Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-25 / 146. szám

KEVÉS SZŐ' ESIK mostaná­ban még az újságban is arról a veszélyes és fenyegető járvány­ról, ami hazánkban dúl: a száj- és körömfájásról. Érdemes né­hány szóban foglalkozni ezzel a kérdéssel. Nem árulunk el tit­kot akkor, amikor itt elmond­juk, hogy Debrecenben, Horto­bágyon és Nagykőrösön már történtek fertőző megbetegedé­sek a hasított körmű állatok kö­rében. A MEGELŐZŐ VÉDEKEZÉS­NEK a járvány elhárítása érdé ^ében igen fontos szerepe van. í'zt célozza a Kalocsai Járási Tanácsnál megrendezett állator­vosi értekezlet is, amely felada­tul tűzte a járás egész területén a megelőző védekezés bevezeté­sét. Az összegyűlt állatorvosok elhatározták, hogy felvilágosító előadásokat tartanak a dolgozó parasztoknak, a tanács szervei­nek, üzemeknek, postának. Ezeknek a szerveknek azért kü­lönösen szükséges a felvilágosí­tásokat megadni, hogy időben felismerjék a járványt, tudják azt közölni az illetékesekkel. Az értekezlet másik célja az volt, hogy kijelöljék a létesítendő fertőtlenítő állomások, sorom­pók, vizsgálóállomások helyét. NEM LEHET SZÓTLANUL elmenni amellett a kérdés mel­lett sem, ami a dolgozó parasz­tokat érinti ebben az ügyben. Előfordultak olyan esetek — és ezek terjesztik a fertőzést —, hogy egy utcában az egyik dol­gozó parasztnak megbetegedett a tehene. Ezt nem jelentette senkinek, hanem holmi kuruzs- lókat hívott, akik ráolvasással, vagy különböző más módszerek­kel próbálták a tehénből >-a be­A császártöltési tanács ebben az évben 700 négyzetméter jár­dát épít, 30 méteres vízlevezető árkot létesít, ugyanakkor három artézi kutat és két közkutat újít fel. Ugyancsak tervbe vették a községi sportöltöző létesítését, a falu 200 méteres szakaszán a villamosítást. A községi tanács a községfejlesztéei alapból 166 ezer forinttal járul a község új létesítményeihez és előzetes je­lentések szerint a társadalmi munka mintegy 48 000 forint ér­tékű lesz. — Az izsáki fiatalok is csatla­koztak a KISZ országos szervező bizottsága felhívásához, melyben a magyar küldöttség anyagi tá­mogatására hívta fel az ifjúsá­got. Az izsáki fiatalok most ha­tározták el, hogy június 30-án nagyszabású bált rendeznek, amelynek teljes bevételét a VIT- alapra fizetik be. 3000 forintot tesz ki, amit nem lehet részletben, hanem egyösz- szegben kell kifizetni rendelte­tési helyére, Arra gondolt olva­sónk, hogy a Magyar Nemzeti Banktól kölcsönt vesz fel erre. Ügyében felkerestük az Orszá­gos Takarékpénztár kecskeméti fiókját, ahol érdeklődésünkre elmondották, hogy Végh Sán­dornak erre pénzt nem tudnak adni. Ugyanis a rendelkezések értelmében adóilletékre hitelt az Országos Takarékpénztár nem folyósíthat. $ Nem kis probléma az érettsé­gizett fiatalok elhelyezkedése. Számtalan levél érkezik szer­kesztőségünkhöz, hogy ilyen vagy olyan szakmában kívánnak elhelyezkedni a most végzett fiúk és lányok. H. Kiss Béla, kecskeméti olvasónk hasonló problémával fordult hozzánk. Levelében arra kér bennünket, hogy közöljük vele, milyen le­tegséget elűzni«. Ebből követ­kezett azután az, hogy az egész utcában levő hasított körmű jó­szágok megbetegedtek és a falut vesztegzár alá kellett venni. Éppen ezért — amit az állat­orvosok is egyik legszükségesebb feladatnak tartanak — kijelölik az utcabizalmiakat. A bizalmiak feladata az lesz, hogy felfedez­zék, megtudják a fertőzések helyét és azt egyenesen az ál­latorvosnak jelentsék, a szAj- és körömfájás betegség — el kell mondani min­den köntörfalazás nélkül — az emberre is ártalmas. Fordult már elő — éppen Kalocsán —, hogy egy nő is megkapta a száj- és körömfájást. A beteg­ség kóros elváltozásokat okozott az arcán, a körmei lehullottak. Ilyen veszélyek most is fennáll­nak, ezért nemcsak az állatok, de az emberek szempontjából is idő előtt fel kell fedezni a meg­betegedett állatok tartózkodási helyét és azt le kell zárni, UTOLJÁRA TAfeÄN, de nem utolsó sorban fel kell hívni a figyelmet az óvatosságra. Min­den dolgozó parasztnak, terme­lőszövetkezetnek, állattartónak éberen kell figyelni a hasított körmű állatokat, s ha valami­lyen megbetegedést, elváltozást észlelnek rajtuk, azonnal jelent­sék az állatorvosnak, vagy a helyi tanácsnak. S hogy a fe­gyelemről is legyen néhány szó, meg kell említeni, hogy olyan helyen, ahol megbetegedés tör­tént, senkit sem szabad engedni járkálni, mert nem csupán az állatok, az emberek is széthur- colhatják a öregséget. Gémes Gábor — A tabdi tanács elhatározta, hogy ebben az évben a község­fejlesztési alapból bővíti az is­kolát, befejezi az orvosi rendelő építését, ami a községnek mint­egy 24 000 forintba kerül majd. A tabdi gazdák felajánlották, hogy részt vesznek a létesítmé­nyek befejezésében. Felajánlásuk mintegy 4000 forintot jelent. — Pályázat. A Bács-Kiskun megyei Kalocsai Járásnál rend­szeresített jogügyi előadói állás­ra pályázatot hirdetünk. Járási székhely: Kalocsa. A jelzett állás azonnal elfoglalható. Követel­mény: magyar állampolgárság, jogi végzettség, büntetlen elő­élet, közszolgálat ellátására al­kalmas egészségi állapot. Illet­mény: 128. kulcsszám szerint. A pályázat határideje: 1957. július 15. A pályázathoz szükséges az okmányokon kívül részletes ön­életrajzot js csatolni, 978 je másfél év. A tanulóidő alatt nem mentesülnek a fogtechnikai elméleti kiképzés alól. A tanul­mányi Idő alatt a tanuló 500— 600 forint fizetést kap. Felvétel egyelőre a vállalathoz nincs, de körülbelül augusztusban veszünk fel tanulókat, amihez már most be kell adni a kérelmeket,« * Kollektív levél érkezett a fü- löpházi mozilátogató közönség­től. Ä levél két hosszú oldalon keresztül arról beszél, hogy a tanyavilágba kijáró mozgókép- színház nem jön rendszeresen, a gép a vetítés alatt több esetben elromlik, a film nem érkezik meg. Ebből azután olyan nézet- eltérések születnek, amely a dolgozó parasztokat nagyon sér­ti. Ügy érzik — amint levelük­ben írják —, hogy megfosztják őket ettől a kevés kis szórako­zástól is. A fülöpházi mozilátogató kö­zönség nevében felkerestük a* Mintha Kunszentmiklós ko­pár vidékén írta volna a Toldi költője az első épek szépséges bevezető strófáját: »Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, tikkadt szöcskenyájak lege­lésznek rajta. Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben, nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben j;.« Az alföldi szik — leszámítva a rizst nevelő, öntözött szigetecs­kéket — azóta is megmaradt maikacs élettelenségében. A forró napok beköszöntővel elszárad kevés füve, kivirágzik rajta a szíksó s az állat éhesen ténfereg. Ősi növénye, a sziki mézpázsit, a cavaszi esőkben is csak 3—4 cen­tire nő, de nyáron már szürke gazzá zsugorodik s három má­zsánál a legjobb részeken sem több az a mennyiség, amit a bir­ka legeléssel egy holdról össze­szed. Pedig ez a gyér, korán elsor­vadó pázsitféle 50—60 centire is megnő, Sűrű, buja táblái 15«-3Q mázsa kitűnő, a lucernához hasonló tápértékű szénát adnak —, ha vizet és műtrágyát kap a szik. Ez nem feltevés, hanem már nagyszerű gyakorlati eredmény. A megyei kostelep Szalkszent- márton mellett terülő legelőjén zólag, hogy szigorúbb ellenőrzés alá veszik a tanyavilágba járó jnozifelelösöket és ezentúl min­den kedden pontosan megtart­ják az előadást. * Régi ügyben érkezett hozzánk két levél. Május 29-én megjelent a Petőfi Népében egy cikk a Csávolyi Földművesszövetkezet szikvízüzemének vezetőjéről. Az egyik levelet Ribár János írta, amiben visszautasítja az állító­lagos vádakat, a másik levelet V. M., aki még több terhelő ada­tot tárt fel ebben az ügyben. Szerkesztőségünk kivizsgálta a leveleket és a következő meg­állapításra jutott: V. M. által írott levél fedi a valóságot, ezt a szövetkezet igazgatósága is ál­lítja. Ribár Jánost egyébként a Csávolyi Földművesszövetkezet a pénzhiányokért a szeszfőzdéi ve­zetésből elbocsátotta és ügyét a bíróságnak átadtaj megcsinálták a Herke-féle to- csogós mézpázsit öntözést 50 holdon. Az egyik szakaszon csak öntöztek, a másikon 2 mázsa műtrágyát is adagoltak, a har­madikon már 4 mázsa pétisót szórtak a legelőre. Az utóbbi módszer bizonyult a legjobbnak, a kétéves, magas, sűrűszálú méz­pázsit erről a területről 28—30 mázsa szénát is ígér. Óriási eredmény ez taikar- mánytermesztésünk fellendíté­sére, a magyar szűzföld: a me­szes szik termővé tétele szem­pontjából, Hatása felülmúlja a rizst is, hiszen a tapasztalatok szerint a rizs 2—3 éven belül elgyomoso­dik, míg a mézpázsit 6—7 évig terem s nemcsak bőséges szénát ad, de a kaszálás után még le­geltethető ÍS . s: A feladat kézenfekvő: a kos- telep eredményeinek alapján ki kell szélesíteni a szikes legelők Öntözését és műtrágyázását mi­nél nagyobb területre. Ehhez elsősorban víz szükséges, holdanként átlagban mintegy 160 milliméter évente. Az öntö­zés nem érinti azonban egyéb kultúrák vízellátását, mert a mézpázsit öntözése márciusban kezdődik s június elején be is kell fejezni. Ennek a nagyszerű munkának megindítására gyűltek össze a nem tartják karban. Pedig milyen gyönyörűen rendbe lehetne hozatni! Egy kis parkosítással, a tóban levő nő­napokban Dunavecsén a megyei tanács, a járási pártbizottság és tanács vezetői, a bajai és buda­pesti vízügyi igazgatóság szak­emberei. A felmérések alapján a járásban mintegy 4—4500 hold sziki mézpázsit öntözéses termesztéséről lehet szó. Ezek a legelők az 5-ös, illetve 30-as és 31-es csatorna mentén terülnek el s nagyré­szük már az idén bekapcsolható az öntözésbe. A cél az, hogy minél nagyobb terület, minél kevesebb költség­gel gyorsan öntözhető legyen. Ezért az értekezlet részvevői megállapodtak a tervek mielőbbi összeállításában. A vízügyi szak- szervek felmérik a meglévő ön- tözőcsatorpák állapotát, a javí­táshoz, vagy bővítéshez szüksé­ges munkákat, pontos rendet dolgoznak ki a meglévő víz he­lyes felhasználásának érdekében, stb. Ezeknek a terveknek megvaló­sításával mintegy 1000 hold méz- pázsit öntözése már a közeljövő­ben megindul. Nagyszerű lépés lesz ez. A belterjes gazda lkod is diadala azon a sziken, amely ed­dig hasznavehetetlen kopárságá- ban szomorú fehér folt volt me­gyénk térképén. Amerikai írók tiltakoznak Az Egyesült Államok írói nemzeti tanácsuk májusi ülésén állást foglaltak az írói szabad­ság korlátozása ellen. Arthur Miller, Lillian Heilman és Moss Hart beszédükben elítélték az amerikai kormány ilyen irányú intézkedéséit. John 0‘Hara, a Rooseveltné és más 15Q író, írás­ban tiltakozott a katolikus egy­ház cenzúrája ellen; das kiirtásával, egynéhány épü­let és kerítés létesítésével töké­letes — nem túloznánk — or­szágos hírű fürdőhelyet lehetne itt létesíteni. A dunapataji ta­nács 1946-ban, amikor szerző­dést kötött a Bács-Kiskun me­gyei FŰSZERT Vállalat igazga­tóságával, akkor mindezekre fel­hívta a figyelmet és ígéretet is kapott arra, hogy rendbehozzák a tó környékét. Az ígéret elszállt, s azóta ugyanolyan elhanyagoltan néz ki a Szilidi tó környéke, mint 1946-ban. A Dunapataji Községi Tanács arra kéri a megyei tanácsot, hogy adja át pekik a Szilidi tó épületeit, területét. Társadalmi munkával, s néhányezer forint beruházással látogatott fürdőhe­lyet létesítenének,' ahol nemcsak kellemesen, jól éreznék magu­kat a megye dolgozói, hanem a tiszta, kulturált nyaraló megnö­velné a község forgalmát, bevé­telét is. —gém— Mire Félegyhásáru értem, 20 kilót fogytam A minap Kiskun­félegyházára utaz­tam menyasszo­nyommal. A vasúti váróteremben egy : mérleg állt, rajta : felirat: »Dobjon be : 20 fillért, megtudja í súlyát«. Én próbál- ; tam szerencsét első­nek, eredmény: 55 kiló. Gondoltam, ta- : Ián a 20 fillért kell : előbb bedobni a ma- : sinába és azután rá­állni. Eredmény: ugyanaz. A meny- : asszonyom kárör­vendően mosolygott, hogy ilyen rohamo­san fogyok. Ezután boldogan állt a mér­legre, de kiderült, hogy ő is 55 kiló. Ekkor már ébrede­zett bennünk a san­da gyanú: nem pon­tos a mérleg. Fi­gyelni kezdtük a többi méretkezőket. Kiderült, hogy min­denki 55 kiló ezen a mérlegen. Nem tudom, mi ennek az oka. Talán követelmény, hogy Kiskunfélegyházára csak 55 kilóval le­het bemenni; Vagy talán a mérleg'javí­tásának árát nem szedték még be? Vi­gyázzanak az illeté­kesek a mérlegre, mert ha így megy tovább, a hölgyek sokasága fog rövi­desen sorbáéllni a félegyházi vasútál­lomás »55 kilós« mérlege előtt; Tóth Zoltán hdtry. ■ m ­Nyári hőség; — nyári haség l a kiskunfélegyházi Állami Áru­ház jelszava. Az Áruházban valóban bőség uralkodik. Meg­találhatók a legszebb nyári ru­haanyagok. Nagy sikere van a Csehszlovákiából vásárolt gyűr- hetetlen ruhasélymeknek és pettyes kartonoknak. A forgalom rendkívül nagy. A nemrégen bővített Áruház piaci és fizetési napokon már kicsinek bizonyul. A hazai árukon kívül nagy bő­ségben kaphatók a Szovjetunió­ból és a népi demokráciákból hozatott áruféleségek. A kínai selymek mellett német cipők, szovjet kerékpárok, órák, mosó­gépek, lengyel készruhák bőví­tik az ízléses választékot, Az Áruház felkészülve várja, hogy a terménybetakarítás után a dolgozó parasztság újabb jöve­delemhez jutva megvásárolhassa a számára szükséges árukat. Az árukészlet 20 százalékkal na­gyobb a tavalyinál és még igen sek cikkféleséget várnak a kö­zeli napokban és hetekben a nagykereskedelemtől. Így pél­dául a régóta hiányzó kerékpár, motorkerékpár, telepes rádióhoz anód- és fűtőtelep rövidesen ér­kezik, (Az »Utunk«-hól.) A Szilidi fóból országos hírű fürdőtelep létesülhetne-Apró« gondok Végh Sándor Jánoshalmái ol­vasónk levelében elpanaszolja, hogy nemrégiben egy házat vett részletre. A házszerződést 1957. január 15-én mutatta be, az adó­____4 A „A iilrt+AU lz-U AD ÖILLETÉKHITEL NINCS — MENNYI TANULÓIDŐ KELL A FOGTECHNIKUSNAK? — MINDEN KEDDEN LESZ MOZI — MI AZ IGAZSÁG? hetőség van arra, hogy ő fog- technikus legyen? Felkerestük a Fogtechnikai Vállalat igazgatóját, aki a kö­vetkezőket közölte velünk: »Az Ar-at-f-cá rf i -7Q+ f zpL- taniilmámri iHp— Moziüzemi Vállalatot, ahol el­mondották, hogy Fülöpháza fe­lelőse Török Albert, Valóban történtek olyan esetek, amelye­ket olvasóink megemlítettek, f özárpícif Irnrvhinlr arra unníit.kn­Bács-Kiskun megye nem bő­velkedik nyaralóhelyekben, üdü­lőtelepekben. Nem azért, mintha nem volnának meg az adottsá­gok erre. Meg kell azonban őszintén vallani, régebben kevés gondot fordítottak arra, hogy az üdülőtelepeket rendbehozassák, valóban nyaralótelepekké tegyék. Dunapataj határában van a Szilidi tó. A tó valamikor a Du­nának egyik ága volt, s geológiai ^kutatások bebizonyították, hogy la medrében levő forrás erősen Jjódos vizet tartalmaz. Ez a v(z különböző pajzsmirígy-megbete- gedéseket gyógyít. A tó partjait szép fák, gyepes rét veszi körül. Azaz, mégsem egészep szép, mert amióta a FŰSZERT Válla­lat kezelésében van, pontosan az ellenkezőjét lehet tapasztalni. A fák között eldobált szemét, papi­roshalmok arról tanúskodnak, thogy ezt a gyógyvizű fürdőhe­lyet nem használják ki eléggé, 9 A r % r -w 99 99 r m r r f szaj» es körömfájásról Termővé válik a magyar szűzíöld: —»f—MflNMMI9g»i®Qi§®»S Öntözött és nitrágyázott mázpázsit a sziken HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents