Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-19 / 141. szám

Véget ért a Béke-Világtanács colomból ülésszaka A záró ülésen Pablo Nehruda chilei költő felhívással fordult a világ íróihoz. Hangsúlyozta, hogy minden írónak, s a kultúra min­den munkásának erélyesen vé­delmébe kell venni a békéhez, a boldogsághoz és a szabadsághoz való emberi jogokat. Jasui japán professzor a Béke­világtanács elnöksége nevében felolvasta a nukleáris kísérletek betiltása tárgyában ' a kormá- ayokhoz intézendő felhívás szöve­gét. Ezt a küldöttek viharos taps­sal, egyhangúlag elfogadták. Ha­sonlóképp lelkes egyetértéssel hagytak jóvá még más több ok­mányt is, köztük a nyilatkozatot a nukleáris fegyverszünetről és a leszerelésről. A Hammarskjóid­hoz intézett levelet a feszültség enyhítéséről és a vele összefüggő problémákról szóló nyilatkozatot. Az okmányok elfogadása után a küldöttek megválasztották a Béke-Világtanács vezető szerveit. Ezután felolvasták a Béke-Világ- .anáes üzenetét, amelyben őszinte köszönetét mond Ceylon népének és hivatalos képviselőinek a szí­vélyes vendégszeretetért, vala­mint az ülésszak kitűnő előké­szítéséért és megszervezéséért. Az üdvözletre a ceyloni békebi­zottság elnöke válaszolt. A küldöttek helyeselték a ... JrÁ*' szervező bizottságnak azt az in­dítványát, hogy a Béke-Világta- nács vezető szervei dolgozzanak ki és valósítsanak meg egy szer­vet állandó békealap megterem­tésére, amelyhez önkéntes ala­pon hozzájárulhatnának a világ összes békeszerctö erői. Az ülés­szak küldöttei jóváhagyták to­vábbá a szervező bizottságnak több olyan gyakorlati intézke­dését, amely a békemozgalom további kiszélesítését szolgálja. A colombói ülésszak Kuo Mo- zso záró szavaival ért véget. Egyiptom és Szína nem nyújt segítséget Jordániának KAIRO (Reuter). Az A1 Messa című kairói napilapban megje­lent Khaled Mohieddin főszer­kesztő cikke, amely közli, hogy Egyiptom és Szíria nem nyújt majd segítséget Jordániának. »Nincsen semmi célja többé annak, hogy az arab országok segítséget nyújtsanak Jordániá­nak, amíg a jelenlegi kormány uralmon van, mert az ezt a se­gítséget arra használná fel, hogy további csapásokat mérjen Jor­dánia népére.« KISHIREK tüiföiézői | GEORGI DIMITROV Az „Odenauer-karszak“ alkonya? Az utóbbi időben nemzetközi fórumok előtt is elég sok szó esik a közelgő nyugatnémet választásokról. Több ameri­kai lap megpendítette amerikai kongresszusi köröknek azt az aggodalmát, hogy Adenauer szénája a szeptember 15-re ki­tűzött parlamenti választások előtt nincs éppen rendben. A választási kampány egyre erősebben mutatja meg az Aden- auer-korszak gyengeségeit, a nyugatnémet politikai életben mutatkozó egyre szélesebb repedéseket. A Die Tat című svájci lap érdekes elemzését adja a bonni politikai helyzetnek. Szerinte fölbomlóban van az a polgári blokk, amelyre Adenauer az új választásokon támasz­kodhatna. Kilépett a koalícióból a Szabad Demokrata Párt. A Keresztény Demokrata Unió pedig egymással marakodó frakciók csataterévé válik. Jellemző tünet, hogy megerősödő­ben van a köztársaságban a szociáldemokrata párt tekintélye. Elég erőt érez magában ahhoz, hogy ne csak parlamenti pozíciójának megjavításáért, hanem a hatalom megszerzéséért is harcoljon. A szociáldemokratákat hatalmas munkástöme­gek támogatják, s ez nemcsak erőt kölcsönöz a pártnak, de ; jelentékeny nyomást is a munkástömegek részéről a párt politikájának alakulására. Így történhet meg, hogy Ollenhauernek, a párt vezetőjé­nek langyos és kétértelmű nyilatkozatai mellett, a szociál­demokrata Ottó Brenner, a legnagyobb nyugatnémet szak- szervezet elnöke egyenesen követeli, hogy vegyék népi keze­lésbe a kulcsiparágakat. Elképzelhető, hogy a nagy konszer­nek sajtója milyen átkozódó kórussal felelt erre a kijelentésre. Márpedig Adenauer elsősorban ezekre a nagy iparválla­latokra, iparmágnás dinasztiákra támaszkodik. Emellett a fenyegetőzés politikájától sem riad vissza. Igyekszik maga mellett felvonultatni az egész NATO-diplomáciát és most Amerikában azon törik a fejüket a burzsoá politikusok, ho­gyan lehetne egy oldalról kielégíteni az atomháború ellen tiltakozó nyugatnémet tömegek kívánságait amellett, hogy Nyugat-Németországot továbbra is, mint az agresszív európai háborús politika egyik bázisát tarthassák meg maguknak. Most Adenauer, leplezhetetlenül a választás esélyeire kacsint­gatva, odáig ment, hogy mossa kezeit Nyugat-Németország utomfelfegyverzésével kapcsolatban és igyekszik megegyezni a robbantási kísérletek továbbfolytatása ellen tiltakozó tekin­télyes nyugatnémet tudósokkal. Nem lebecsülendő jelenség az sem, hogy a legutóbbi vá­lasztásokon több mint 7 millió szavazó véleménye egyáltalán nem játszott szerepet. Vagy megsemmisítették szavazatukat, vagy kis pártokra forgácsolódon el a szavazók egy részének ereje. A »nemválasztók pártja« a szavazatok 22 százalékát képviseli. Ha ezeket a kiábrándult tömegeket valamilyen irányban meg lehetne mozgatni, ez olyan politikai erőt kép­viselne, amely a két legnagyobb párttal: a keresztény demok­ratákkal és a szociáldemokratákkal majdnem egyenlő értékű. Jósolgatni nem igen lehet. Ha azonban figyelembe vesz- szük a szociáldemokraták egyre erősödő esélyeit, remélhet­jük, hogy egy leendő szociáldemokrata kormány Nyugat- Németország népe szempontjából sokkal pozitívabb erőt kép­viselne, mint a jelenlegi Adenauer-féle rendszer. TOKIÓ (AFP) Nobuszuke Kisi japán miniszterelnök vasárnap repülőgépen Washingtonba uta­zott, hogy ott Eisenhewer elnök­kel és az Egyesült Államok több más vezetőjével tárgyalásokat folytasson. A japán miniszterel­nök három napot tölt Washing­tonban, majd New Yorkba és Los Angelesbe utazik. Tokióba július 1-ére várják vissza. • TOKIÓ (MTI). Reuter jelentés szerint a japán védelmi tanács Tokióban vasárnap bejelentette, Japán és az Egyesült Államok megbízottai egyezményt írtak alá, amelynek alapján az Egye­sült Államok líMiü-ig visszaad Japánnak öt, az ország területén levő repülőtámaszpontot. Az egyezmény értelmében az Egye­sült Államok átad még 24 radar­állomást is. A védelmi tanács szerint a megállapodás első lépés ebben az irányban, hogy Japán teljesen saját kezébe vegye légvédelmét. * QUANTICO (DPA). Charles E. Wilson amerikai hadügyminisz­ter szombaton a Virginia állam­beli Quantieóban közölte, számí­tásba veszik, hogy az amerikai katonák számát 2 800 000-ről 2 500 000-re csökkentik. Az ame­rikai hadügyminiszter az ame­rikai haderők és a kormány ve­zetőinek háromnapos titkos ülése után tartott sajtóértekezletén tette ezt a kijelentést. * BERLIN (MTI). A TASZSZ jelenti: a Neues Deutschland záró közleményt közölt a Német Kommunista Párt kongresszusá­ról. A záró közlemény szerint a központi bizottság második plé­numának határozata értelmében a napokban tartották meg a Né­met Kommunista Párt kongresz- szusát. A kongresszuson 138 sza­vazati joggal rendelkező küldött jelent meg. A központi bizottság beszámoló jelentését Max Keimann, a Né­met Kommunista Párt központi bizottságának első titkára tar­totta. • LONDON (MTI). Európa egyik legmagasabb művészi színvonalú zenei ünnepségén, az angliai glyndebournei operaelőadásokon pénteken Mozart Varázsfuvolá­ját adták elő. Az angol zenekri­tika egybehangzó megállapítása szerint a nagyszerű nemzetközi szereposztás fénypontja Székely Mihály pompás Sarastrója volt. * MOSZKVA (PAP). Moszkva közelében pénteken este lezu­hant egy lengyel utasszállító re­pülőgép, és a szerencsétlenség kilenc áldozatot követelt. Az áldozatok között van P. Batar, a Mongol Népköztársaság kereskedelemügyi minisztere is. A repülőgép utasai közül ezen­kívül életét vesztette egy ameri­kai házaspár is. * TOKIÓ (MTI) A tokiói televí­zió vasárnap közvetítette Hrus­csov beszélgetését az amerikai rádió televíziós társaság tudósí­tóival. A sajtó jelentéseiből ítél­ve, Hruscsov nyilatkozatát nagy érdeklődés kíséri Japánban. • * NIS (Tangjug). A szombatra virradó éjjel hatalmas jégvihar tombolt Délkelet-Szerbiában. Az eddig beérkezett jelentések sze­rint Nis környékén és a Nisava völgyében mintegy 20 000 hektár szántóföld került víz alá. Nis és Niska Banja ismert fürdőhely között megszakadt a villamos- és vasútközlekedés. A vasútvo­nal másutt is megrongálódott úgy, hogy Szófia felé a gyorsvo­natok nem közlekedhettek. A vízár rombadöntött több mint 40 lakóépületet és több há­zat megrongált. A legnagyobb kárt azonban Zaplanj környéki gyümölcsösök szenvedték. A ve- temények ezen a vidéken telje­sen elpusztultak. Csupán Piret környékén mintegy négyezer hektár területen ment tönkre a vetés. Az első becslések szerint ezen a vidéken a kór meghalad­ja a 200 millió dinárt« Június 18-án lenne 75 éves, ha a tőkés kizsákmá­nyolok, náci fasiszták börtönei idejekorán alá nem ásták volna egészségét... Az egykori kis nyomdászinas, a bolgár munkásosztály öntudatos fia, a fasizmus elleni harc vilag- szimbóluma azonban ma is él a munkásszívekben: nevét új szocialista nemzedékek, városok őrzik. Mi, magyarok is, kegyelettel emlékezünk meg születés­napján Dimitrovról. Hiszen éppen a mi népünk szenvedett először a fasizmus rémuralmától, hiszen Georgi Dimitrov bátor kiállásával nekünk is megmutatta a gyárosok-bankárok diktatúrája elleni harc és győzelem útját. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán tartott beszédében lelep­lezte a fasizmus szociális demagógiáját, megmutatta legyőzé­sének eszközét is: a munkásosztály egységét, s a munkás- osztály vezetésével összefogó népi erők lebirhatalianságát. Népi összefogás a munkásság, a kommunisták vezetésével, a népfront-politika — ez az új harci módszer «— akadályozta meg 1935-ben Franciaországban a fasiszták hatalomra jutását, a népfront győzött Spanyolországban is. Ma is élők Dimitrov tanításai, a munkásosztály győztes harcainak ma is a szilárd párt, az egység, a többi dolgozó osztályokkal és rétegekkel való összefogás a biztosítéka. Ép­pen a szocializmus útján sikeresen előrehaladó Bulgária pél­dája bizonyítja legjobban, hogy a kommunista párt vezette népi-nemzeti összefogás a korábban elnyomott, fejlődésben elmaradott országokban is csodákra képes. Georgi Dimitrov harcos élete ragyogó példakép, tanításai * ma is ható, élő eszmék a fasizmus ellen, a bekéért, a népek i szabadságáért és jólétéért küzdő kommunista és munkás- | pártok számára. f Dobi István távirata Nasszer elnökhöz Egyiptom nemzeti ünnepe al­kalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratot intézett Nasszer elnökhöz, az Egyiptomi Köztársaság elnökéhez, melyben kifejezésre juttatta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság állandóan és következetesen támogatta és a jövőben is aktívan támogatni fogja Egyiptom kormányának és népének országuk szuverenitása érdekében vívott harcát. Ez al­kalomból Horváth Imre külügy­miniszter az Egyiptomi Köztár­saság külügyminiszteréhez, Gás­pár Sándor a szaktanács elnök­sége nevében az egyiptomi mun­kásszövetséghez intézett távira­tot. Dobi István távirata as Izlandi Köztársaság elnökéhez Ásgeir Asgeirssont, az Izlandi Köztársaság elnökét, az Izlandi Köztársaság nemzeti ünnepe al­kalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke táviratban üdvözölte. Petőfi Népe,1957.j fiz ősszel ismét megkezdi működését a Kecskeméti Városi Pártbizottság Marxizmas-Leniiiizmus Esti Egyeteme Közvetlenül az ellenforradal­mi támadás előtt Kecskemét vá­rosában is létrejött a párt esti egyeteme. Bár működését jófor­mán még el sem kezdte, azon­ban azok körében, akik magas színvonalon kívánják tanulni a marxizmus-leninizmust, igen nagy népszerűségre tett szert. A városi és megyei pártbizott­ság úgy határozott, hogy ez év őszén az egyetem újra megkezdi működését. A határozat célja mindenekelőtt az, hogy a párt és állami vezetők, fontos beosztás­ban lévő értelmiségiek ideoló­giai továbbképzését egyetemi színvonalon biztosítsa. Az egyetem hároméves lesz. A hallgatók az első évben filozó­fiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben a nemzetközi munkásmozgalom és pártunk történetét tanulják; A fenti tárgyakból minden fél­évben és év végén vizsgát tesz­nek. A tanulmányi eredmények­ről, illetve az egyetem elvégzé­séről bizonyítványt kapnak. KIK JELENTKEZHETNEK AZ EGYETEMRE? Az egyetemre azok kérhetik | műveltségre tettek szert. Fel­felvételüket, akik rendelkeznek > vételüket pártonkívüliek is kér­a tanuláshoz szükséges marxista­műveltséggel, érettségijük van, vagy ennek megfelelő általános hetik. Nem lehet az egyetem hallgatója az, aki más egyetem, iskola, stb. hallgatója. AZ EGYETEM MŰKÖDÉSÉRŐL Az egyetemen hetenként egyszer, hétfői napon kötött foglalkozás, előadás vagy szeminárium lesz. A megfelelő színvonal biztosítá­sa érdekében az előadásokat a pártfőiskola tanárai, illetve más egyetemek oktatói tartják. A hallgatóknak a foglalkozásokon való megjelenése kötelező. A kötött foglalkozásokon kívül az egyetem rendszeres konzultációs és könyvtári segítséggel áll a hallgatók rendelkezésére. Bizto­sítva lesz, hogy az egyetem ön­álló könyvtárában zavartalanul tanulhassanak, sőt tanulmányu­kat azzal is meg kívánjuk köny- nyíteni, hogy az egyes előadások jegyzeteit a hallgatók rendelke­zésére bocsátjuk. A 14—1956. V; 30. MT sz. rendelet alapján az egyetemen tanulóknak a félévi vizsgák előtt hat nap, az évvégi vizsgák előtt pedig 12 nap tanul­mányi szabadság jár. A tanév egy évre 150 forint, amely fél­évenként fizetendő. HOGYAN LEHET AZ EGYETEMRE JELENTKEZNI? A jelentkezés a városi bizott­ságon beszerezhető kérdőív alap­ján történik. A kérdőívhez mel­lékelni kell az illetékes helyi pártszervezet ajánlását és a vál­lalat igazolását a jelentkező mun­kaviszonyáról. Az egyetem, amely szeptem­ber 1-én megkezdi működését, a párt és az állami vezetők fontos nevelőiskolája lesz és komoly se­gítséget ad mindazok számára, akik a társadalomtudományokat magas színvonalon kívánják ta­nulmányozni. Magyaródi Sándor, Kecskeméti Városi Párt« bizottság tagja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents