva, keserves zokogással. Piciny, kis lelke az édesanyát siratta, aki rtem jöhetett el érte, mert meghalt. S most először oly nagyon hi­ányzott, oly nagyon fájt a távolléte ... S kit nem hatottak volna meg az árva, kis gyermek-könnyek, a fájdalmasan fel-fel- csukló zokogás? Van­nak sokan olyan édes­anyák a városban, akik nem látták az anyját sirató kis Bar­cza Gyuszikát, de édesanyai szívük min­den melegével gondol­nak a hozzá hasonló kis árvákra, elhagyot­takra. Ez jutott eszembe a napokban, amint a Vá­rosi Nőtanácsnál né­gyesben beszélgettünk, tervezgettünk: — Her­cegné, a Városi Nótá­nál y fönnke, Ropnár­né, Illésné, meg én. S mintha a sors is így akarta volna, éppen az olyan elhagyott, árva kis gyermekek kerül­tek szóba, mint Barcza Gyuszika és társai, va­lamint az az akció, amely az ő életükben is pótolni igyekszik, ami eddig legjobban hiányzott: a meghitt családi otthont, a gon­doskodástól átfűtött szeretetet. Az asszonyok három zsák rongy felett tana­kodtak: vajon, mit le­hetne belőlük készíte­ni a gyermekek szá­mára? Maradék, dirib- darab vásznakat a Vö­röskereszttől kapta ajándékba a nőtanács és az asszonyok elha­tározták: szabad, nyu­galmas délutánjaikat áldozzák, hogy belő­lük készített térítők­kel, abroszokkal éke­síthessék a Gyermek- városban felépítendő Bács megyei Nőtanács házát. Bognárné és Il­léssé nagy. mesterei annak, hogyan lehet néhány fillérből és sok munkából széppé va­rázsolni az otthont, a családi fészket. S te­szik ezt nemcsak a maguk otthonáért, ha­nem most már azo­kért a gyermekekért is, akik nem érezték eddig a családi otthon kedves, meghittségét. Hogy gyorsabban ha­ladjon a munka, elha­tározták, segítségül hívják asszonyismerő­seiket és szerveznek egy kézimunka-szak­kört. Meg is állapod­tak az első szakköri összejövetelben. Ked­den délután 3 órakor lesz a Városi Nőtanács Széchenyi tér 20. szám alatti helyiségében. — Minden olyan asszonyt szeretettel várnak, aki kész áldozatot hozni azért, hogy a Barcza Gyuszikák szeméből letörölje a könnyet, s az édesanyai szív min­den melegével egyen­gesse veszendő, vihar­ban vergődő hajóhoz hasonló kis életük út­ját a boldogság, a be­csületes emberré való válás felé. Ugye, segítenek ne­kik?. = Esziltné. karítani. De van egy másik módszer is? Ennek a lényege a következő: A gépterem és a könyvkötészet a megkapott papírmennyiségen fe­lül, a rendelkezés szerint kap még bizonyos ráadást, azaz több­letet. Ezt abban az esetben hasz­nálná fel a dolgozó, ha a kiadott papírmennyiség selejtgyártás kö­vetkeztében nem lenne elég* Azonban a lelkiismeretes munka nem jár együtt a selejtgyártás- sal. Tehát legtöbbször nincs szükség a többletre — visszake­rül a raktárba. Ez a takarékos­ság másik módja. Üjabban rájöttek arra is, hogy a papírnyesedéket sem szabad eldobni. Abból is lehet kisalakú nyomtatványokat készíteni. Ilyen takarékossági elvek alap­ján a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat hozzávetőlege­sen számítva, negyedévenként 2 tonna papírt takarít meg, ami forintértékben legalább 10 000 Ft* X> OOOOOOOOOOOOi LEFOGYNAK a Déli-sarkon az amerikai tudósok A geofizikai évvel kapcsolat* ban 18 amerikai tudós tartózko­dik január óta a déli sarkvidé­ken. A nehéz viszonyok között valamennyien 15—25 fontot fogy­tak. Egyébként kiváló egészség­nek. örvendenek* _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents