Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-04 / 128. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGS-KISKUN MEGYEI LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek / j II. ÉVFOLYAM, 128. SZÄM SO fillér 1957. JÜNIUS 4. KEDD siker Kecskeméten vendégszerepeit Pjalnyíckij-egyiiites NOMÁDOK AZ ERDŐBEN műsorán M. J. PJATNYICKIJ (1864— 1927) voronyezsi, r.iazani és izmolenszki parasztokból alakí­totta 1911-ben első művészeti együttesét. A kis kórus a cári aralom idején minden támoga­tás nélkül működött, de a fiatal szovjethatalom már első legne­hezebb napjaiban állami támo­gatásban részesítette Pjatnyickij együttesét. A polgárháborúban a kórus hol a frontvonalakban, hol a hátországban szórakoztatta a harcosokat és munkásokat, majd a polgárháború befejezése után oeutazta az egész Szovjetuniót és hamarosan országos hírnévre tett szert. A Honvédő Háború idején az együttes szinte állandóan a [ronton szerepelt, a háború után pedig beutazta Európa több arszágát, így Magyarországon is vendégszerepeit már 1950-ben. A VILÁGHÍRŰ Pjatnyickij- művészegyüttes június 2-án Kecskemétre is ellátogatott és a Katona József Színházban gyö­nyörködhettünk gazdag műsorá­ban. A lírikus daloktól a humoros énekszámokig és virtuóz tánco­kig az orosz ének- és tánckultú­ra gyöngyszemeit mutatták be a [el vihar zó tapsokban nem szű­kölködő közönségnek. A tomboló sikert mi sem bizonyítja jobban, hogy minden számukat meg kellett ismételniük. A KÜLÖNLEGES népi hang­vétellel előadott kórusszámaik­ból lendület, erő és derű áradt, melyekért a közönség lelkes ün­neplésben részesítette az együt- :est, különösen a magyar szö­veggel énekelt magyar népdalok írattak kirobbanó sikert. A káprázatos szépségű »Északi kendőtánc« egyik legragyogóbb produkcióik közé tartozik. Az ötletes, színekben és térformák­ban változatos tánc a népi mű­vészetnek egyszerűségében is fenséges, teremtő erejét bizo­nyítja. A közönség viharos tetszéssel jutalmazta a finom hangszínár­nyalatok kifejezésére összeválo­gatott szólóénekeseket. FELEJTHETETLEN emlék­ként őrizzük ennek az estnek élményét, mely új színnel gaz­dagította városunk kulturális éle­tét. Ez az este is nagymértékben hozzájárult a népeink közötti barátság elmélyüléséhez. Nanonta 50000 totót IS? Az ellenforradalom által kine­vezett téglagyári vezető helyett a kecskeméti központ Noé László elvtársat állította az üzem élére. A munkások, mint régi barátju­kat, harcos kommunista elvtár­sat fogadták. Noé elvtárs annak­idején részt vett a gyár létesíté­sében, ezért a munlcások örültek, hogy az az ember lett a vezető­jük, aki már régebben is velük dolgozott, 1945-ben kommunista pártot szervezett, földet osztott. A munkások jó hangulata ki­fejeződik a termelésben is, Má­A Kecskemét környéki akácosokban az ország sok vidékének méhészei gyűltek össze a virágzás idején, gazdag méz-aratást remélve. — A Magyarnándori Állami Gazdaság méhésze, Biró Károly figyeli méheinek sürgés-forgását a lakiteleki erdőben. A MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁG TAGJAI <2, oldal) MIVEL VÁDOLJÁK FRAN­CIA KISS MIHÁLYT? (2. oldal) FALURÓL FALURA (3. oldal) PETŐFI NÉPE KEDDI MEGJEGYZÉSEI (3. oldal) TORNAÓRA (3. oldal) GYERMEKVILÁG (4. oldal) Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) FELHÍVÁS MEGYÉNK BÉKESZERETÖ LAKOSSÁGÁHOZ (5. oldal) »APRÖ« GONDOK (5. oldal) MINÉL GYORSABBAN ÉS MINÉL TÖBB CSEMEGESZŐLŐT (5. oldal) gyárt alakiteleki Téglagyár jus 21-én olyan ütemmel indult meg a nyerstéglagyártás, hogy az április—május—június hónapok­ra előirányzott 1 550 000 téglát le tudják gyártani. Az üzem munkás-kollektívája naponta két műszakban 50 000 téglát gyárt. Az üzemnél nemrég ismertet­ték az új bérezést. A munkások bére attól függ, hogy hány darab téglát gyártanak. Ha műszakon­ként teljesítik a 25 000 darabot, akkor minden munkás megke­res naponta 60—65 forintot. 'Oiddat jtuiiúUsi tar tűi fák a bácsalmási járás ifjú kommunistái BAJÁN ■--------------------------------“------------—— ------OOOOOOOO A bácsalmási járás ifjú kommunistái vasárnap vidám júniálist tartottak Baján. A kommunista fiatalok találkozójára délszláv- és németajkú községek is nagy számmal képviseltették magukat. Számos sportverseny és kultúrműsor után bállal fejezték be a júniálist. ^OOOOOOOOOO-OOO-OOOOOO^OO-OOOO-O-O-O-OOO-OOOO-OO-O-O'O-OO-O 1 Á „DUNAGYÖNGYE" f fcro<xo-ooooo<yoo<}o<i-ooooooooooo-o-oooooooooooooooooi. Nem létezik olyan bajai történet, amely­ben így, vagy úgy, ne történne említés a má­sodik megyeszékhely egyik legszebb részé­ről, a Sugovicáról. A bajaiak joggal büszkék városuk eme részére, hiszen a Dunának ez a hajózható mellékága a maga természeti szépségeivel úgy vonz-;;' :a nyáron a vízkedve­lőket, a turistákat, a aomoktaposó alföldi embereket, s nem ke­vésbé a jó magyaros nalpaprikások kedve­lőit, mint mágnes a vasat. Vize,, levegője, egész panorámája elsőrendű nyaralóhellyé tehetné, csupán a milliók hiá­nyoznak egy-két szép Scszkomforlos üdülő­penzió építésére. Bár most kihalt ez a táj, mégis micsoda élet lenne itt akkor? Ké­nyelmes pihenés, ha­lászás, fürdés, hajóki­rándulás, bográcsban főtt bajai halászlé, es­te hangulatos zene, tánc. Ki tudja, talán még a külföldiek is felkeresnék? Igen, igen. Mindez nagyon szép lenne, csak hát azok a hiány­zó milliók! De miért is említjük ezt két­szer? Miért beszélünk róla úgy, mintha mil­liók nélkül szó sem le­hetne egy-két duna- parti nyaralóról? Ho­lott bármennyire hihe­tetlenül hangzik is, a bajaiak milliók nélkül nyitnak meg június hó 8-án a Sugovica part­ján egy ilyen csuda­szép, összkomfortos, penziós és vendéglős üdülőt. Dehát hogyan és mi­ből? — Ne törje a fe­jét a kedves olvasó, elmondunk mindent. Tegnap egyezett meg a megyei tanács keres­kedelmi osztályán a honvédség képviselő­jével a Bajai Szállo­da és Vendéglátóipari Vállalat abban, hogy a Sugovica partján lé­vő nagy honvéd-üdü­lőt a nyári idényben közel négy hónapra kölcsönadja a vendég­látó vállalatnak. Nehéz lenne részle­teiben felsorolni, hogy mi előnyt jelent; ez Baja város pihenni és szórakozni vágyó la­kosságán#-. Ezért csak ízelítőül említünk meg egyet s mást. Az üdü­lő olyan felszerelésű, hogy a pihenni vágyó dolgozók igényeit min­den tekintetben kielé­gíti. Emellett számos olyan szórakozási le­hetőséget biztosít, amit máshol keresve sem talál az ember. Aki akar, az az üdü­lőt körülvevő őspark­ban sétál és ha ezt megunta, elmegy ha­lászni, fürdik, vagy csónakázik. Este az étterembe^ hangulatos zene és tánc várja az üdülőket és az őslakó­kat is. Sorolhatnánk még a hétvégi vikkend lehetőségeket, a tu­ristasátrakat, ' meg a többit, de mivel a jó­ból is megárt a sok, — viszontlátásra június 8-án Baján a Sugovica partján a — »Duna- gyöngye« penzió, üdü­lő és étterem megnyi­tásán. Sándor Érdemes számolni A sok eső nyomán szépen fejlődik a növényzet, jó ter­mést ígér a gabona, de a kapások is. Most a kapáké a szó — ahogy szokták mondani. Sajnos, az idén tényleg csak a kézi- kapáké, meg a lóíogatoké, mert gépi növényápolást alig végeztetnek a termelőszövetkezetek. Tavaly május 31-ig 6800 hold növényápolást végeztek el a gépállomások, még az idén május 20-ig 320 holdat. Óriási visszafejlődés ez. Jelenleg nincsenek is meg a gépi növényápolásnak a feltételei olyan mértékben, mint az elmúlt évben, hiszen négyzetesen jóformán alig vetetlek kukoricát, a soros vetésnél is gyakran annyira görbék a sorok, hogy nem dolgozhat a kultivátor. Van azonban egész sor termelőszövetkezet, ahol a soros vetésben is dolgozhatna a gép, de a tagok úgy gondolják, hogy maguk is el tudják végezni a növényápolást. Sok helyen meg is tudják oldani, számos termelőszövetkezetben pedig máris kapkodás tapasz­talható, a sok eső miatt nem győzik a munkát. A gépállo­mások átlag 30 forintért végzik egy hold növényápolását, vagyis egy munkaegység értékét kell fizetni a termelőszö- | vetkezeteknek, vagy még annyit sem, attól függ, hogy meny- * nyíre tervezték a munkaegységet. Sajnos, szövetkezeteink j nem számolnak és a drága gépek beolajozva, bezsírozva, ; tétlenül állnak a gépállomások udvarán. | Az esős idő nemcsak a kultúrnövényeket, hanem a gyo- i mókát is fejleszti. Félő, hogy egyes szövetkezeteink elmarad- í nak a növényápolással, amit majd a terméseredmények síny- lenek meg. Még nem késő felvenni a kapcsolatot a gép­állomással és szerződést kötni gépi kapálásra! Már itt az ideje az aratásra való felkészülésnek is. Gép­állomásainkon az aratógépek zöme rendbehozva, elkészítve várja az idényt. Javítják a kombájnokat is és e hónap közepéig befejeződnek a szemlék, amelyek a nyári munkákra való felkészülést ellenőrzik. A felkészüléssel - nincs baj, inkább az a veszély fenyeget, hogy az aratógépek és kom­bájnok is tétlenségre lesznek kárhoztatva a nagy nyári munkák idején. Pedig az idén különösen szükség lehet a gépekre a gyors betakarítás érdekében. Termelőszövetkeze­teinkben azonban különböző nézetek uralkodnak, sok helyen részéből adják ki az aratást. Ez nemcsak, hogy ellenkezik a közös gazdaságok szocialista jellegével, hanem rá is fizetnek. Sajnos, nem vesznek papírt, ceruzát a szövetkezetek vezetői, nem számblják ki, hogyan járnának jobban. Érdemes meg­jegyezni, hogy tavaly a kombájnnal 10 700 holdat arattak le gépállomásaink, aratógéppel pedig 21 000 holdat. Az idén viszont jóval kevesebb területre kötöttek szerződést a terme­lőszövetkezetek, bár a szerződéskötések még nincsenek befejezve. A tassi Petőfi Termelőszövetkezet 60 holdat ad ki részes­aratásra. A részaratók a termés tizedrészét kapják. Ha kilenc mázsa átlagtermést számítunk holdanként, akkor 90 kilót kapnak. 200 forintos búzaárat számítva, ez 180 forint kiadást jelent a szövetkezetnek. Aratógéppel viszont 120 forintba kerülne egy hold learatása. Legfeljebb annyi a különbség, hogy a termelőszövetkezet tagjainak kell keresztbe rakni a gabonát. : Érdemes tehát számolni, ha csak 60 forint a holdankénti ráfizetés, akkor is 3600 forintot dobott ki az ablakon a szö­vetkezet tagsága. Most van az ideje, hogy termelőszövetkezeteink meghány- ják-vessék, miképp tudják gyorsabban és olcsóbban betakarí­tani a termést. Nem vitás, hogy a gépi aratás javára billen a mérleg. «f «t* * %-* t ♦*-»«f.f í-ft-f ?M44-&***6«»**£*• *-t♦♦ £*>• ♦ tífí • ♦ t • *-t

Next

/
Thumbnails
Contents