Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-06 / 130. szám
TERMELŐSZÖVETKEZETI GONDOK! JÓ lenne, ha lenne Nem mindig az az olcsó, ami annak látszik Ismert dolog, hogy bár hazánk éghajlata, termőföldje egyike a legjobbaknak egész Európában, mégis bosszú évtizedekig az utolsók között álltunk a fontosabb növények terméseredményeit illetően. Pedig micsoda gyöt- relmes munkát végzett a magyar falvak, tanyák, uradalmak dől gozó népe! A summásokat, cselédeket az ispán, a gazda űzte- hajtotta, a dolgozó parasztok magukat törték, kínozták a munkában. Nem az ő szorgalmukon múlott, hogy az elhanyagolt, gépeket alig látott földek a tengernyi munka ellenére olyan drágán s olyan keveset termettek. A fejlődésnek — mint azóta bebizonyosodott — egy titka van: fokozatos áttérés a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra, amivel együttjár mindenekelőtt a mezőgazdaság gépesítése, traktorok, kombájnok s egyéb gépek tömeges munkábaállítása. Évtizedekig nem volt gép A régi Magyarországon kíméletlen rablógazdálkodás folyt az emberi erővel. Az első cséplőgép 1820-ban indult meg, de eltartott a század végéig, amíg a gépi cséplcs országosan elterjedt. Száz éve próbálták ki az első aratógépet, de ugyanennyi ideig még mindig kézi erővel aratott a magyar paraszt. A 14-es világháború után munkába álltak az első traktorok s eleinte úgy látszott, hogy gyorsan elterjednek; de az 1929-es gazdasági válság utón jórészük használatlanul vesztegelt. Miért ment ilyen kínesan-keservesen a mezőgazdaság gépesítése? Az ok az ipari elmaradottság, a mezőgazdasági tőkehiány, a falusi munkanélküliség, a hallatlanul alacsony munkabérek ellenére bőven kínálkozó, olcsó munkaerő. A felszabadulás új problémákat hozott. A földreform végrehajtásával megszűntek a nagybirtokok, a nincstelenek százezrei jutottak földhöz, de nem volt igájuk. Az 1947/48-ban megalakult gépállomások legfőbb feladata eleinte az volt, hogy megszabadítsák a dolgozó parasztokat a kulákok igauzsorájától, majd a sorra alakuló termelő- szövetkezetek földjeit kellett megművelniük. S a falu népe egyre inkább megbarátkozott az évről évre szaporodó számú és fajtájú gépekkel, a föld pedig mázsákkal fizette vissza a jobb munkát. Szükséges volt ez a visszapillantás, hogy meglássuk: mekkorát fordult a világ falun a gépesítés nyomán. S a mezőgazdaság gépesítése ezután is egyik legfontosabb kulcsa további fejlődésünknek. A cél: kevesebb erővel többet termelni, ennek pedig egy módja van: gyors ütemben gépesíteni. Most kihasználatlanul állnak a gépek Az elmúlt évek során hatalmas áldozatok, beruházások órán gazdag gépparkot teremtettünk. Gépállomásaink el vannak látva kitűnő szántótraktorokkal, univerzális gépekkel, aratógépekkel, kombájnokkal, egész sor munkagéppel. S ma mégis úgy fest a helyzet, hogy a drága értékek nagyrésze munka nélkül, kihasználatlanul marad. Éppen a termelőszövetkezetek fordultak el a gépi munkától, amelyek megszületésüket, eddigi fejlődésüket pontosan a gépeknek köszönhetik. Azokról a tsz-ekről van elsősorban szó, amelyek saját géppel sem rendelkeznek, hanem lófogatra, a tagok — és nagyrészt kívülálló harmadosok — kézi munkaerejére akarják ezután a gazdálkodást alapozni. Ezek a termelőszövetkezetek — számos egyéb kifogás mellett — döntően arra hivatkoznak, hogy drága a gép. Hogy mennyire nem alapos számítás után teszik ezt a megállapítást, az nyomban kiviláglik az alábbi példákból: Több tsz — például a páhi Alkotmány — szántóföldjeit feles művelésbe adta. Egy kis számadás Nézzük meg — mondjuk — a tavaszi árpa termelési költségeit mindkét formában. Ha a tsz a gépállomással dolgoztat, akkor a kiadás így alakul: vetőszántás és vetés kapcsolt fogassal: 134 forint, aratás aratógéppel: 129 forint, a beszállítás díja 2 órás vontalómunkát számítva 56 forint — ez összesen 319 —, a vetőmag árával kiegészítve 619 forint. Hat mázsás átlagtermést véve, ezt a munkát a felesbérlő 3 mázsa árpáért végzi el. Az árpa ára 900 forint, 4,5 mázsa szalma értéke 360 forint, — összesen 1260 forint. Tessék kivonni 1260-ból 620-at, — a többlet 640 forint a termelőszövetkezet javára egy holdról. Ugyanezt a számítást meg lehet csinálni bármely növényfajtánál. A kukoricánál például 430 forint a tsz többlete, ha nem adja ki harmadából. De itt nemcsak ez a pénz számít. A kései vetés, a sok eső miatt a kapálás s az aratás egybeesik s ha egyik vagy másik késedelmet szenved — márpedig ez a lassú kézi munkánál elkerülhetetlen — többmázsás lehet a terméskiesés. Érthetetlen a tsz-ek vonakodása a gépi aratástól is. A tavalyihoz viszonyítva a kalászos terület 60 százalékát szerződték csak, az igény szerint a meglevő aratógcpállománynak kétharmad, a kombájnlétszámnak csak egy- harmad része lesz kihasználva. Drágálják, sok helyütt a tagság, de legalább annyi helyen részesaratók vágják le a gabonát. Inilokofatlan kifogások Az aratógép 129, a kombájn 134 forintért arat le egy hold gabonát, mert az előbbinél 60, az utóbbinál 40 százalékos állami hozzájárulást kap a költséghez a termelőszövetkezet. S a kombájn például ezért a pénzért nemcsak learatja, de ki is csépeli a gabonát — csak a szalmát kell utána összehordani. Sok tsz a múlt hibáit emlegeti a kombájnnal kapcsolatban, amik tényleg előfordultak. De az sem a gép bűne volt, hogy sokszor a zöld gabonába állították be, hanem a helytélén irányításé. Ilyen többé nem íordul elő, hiszen megszűnt a gyorscséplés, a gyorsbeadás. S az sem lehet kifogás, amire legtöbbet hivatkoznak, hogy a kombájn elszórja az »értékes« pelyvát, mert mindenütt mód van arra, hogy a szalmagyüjtő kocsi egyszerű átalakításával megoldják a pelyva összegyűjtését is.. Arról pedig külön lehetne vitatkozni, hogy ez a pelyva tényleg olyan értékes és nélkülözhetetlen takarmány-e, hogy érdemes miatta értékének sokszorosát el veszíteni a kézi aratással? Alig igényelnek az idén a tsz-ek gépi fűkaszálást is; ezt is harmadosokkal akarják elvégeztetni. Itt is könnyű a számolás. Kilenc mázsás szénatermés esetén a kaszás bére három mázsa, azaz 450 forint. A gépállomás a kaszálásért 35, a rendsodrásért 30—35 forintot kér. A beszállítással és a kazalozá6sal együtt az összes kiadás 229 forint. — így is csak fele a harmados kaszás részesedésének. S itt is külön lehetne beszélni a munka gyorsaságáról, jobb minőségéről, amit a gép csinál. A számokkal nem lehet csalni, azok tárgyilagosan beszélnek. Érdemes hát minden termelő- szövetkezetben kézbevenni a papírt és ceruzát! íeljesítméstybérben dolgoznak a Kiskunmajsai Cipész Ktsz-ben ízléses kirakat készteti megállásra a járó-kelőt a Kiskunmajsai Cipész Ktsz kirakata előtt. Férfi és női cipők különböző színekben, ízléses változatban incselkednek a kíváncsiskodókkal. Benyitunk, s érdeklődünk a ktsz élete és a dolgozók problémája felöl. Mivel is foglalkoznak az idesercglett szakemberek? Egyik csoport férfi szandált gyárt, a másik férfi gojzervarrott cipőt. Ez utóbbiból 250 pár kerül rövidesen a megye üzleteibe. Mig Megyénk kisiparosai Uí*t tá(n&g,at{á(c a U<wnányt A KlOSZ-ba tömörült kisiparosok a napokban megyei választmányi értekezletet tartottak Kiskunhalason. Ez az értekezlet az első volt az ellenforradalom óta. A részvevők súlyosan elítélték az ellenforradalmi cseszaudálból 150 párat szállítottak el nemrégiben. Kedv, s szorgalom otthonos a munkatermekben. Mióta a ktsz önállóbban végzi beszerző s értékesítő tevékenységét, megoldódott a bérezés problémája is. Emberileg és tárgyilagosan le is, fel is rendezték a béreket. Egy szabász régebben 3 forintot kapott 100 százalékos teljesítmény után, most 6 forint üti a markát. Ahol viszont bő volt a norma, ott visszavettek, s odaadták, ahova szükség volt. Ez azért jó, mert a ktsz tudja, hogy tagjai közül kit hogyan kell díjazni? Régebben nem így volt. A központ állapított meg egy irányszámot, s ha az jó volt, ha nem, azt kellett alkalmazni. A bérezéssel — mely teljesítménybér — is megoldódott egy probléma, de még mindig nem A választmányi értekezlet táviratban biztosította Kádár János elvtársat, hogy megyénk kisiparosai egyemberként támogatják {tisztázódott a régóta vitatott és a Magvar Szocialista Munkás- [ma még eldöntetlen kérdés: pártot és a kormányt, helyeslik [mennyi legyen a forgalmi adó . . fegy-egy rendelt cipó után. Vanannak intézkedéseit es minden jnak még egyéb olyan kérdések. ményeket és helyeselték a mun- j erejükkel harcolnak a szocializ- {amelyek megoldása egy lépéssel kás-paraszt kormány fellépését mus felépítéséért, népünk szebb {előbbre vinné a ktsz fejlődését az ellenforradalom leverésére. lés boldogabb jövőjéért. !Ügy gondoljuk, ezek is megöl • dódnak a későbbiekben. fl Budapesti Fővárosi Bíróság megkezdte a tömeggyiikos fekérterrorista Francia Kiss Mihály bűnügyének tárgyalását Lapunk olvasói bizonyára emlékeznek arra, hogy Francia Kiss Mihályt, a Horthy-fehérterror egyik leghírhedtebb tömeggyilkosát a Népbíróság még 1947-ben 66 rendbeli gyilkosság bűntette miatt — távollétében — kötéláltali halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Ez év március elején a bujkáló tömeggyilkost a dunavecsei rendőrkapitányság elfogta és ügyében most új tárgyalást tűztek ki. A tárgyalás első napja Megelőzés a sziiletésszabályoaás szolgálatában Dr. Batizfalvy János előadása Kecskeméten Dr. Batizfalvy János, a szegedi Nőgyógyászati Klinika igazgatója folyó hó 6-án, csütörtökön este 6 órakor a megyei tanács dísztermében előadást tart, melynek keretében az alábbi kérdéseket világítja meg: Az orvosi tudomány gyógyító sikerei mellett legnagyobb vívmányainak tekinthetjük a betegségek megelőzése terén elért eredményeket. A nem kívánt terhességek megelőzése egybeesik a születésszabályozás problémájával. A születésszabályozás az emberiségnek régi törekvése. Ennek nyomait megtaláljuk már a legrégibb történelmi feljegyzésekben. Korunknak is aktuális problémája, amely különösen azóta foglalkoztatja a tudomány, a szociálpolitika illetékes köreit, amióta az abortuszrendeletek révén a legszélesebb néprétegek is érdekeltekké váltak. Mivel a szülészek látják az abortuszok káros következményeit, a megelőzés eszközeinek ismertetésével és alkalmazásával igyekeznek a bajokat elkerülni, A Fővárosi Bíróság II. emeleti tanácstermét zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság, amikor a tárgyalás megkezdődött. A bíró kérdéseire a tömeggyilkos személyi adataival kapcsolatban elmondta, hogy a felszabadulás előtt, a bérlettel együtt 185 hold földön gazdálkodott. Három kertészt, egy gulyást és egy szolgálót alkalmazott. Az első világháborúban tiszthelyettesi rangot ért el. Ezután az ellenforradalmár bandita az elnök asztala előtt állva hallgatta végig a több mint 30 oldal terjedelmű vádiratban összefoglalt bűntetteinek felolvasását. A teremben levő hallgatóság megdöbbenve értesült a minden emberi képzeletet felülmúló barbár gyilkosságok sorozatáról. A szörnyű bűntettek elkövetője hosszú időn át bujkált, félt az igazságszolgáltatástól. Most sém mutat megbánást. Az elnök megkérdi, bűnösnek érzi-e magát, szemrebbenés nélkül tagad. Csupán kisebb dolgokban, a hamis személyigazolvány megszerzése és fegyverrejtegetés bűnügyében ismeri el bűnösségét, csak ezeket tartja törvénybe ütköző cselekedeteknek. .. A gyilkosságokkal kapcsolatban arra hivatkozik, hogy ö csak parancsot teljesített. »Csak« elfogta az embereket és elkísérte a kivégző helyre. »Csak« kiadta a kivégzési parancsot. »Csak« jelen volt a kivégzéseknél. »Csak« továbbította a hullát. »Csak« meghallgatta a kivégzési parancs teljesítéséről szóló jelentést. És így tovább. Ezeket a cselekedeteket ő szóra sem tartja érdemesnek. Állítólag sohasem tudta, hogy miért fogják el az embereket és miért viszik a tanyákra. Néhány esetben terhelő adatok alapján azonban kénytelen elismerni a fentiek ellenkezőjét. Azzal védekezik, hogy az emberek sorsa őt sohasem érdekelte. Az elnök kérdéseire elmondja az ellenforradalomba való bekapcsolódásának történetét. Már az ellenforradalmi gondolat születése idején állítólag rendfenntartási célból Szegedre ment. Itt kapcsolódott be a fehérterrorista különítménybe, Prónay parancsnoksága alatt. Itt találkozott Héjjas Ivánnal, akit még újonckorából ismert. Horthy Miklóst rendszeresen őfőméltóságának titulálja. Szegedről a Prónay-különít- ménnyel Siófokra vonultak. Vallomása szerint mái' Siófokon olyan megbízást kapott, hogy Kiskunfélegyháza cs Kecskemét vidékén fejtsen ki tevékenységet. Később Héjjas Iván lett a főnöke, de ezután is közvetlenül Pró- naytól, sőt a fővezérségtől is kapott különleges megbízatásokat. Volt időszak, hogy 200—240 ember fölött parancsnokolt, a csendőrőrsök ellenőrzése egészen a jugoszláv határig hozzátartozott, de az akcióit — a gyilkosságokat — többnyire csak néhány fővel hajtotta végre. Az elnök kérdésére azt mondja, hogy nem emlékszik, melyik volt az első gyilkosság-sorozat. Hiába, erre most nem kellemes emlékezni... Tagad, tiltakozik, mentegetőzik. Van, amire nem emlékszik, van olyan eset, amire azt mondja, ott sem volt, ha pedig nincs módja letagadni, arra azt mondja, hogy ártatlan és csak felsőbb parancsot teljesített. A sokszoros gyilkost Horthy Miklós kegyelemben részesítette és »Nemzetvédelmi kc- reszt«-tcl jutalmazta. Most a Népbíróság felelősségre vonja régen elkövetett bűneiért és azóta újabbakkal tetézett törvénysértéseiért. A Fővárosi Bíróság a tömeg- gyilkos kihallgatását kedden befejezte, az elkövetkező napokban az ez ügyben megidézett 85 tanó kihallgatására kerül sor. A tárgyalás menetéről folyamatosan tájékoztatjuk olcsóinkat. > Furcsa érzéseknek voltam a ; középpontja a minap. Az egyik j üzletben (nem, akarom megemlí- ; teni, mert nem az eladó volt a ! hibás) epret vásároltam. Nem ; erről az ízletes gyümölcsről kí- : vánok itt hosszú elmefuttatást ; adni, hanem a tárolás módját : kifogásolom. Ez a közkedvelt gyümölcs egy kis ládában volt ; elhelyezve, s alatta sem papír, ' sem más egyéb. Ez volt az egyik furcsa érzés. A másikat egy öreg parasztember megjegyzése váltotta ki belőlem, őstermelő a bácsi, s mint ilyen, árut szállít a piacra. Amiatt panaszkodott, hogy nem kap papírt, amibe az árut be tudná szépen, ízlésesen csomagolni. Mennyivel egyszerűbb lenne a kereskedelemnek forgalomba- hozni a gyümölcsöt, s mennyivel szívesebben veszik meg a fogyasztók azt az árut, ami szépen van tárolva. Kecskemét gyümölcstermelőhely. Valószínű, a nyáron igen sok cseresznyét, epret, barackot, almát, körtét szállítunk fel Budapestre, az ország különböző helyeire, s talán még exportálunk is. Nem volna helyes, ha kereskedelmi szakembereink már most a gyümölcs és a vásárlók érdekében valamiféle csomagoló eszközt hoznának forgalomba? Igen, ez feltétlenül helyes lenne. —gém
