Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-26 / 147. szám

így vA2*r A Bácsalmási Gépállomás és a Táncsics Tsz kapcsolaté ról A bácsalmási Táncsics és Kos­suth Termelőszövetkezet tavaly márciusban egyesült s így 210Ü holdas gazdaság jött létre. Az egyesülés előtti időben mindkét tsz-nek jó, baráti kapcsolata volt a gépállomással. A megna­gyobbodott szövetkezet területe három növénytermelési brigád­ra oszlott, a gépállomástól kihe­lyezett, egy brigádhoz tartozó gépek mostmár három csoport­nak dolgoznak. Egyes növény­termelő brigádoknál a gépek iránti igénnyel kapcsolatban brigád-sovinizmus kezdett fel­lépni. Ez oda vezetett, hogy amely brigád a brigádvezető belenyugvása, illetve a má­sik brigádvezető erőszakos­sága miatt nem jutott meg­felelő időben géphez, az a brigád a gépállomást okolta és hibáztatta. Ezen úgy igyekeztünk segíteni, hogy hetenként egyszer a brigá­dok és a gépek munkáját össze­egyeztető értekezleten hoztunk döntést a soronlevő munkák végzésére. Egyes vezetők azon­ban továbbra is saját elgondo­lásuk szerint dolgoztak, például silányabb munkát is átvettek a gépek után. Ebből az lett, hogy a traktorosok szívesebben dol­goztak a nagyobb teljesítmény végett az ilyen brigádoknál. Ugyanekkor nem a rosszul intézkedő és dolgozó vezetőt, vagy trakto­rost tették felelőssé, hanem minden hiba okának egyete­mesen a gépállomást tartot­ták. A hatás kölcsönös volt, mert a gépállomáson szintén az egész termelőszövetkezetet hibáztat­ták. Így a már előzőleg kiala­kult jó viszony kezdett megrom­lani. Jellemző a múlt évre, hogy amíg átlagosan 6 gép dolgo­zott a tsz-ben, addig ezek irányítását nyolc vezető vé­gezte. Ezt a visszás helyzetet csak az őszi munkák idején sikerült többé-kevésbé kiküszöbölni s a munkákat összehangolni. Az egyes vezetők lassan belátták, hogy csak előzetes, kölcsönös baráti megbeszélés, terv alapján lehet és szabad dolgozni. Az őszi idényben már a gépállo­mási mezőgazdász, brigádvezető részéről sem történt ellentétes beavatkozás a gépi munkák megszervezésébe, Ennek köszön­hető, hogy a kihelyezett gépek teljesítő- képességét kihasználva min­den őszi munkát elvégeztünk október 28-ig. Nagy segítség volt a gépállomás részéről, hogy az egész tél fo­lyamán — ideszámítva az ellen- forradalmi időket is — egy jó gépet kinthagyott, üzemanyaggal ellátva, hogy az előforduló mun­kákat (darálás) segítse, Az őszi mélyszántás pótlására február­ban gépet kaptunk s a tavaszi idényben 217 hol­dat munkált meg 4 szántó­gép. Különösen jól dolgozott Bartus István traktoros, aki 116 hold talajmunkát végzett el kifogás­talanul. Ma is folyik a vita, hogy érde­mes-e a tsz-nek saját gépet tar­tani? A ml véleményünk az: bíz­zuk a gyakorlatra, hogy gazda­ságos-e valóban olyan gép fenn­tartása, amellyel a tsz szabadon rendelkezik, akkor és olyan he­lyen állítja munkába, amikor szükséges. Tavaly nálunk is volt hiba a gabonák tavaszi ápolásá­nál, mert nem kaptunk időben gépet. Az idén ezt a munkát már saját gépünkkel végeztük úgy, hogy a gépállomástól bérleti ala­pon kölcsönvett munkagépet használtuk, ugyanezzel a géppel kényes fekvésű (keskeny, ned­ves) területeket is felszántottunk, ahol egyébként lófogattal kel­lett volna dolgozni. Az alapvető munkák végzé­sében mi továbbra is a gép­állomásra támaszkodunk. Vele szerződtünk 374 hold kalá­szos (a vetésterület 433 hold) aratására, 50 hold fű és lucerna lekaszálására, tarlóhántásra, si­lózásra, vető- és mélyszántásra és különféle szállításokra, Emel­lett természetesen saját gépünket úgy üzemel­tetjük, hogy az a tsz javára gazdaságos legyen. A gépállomás segítsége szépen megmutatkozott az elmúlt he­tekben is. ötven holdról első­rendűnek mondható lucerna- és fűszénát takarítottunk be. Külö­nösen jól megállta a helyét Kis István zetoros, aki fáradságot nem ismerve dolgozott, A magunk részéről minden lehetőt elkövetünk, hogy köztünk és a gépállo­más között levő jó viszony fokozódjék. S bízunk abban is, hogy a tsz tagságának eddig mutatott helytállása a gépállomás segít­ségével párosulva a nagy felada­tokat'— az aratás-cséplést — jó eredménnyel oldja meg. A gép­állomás a jól kijavított aratógé­peket s a kombájnt már hozzánk küldte, hogy késedelem nélkül kezdhessük az aratást. Fontos, hogy a traktoros- brigádvezető és a gépállomás il­letékes más vezetői többször te­remtsenek kapcsolatot a szövet­kezettel, a tagsággal a munka helyszínén s a szocializmust építő, az egy cél érdekében küz­dő dolgozókhoz méltó baráti gon­doskodással támogassuk egy­mást! Révész Ferenc, az MSZMP tsz-szervezetének titkára A Megyei Stilisztikái Igazgatóság közleménye az ipar 1957. május havi munkájáról A megye szocialista ipara 12 százalékkal termelt kevesebbet, mint 1956 májusában, ugyanak­kor a foglalkoztatott munkások száma 5 százalékkal, és a ré­szükre kifizetett béralap 29%- kal emelkedett. Ez időszak alatt a 100 Ft összes bérre jutó teljes termelés több mint 25 százalék­kal csökkent. Mindehhez még figyelembe véve a munkaterme­lékenység kb. 15 százalékos csökkenését, levonhatjuk a ta­nulságot: ilyen körülmények kö­zött az életszínvonal megtartá­sának és emelésének előfelté­tele, az önköltségcsökkentés a valóságban önköltségnövekedés lesz. Legnagyobb az aránytalanság a szocialista ipar zömét kitevő minisztériumi iparnál. A mi­nisztériumi ipar termelése a műit év májusihoz viszonyítva 22 százalékkal csökkent, a mun­kabér 29 százalékos emelkedésé­vel szemben. A 100 Ft összes bérre jutó teljes termelés több mint 30 százalékkal csökkent. Az ipar csökkenő termelésé­vel szemben a kereskedelmi for­galom kb. 10 százalékkal emel­kedett. Az ipar aránytalan termelése még növeli a csökkent ipari ter­melés és a megnövekedett ke­reslet közötti szakadékot és nem vezet nehéz gazdasági helyze­tünk javulásához. Kecskemét, 1957. június 22. * I. Jól sikerült TŰZOLTÓVERSENYT rendeztek Kiskunmajsán, A köz­ségi és szocialista szektorok ön­kéntes tuzoltócsapatai — melyek társadalmi munkában végzik a megelőző és mentő tűzvédelmi feladatok végrehajtását — min­den dicséretet megérdemlőén tet­tek tanúbizonyságot felkészült- ségükrőb A különböző gyakorlatoknál I. helyezést ért el: Kunszállás, Alpár és Kiskunmajsa önkéntes tűzoltócsapata. Elismerés illeti a versenyben részvevő összes csapatokat, mert valamennyien általában jó ered­ményt értek el és igen lelkesen vettek részt a versenyben. ö> ÍCCS ahol gipsz- és lignitporral gyógyítják az „ótvaros“ földeket VIRUL A HATAR. sárguló gabonára kövér legelő, azon túl haragoszöld kukorica, bokros répa következik. De közben- közben — mint egérrágta sely­men a lyuk — piszkosfehér folt terül, növényi életnek nyoma sincs rajta, kérges repedésein csak szürke port szitál a szél. Ez a sokat szidott szikíolt a Haias- harkakötönyi táj jellegzetessége. A szikesek az ország területé­nek több százezer holdját foglal­ják el. Fajtájuk többféle. Amíg a Tiszántúlon például mésztelen vagy savanyú sziket találunk addig a Duna—Tisza közén me­szes-szólás szikek vannak. Ez' a fajta a legterméketlenebb. Szür­kés, tömör, levegőtlen talaj, me­leg időben gyorsan kiszárad, erő­sen rögössé válik, eső hatására A megyei tanács ipari osztályának tájékoztatója az Ipari tanulók szerződtetéséről a helyi, szövetkezeti és magánkisiparban Ebben az évben az ősszel in­duló ipari tanulóképzés létszám- keretét sem a tanácsi vállalatok, sem a szövetkezetek számára központilag nem határoztuk meg. Abból indultunk ki, hogy a vállalatok, szövetkezetek tudják, hogy hány tanulóra van szükségük, milyen mértékben kívánják biz­tosítani a szakmunkás-utánpót­lást, s ezért döntsék el ők ma­guk, hány ipari tanulót szerződ­tetnek. Ezzel az önállósággal azonban némi veszélyek is járnak. Hely­telen meggondolásokból esetleg jóval kevesebb tanulót kívánnak szerződtetni, mint ahogy azt a gyakorlati élet megkívánná. Ép­pen ezért törekedni kell arra, hogy a tanácsi vállalatok, szö­vetkezetek a gyakorlati oktatás lehetőségeit figyelembe véve mi­nél nagyobb szánkban vegyenek fel ipari tanulókat. A Kip. Min. körlevele alapján a helyi iparban jelenleg is lehet ipari tanulószerződést kötni. Ezeknek a gyerekeknek a terü­letileg illetékes iparitanuló­iskolába kell beiratkózniok és csak az 1957—58-as tanévben kell iskolába járniok. A tanulók jelentkezése a vállalatnál, illető­leg a szövetkezetnél történik, az általános iskola (az érettségizet­teknél középiskola) által kitöl­tött »jelentkezési lap«-pal, Azok, akik régebben elhagyták az is­kola padjait, jelentkezési lap nélkül is beadhatj álé kérelmü­ket. A felvételnél elsősorban a vál­lalat, a szövetkezetnél dolgozók gyermekét kell előnyben része­síteni. Ugyancsak előnyben kell részesíteni az érettségizetteket. A műszerész, órás, rádiósze­relő, kozmetikus, fogtechni­kus, fényképész szakmába elsősorban érettségizetteket kell felvenni. Az összes helyi ipari — szövet­kezeti, magánkisipari, stb. — ipari tanulószerződéseket az ille­tékes telephely szerint az első­fokú szakigazgatási szervnél — járási, városi tanácsok VB ipari csoportja — lehet megkötni. Az ipari tanulók szerződésé­nek kötését mindenütt — szö­vetkezet, helyi ipar, magánkis­ipar — 1957. augusztus 15-ig be kell fejezni. Az alsó fokú szakigazgatási szerv határozza meg, hogy ipari tanulószerződést kötöttek melyik iparitanuló-iskolában jelentkez­zenek. A beiratkozást legkésőbb 1957. augusztus 25-ig kell befe­jezni, mert az első tanítási nap 1957. szeptember 2. Bruncsák András osztályvezető, megyei tanács Anyakönyvi hírek Kiskunhalasról SZÜLETTEK: Bocsa Margit (anyja: Pálfi Ilona). Paprika László (Kiss Aranka), Nagy La­jos (Tóth Ilona), Háhn Péter (Babos Etelka), Kis-Faragó Fe­renc (Bátyai Erzsébet), Balasi János (Katona Mária), Gyuris Margit (Dobó Margit), Balog Bertalan (Vásárhelyi Mária), Móró Ferenc Tibor (Szűcs Mag­dolna), Mityók Margit (Földi Matild), Gábor Zsófia Margit (Lakos Zsófia), Baksa Ferenc (Bálázs Irén), Benke István (Berzsenyi Rozália), Paska Er­zsébet (Horváth Matild), Ko­lompár Antal (Kolompár Aran­ka), Mádai Mária Erzsébet (Bar Mária), Móczár István (Tabajdi Piroska, Ördög Kálmán (Mulati Erzsébet), Maróti Márta (Müller Margit). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kocsis Antal Imre Kispál Pi­roskával, Ferenczi István Ko­vács Ida Erzsébettel, Nagy-Ká- lózi Pál Balázs Nagy Máriával és Bern Lajos Sándor Horváth Viktória Herminával, HALÁLOZÁS: Guzi János 72, Nagy-Kálózi Antalné Babó Esz­ter 71, Szarka János 1 hóna­pos, Kéfer Magdolna 21, Harkal Istvánná Nagy Magdolna 55, Taskovics Antal 79, Gömöri Má- tyásné Bárányos Mária 77, Odor Jánosné Tóth Eleonóra 83, Nagypál Ferencné Baki Juli­anna 89 éves korában. viszont kenőcsös sárrá alakul, művelésre nem alkalmas. A SZIKFOLT úgy keletkezik, hogy a lehulló esővíz a talaj mé­lyedéseiben összefut s az alsó ré­tegben levő szódás vízzel egyenlő szódatartalművá válik. A felszí­nen levő víz gyorsan elpárolog, a szóda azonban már nem tud lehúzódni, hanem visszamarad és sziksó formájában kicsapódik. Ezeken a foltokon aztán kihal minden élet, »ótvaros« lesz a föld. RADA ANTALLAL, a Kis­kunhalasi Mezőgazdasági Tech­nikám igazgatójával járjuk a tangazdaság birtokát, ahol az effajta szikíoltok boviben talál­hatók. Három év óta azonban eredménynek Ígérkező »szép­ségápolást« folytatnak ellenük gipsz- és lignitpor segítségével. A javításnak ez a módszere kézenfekvő. A szódát, azaz a szik lúgosságát meg kell szün­tetni. Mivel köztudomású, hogy a lúgosságot a savanyú anyag közömbösíti, a legmegfelelőbb módszer az ilyen szikes javítá­sára a kénsavas kezelés. De ez gyakorlatilag kivihetetlen, mert ebből a drága anyagból igen sok kellene. De a gipszpor — mint a kénsavgyártás mellékterméke — olcsóságánál és magas savtartal­mánál fogva kitűnően megfelel erre a célra. A talaj szikességé­től függően 50—200 mázsát hasz­nálnak belőle holdanként. Tar­lóhántáskor dolgozzák be a ta­lajba, először sekélyen, majd fo­kozatosan mélyítve a munkát. A hosszú ideig hasznavehetetlennek tartott lignitpor is kiváló javító anyaga a sziknek, ebből azonban több — holdanként 3—400 má­zsa — szükséges. A lignitpor ként és szerves savakat tartal­maz, amelyek fokozatosan el­bomlanak a talajban, s külön­böző körülmények hatására kén­savvá alakulnak... A TANGAZDASÁG eddig 200 vagon gipsz- és lignitport hasz­nált fel a szikfoltok javítására. — Hatásáról könnyen meg­győződhet — mutat az igazgató az egyik búzatáblára. — Két éve ezen a folton még a mag sem keit ki. Ma ugyanolyan erős a növényzete, mint köröskörül — de amint látja —, itt észrevehe­tően sárgább, érettebb a búza: Mert még mindig kevesebb a sziken a tápanyag s hamarabb megérik a vetés. Ha a javítást tovább folytatjuk, 4—5 évi ke­zelés után már normális termést ad, hozamban, érési időben sem lesz eltérés. MAKACS A SZIK, de az em­ber a tudomány vértezetében győzi türelemmel s joggal bízik győzelmében. Három esztendő alatt nagy eredménynek 6Zámít, hogy a teljesen hasznavehetetlen foltokon máris 7—8 mázsás ter­mést ígérő gabona terem, — ha a korábban érő szakaszt egye­lőre kézi kaszával kell is ki­vágni. — A szikjavítás és a felesle­ges víz elvezetése párhuzamos feladat — mondja Ráda igaz­gató, s szavait igazolják a gaz­daságot keresztül-kasul szelő víz­levezető csatornák, melyek meg­gátolják, hogy az eső mélyedé­sekbe tömörüljön s> ott sziksót hozzon felszínre. NEM MESSZE MAR az idő, amikor a tangazdaság földjei a terméketlen, elcsúfító sebektől egészen megszépülve hirdetik a korszerű talajjavítás diadalát; 20 belvízi csatorna vizéről készült el a laboratóriumi vizsgálat a Bajai Vízügyi Igazgatóságon A Bajai Vízügyi Igazgatóság állomáshelyén, Baján május elején vízvizsgáló laboratóriu­mot létesített, amelynek célja a belvízi csatornák vízösszetéte­lének vizsgálata. Ennek a labo­ratóriumnak most különös je­lentősége az, hogy megyénk te­rületén egyre népszerűbbé kezd válni az öntözéses gazdálkodás. Megvalósítása azonban sok té­nyezőtől függ, többek között a víz összetételétől is. Az öntözé­ses gazdálkodás megvalósításá­nak sikeréért életre hívott labo­ratórium máris jelentős munkát végzett e tekintetben. Eddig 20 belvízi csatorna vizéből vettek mintát és Vizsgálták meg, alkal­mas-e az öntözésre, s ha nem, milyen javítási módokkal lehet­ne azzá tenni. A laboratórium dolgozói el­határozták, hogy még további húsz helyről vesznek mintát és hasonlóképpen megvizsgálják, milyen lehetőségek nyílnak adott területeken az öntözéses gazdálkodásra. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents