Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-15 / 138. szám
Rövidesen átad fák rendeltetésének a kunszentmiklósi törpe vízmű vet Kedden az esti órákban a kunszentmiklósi strand medencéjében az idén először kezdett csörgedezni a kristálytiszta víz. A kunszentmiklósi strandolok minden évben örömmel veszik tudomásul ezt az eseményt, de most nemcsak a strandolok lesték, várták feszült figyelemmel a jelentős pillanatot, hanem a lakosság minden rétegének képviselői és a községi törpevizmű építői. Mert bár a strandot rövid ideig még nem a törpevízmű látja el vízzel, de nagy öröm az, hogy rövidesen megtörténik a teljes műszaki átadás. A Csatorna- és Vízműipari Vállalat ugyanis már értesítette a tanácsot, vagyis a beruházót, hogy jelölje meg a műszaki átadás és átvétel idejét, A keddi üzemeltetés ugyanis még nem volt hivatalos, csak próba-üzemeltetés volt, s mivel a törpevízmű kiállta az első próbát, reméljük, a kunszentmiklósiak örömére rövidesen 1 megkönnyíti majd a vízellátást. Ugyanakkor határidő előtt egy hónappal ;— ! augusztus 30 helyett július 30-ra — elkészül a halasi törpevízmű is, vagy legalábbis olyan stá- ; diumba jut, hogy a részleges műszaki átadás megtörténhessen. A vállalat most versenyre hívta a Ceglédi Mélyfúró Vállalatot, aki a kiskunhalasi , strand építésén dolgozik. A cél: ki ad hamarabb ; vizet a kiskunhalasi strandnak? Reméljük, a cég- ' lédiek sem akarnak szégyent vallani és a verseny hatására az eddiginél gyorsabb iramban ] látnak munkához. .A MAGYÄB «rÖOÄUSTA 'MUMtfASWtOt g ÁCS-KISKUN MEGYEI. LAWA FS! f •P « Cjá/ulolaf&k A IpAROMFITENYESZTESROL Kevés szó esik mostanában a baromfitenyésztésről, erről a fontos nemzetgazdasági kérdésről, pedig a tanácsok mezőgazdasági osztályai nagyban elő tudnák segíteni a járások, s ezen keresztül a megye baromfi- tenyésztésének növekedéséti A kalocsai járási tanács mezőgazdasági osztályán hivatalos ld- mutatások, jegyzőkönyvek egész sora áll az ezután érdeklődő rendelkezésére. Ezek a dokumentumok azt bizonyítják, hogy igen kevés baromfit tenyésztenek a járás területén 1957-ben. Ezt azonban nem lehet általánosítani, ■ mert van olyan község, ahol igen sok pénzt kerestek a dolgozó parasztok éppen a baromfitenyésztéssel. Egy példa illusztrisán bizonyítja, hogy érdemes a szárnyasok tenyésztésével foglalkozni) Hajós községben igáéban 5 820 380 forint értékű baromfit adtak el. s ebben az ösz- szegben nincs benne a baromfi- toll értéke. Ha ezt a számot ösz- szehasonlítjuk a község búzavetése területének pénzértékével, megállapíthatjuk, hogy a baromfitenyésztés négyszeresét adja a búza értékének. Egy másik számadat minden kétséget el- oszlatóan bizonyítja, hogy Hajós község kivételével a kalocsai járásban igen kevés mennyiségben tenyésztettek, s tenyésztenek baromfit. Míg’ Hajós községben a baromíitem’észtés a búzatermesztés értékének négyszeresét adta, addig járási viszonlatban csak 60 százalékát. 1956-ban 20 516 880 forint értékű baromfit tenyésztettek, illetve vásároltak fel a földművesszövetkezetek, kiskereskedők és helyi fogyasztók) Felvetődik a kérdés, mégis, hol lehetne a kalocsai járásban több baromfit tenyészteni? Hol vannak erre meg az adottságok? Elsősorban is a szállásszerű településeket kell alapul venni, így Homokmégy. Szakmár szállásait- E szállások mellett másodsorban a községekben is jól beválna a baromfinevelés és komoly összegű pénzhez juttatná a falu dolgozóit. Szükségképpen meg kell említeni annak az okát is, hogy miért kevés ebben a járásban a baromfi? Ok nélkül nincs oko‘- zat, s itt az ok — nyilvánvalóan, amiről sokat beszélnek a mezőgazdasági osztályon — az, hogy rendszertelen az elosztás a keltetőállomások által kiszállított napos baromfiakból. Nem tartják be a kijelölt területeket. S így fordulhatott elő olyan eset — itt újból Hajós községre kell hivatkozni, — hogy a kiskunhalasi és a bajai keltetőállomások egyugyanazon időben, s talán még egyforma mennyiségű napos baromfival Hajósra küldte ki szállítóit. Ez a tervszerűtlen szállítás, értékesítés nagyon sokat ront a felvásárlási kedven, másrészt nem bir ellátni olyan községeket, amelyekben hiány mutatkozik) A kalocsai járási mezőgazdasági osztály komoly terveket tűzött ki a baromfitenyésztés érdekében. Néhányat említve: tenyésztési mintaszállást kívánnak létesíteni a Szakmárhoz tartozó Felsőerek szálláson, ahol törzskönyvezett baromfiakat tenyésztenek majd. A másik érdekes és értékes kezdeményezés a baromfinevelési bemutató, amit rövidesen megrendeznek, több községben. A baromfitenyésztés jelentősé- | gét méltatni nem elég, ha csak < arról beszélünk, hogy ez a dől- [ gozó parasztoknak biztosít na- ‘ gyobb jövedelmet. Feltétlenül < látnunk kell a jövedelem mellett) azokat az óriási lehetőségeket is, < ami a -nemzetgazdaságnak sok ' deviza-forintot, nyersanyagot, J különböző importcikket jelent. S < ez a lehetőség a baromfiexport. ' A múlt évben kevés baromfit < szállítottunk külföldre, pedig a J gazdasági szerződéseket előnyösebben köthetnék külkereskedel- 1 mi szerveink —. ha a nyugati, államokkal kereskedünk hogyha Angliának különböző! importcikkekért pulykát, Belgi- < umnak gyöngytyúkot szállítanánk. Ahhoz azonbau, hogy így legyen, sok és jóminőségű baromfit kell tenyésztenünk. A kalocsai járásban ilyen a helyzet, de vajon a megyénk többi járásaiban más eredményt tudnak felmutatni? Nem valószínű. Az egész megyében kevés a baromfi. Tehát minden tanácsnak arra kell az irányt venni, hogy a falvakban, községekben több aprójószágot tenyésszenek, mint1 eddig, ami nemcsak nemzetgaz-' dasági érdek, de a tenyésztőnek- is igen hasznos pénzbeli segítséget nyújt. Gémes Gábor karékossági J ómmá Üj rovatunkban az ezerszemű, a haza sorsát szivén viselő párttagok és pártonkívüliek tízezres táborát hívjuk munkatársul. Ebben az esetben is az a törekvés vezérel bennünket, hogy ‘ segítsük országunkat a gazdasági élet helyreállításában. Tudjuk, 1 hogy az utóbbi időben a takarékosságról sok helyütt mcgíeled- ! keztek, pedig ez az ország gazdagodásának egyik jól bevált és | hasznos módszere, — elengedhetetlen kelléke. Pazarolunk? Igen. Talán nem is gondolunk rá, amikor ezt I tesszük, mert régebbi rendcleteink erre ösztönöznek, s elfeledkc- ! zünk arról az elvről, amelyet háztartásunkban vallunk: fillérből > lesz a forint. E rovatban helyt adunk minden olyan írásnak, bejelentésnek, 1 mely takarékosságra hív lel, fonákságot leplez, eredményről , tudósít, legyen az az élet bármely területéről, üzemből, gyárból, [ hivatalból, tsz-böl, állami gazdaságból, iskolából, ktsz-ből, községből, vagy városból. hulladékból 2 millió forint A Kiskunfélegyházi Gépgyáriban gyakran került olyan hulladék is az ócskavastelepre, melyet nyugodtan lehetett volna i egyes gyártmányokhoz felhasználni. Ezek az úgynevezett ha- iszonvasak hegyet alkottak. S [ezért a hulladékhegyért a gyár >60 000 forintot kapott egy éviben. Az idén megnézték, hogy mit is tudnának ebből csinálni. Márciusban kezdtek a hulladék hasznosításához. Eddig több mint 150 000 forint összegben használtak fel hulladékanyagot, — normális anyagárat számítva — gyártmányok elkészítéséhez. Az év végére, az előzetes számítások szerint, csupán hulladékanyagból kétmillió forintot takarítanak meg. A , r \ 500OOO JFOIKISf X Átszervezéssel megtakaritas A Kiskunhalasi Serléstenyész- ! lő és Hizlaló Vállalat ez évben >új telephellyel, a szegedivel gazdagodott. Ezt megelőzően a költségek csökkentése céljából a ’vállalatnál átszervezték az adminisztratív és műszaki munka- ’köröket és ez az első negyedéviben mintegy 170 000 forint meg- 1 takarítást jelentett. A második negyedévben tovább folytatódott az átszervezés, minek következtében előreláthatólag 500 000 forintot tudnak megtakarítani. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a vállalat eladott két teherautót, egy autóbuszt és két személykocsit, s ezzel is jelentő-, sen csökkentette az általános költségeket. Í442Q00 forint termelési értékcsökkenés 10*0*0*0*0*0* JjácAAZolc) $i (jiiturekek sopkonban < Június 11-ón a déli vonattal érkeztek meg háromnapos kirándulásukról a bácsszőlősi gyerekek. A vonatról leszállva felélénkültek az utazástól megtört arcok és egymás szavába vágva mesélték, mennyi minden szépet láttak. Nehezen sikerült elérni, hogy csak két gyerek meséljen egyszerre, mire aztán Csesznyegi Eta és Galántai Ró zsa sorolták élményeiket. El«XKKKKWKKKMKKiOOOOOOtK) mondták, hogy első útjuk a Ká-< rolyi kilátóhoz vezetett, ahon < nan beláthatták a város nagy-< részét és a Festő-tavat. A Ká-J rolyi kilátótól a Deák-forráshoz < mentek. megkóstolták üdítő,, kristálytiszta vizét, s néhány < óra múlva már a tűztoronyból' szemlélték a várost, a határt, < a messzi vidékeket. Ellátogattak a Stornó-házba is, ahol az I őszhajú Storno Pál szülei, nagy-; apái műkincsnek beillő gyűjte-! ményei között kalauzolta a ki- - váncsi gyerekeket. J Kirándulás közben megte-) kintették a Széchenyi-család < sírboltját és a Széchenyi tervez- ] te templomot, amelynek felépí- < tésére már a halála után került1 sor. Voltak a kőbányában, lel- ] kesedéssel beszéltek a tómalmi < fürdőről és elragadónak talál- J ták az Ikva-patakot, amely több < ház udvarán vezet keresztül. Ér- < dekes régiségekre is bukkan- < tak, például egy-két ma is lát- < ható nyomára annak. hogyan J védekeztek a kapu adó ellen. < Még ma is előfordul, hogy sok- < szór tíz házhoz is egy kapun < járnak be. Látták a régi római < cirkusz helyét, ahol valamikor < gladiátorok szórakoztatták a kö-< zönséget — és elmentek a mo- i ziba, majd a színházban is meg- < tekintették a Csárdáskirálynőt. \ Ennek a kirándulásnak az< emléke sokáig él majd a bács- < szőlősi gyerekek szívében» 1 A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat május hónapban baromfit, dolgozott fel és több millió tojást lámpázott át, melynek >J> jórészét exportra szállították. Sajnos, a tojásnál az előírt minő- ' ségi követelményt nem tudták teljesíteni és ebből adódóan 442 000 forinttal csökkent a termelési érték. Az egyes szakemberek véleménye szerint a minőségcsökkenés abból adódott, hogy a beszállított tojás minősége, tekintettel a nyári nagy melegekre, nem volt megfelelő. Ami viszont a vállalat jó munkáját illeti, azt a következőkben próbálják összegezni. A feldolgozásnál a lámpatörött tojás 0,5 százalékkal, a horpadt, folyós 0,2 százalékkal, a flekkes 0,3 százalékkal alacsonyabb az engedélyezettnél, ez 52 000 forint megtakarítást jelent. A termelési értékkiesés pótlására 890 000 darab tojást tartósítottak, illetve mészágyba helyeztek. Drágább lesz a leves, minta Hús li 6Ö Uszper... Hogyan lehet valaki egyszemélyben kisipari szövetkezet elnöke és magánkis- Iparos? A felelet igen egyszerű. Ha valaki meg akarja tudni, látogasson el Kalocsára a Vas- és Fémipari Ktsz-be, s kérdezze meg Simon Jánost, aki ezt a két tisztet, jövedelemforrást, nem is olyan rövid ideig betöltötté, illetve kihasználta. Hát igen; Vannak emberek, akik nagyon jól össze tudták egyeztetni a szocialista szektort a magánkisiparral. Ez mindenesetre pénzben sokat jelent. Nem számít itt az erkölcs? Hol vagyunk már ettől? A lényeg a pénz. Az meg volt. A kettős élet nagyon sok pénzt hozott Simon Jánosnak a konyhára. A 3200 forintos fizetés mellett zsebpénznek jól jött a 12 000 forintos »ma- szeík«-munka. És csak az ügyességét lehet .dicsérni Simon Jánosnak, hogy a saját magánkisiparos munkáját a Kalocsai Vas- és Fémipari Ktsz műhelyében »fuserál- gatta« össze, Végezetül nem Aesopus-mesét, hanem az életből vett tanulságot szeretném leírni. A ló és a szamár házasságából öszvér születik. A szocialista és a magánszektor házasságából pedig a népi demokrácia vámszedője. gém fcs Állandó törekvés, hogy olcsóbbá tegyük az állami felvásárlást. Az idén a jó zöldség-és gyümölcstermés különösen indokolttá teszi, hogy a népgazdaság javára lefaragjuk a költségeket. Ennek érdekében több helyen előregyártott elemekből egyszerű felvásárlóhelyek létesítését tervezte a MÉK. Ezeket a vasútállomás mellett építenék. Abból indultak ki, hogy a felvásárlóhelyek általában messze esnek a vasútállomástól és fuvarköltségekre hatalmas összegeket adnak ki, ami természetesen drágítja a felvásárlást. Az anyag jórésze már csaknem mindenütt ott van, megkezdték az építkezést is, de most illetékes szervek letiltották, mondván, hogy semmiféle beruházást nem engedélyeznek. Helyes, hogy takarékoskodunk és a rendelkezésünkre álló anyagokat a legfontosabb beruházásainkra használjuk fel, mégis megfontolandó ez az intézkedés, Szalkszentmártonon is mintegy 150—160 négyzetméter nagyságú ilyen felvásárló helyet akartak építeni 70 000 forintos költséggel. Ezzel mintegy 100—120 000 forint fuvart takarítanának meg, nem beszélve az időveszteségről és arról, hogy bizony a sok szállítás megviseli az árut. Hasonló a helyzet Dunavecsén és más helyeken is, ahol szintén tervezték ilyen épületek létesítését. A példák bizonyítják, hogy az átvevőhelyek létesítése nyomán megtakarított fuvarköltségek fedezik az építési költségeket, sőt túlhaladják azt. Érdemes volna tehát mérlegelni, hogy nem volna-e helyesebb mégis felépíteni ezeket az átvevőhelyeket. Kedves újságolvasónk ne vegye zaklatásnak, ha megkérjük, hogy a cikk elolvasása után mondja el ismerőseinek, barátainak, hogy a Petőfi Népe takarékossági fóruma cím alatt mit olvasott, s azt, hogy e rovatban mindenki szóváteheti mindazt, ami a taka- ! rékossággal kapcsolatos. Ragadjanak tollat, írjanak a Petőfi Népe takarékossági fórumának. Leveleiket szeretettel várjuk»...
