Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-05 / 129. szám

Megkezdődött a parlament júniusi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A gazdaságpolitika korábbi hibáiból létrejött nehézségek és az ellenforradalom által okozott rendkívül súlyos károk ellenére a Szovjetunió és a baráti orszá­gok segítségével lehetővé vált olyan terv készítése, amely biz­tosítja az idén népgazdaságunk egyensúlyát. Az 1957-es terv reális, meg­alapozott, ezért módot ad a kitüzöttncl jobb eredmények elérésére. Ezt a lehetőséget a jövő érdeké­ben olymódon kell kiaknáznunk, hogy a terv megvalósítása köz­ben feltáruló tartalékokkal elő­segítsük az idei egyensúly fenn­tartását és megszilárdítását a következő években is. Ily módon kell biztosítani, hogy az idei terv sikeres végrehajtásával szilárd alapot teremtsünk készülő há­roméves tervünknek, jövő fej­lődésünknek — mondotta nagy tapssal fogadott beszéde végén Kiss Árpád elvtárs. Az elnök szünetet rendelt cl. A szünet után Anlos István tar­totta meg költségvetési expozé­ját. nem a gazdaságosság fokozására irányuló előírásoknak túlteljesí­tésére kell törekednünk. Az év első négy hónapjában az egy munkásra eső átlagos tel­jesítmény 15 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1956 azonos időszakában. A kormány viszont a béremelésekkor jogosan abból a feltételezésből indult ki, hogy a magasabb bér ellenében min­denütt elérik legalább a tavalyi év első három negyedének ter­melékenységi színvonalát. Az egy munkásra jutó termelési ér­téknek idén átlagosan legalább 12 százalékkal kell emelkednie ahhoz, hogy a termelés és a bé­rek tervezett aránya megvaló­suljon. Ez csak úgy biztosítható, ha — néhány indokolt területet Antos István elvtárs, pénzügyminiszter költségvetési expozéja Tisztelt országgyűlés! Az 1957. évi költségvetés, sszhangban a népgazdasági ■rwel, elsősorban azt a célt zolgálja, hogy szilárd pénz- igyi egyensúly megteremtésé­ül alátámassza a kormánynak 1 lakosság anyagi helyzete meg- avítása érdekében hozott in- ézkedéseit — mondotta beszéde ílején Antos elvtárs. — Az 1957. évi állami költségvetés 52.6 milliárd forint bevé­telt, 51,8 milliárd forint ki­adást irányoz elő. A költségvetési mérleg tehát 800 millió forint bevételi többletet mutat, ami a tartalékokat is számításba véve, megalapozza az állami pénzügyek szilárdsá­gát. A költségvetés kiadásai között a legnagyobb összeg a gazdasági feladatok pénzügyi szükségletei­re előirányzott 33,7 milliárd fo­rint. A költségvetés kiadásai kö­zött fontos helyet foglalnak el a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló előirányzatok. A mező- gazdasági termelés nagyarányú emelése csak a nagyüzemi gaz­dálkodás útján következhet be. A kormány ezért feltétlenül megvédi a mezőgazdaság szocialista építésében elért eredményeket, minden támo­gatást megad a termelőszö­vetkezetek gazdaságos mű­ködéséhez és az önkéntesség szigorú betartásával történő továbbfejlesztéséhez. A kormány ugyanakkor támo­gatást nyújt a dolgozó paraszt­ságnak ahhoz, hogy az egyéni gazdaságokban rejlő fejlődési lehetőségeket az egész népgazda­ság és a saját javára kihasznál­hassa. A termelőszövetkezetek részé­re beruházási célokra 300 millió forint közép- és hosszúlejáratú hitelt biztosítunk. A gépállomá­sok szolgáltatásait a szövetkeze­tek kedvezményes áron vehetik igénybe, s e célra 115 fillió fo­rint állami támogatást irányoz­tunk elő. Az egyénileg gazdálkodó pa­rasztság anyagi helyzetét nagy­mértékben javítja a kötelező be­adás eltörlése, ami természete­sen jelentősen terheli a költség- vetést. Minőségi vetőmagakcióra 162 millió forint, növényvéde­lemre 84 millió forint, apaálla­tok beszerzésére és a községi le­geltetési bizottságok támogatá­sára 225 millió forint szerepel a költségvetésben. Mindezeket figyelembe véve a költségvetés mezőgazdasági vo­natkozású előirányzatai — a szű­kös anyagi lehetőségek ellenére is — jelentős összegekkel segí­tik a mezőgazdaság fejlődését. Tisztelt országgyűlés! A költségvetés közületi kiadá­sai az előző évi előirányzatnál 1,7 milliárd forinttal alacsonyab­bak. A védelmi, igazgatási és egyéb kiadások ennél jóval na- eyobb összeggel — csaknem 2,6 milliárd forinttal — csökkennek. A szociális, egészségügyi cs kulturális feladatokra viszont a tavalyinál kereken 900 millió forinttal többet irá­nyoz elő a költségvetés. Az oktatási és népművelési in­tézmények, tudományos kutató­it főzetek. a színházak, valamint a testnevelési intézmények fenn- tartásáx'a 4067 millió forintot for­dítottunk. Lehetővé válik az ok­tatási színvonal továbbfejleszté­se, a nagylétszámú tanulócsopor­tok megszüntetése. Az elmúlt évhez képest lénye­gesen csökkennek az államigaz­gatás kiadásai. Egyes minisztériumok, hiva­talok megszüntetése, illetőleg összevonása, valamint az igazgatási szervezet egysze­rűsítése következtében 21 000 fővel csökkent az államigaz­gatás létszáma. Háromszázötvenhatmillió forint a megtakarítás az igazgatási költségekben a tavalyihoz viszo­nyítva. Választ kell adni ari‘a a dol­gozó népünk széles rétegeit ér­deklő kérdésre, hogy a népgaz­dasági terv és a költségvetés si­keres végrehajtásával biztosít­ható-e a pénzügyek szilárd egyensúlya, az inflációs veszély teljes elhárítása? Áprilisban már elértük a tavalyi szint 92 száza­lékát. 2,5 milliárddal nőttek a kereskedelmi készletek, 340 mil­lió forinttal a takarékbetétállo­mány. A bankjegyforgalom áp­rilisban és májusban már csök­kenő irányzatot mutatott. Jelen­leg is vannak komoly, választék­beli hiányok, de a kereskedelmi forgalom konszolidálódott, az inflációs veszély elhárult. Legfőbb feladat az 1957. évi terv teljesítése. Már most ta­pasztaljuk, hogy sok helyen olyan intézkedéseket tesznek, melyek a terv túlteljesítését szolgálják. Ez nagyon helyes do­log. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a terv mennyiségi túlteljesí­tése csak ott engedhető meg, ahol az nem fokozza az anyagellátási nehézségeket. [pari alapanyagokkal csak a terv teljesítéséhez szükséges mértékben rendelkezünk. Nem a terv mennyiségi mutatóinak, ha­Antos elvtárs expozéja után az országgyűlés ebédszünetet tar­tott. A délutáni ülés fél 3-kor kezdődött. Az első felszólaló Olt Károly elvtárs, a terv- és költ­ségvetési bizottság elnöke volt. Tisztelt országgyűlés! A terv- és költségvetési bizott­ságban a költségvetés egyes elő­irányzatainak megvitatása során néhány olyan módosító indítvány történt, mely szükségessé teszi a költségvetés előirányzatának ki­sebb módosítását. E módosítások szükségessége elsősorban a mezőgazdasági területre vonatkozóan me­rült fel. A mezőgazdasági bizottság elnö­ke, Z. Nagy Ferenc elvtárs rá­mutatott arra, hogy a belvízcsa- tornahálózalunk rendkívül elha­nyagoltsága következtében szinte évről évre fellépő belvizek pél­dául 1953-ban 230 millió, 1956- ban 350 millió forint kárt okoz­tak a népgazdaságnak. Elhanyagolt belvíz-levezető csatornahálózatunk részbeni ki­kivéve — mindenütt visszaállít­ják a teljesítménybérezés vala­milyen formáját. Tisztelt országgyűlés! Ismeretes, hogy széles körben vitatják, milyen módszerekkel, eszközökkel, szervezeti formák­kal lehet legjobban biztosítani a gazdaság eredményes vezetését. Mi a vitatott kérdés jelentősége? Az, hogy a gazdasági mechaniz­mus nagymértékben képes elő­segíteni —, ha arra alkalmas — a népgazdaság rendelkezésére álló anyagi erőforrások haté­kony, célszerű és gazdaságos fel- használását. Nem kétséges, hogy az elmúlt évek gazdasági nehéz­ségeihez és feszültségeihez, a gazdaságpolitikában elkövetett hibák mellett, hozzájárult azt is, hogy a népgazdaság vezetésében a gazdasági ösztönzés, az egyéni, vállalati és társadal­mi érdekek helyes egybehan­golása helyett egyre inkább az adminisztratív módszerek, a vállalatok önálló tevékeny­ségét, kezdeményezését bé­nító bürokratikus megkötött­ségek érvényesültek. Ugyanakkor világosan kell látni azt is, hogy az ellenforradalom eszmei zűrzavarában a proletár- diktatúra elleni támadás a nép­gazdaság központi, állami irá­nyításának tagadásában is meg­nyilvánult. Kihasználva a terve­zés és az állami irányítás hiá­nyosságait, a harc a proletár- diktatúra gazdasági funkcióinak teljes elvetéséért folyt. Amikor a kormány határozott lépéseket tesz a gazdaságvezetési módsze­rek megjavítása, a bürokratikus megkötöttségek felszámolása ér­dekében, soha nem téveszti szem elől, hogy ezek az intézkedések csak akkor lehetnek eredménye­sek, ha hatékonyabbá, ered­ményesebbé teszik a köz­ponti irányítást, amely a népgazdaság fejlődésé­nek alapvető célkitűzéseit, az egész társadalom érdekeit hiva­tott biztosítani. tesi bizottság helyénvalónak látja a költ­ségvetési előirányzatnak 22 millió forinttal való meg­emelését, figyelemmel arra is, hogy az így előirányzott összeg mintegy 40 millió forint társadalmi munká­val egészül ki. A várható bő gyümölcstermés­re való tekintettel, gyümölcstároló-, osztályozó- és csomagolóberendezések létrehozására 20 millió forin­tot biztosítson a költségvetés. Ebből a beruházási összegből 4 millió forintot az állami gazda­ságoknál kell előirányozni. Szükségesnek tartotta a terv- és költségvetési bizottság, hogy az országgyűlésnek javaslatot te­gyen -a gyümölcs- és szőlőter­melés fejlesztése érdekében to­vábbi 5 millió forint megszava­zására, amelyből az állami gaz­daságok részére már raktáron tárolt és csak erre a célra hasz­nálható gépeket szereznének be. Olt Károly elvtárs javaslata a költségvetés felemelésére javítására a terv- és költségve­m töt Uhia nagyvilágban MOSZKVA. A szovjet fővá­rosban ünnepélyesen megnyitot­ták az idei országos és mezőgaz­dasági kiállítást. A megnyitó ün­nepségen jelen volt Bulganyin, Hruscsov, Kaganovics, Malen­kov, Mikojan, Molotov, Szaburov, Vorosilov, Brezsnyev, Svernyik és Arisztov. Az ünnepségen Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára is felszó­lalt. Külföldön azt mondják, hogy a Szovjetunió az ipar igazgatá­sának újjászervezésénél valószí­nű katonai stratégiai célokat tart szem előtt, mert az ipar igazga­tásának decentralizálása abban az esetben is önállóvá tesz egy bizonyos gazdasági kerületet, ha más kerületek kiesnének — mon­dotta Hruscsov. — Ha a burzsoá politikusok így értelmezik az új­jászervezést, akkor ezt nem fog­juk tagadni. Ez ugyanis szintén fontos és hasznos. Mi azonban nem ennek érdekében, hanem azért szervezzük újjá iparunkat, hogy újabb, sokkal magasabb színvonalra emeljük gazdaságun­kat és meggyorsítsuk előrehala­dásunkat a kommunizmus felé. ÚJ-DELHI. Az indiai ipari és kereskedelmi miniszter közölte, hogy India a Szovjetuniótól 600 millió rúpia hitelt vesz fel gyár­iparának fejlesztésére. WASHINGTON. Eisenhower elnök hétfőn fogadta az Egye­sült Államok új moszkvai nagy­követévé kinevezett Thomsont. PÁRIZS. A párizsi lapok be­számolnak a TU—104 tipusú szovjet utasszállító repülőgép sikeréről. A Franc Tireur első oldalán közli a gép fényképét és beszámol arról, hogy leszál­lás nélkül 4 óra alatt tette meg az utat Moszkvától. A Figaro hangsúlyozza, hogy amerikai légügyi szakértők különös ér­deklődéssel szemlélték a szovjet gépet. KARACSI. Pakisztán fővá- rosában tegnap megkezdődött st bagdadi paktum minisztertaná­csának értekezlete. A Reuler je­lentése szériát az Egyesült Álla­mok bejelentette, hogy csatla­kozik a paktum katonai bizott­ságához. Az angol hírügynökség szerint e lépést úgy magyaráz­zák, hogy az a Közép-Keletre vo­natkozó Elsenhower doktrína következménye. DZSAKARTA. Az Egyesült Államokba nemrégiben meg­hívtak egy indonéziai küldött­séget. A dzsakartai amerikai nagykövet most közölte az indo­néz külügyminisztériummal, hogy az Egyesült Államok kor­mánya nem engedi be a kül­döttség egyik tagját, egy kom­munista képviselőt. Az indonéz külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok kor­mányának ez a magatartása be­avatkozás Iridonézia belügyeibo Az indonéz ■ parlament elnöke szerint Amerika méltóságában sérti meg aiz odautazni kívánó indonéz parlamenti küldöttsé­get. NEW YORK. A Kínával fenn­álló kereskedelmi tilalmak meg­szüntetését sürgette Erlander és Humphrey amerikai szenátorok. Erlander televíziós nyilatkoza­tában kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie a Kínával szem­beni kereskedelmi tilalom meg­szüntetését. Humphrey ugyan­csak televíziós nyilatkozatban hangoztatta, hogy az Egyesül: Államoknak, felül kellene vizs­gálni kereskedelmi kapcsolatait, sőt talán egyéb politikáját. Készülődés a VIT-re (Moszkva) Világszerte készül­nek a fiatalok á közelgő VI. Vi­lágifjúsági Találkozóra. Az elő­készítő bizottsághoz érkező je­lentések szerint igen nagy a je­lentkezők száma. Hollandiában több mint ezren jelentkeztek, köztük sok diák- és parasztfiatal Is. Libanonban a VIT-re jelent­kező fiatalok között van több neves művész is. Paul Kobcson, a világhírű néger énekes kijelen­tette, hogy az ifjúság találkozó­jának napjainkban igen nagysze­repe van. S örömmel hallja, hogy az Egyesült Államokból is szá­mos delegáció megy a VIT-rc. Az olasz VIT-küldöttség között lesz az ismert ifjúsági jazz-zene- kar, szicíliai kórus, több festő ct filmszakember, valamint a bo­lognai ifjúsági balett-együttes Olaszországból 2300-an szeretne uek resztvenni a VJT-en. Az alma legnagyobb ellensége Á magyarországi almalermés legnagyobb kártevője az alma- moly, amely száraz évjáratok­ban rendkívül jelentős károkat okozhat. Az elleni való védeke­zésnél az arzén tartalmú sze­rek váltak be. Régebben a Dar- sint 0.5—0.7 százalékos tömény­ségben bordói léhez. — illetve mészkénléhez keverték. A mész- kénlé főleg olyan fákon ajánl­ható, ahol pajzstetü fertőzés is van. Ez a keverék azonban per­zseli a lombozatot is. Arzént vi­szont rossz lebegő képessége mi­att egymagában használni nem lehet. A lombperzselés rend­szerint nem nagyfokú, az idő­járástól, tájtól és a fajtától függ. Célszerűbb az arzént inkább bordói léhez keverve alkalmaz­ni. Legújabban egy maga6 ha­tásfokú DDT permelezöszert si­került előállítani, amellyel meg lehet szüntetni a perzselési ve­szélyt is és jól alkalmazható az almamoly ellen. Ez a védeke­zőszer Pernit néven kerül for­galomba és 0.4 százalékos tö­ménységben alkalmazzuk. Bor­dói léhez, vagy mészkénléhez keverve a hatása némileg csök­ken. Az első permetezésnek akkor érkezik el áz ideje, amikor a ki# gyümölcs a mogyorónagyságol elhagyta. Június elejétől a gyü­mölcsszedésig hernyófogó öveket kell alkalmazni. Erre legjobb a hullámpapír, vagy a szalma. Ezeket az öveket kéthetenként szedjük le és a bennük talál­ható molygu bókát, illetve bábo­kat semmisítsük meg. Eladta a tsz földjét, bíróság elé kerül a 110 holdas kulák A vér nem válik vízzé — tartja a közmondás, különösen akkor nem, ha kulák ereiben csörgedez. íme a példa. Ma- gony János 110 holdas kulák októberben elérkezettnek látta az időt, hogy visszakövetelje ősi jussát. Javában dühöngött az ellenforradalom, amikor meg­jelent Pálmonostorán a Keleti Fény Termelőszövetkezetben és nagy hangon követelte, hogy a tsz vezetősége adja vissza azt a 19 holdját, amit annak idején jogtalanul a Keleti Fény Ter­melőszövetkezetbe tagosítottak. A szövetkezet vezetősége per­sze a föld visszaadását megta­gadta. De Magony János ezzel mit sem törődve, önkényesen birtokba vett 19 holdat. Mi több. már annyira nyeregbe érezte magát,’hogy a tsz nagy szalma­kazlát is lefoglalta és kijelen­tette, hogy elviteti, mert az is őt illeti. Majd búcsúzóul, mint­ha újra ő lenne a tótumfaktum, a termelőszövetkezet vezetőit még meg is fenyegette. Hogy mi mindent tett volna Magony János kulák, ha foly­tatódik aa ellenforradalom, ar­ra elég, ha megemlítjük, hogy a Keleti Fény Termelőszövetke­zet 19 holdjából, se szó, se be­széd, 3 holdat eladott, a többit pedig, mintha az lenne a leg­természetesebb, kiadta kisha szonbérletbe. A tsz ellen tá­madó kulakot a rendőrség le­tartóztatta- és ellene bűnvádi eljárás intiul,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents