Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-26 / 147. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l : magyar szocialista MUNKÁSPÁRT BA'CS-kiskun megyei lapja II. ÉVFOLYAM, 147. SZÄM Ara SO fillér 1957. JÜNIUS 26. SZERDA A városföldi Dóssá KISZ fiataljai is készülnek €1 VITAIT© A napokban taggyűlésre gyü­lekeztek a városföldi Dózsa Ter­melőszövetkezet KISZ szerveze­tének fiataljai. A taggyűlésen Tréfás Júlia, a szervezet titkára a VIT-re való felkészülésről be­szélt, s beszámolt arról, hogy kultűrcsoportjuk eddig már há­rom előadást tartott, s az ebből befolyó bevételnek 50 százalékát befizették a VIT-alapra. A taggyűlés alkalmával — a sok leányra való tekintettel — Tóth Margit személyében leány­felelőst is választott a KISZ- szervezet, majd elhatározták, hogy Nyúl József sportfelelősü­ket egyhetes megyei KISZ- táborba küldik. A taggyűlés során több fel­szólaló megfogadta még, hogy a VIT tiszteletére példamutató munkát végez munkaterületén. 200 esztendős jubileumát ünnepelte a Bajai III. Béla Gimnázium KÉT ÉVSZÁZAD ALATT — több mint 50 000 tanulót okta­tott a klasszikus tudományokra a Bajai 111. Béla Gimnázium. A nagymúltú iskola 200 esztendős jubileumát vasárnap nagysza- üdsú ünnepségen ülték meg az iskola egykori és jelenlegi diák­jai. , TÖBB MINT EZER öreg diák jött össze az ország különböző vidékeiről a nevezetes ünnep­ségre, melynek dús program- sorozata szombaton este Bee- thoven-hangversennyel kezdő­dött. Vasárnap délelőtt az öreg diákok köszöntötték az Alma- Mater-t. Ebből az alkalomból avatták fel az iskola új zászla­Háromszáz holdon már learatták az őszi árpát Megyénk egész területén meg­kezdték az őszi árpa betakarí­tását. Jelenleg félezer kézi ka­sza, 15 kévekötö-aratógép vágja a termést. Hétfőn estig 300 hol­don rakták keresztbe a gabo­nát. A megye termelőszövetkezetei és egyéni gazdaságai majdnem 300 000 holdról takarítják be az idén a gabonát. A nagy munká­ra gondosan felkészültek a gép­állomások: 97 kombájn, 804 cséplőgép, 174 kévekötő-aratógép all a termelők rendelkezésére. ját is, melyet a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai vettek át az igazgatótól. AZ ISKOLA EGYKORI nö­vendékei, akik közül többen már neves festő- és szobrászművé­szek, műveikből kiállítást ren­deztek. Az esti baráti találko­zón több mint ezer vendég vi­gadott az iskola termeiben. Útnak indították az első SdfC[dbcirdCll: exportszállítmányt Bács megyéből A Kiskunság híres baracktermó vidékeiről az idei rekord-f termésből több mint 2000 vagonnal szállítanak a környező álla-» mokba. Az első exportrakományt Kiskunhalas környékéről indí-i tották útnak Bécsbe. t Kisipari Szövetkezetünk Í O 11 t O fii exportszerződést kötött is exportra gyár­n-I iffy uiitas ­Csiriz, nedves bőr szaga ter­jeng a forró levegőben, s a gyorsan mozgó, inas kezek ko- pácsolással verik fel a külön­ben csendes falusi délelőttöt. Igen, egy cipészműhelyben va­gyunk, a Szabadszállási Vegyes- és Építőipari Ktsz cipészműhe­lyében. Mint minden újságíró, én is azzal álltam elő, »mondjanak valami újat, valami érdekeset«. A munkások nem sokáig várat­tak magukra, lenyomtak egy »blanklira« és mesélni kezdtek. Egy kövér »suszter«, \ aki az aratásra készített papucsokat, ezzel kezdte el a beszélgetést: — Hátha szépet, érdekeset akar írni, itt van Kovács László, ő tud magának mondani egyet- mást. — A többiek a kalapács mellől helyeseltek, — Ügy van, Dunapataj községben dolgos nép lakik. S a tanácsról ugyan­ezt el lehet mondani. Áprilisban éppen a tanács kezdeményezésé­re egy tábori kemencében hoz­zákezdtek a szénporos tégla ége­téséhez. Erre azért volt szük­ség, mert a dunapataj iák kevés építőanyagot kaptak, meg drá­ga ÍS Volt; Június elején már eljutottak odáig, hogy a tábori kemencé­ben próbaégetést végeztek. Az égetés — sajnos — csak köze­pesen sikerült. A kiégetett tég­lák 60 százaléka I. osztályú, 40 százaléka pedig II. osztályú lett. A községi tanács mégis meg­próbál mindent és úgy tervezi, hogy ebben az évben 150—200 ezer darab téglát égetnek ki. Nagy segítség ez a du,iapatá­jiaknak. Hiszen ezer daráb szén-. poros tégla — a forgalmiadót is beleszámítva — összesen 550 fo­rintba kerül majd. A szénporos téglaégetés első eredménye után elkezdik még e héten a tervbe vett téglameny- nyiség kiégetését. Olyan gondo­latokkal is foglalkoznak, hogy a jövőre ezt a tábori kemencét továbbfejlesztik és megszünte­tik azt, hogy az eső áztassa az égetőkemence tetejét. Ha már a tervekről van szó, meg kell említeni azt, hogy ara­tás után vályogtéglát is égetnek ugyanebben a kemencében. — Száz kéve rőzsével 1200—1400 kisméretű téglát tudnak kiéget­ni a dolgozó parasztok s az év végéig 50 család 6000 kéve ro­zsé elégetése után 60 000 jómi- nöségü vályogtéglához jut. = gém <=' A Bajai Vas- és Fémipari Kisipari Szövetkezet az elmúlt napokban igen jelentős export- szerződést kötött a NIKEX-szel. Az exportszerződés közel fél­millió forint értéket képvisel és 80 darab országosan jóhírű, ú. n. medveszivattyú-szállítási köte­lezettségét foglalja magában. A NIKEX a szerződés megköté­se során kihangsúlyozta, hogy a kiváló minőségnek köszönheti a kisipari termelőszövetkezet ezt a megtisztelő megbízást. Tehat a Bajai Vas- és Fémipari Kis­ipari Termelőszövetkezet a mi­nőség miatt került előtérbe más szektorokkal szemben. Jövőre vo­natkozólag elvi tárgyalások foly­tak arról is, hogyan tudna a kis­ipari termelőszövetkezet a to­40 Ft önköflséacsstikentés 20 forinttat olcsóbb cipő ő mindig kísérletezik. Majd meglátja. Szép dolgokat tud me­sélni. Egy harminc év körüli férfi, mintegy végszóra, éppen ekkor lépett a műhelybe. Később tud­tam meg, hogy ő Kovács László, az újító. Beszédes ember volt, mint általában a cipészek. A kezében egy szép piros női szan­dált tartott, azt méregette, néz­te, s közben csillogott a szeme. — Igen. Ez a legújabb újítá­som. Sokkal könnyebb, jobb mint az eddig használt szan­dálok. Olcsóbb is. Az az elő­nye, hogy a talpbélés szattyán- bőrből készül. A női lábnak pu­hább. Eddig bélésbőrt használ­tak a cipőhöz, én ezt kiküszö­böltem. Tudja mennyit takarí­tok meg vele? 40 forintot. Sok ám ez. A régi szandálnak az előállítása nyolc óra hossza volt, az új szandálé csak hat óra. — És a fogyasztók — vetet­tem közbe — azok is jobban járnak? — Igen, a szandál párja 20— 30 forinttal olcsóbb lesz. Ezek után már csak az érde­kelt, hogy ők, a munkások mennyivel keresnek többet, ha ezt az új cipőt sorozatban gyárt­ják majd? A választ megkap­tam. 15 forinttal több lesz a fizetés páronként, mint a régi szandálok elkészítésénél. S hogy a női olvasóinkat is megvigasztaljam, lemértük a régi és az új szandál súlyát. A régi szandál párja 44 deka, a Kovács László által készített, szép kivitelű, bőrtalpú női szan­dálok páronként 14 dekával ke­vesebbek. Nemsokára sorozat­ban gyártják a könnyű szandá­lokat. Egy-két héten belül már átadják az első párokat a kereskedelemnek. Hogy jut-e majd belőle min­denkinek? — Erre az egy kér­désre nem kaptam választ; Gémes ­vábbiakban tani. A Bajai Vas- és Fémipari Kisipari Termelőszövetkezet; kútgyártó részlege, de a szövet­kezet valamennyi dolgozója: büszke örömmel fogott munká­hoz az első széria július 5-ig: történő legyártásához, illetve? szállításához. J Alszegi József I LEGYEN MOZGALOM A KADARKASZELEKCIŐ (2. oldal) NYILATKOZNAK A KÜLDÖTTEK A VASUTASOK MUNKÁ­JÁNAK MEGBECSÜLÉSE A FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETEKRŐL (3. oldal) GYERMEKEINK EGÉSZSÉGÉÉRT <4. oldal) Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) TÁJÉKOZTATÓ AZ IPARI TANULÓK SZERZŐDTE­TÉSÉRŐL (5. oldal) SÉTA A KISKUNHALASI TANGAZDASÁGBAN (5. oldal) SAKK SPORT (6. oldal) A szakszervezeti nevelőmunkáról Ha közhelynek is tűnik, de így igaz; a szakszervezetek a szocializmus előiskolái. Mégis csak néhány üzemben, vál­lalatnál működik hivatásának megfelelően. Mi tagadás, ez bírálat, de egyben útmutatás is a szakszervezeti munkát illetően. Miért éledezik oly nehezen az üzemekben a szakszer­vezeti élet? Az ellenforradalom igyekezett szétzilálni a szak- szervezetek erejét. Néhány helyen sikerült is. Ehhez párosult azután az a határozatlanság, amely több alapszervezetben ma is megtalálható. Pedig aki nyitott szemmel jár, az látja: a szervezett dolgozók óhajtják a szakszervezeti munkát, részt akarnak venni az ország építésében. Az országépítés a szakszervezeti nevelőmunkán is múlik. Az emberek meggyőzése, helytelen nézeteik korrigálása, a gazdasági építés gondjának megosztása, az alkotó kedv ser­kentése, a kezdeményezés felélesztése ugyanolyan fontos fel­adata a szakszervezetnek, mint a pártnak. A szakszervezeti munka ma mégis sokhelyütt csak az üdülőjegyek szétosztására, a tagdíjak beszedésére, bérproblé­mák megtárgyalására szorítkozik és alig esik szó a szervezett dolgozók neveléséről. Pedig a szakszervezeti aktívák százai és ezrei megvannak, s csak arra várnak, hogy harcba hív­ják őket. Aki ismeri hazánk gazdasági helyzetét, az tudja, hogy a holnap már ma tetteket követel, A sztrájkok megyénkben is több tízmillió forint kárt okoztak. Népgazdaságunkat négy évvel vetették vissza fejlődésében. Erről hallgatni nem sza­bad. Ez az egész népet, így a szervezett dolgozókat is érinti. Ezzel kapcsolatban többféle nézet lót napvilágot. Egyesek borúlátók, tétlenségre serkentenek. Ilyen helyzetben még nagyobb baj, ha a szakszervezeti nevelőmunka, a magyarázat, az érvelés késik, mert az aktivisták, reszortbizottságok tagjai nem hallatják szavukat. Az élet ezernyi problémát vet fel naponta, melyre vá­laszt, magyarázatot kell adni. A problémák lehet, hogy néha »ellentétben« állnak a közérdekkel is. Csak egy példát: a kormány 10—15 százalékos béremelését nem tartották be több üzemben. Az engedélyezettnél több bért fizettek ki. Ez megyénk üzemeiben május 31-ig 7 075 800 forintot tesz ki. Ezt vissza kell fizetni. Egyszerű megértetni a dolgozók­kal? Nem! Hát akkor miért hallgatnak a szakszervezetek? Talán a párt érdeke más, mint a népé? Nem! A pillanatnyi látszólagos »népszerűség« azonban nem jelent egyet a nép érdekeinek védelmével. Igaz, ezt nem könnyű megértetni. Ez csak egy példa a nagy kérdéskomplexumból. De ma­gyarázatra vár az önállóság, a proletárdiktatúra, a munkás­önigazgatás, s egyéb sok más dolog. Erre is válaszolni kell a szakszervezetnek a maga módján. Az emberek tiszta képet akarnak látni sok olyan kérdés­ben, amely bonyolult, s amelyet úgy látnak, hogy a szak- szervezet az, amely tud ebben helyes tájékoztatást nyújtani. Éppen ezért nem csodálkozhatunk, ha sokhelyütt így nyilat­koznak a szakszervezetről: hol késik a nevelő munkája? Meddig várat magára a dolgozók igazi érdekeit védő tevé­kenysége? Kezdődjék meg hát mindenütt a szakszervezeti élet a mozgalom célkitűzéseinek, tagjai akaratának és érde­keinek megfelelően! «»«♦M « ««« m .......... f Sa jót erőiül | “ST I tégla ebben as évben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents