Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-20 / 168. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA \

Világ proletárjai^ egyesüljetek /

II. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM

Ara 50 fillér

1957. JŰLIUS 20. SZOMBAT

A társadalmi tulajdon védelme = társadalmi feladat! )

Az ellenforradalom közismerten óriási károkat okozott. Nem- sak lövöldözött, gyilkolt, hanem rombolt, fosztogatott, pusztította az anyagi javakat is, herdálva az állampolgárok egyéni, még gyakrabban azonban közös tulajdonát, a társadalmi tulajdont. Hogy csak az egyik legkiemelkedőbb esetet említsük megyénkből: az azóta halálra ítélt Nagy Lajos elleníorradalmár közel 250 000 forintot rabolt el a pártbizottságtól, majd a hozzá hasonlóan többszörösen elítélt két társával kirabolta az egyik kecskeméti postát s onnan 110 000 forintot vittek el.

Az ellenforradalom fegyveres leverése óta főleg a társadalmi tulajdon került az ellenség fő támadásának középpontjába. Jól tudják, hogy ennek gyengítésével a szocialista építés ügyét akadályozzák. Sajnos, ezekhez a céltudatos támadásokhoz számos olyan eset is kapcsolódik, amit egyes dolgozók kapzsiságból, a könnyű pénzszerzés lehetőségétől indíttatva követnek el. Az ellenforradalom káros hatásaként kell értékelnünk azt is, hogy egyes szerveknél, vállalatoknál meglazult a fegyelem, csökkent az ellenőrzés s az ellenforradalom által teremtett zavaros helyzet által felkínált lehetőségeket hamarosan kihasználták mind a szocialista rend ellenségei, mind a társadalom felelőtlen, kapzsi tagjai. Igazolja ezt a következő két eset:

Haskó József büntetett előéletű személy betörőbandájával együtt 1953 óta fosztogatta a Kiskőrös környéki gazdákat és üzleteket. Tizenhárom esetben falbontás vagy bemászás útján fosztották ki a boltokat, raktárakat, 12 esetben pedig magánosokkal tették ugyanezt. Tevékenységük főleg az ellenforradalom alatt és után volt élénk. Több mint 300 000 forint értéket loptak össze, ami zömében a társadalmi tulajdon kára volt.

A bíróság Haskót 15 évi börtönre, társait pedig 10—10 évi börtönre ítélte.

Hegyi Endre állomásfőnök és 34 társa az ellenforradalom idejétől 1957. március végéig rendszeresen fosztogatták a vasúti szállítmányokat, azoknak is a legértékesebb részét.. Több mint 400 000 forint értékű fényképezőgépet, táskarádiót, csipkeszövetet, orosz teát, műszaki cikkeket loptak el s maguknak házat építettek, illetve többen szőlőbirtokot vásároltak.

E kiugró károkozások mellett nem mehetünk el szó nélkül a vállalatainknál tapasztalt anyagi károkat okozó fegyelmezetlenségek mellett sem, a »sok kicsi sokra mégy elve« alapján. Fokozott felelősség terheli a vállalatok vezetőit. A jogtalan bérezési kedvezmények, a kisebb értékű lopások elnézése, a késedelmes feljelentés, vagy esetleg csak fegyelmi ügyként való elintézés, a lazaságok tűrése nap mint nap súlyos anyagi károkként jelentkeznek.

Ezen a helyzeten változtatni kell és feltétlen változtatni is fogunk. A társadalmi tulajdon a szocialista gazdaság s egyben a dolgozók életszínvonala emelésének anyagi bázisa. Így nemcsak politikailag jelentős súlyú az abban okozott kár, hanem az állampolgárok érdekeit is sérti. A társadalmi tulajdon minden sérelme az ellenforradalmárok céljait segíti. Az ellenforradalmárok nem számíthatnak irgalomra, de azok sem, akik fosztogatják a köz vagyonát.

A társadalmi tulajdon védelme azonban nemcsak a rendőrség, a bíróság és ügyészség feladata, hanem minden tisztességesen gondolkodó állampolgáré. A bűnüldözés hivatott szervei nem tudnának megbirkózni feladataikkal társadalmi támogatás nélkü

A jövő évi termésre is gondolni kell

Zúgnak a cséplőgépek, jól halad a termés betakarítása. A munka lázában azonban sokan elfelejtették azt, hogy az aratás csak akkor fejeződik be, ha a tarlóhántást is elvégezték. A learatott területhez viszonyítva nagyon kevés tarlót hántottak fel. A becslések szerint például a termelőszövetkezetekben a tarlóknak alig 25 százalékát.

Minden szakember ismeri a

Napról-napra

tarlóhántás előnyeit, szinte már közhellyé válik, hogy elősegíti a talaj vízgazdálkodását, a gyomok elpusztítását, morzsalékos- sá teszi a talajszerkczetet. Mégis huzavona tapasztalható, pedig a gépállomások kapacitása lehetővé teszi e fontos agrotechnikai teendő időben való elvégzését.

Helyes, ha a gépállomások jobban szorgalmazzák a tarlóhántást. A Bajai Gépállomás például bemutatót tartott a vaskúti Kossuth Termelőszövetkezetben. A bemutatón tárcsával porhanyí- tották a talajt. A gép munkája annyira megtetszett a szövetkezetnek, hogy mindjárt ott tartották a traktorost, hogy végezze el az összes munkát.

A jövő évi jó termés egyik feltétele a tarlóhántás elvégzése.

Jobban kell tehát szorgalmazni

EGY »FORRADALMÁR TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA

(2. oldal)

TAKARÉKOSSÁGI FÖRUM (3. oldal)

AZ ÉDESANYA SZÍVÉVEL (3. oldal)

A FALUSI FIATALOK MŰVELŐDÉSÉÉRT

(4. oldal)

Sir John Hunt:

A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA

(4. oldal)

AMIKOR A VÁLLALAT VISSZASZERZI JÓHÍRNEVÉT.. .

(5. oldal)

HÉT VÉGÉRE MARADT (5. oldal)

SPORT

(5. oldal)

EGÉSZ HETI

RÁDIÓMŰSOR

(6. oldal)

akad munka már a szőlőben. A gyakori esőzések miatt csak gyakori permetezéssel lehet elejét venni a szőlőkártevők pusztításának. Horváth János, keceli szőlősgazda is nap mint nap talál munkát szőlőjében.

Kecskeméten járt Fehér Lajos

elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának

tagja

Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtökön délelőtt Kecskeméten járt és a megye vezetőitől részletesen érdeklődött, különösen a barack felvásárlásáról. A megye vezetői elmondották, hogy sok zavar fordul elő a vasúti vagonok biztosítása terén és különösen nagyon Kevés az exportszállítást biztosító hűtővagon.

A belföldi szállításokkal kapcsolatosan felmerült, hogy elsősorban a bányavidékek nincsenek ellátva kellő mennyiségű

Megkezdték a csépíést a közös szérűn megyénk faivaiban

Az elmúlt napokban lehullott sok csapadék miatt vontatottan halad a learatott gabona aszta- golása megyénk szántóföldjein. A gabona nagyrésze még keresztekben áll. Több hélyen azonban már közös szérűre került a termés és a gépállomások cséplőgépei megkezdték a mag verései. Csütörtökig 130 cséplőgép állott munkába a közös szérűkön és mintegy 5200 mázsa gabonát engedtek a zsákokba.

gyümölccsel, ugyanakkor, amikor a megyében a szükséges árukészletek rendelkezésre állana«* Kértek olyan intézkedést, hogy a Bányaellátó Vállalat közvetlenül küldje le tehergépkocsijait és így biztosítsák a bányató zavartalan gyümölcsellátását.

A gyümölcsmennyiségek kereskedelem általa való lekötésével kapcsolatosan már előre felmerült a megye mintegy 1800 vagonos várható dinnyetermésének elhelyezése is. Fehér elvtárs a problémák megoldására gyors intézkedéseket helyezett kilátásba.

A megbeszélés után felkereste a Kinizsi Konzervgyárat és több átvevőhelyet, hogy személyesen győződjék meg a felvásárlás menetéről. Délután folyamán meglátogatta a szabadszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezetet, majd Kunszentmiklóson megtekintette a mézpázsittal történő talajjavítási kísérleteket.

Legutóbb Marosán György elvtárs itt, Kecskeméten jelentet' ki: társadalmi harcot fogunk indítani a köztulajdon megvéde séért és nemcsak azt fogjuk megbüntetni, akit lopáson érün hanem azt is, aki nem ellenőrizte, hogy lopások ne fordulhassa nak elő. Ez a társadalmi harc ki fog bontakozni s megterem a közvagyon kellő tekintélyét. S ezt a harcot addig folytatjuk a legkeményebb eszközökkel is, amíg el nem érjük a közvagyo kellő védettségét. Ebben a munkában számítunk minden becsű letes dolgozó megértésére és támogatására.

Szabó Sándor, a megyei ügyészség vezető;

NAPONTA

15 vagon kenyérnekvalót adnak á

megyénk állami gazdaságai

Száztíz vagon gabonát vásárolt fel eddig a Bács megyei Terményforgalmi Vállalat. Ennek több mint felét az állami gazdaságok szállították a vállalat telepeire. A gabona minősége az idén sokkal jobb, mint az elmúlt években: — sikértartalma a szokásosnál is magasabb, 80—81 hektolitersúlyú. A jómt- nőségű kenyérnekvalóból naponta 10—15 vagonnal szállítanak a malmokba és a központi tárolóhelyekre a terményforgalmi vállalaton keresztüli Legtöbbet értékesített eddig a Ga- rai Állami Gazdaság, amely több mint 3000 mázsa búzát, — csütörtöktől pedig naponta öt vagon kenyérnekvalót értékesít. Rövidesen megkezdik a gabona raktárbaszállítását a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák is.

A lottó

e heti öt találaíos szelvénye 17, 25, 44, 48,73

M

ég a delelő nap erős sugarai sem tudják áttörni a füsttel kevert porfelhőt, ami a cséplőgépet körülveszi. Száll a pelyva, kavarog, törekkel vegyítve, beleragad a ruhába, beleeszi magát az izzadt testbe. Dohog a »Hoffher«, esetten a hajtószíj, a kis 1070-es cséplőgép vígan zakatcl.

A szürke porban —, mint fürge hangyák — emberek mozognak. Fent az asztag tetején kétágú villával felfegyverkezve Kupina János áll. Ö dobálja — egyelőre még le — a nehéz, tömött kévéket.

— így még jó, de lesz ám ennek böjtje is... ■ Amikor majd felfelé kell dobálni — kálija le túlharsogva a gép zörgését. S aztán újra repülni kezdenek a sárga búzakötegek, pontosan kiszámítva, éppen Simon Józsefné elé. Tűzről pattant menyecske a kévevágó, mozdulatain látszik, nem fél a munkától. S bár a két férfi — az etető és a kévehányó — erősen dolgozik, nem állja meg, hogy asszonyosan csipkelődve oda ne szóljon nekik:

Cs'C'jfitC'S

— Gyerünk hé, mindjárt este lesz!

Azok csak nevetnek. S mégis, mintha a munka új lendületet kapott volna ettől a mondattól. Gyorsabban mozognak a kezek.

L

ent a gép mellett sem áll meg az élet. Itt a legví- dámabbak. A gép faránál álló Vajnics Antal a szalma húzása közben sem hagyja abba a beszélgetést.

A két barnára sült petrencés legény, Vajnics István és Priki- dánovics János nevetnek ugyan, de nem szólnak bele a tréfálkozásba. Nekik nincs idejük. Ontja a gép a szalmát, s sűrűn kell fordulni a szalmakazal, meg a gép fara között.

Elől a garatokból már ömlik a zsákokba a búza. Koch András, a »bandagazda« épp egy telizsákot emel a mázsára. Mellette ott áll az öreg Bartos István bácsi, akinek az 1400 négyszögölről termett tizennégy kereszt búzáját csépelik.

— Fogadjunk, István bácsi, van ez hatvan kiló! — így Koch András.

— Nem több ez, fiam? — hunyorít az öreg — többnek sacco- lom.

Inog a mérleg serpenyője, rákerülnek a súlyok. A kisméretű zsákban 69 kiló búza van.

— Ez igen! Jól fizet az idén a búza — örül Bartos bácsi.

Koch András kérges kezéből pergeti a szemeket.

— Jó búza — gondolkodik hangosan — lesz vagy 9 mázsa.

A

ztán újból a zsákok felé fordul, rázogatja őket, várja, hogy tele legyenek.

Itt, a zakatoló gép mellett, a kenyér szüretén látszik, mennyi életerő, akarat, magyar paraszti humor van ezekben az emberekben. S ezeket az adottságokat* igazán csak ilyenkor látni, hallani, mikor ők maguk is örülnek az életet jelentő búzaszemeknek.

Dohod a gép, száll a füsttel' kevert por, csépelnek a bácsalmási Rudics-szérűm

(Gémest '