Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-29 / 150. szám
Ä HAJÓSI KOMMUNISTÁK! 1/ , *rmrí* ,, megteremtették alapsserveseíühegységéi}“ kecskeméti Kinizsi Konzervgyár. Az ellenforradalom szennyes árja Hajós felett sem vonult el nyomtalanul. A régi rend urai itt is harcot indítottak régi kiváltságaik visszaszerzésére, s erre felhasználták a tömegeknek azt a részét is, akiknek tisztánlátását az események gyors alakulása megzavarta. Becsületes dolgozókat vertek meg, lakások berendezéseit tették használhatatlanná, s vad gyűlöletet szítottak a párt és a becsületes emberek ellen. A veszély láttán azonban azok a kommunisták, akiket az események nem zavartak meg tisztánlátásukban, a legviharosabb időkben is magukrahagyatva, de helytálltak. Egységbe tömörültek s mindaddig, amíg az emberileg lehetséges volt. Védték a párt székházát, jelmondatokat mázoltak, s bizonyos ideig az utcát is ellenőrizték a rend érdekében. A községi pártszervezetet népi demokráciánk legtragikusabb napjaiban alakították meg 34 fővel, elsők között a megyében, a párt újjáépítésének hőskorában. E munkákból különösen Gábor és Farkas elvtársak tűntek ki. A hajósi elvtársak, akik itt, ezekben az időkben öntevékenyen megalakították a pártszervezetet, nagyszerű példáját mutatták a kommunista eivhűségnek, bátorságnak, az oszlályellenséggel szembeni harcban. Erejük legfőbb mozgatója a párt iránti odaadás volt, amely szilárd egységbe tömörítette a kommunistákat. Büszkék voltunk a párt- szervezetre, sokat vártunk tőle, hiszen az ellenforradalom legfőbb fegyveres erejének leverése után nagy lendülettel munkához látott és sok sikert ért el. A pártszervezet létszámban is gyarapodott. Ma már négy alapszervezet működik a községben, s az alapszervezet létszáma közel 70 fő. Szomorú, hogy ilyen kezdet után a pártszervezet nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Alapos munka után megállapítottuk, hogy ennek oka az alapszervezet egységének hiánya. A történelem és pártunk eddigi múltja pedig már megtanított bennünket, hogy pártegység nélkül pártunk nem tudja betölteni történelmi hivatását. Erre tanít bennünket október 23 is. »Az MDP bomlásának egyik jele volt a pártfcgyelem mcgla- zulása, amely eleinte tömeges passzivitásban, a határozatok lagymatag végrehajtásában, később pedig áskálódó csoportosulásokban, suttogásban és fecsegésben, az intrika és személyeskedés elharapózásában nyilvánult meg« (Kiss Károly »Az MSZMP a munkásosztály forradalmi pártja« c. előadásából.) Ahogyan konszolidálódott a helyzet, a pártszervezetben hasonló hiányosságok kezdtek a felszínre kerülni. A párttagság között, sajnos, volt olyan, aki áskálódott, személyeskedett és pletykált és csakhamar társakra is talált. Ezzel kezdetét vette a széthúzás és ellentét, viták a vezetők között, a vezetők és a tagság között, valamint a párttagok és a pártonkívüliek között; A pártszervezet így hónapokon keresztül »begubózott« s a hajnalig tartó taggyűlések is személyeskedésekbe, intrikákba és pletykákba fulladtak, s nem maradt idő arra, hogy az előbbi taggyűlések helyes határozatait végrehajtsa a tagság, vagyis olyan kérdésekkel foglalkozzon, amely a lakosság széles rétegeit foglalkoztatja. Felesleges vitatkozásokból kifolyólag az eleven munka a fecsegés pos- yányába ragadt, s odáig fajult, hogy a pártszervezetet a szétesés veszélye fenyegette, Sajnálatos dolog, hogy még vezető elvtársak is felültek a rágalmazásoknak, szinte készpénznek vették a pletykát. Ilyen előzmények után a községi pártszervezet gyakorlatilag elvesztette vezető szerepét, elszakadt a lakosságtól, s így »hadsereg nélküli vezérkarrá« vált egy ideig. Emiatt még a mai napig sem alakult meg a KISZ-szervezet és a nőtanács. Fokozta a hiányosságokat, hogy egyes párttagok tagságukat egyéni céljaik elérésére használták fel, s ezzel ártottak a párt ügyének, tömegbefolyásának. Ez pedig megengedhetetlen dolog, amit a párt nem tűr meg sorai között. Hajós lakosságának több mint 70 százaléka német anyanyelvű. Egyes párttagok sajnos, megsértették pártunk nemzetiségi politikáját, s élezték a nemzetiségek között még ma is fellelhető ellentétet. Hogy az alapszervezet nemzetiségi politikánkat nem tartja be, azt igazolja az is, hogy a 70 tag közül csak 4—5 a német anyanyelvű. Lenin és pártunk története arra tanít bennünket, hogy a párt nemcsak a hatalom meghódítására kell, hanem sokkal inkább a proletárdiktatúra megőrzésére és erősítésére, a szocializmus győzelmének biztosítására. Az ellenforradalom is arra int bennünket, hogy meg kell szilárdítani a proletárdiktatúrát, s arra is, hogy meg kell nyernünk ügyünk igazának minden becsületes dolgozót, mert a szocializmus felépítése nemcsak a párttagság célja, amit különben is egymagában képtelen volna megtenni. E cél érdekében pedig csak akkor sorakoztathatjuk fel a pártonkívüliek széles tömegeit, ha a pártszervezet egységes egész, ha a pártban érvényesül az akarat és cselekvés teljes, minden frakciótól mentes egysége. Vagyis, a pártban vasfegyelemnek kell uralkodnia. Természetesen ebből egyáltalán nem következik az, hogy kizárjuk a pártszerű viták lehetőségét, s meghonosítsuk a »vakfegyelmet«. Az, hogy Hajóson idáig fajult a dolog, ezért elsősorban a község kommunista vezetői, de mindenegyes párttag személy szerint is felelős. Felelős ezért a járási és megyei pártbizottság és hogy még kezdetben nem fedte fel a hiányosságokat, s nem segített ezeket megoldani. Június 19-én taggyűlésen jöttek össze a kommunisták, s a felsőbb pártszervek segítségével lezárult a pártszervezet fentebb említett szakasza. A párttagság egy része felismerte, hogy tovább így nem lehet haladni. Bátor, szókimondó bírálattal és önbirálattal, reméljük, egyszer s mindenkorra véget vetettek a pletykáknak és intrikáknak, s kezdetét vette a pártszervezetben egy egészséges kibontakozás: a pártegység megerősödése. A párt politikája ellen súlyosan vétők megkapták méltó büntetésüket. Kujányi Györgyné, aki mint új tag, februárban kérte felvételét és a pletykák legfőbb hordozója A kiskőrösi postahivatal hírlapárust felvesz. Jelentkezés a postahivatalban. volt, a pártszervezet kizárta a; párttagság sorai közül. Akik pedig segítségére voltak, vagy ártottak a párt nemzetiségi politikájának, azok közül egyesek szigorú megrovást kaptak. Az alapszervezet tehát,' ha késlekedve is, de mégis megteremtette az alapját annak,: hogy az elkövetkezendő időkben] hasznos tevékenységet folytasson] s valóban a község vezető ereje] legyen. A taggyűlés, a hibákból okulva, helyes határozatokat hozott s szigorít rendszabályokat helyezett kilátásba azokkal szemben, akik bármilyen módon igyekeznek megbontani a pártszervezet egységét. E taggyűlés különben széles köz-] ségfejlesztési tervet is elfoga-] dott, amely hosszas idő után ta-í Ián az első lépés lesz a tömegek] megnyei’ésére. • A hajósi községi alapszervezet esete tanulság minden kommunista számára. Tanulság egyrészt az ellenforradalom idején tanúsított bátor magatartásáért, de tanulság arra vonatkozólag is, hogy ne adjunk helyet a személyeskedőknek, pletykálóknak és intrikáknak, mert ezek elvonják a pártszervezetek figyelmét a fontos feladatokról, megbontják a párt- szervezetek egységét, s ezáltal aláássák akcióképességét is, ami nem nekünk, hanem ellenségeinknek használ. Végső tanulság az, hogy őrizzük pártunk egységét úgy, mint szemünk fényét. Szabó Sándor, az MSZMP megyei I. B. munkatársa : Nehéz jelen pillanatban pon- : tosan meghatározni, mert a gaz- ; daságos termelésnek ezernyi > ága-boga van és a hátralevő na- i pok is döntően befolyásolhatják ;a vállalat eredményét, Csak az április.—májusi eredményekről tudunk tájékoztatni: Ezek figyelmeztetnek, megmutatják, hol a baj, mit kell cselekedni: Egy kis ssátn vetés Ez sohasem árt, mert így legalább az üzem dolgozói is elgondolkozhatnak azon, mi is hárul rájuk személyenként az olcsó és gazdaságos termelés ügyében. Egy vaskos könyvből olvassuk ki a rég- és közelmúlt eredményeit és tesszük közkinccsé azzal a gondolattal: — Mindenki számára tanulságos lesz. Tavaly áprilisban 101,8 százalékra, az idén pedig 119,9 százalékra teljesítették a tervet. Az utóbbi eredmény még így is 638 ezer forinttal kevesebb, mint a tavalyi. Furcsán hangzik, de így van. 600 000 forint nyereséggel zárták az április hónapot. Nézzük, mi történt májusban? A könyvből a tervteljesítésre vonatkozólag 83,7 százalékot olvashatunk ki, mely alig 50 százaléka a tavalyinak. Hát ez bizony igen elszomorító. Mi ennek az oka? Májusban szüntették meg a piac túltelítettsége következtében a tésztagyártást. Ez mintegy 30—35 százalékát jelentette a havi termelési értéknek. Ezt már nem tudták pótolni. Ugv gondolták, ha a várt, a szerződésben biztosított nyersanyagok — borsó, gyümölcs, stb. — idő előtt beérkezik, akkor valamelyest pótolni tudják a tészta- gyártásnál kiesett termelési értéket. Sajnos, itt is akadályok következtek be, s így azután az áprilisban elért 600 ezer forintos nyereség májusban 1 500 000 forintos veszteséggé változott át: Mégsem estek kétségbe a gyár vezetői, műszaki dolgozói: Hátra volt még június, ahol tervük szerint, döntő változásra készültek a termelést illetően. Sikerült? hét hét alatt annyi értéket termeltek, mint április—május hónapban Június első napjaiban kezdődött az idei borsó feldolgozása. A statisztikai kimutatások arról tanúskodnak, hogy igen kedvezően alakult a termelés üteme. Pár nap elteltével a jó idő beköszöntése után csak úgy dőlt a borsó a gyárba. Naponta 12 vagon, sőt ennél több borsó került a feldolgozó üzemekbe. Ezenkívül igen jelentős meny- nyiségű cseresznye- és eperbefőtt is készült. Gyos számvetést készítve megállapították a gyár vezetői, hogy két hét alatt annyit termeltek, mint április— májusban együttvéve. Ez kedve- zőleg hatott munkakedvükre, s ma is 12 vagon borsót dolgoznak fel naponta. Ha ilyen jó ütemben tudják biztosítani a konzervgyártást, vajon lesz-e nyereségük? Beretvás elvtárs, a gyár igazgatója gyors számvetést készítve — figyelembe véve a hátralevő napok termelését — a következőket mondja: — A reánk rótt 650 ezer forint nyereséget júliusban befizetjük az állam kasszájába. A képviselő asszony ißVGlBSläQäjä H ol vannak már a régi honatyák, akik nagy garral ígértek fűt-fát, csakhogy rájuk adják a voksot a választók. De ígéreteik csak ígéretek maradtak mindig. Nem is mentek választóik közé, csak a legközelebbi választáson — természetesen a kortesek hadával körülvéve — nehogy valakinek is eszébe jusson megkérdezni: mi van az ígéretekkel? Levélbeli kérést is hiába intézett a derék honatyához a szegény választó- polgár, mert legfeljebb csak személyi titkára olvasta a panaszt, s ha az válaszolt is rá — nagyritkán — hát attól sem lett okosabb senki emberfia, No dehát a nagyságos képviselő úr — aki legtöbbször föld- birtokos, vagy tőkés volt — inkább saját haszna után futkosott, vagy interpellált a Tisztelt Házban, mintsem a szegény ember bajával törődött volna. De mondom — hol vannak már azok a régi honatyák. — Emlékükre is vastag porréteg rakodott, hagyjuk őket nyugodni békében. Nézzük inkább, hogyan dolgoznak megyénk mostani képviselői, a minden kortesfogástól mentesen megválasztott parlamentünk tagjai, népünk boldogulásáért. K ancsár Sándorné ország- gyűlési képviselőnkhöz látogattam el. Ismerem régóta. Sohasem volt nagyságosasszony, de még földbirtokos sem, mégis képviselő lett az egyszerű parasztasszonyból, mert a falu népe bizalmat szavazott neki minden korteskedés nélkül, 0 pedig igyekszik méltó lenni erre a bizalomra. Sokat jár, sokat tesz — ellentétben a régi honatyákkal — Ö a nép ügyéért teszi. Dolga van elég. Na- poijta kap egy-két levelet választóitól. Intézkedik, s válaszodat a kérésekre, panaszokra szeretettel, amit a bizalomért viszonoz. Választóinak levelei gondosan egymás mellé rakva fekszenek fiókjában, de nem annak mélyére süllyesztve, mert mindegyikről kívülről tudja, mi a tartalma. A z elintézetteket különrakva kezeli. Találomra kivettünk néhányat a megye különböző részeiből érkezett levelek közül. Az egyikben Vass Erzsébet mélykúti úttörővezető a pajtások nevében kéri, legyen segítségükre abban, hogy a nyáron táborozni mehessenek a Balaton partjára. S mit tett erre a képviselőasszony? Megbeszélte a helyi tanáccsal, segítse az úttörőket, a földművesszövetkezettel és a gépállomással pedig azt, hogy vigye el őket a Balatonra. A megyei tanácson keresztül érintkezésbe lépett a dunántúli megyével a tábor biztosítása érdekében. Egy másik levélben Töröky Mátyás mélykúti tanító lakásügyben kér segítséget. A tanácsnál ezt is elintézte. A Tataházi Nőtanács kultúregyüttese színdarabok beszerzését kéri tőle. Bár nem éppen képviselői feladat, de egy pillanatig sem gondolt arra, hogy nem tesz eleget a kérésnek. Sőt a beszerzett három darab egyfelvonásos színdarabot le is gépeltette, annyi példányban, ahány szereplő van. A Kunszentmiklós-bösztöri tanyarósz parasztjai azt kérik tőle, hogy területükön létesítsenek tanyaközpontot tanácskirendeltséggel, mert messze, 10—* 15 km távolságnyira esnek a legközelebbi községektől. A megyei tanácsnál eljárt az ügyben: A bösztöri parasztok kérését intézik, a felmérések már megtörténtek. A levelek között sok az egyéni ügyes-bajos dolgokban való segítségkérés, de szép számmal vannak közügyet érintő problémák, sőt országos jellegű kérdések. Ilyen pl. Tóth Mi- hányné jánoshalmi asszony levele, melyben azt kérte, hogy a 65 éven felüli parasztok adókedvezménye után a 65 éven felüli kisiparosok is kapjanak hasonló kedvezményt. Van azután olyan levél is, amelynek írója vendégül hívja otthonába a képviselő asszonyt, H iába akarták októberben az ellenforradalmárok megingatni a népben a vezetők iránt érzett bizalmat. Nem sikerült nekik. Bizonyíték erre Kancsár Sándorné, országgyűlési képviselő sokszáz írást tartalmazó levelesládája is: Nagy Ottó Szőlőtermelők figyelem! A BORFORGALMI VÁLLALAT MEGKEZDTE AZ ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSÉT A termelők részére igen előnyös feltételek mellett lehet kötni szőlőre, mustra, egyszer és kétszer fejtett borra szerződést: A vállalat a szerződéskötés után hektoliterenként 200 Ft művelési előleget folyósít a termelőknek. Szerződést kötni a pincéknél lehet, ahol a termelők részletes felvilágosítást kapnak: 968 BORFORGALMI VÁLLALAT.
