Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-30 / 151. szám

r/r%

Több vagon vasváz

A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalathoz az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszttől új vevő érkezett, hogy a szénbányászat által elképzelt épületelemgyár felépítéséhez szükséges vasvázat megrendelje.

Az azóta elkészült vasvázak, amelyek már eddig is több vagonra tehetők, döntő módon segítik a bányászok előregyártott épületelemekből való lakásépítési akcióját.

Olyan tájékoztatást is kaptunk a vállalattól, hogy az épületelemgyár vasvázát nemcsak ebben. hanem a következő esztendőben is gyártani lógják.

Három hét múlva főzik az új barackpálinkát

Igaz, most nehéz igazi barack- pálinkához hozzájutni. Na, de szolgáljon vigasztalásul az, hogy rövidesen itt lesz a barackszezon, s talán a kecskemétiek hozzájuthatnak a világszerte ismert es kedvelt barackpálinkához. Ebben az ügyben telefonon érdeklődtünk a Gyümölcsszeszipari Vállalatnál. Azt a választ kaptuk, hogy jelenleg javítják a gépeket, s körülbelül három hét múlva újból megkezdik az idei barackból a pálinkafőzést.

Istambul kabátszövet

A Bajai Gyapjúszövetgyár új gyártmányai közé tartozik az Istambul elnevezésű kabátszövet. Májusban kezdtek hozzá gyártásához, s június végéig mintegy 10 000 métert adnak át a kereskedelemnek.

Ügy tudják a gyár vezetői.

hogy ebből a kabátszövetből a falun ismert és kedvelt mikádó kabátokat készítik a konfekciós üzemek,

Villamosítanak

A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat szerelőipari részlege Kecskeméten több új épületben villamosítási munkálatokat folytat. Az ügyeskezű szakemberek rövidesen befejezik a 12 tantermes új iskola belső és külső villanyszerelési munkálatait s a radiátorok felszerelését. Ugyancsak napok kérdése a Kuruc körúton épült munkás- szállás villamosításának befejezése. Az anya- és csecsemővédő otthonban központi transzformátor készül. Valószínű július 1-én megtörténik a hivatalos átadás is. A Kecskeméti Gépgyárban az egyemeletes áruraktár elektromos munkálatai június

31-re nyernek végleges befejezést. Ott, ahol a DÁV erősebb kábeleket fektet le a városban, ott a KIK az államosított házak lakóinak kérésére az átszerelési munkák elvégzését kérte a vállalattól. Ezenkívül Komlón és Budapesten folyó nagyobb lakásépítkezésnél működnek közre a szerelőipari részleg szakemberei.

A Belker adja az anyagot a gyár az ajtót, ablakot

A Bajai Épületasztalosipari Vállalat a kislakásépítőknek jelentős mennyiségű ajtót és ablakot juttat a TÜZÉP-telepen keresztül. Ehhez az anyagot a Belkereskedelmi Minisztérium utalja át részükre, s ők ennek fejében szállítják le a megjelölt

mennyiséget; Sajnos, az utóbbi időben a kiutalt anyagnak csali a felét szállították le, s éppen ezért csak a szükséges mennyiség felét tudták elkészíteni, .illetve a TÜZÉP-telepeknek átadni;

<7)aá dma fit k ii'cui dalé a o n a t a rCiizáfaoz

A Kecskemétről Tiszaugra igyekvő fürdőzőknek megnyugtatására közöljük, hogy Lakitelekről van vonat, amely a Tiszáig visz; Érkezéskor közölni kell a lakiteleki állomáson, hogy este vissza kívánnak menni

Kecskemétre, Elégendő azon« ban, ha csak a hidőrrel közük, akinek kötelessége este 8 óráig a bejelentett utasokról hírt adni Lakitelekre és onnan azonnal indítják a vonatot. A járatok csak vasáimap közlekednek;

• ^VVVVVV-VVVVNVVVVy^VWVVVVVVVWVWVVV^VVWWV^WVVA/WV'I^VVVAíVWVVWVyVVVWVVVWVVVVVVVVVVVVV^wVVV^VVW^I

serélie

liszt jét kenyérre!

<■

A Kiskunfélegyházi Sütőipari Vállalat Molnár Béla utca 1. sz., Bercsényi utca 34. sz. sütőüzeme, Kiskunmajsa, Árpád utca 2. sz. telepén lehet lisztért kenyeret cserélni, valamint Kiskunfélegyházán és a járás területén levő népbolt és a földművesszövetkezetek által kijelölt üzletekben.

Időt takarít meg, megkíméli magát, 880 ha lisztjét HENYÉKRE cseréül

MIT ADHAT BÁCS-KISKUN MEGYE

odálij Jíoitámiuk

Nagyszabású Kodály-ünnepsbgekre készül Baja

( ÉVES )

— ^SZÜLETjSMflFJÄRß?)

A megyei tanács művelődési osztályához nap-nap után érkeznek a jelentések, tájékoztatók arról, hogy hogyan készülnek községeink, városaink a lapunkban is meghirdetett Ko- dály-íesztivál, a nagy zeneszerző 75. születésnapjának megünneplésére.

Baján a felhívás nyomán rendezőbizottságot alakítottak. A bizottság két irányú munkát végez. Egyrészt az ünnepségek szervezésével foglalkozik, másrészt a rendezvények magas színvonalának megteremtése érdekében fejt ki szakirányú tevékenységet. A bizottság eszerint két albizottságot foglal magában. A szervezéssel foglalkozó albizottságban ott találjuk a bajai városi tanács végrehajtó bizottságának elnökét, mint az albizottság elnökét. Tagja az albizottságnak Csanyik László elvtárs, az MSZMP városi intézőbizottságának szervező titkára, a tanács művelődési csoportjának két felügyelője, a városi művelődési tanács tagjai, a sajtó képviselője és sokan mások. A beérkezett jelentés szerint ennek az albizottságnak a feladata lesz a Kodály-ünnepély megfelelő propagandája és a szükséges anyagi eszközök biztosítása is.

A zenei kérdésekkel foglalkozó albizottság tagjai Baja zenei életének vezetői. Elnöke Recska Ilona, a zeneiskola igazgatója. Tevékenykednek az albizottságban a zeneiskola tanárai, az általános és középiskolák énekkarvezetői, a városi művelődési ház igazgatója és mások. Az előkészítő bizottság máris megbízatásokkal látta el tagjait. A zeneiskola igazgatójának például

az a feladata, hogy keresse fel a fővárosban dolgozó volt bajai tanítványokat, azokat elsősorban, akik a Kodály-i zenepedagógiát képviselik. Ezen az úton számítanak hozzájutni a szükséges kottákhoz, zenemüvekhez, melyeket a Baján működő énekkaroknak osztanak szét a kórusok fejlettségi fokának megfelelően. Fontos feladata lesz az albizottság tagjainak, hogy rendszeresen látogassák az énekkarok próbáit és megfelelő útmutatásokat adjanak.

Az a terv, hogy a városi ünnepségen Kodály Zoltán életet és munkásságát Lukin László országos hírű zeneművészünk ismerteti majd. Azért esett rá a választás, mert bajai származású. A tervek szerint Lukin László gyermekkórusát is meghívják az ünnepségre.

Az ünnepségsorozatot már szeptembertől kezdve zeneeszté« tikai előadássorozat vezeti be. Ilyen módon akarják megismertetni a város dolgozóival, az általános és középiskolák tanulóival Kodály és Bartók zenéjét, művészetük esztétikáját. A dolgozó fiatalok körében a KISZ közreműködésével rendeznek hasonló előadássorozatot.

Baja tehát méltóképpen készülődik a nagy mester 75. születésnapjának megünneplésére; A bajai ünnepségek bizonyára a megyeszerle 'tervezett ünnepségek egyik fénypontját jelentik majd.

; -k: ■ ,i rff

A nagy mester az ifjak között, akik az ő módszerei alapján sajátítják el a zenei alapműveltséget

SÍK JOHN HIST:

Ezzel a meredéllyel ellentétben a Lhoce-gleccser az óriási »lépcsőfokok« egész sorát kínálja. Magas hóréteg rakódhat rájuk, és mindegyikre csak úgy lehet feljutni, ha megmássza az ember a fokok meredek vagy függőleges jégfalát; emellett a mászónak gyakorta kitérőket kell tennie, hogy megkeresse a kevésbé nehéz átjárókat. A gleccser a Lhoce-csúcs felé emelkedik, s ezért a legmagasabb pontjától hosszú utat kell megtenni, fiarántirányban balra, végig a Falon, a Genfi Sarkantyú felé, hogy elérhessük a Nyerget. Ez az útvonal tehát tetemesen hosszabb.

Amikor dönteni kellett, hogy melyik útvonalat válasszuk a kettő közül, egy döntő szempont emelkedett ki, s ezt a svájciak keserves tapasztalata is nyomatékosan alátámasztotta: a Déli Nyeregre vivő úton feltétlenül legalább egy éjszakázó pihenőhelyet kell létesíteni. Így az út két menetszakaszra osztható. Még jobb lenne két, táborozásra alkalmas helyet találni, és az utat három menetszakaszban megtenni. Rendkívül nehéz szakaszról volt szó, s ezt még fokozta a magasság — 6700 m-től 7900 m-ig —, amelyen a nehézségeket le kell küzdeni. Csak úgy találhattunk ilyen pihenőhelyeket, ha kerülőutat fedezünk fel a Lhoce- gleccseren keresztül. Shipton, aki ezt a problémát 1951-ben a Pumori távoli lejtőjéről mérlegelte, szintén ezen a véleményen volt. Ebben a pontban már megegyeztünk, még mielőtt elhagytuk Londont. A Lhoce falán működő felderítő csapatnak az volt a feladata, hogy megtalálja a leginkább járható útvonalat a Lboce-gleccseren fölfelé; társaink remélték, hogy ráakadnak a svájciak őszi kísérletekor használt táborhelyekre, de egyáltalán nem volt bizonyos, hogy pontosan megállapíthatják elődeik egykori útvonalát;

Május 2-án folytattuk az előretörést az oxigén segítségével. Nyomasztó meleg volt, és maszkjainkban szinte elviselhetetlennek éreztük a hőséget. Mint rendesen, mélyen besüppedtünk a friss hóba, és most már járatlan terepen kapaszkodtunk fölfelé. A Teknő fejénél az utolsó bemélyedést egy második és végső »lépcsőfok«, egy kis jégesés védelmezi, de a gleccser északi oldalát követve könnyen kikerülhettük ezt az akadályt,

63

......... mi nnnTnr-bJ. y ‘ U'.H - .-rr.u'i'iu n. ...............■■’TV.-.i.,.' ..........

és hasadékok is alig állták útunkat. E »lépcsőfok« fölött, a Lhoce csúcsát a Déli Nyereggel összekötő egyenes vonal közepetáján ráakadtunk a svájciak 5. számú táborának nyomaira; néhány fadarab jelezte a táborhely körzetét, és több élelmiszeres láda hevert félig eltemetve. Két órába tartott, amíg ide feljutottunk, közel kétszer annyi időbe, mint később, amikor már többször megjártuk ezt az útvonalat. A táborhely, becslésünk szerint, 6700 m magasságban állott.

Most megvizsgáltuk a Fal lábát, és jobb felé olyan pontot választottunk ki, ahol egy párkány futott fel az egyik jéglépcsőn keresztül. Ügy láttuk, hogy ez a párkány némi férőhelyet nyújt a magasabb, meredek lejtőkön: mintha itt lett volna a védőbástya gyönge pontja. Még mielőtt ezt a párkányt elérhettük volna, sűrű pelyhekben esni kezdett a hó, és haladásunk ütemét még jobban meglassította. Amióta oxigénkészüléket használtam, először éreztefn, hogy erőlködnöm kell és meglehetősen gyakran álltam meg pihenni, amikor rám került a sor a vezetésben. Kiderült, hogy a többiek is ugyanilyen nehézséggel küszködnek. Miután elhagytuk a svájciak 5. számú táborhelyét, másfél óra alatt megmásztük az első meredek emelkedést a Lhoce falának lába fölött, az út végső szakaszán lépcsőket vágva a puszta jégbe, hogy elérjünk egy jellegzetes teraszt, amely fölé hatalmas, kicsit előredőlő jégfal emelkedett. Alig 185 méterrel volt ez a terasz magasabban, mint az 5. táborhely, mert még ebben a mérsékelt magasságban is átlag 150 méternél kevesebbet tettünk meg egy óra alatt. A harántirányú átkelő, amelyet alulról láttunk, ettőjl a ponttól ágazott ki bal felé. Rövid pihenőt tartottunk. Az időjárás igen rosszra fordult. A Teknőt nehéz felhők ülték meg. A terep annyira meredek volt, hogy arról a pontról, ahol üldögéltünk, nem lehetett észrevenni a vonalat, amelyet alulról kiszemeltünk. Ügy véltük, legjobb, ha visszafordulunk, hogy ne fecséreljük erőnket, hiszen nagy szükségünk lesz rá a következő napok felderítő munkájában. Levettük maszkjainkat, és erősen éreztük az oxigénhiány hatásait. Mozgásunk észrevehetően ellankadt, j

Lefelé menet oxigénpalackom hamarosan kiürült, és Tom leszedte rólam a nátronmeszes belélegzőtartállyal együtt, hogy könnyítsen terhe- men. Röviddé] ezután Charles Evans szintén ledobta oxigénpalackját és tartályát. Noha 12,5 kilóval kevesebb súly nehezedett a hátunkra és a már kitaposott nyomdokvonalat követve, könnyű terepen haladtunk, mégis mind a ketten nagyon fáradtak voltunk. Még azt is megerőltetőnek éreztem, hogy lábaimat egymás elé rakosgassam, s azt hiszem, Charles ugyanezt tapasztalta. Tómnak még volt oxigéntartaléka, és továbbra is használta készülékét; eszerint jobb erőállapotban volt, mint mi, de azért ugyancsak fáradt kis csapat vánszorgott be délután 4 órakor a 4. táborba;

(Folytatjuk)

64