Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-21 / 143. szám

Nyilatkoznak a küldöttek: lz Országos Párlértekeziettül a falusi párlmunka iavitásához, a politikai tömegmunka kiszélesítéséhez várok útmutatást : Ä. szakember tanácsolja : Védekezzünk a lucerna rovarkártevői elten A pártkongresszusok, pártkon­ferenciák mindig nagy jelentő­ségűek a párt életében, mert hosszabb időre minden fontos, gazdasági és politikai kérdések­ben megszabják a feladatokat, lendületet adnak a pártszervezet munkájának. A néhány nap múlva össze­ülő pártértekezlet azért is nagy jelentőségű lesz, mert egy ellenforradalom fegyve­res leverése után ül össze olyan időben, amikor az el­lenforradalmi erűket már szétvertük, de teljesen még nem semmisítettük meg. Az ellenforradalom által szétzi­lált népgazdaságunk és ez élet normalizálódik. Napról napra jobb a helyzet, de meg rendkívül sok a tennivalónk. Pártértekezletünktől a társa­dalmi, gazdasági és politikai élet minden területén hatá­rozott útmutatást várunk. Olyan általános politikai vonal megszabását várjuk, amely ki­zárja e régi hibák megismétlő­désének lehetőségét. Nem ismét­lődhet meg az sem többé, hogy a felsőbb szervek nem vették fi­gyelembe a tömegek véleményét, javaslatait. A marxizmus—le- ninizmus azt tanítja, hogy a tö­megek a történelem alkotói. A régi vezetés ezt az elvet a gya­korlati munkg során megsértet­te. Ha nem harcolunk ellene, az ilyen veszély most is jelentkez­het. Ez pedig azzal a káros ha­tással járna, hogy a párttagság tömegeinek elvenné munkaked­vét, harckészségét és passzivitá­sukat eredményezné. A pártegységről az elmúlt években sokat beszéltünk, de mint az ellenforradalom esemé­nyei alatt kiderült, a valóságban nem Volt meg. Most azt várjuk, hogy, kevesebb sző, de annál több tett jellemezze napi munkán­kat a pártegység megterem­téséért folyó harcban. A pártegység megerősítésének kérdését a pártalapszervezetek- ben rendszeresen megtárgyaljuk. Az Ideiglenes Központi Bizott­ság jó úton halad. Biztos vagyok benne, hogy az Országos Pártér­tekezlet után a pártmunka min­den területen még nagyobb len* dületet vesz. • Az Országos Pártértekezlettől útmutatást várunk a helyi tanácsok hatáskörének növe­lését illetően folyó vitában. Az elmúlt években jónéhány ja­vaslat hangzott el a tanácsok munkájának egyszerűsítésére és a hatáskörök leadására, azonban ezek valóraváltása túlságosán lassú. Az Országos Pártértekezlet előtt a párt politikájának valóra váltása érdekében öntevékeny­séggel végezzük munkánkat. Egyik legfontosabb felada­tunknak a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítését tartjuk. Ennek érdekében kiegyüléseket tartunk és a különböző pártren­dezvényeken foglalkozunk azzal, hogy minden párttag végezzen agitációs munkát. Foglalkozunk a termelőszövetkezet megszilár­dításévá}, megerősítésével. Egye­lőre megoldatlan probléma a ta­nyai lakosság között a párt po­litikájának hirdetése. A közeljö­vőben erre is nagyobb figyelmet kívánunk fordítani. Az Országos Pártértekezlet si­keréhez munkánk további meg­javításával kívánunk hozzájá­rulni, Kiszeiy István, az MSZMP kiskunfélegy­házi járási pártbizottságá­nak titkára Mit tudnak a jóvu szakemberei? Néha-néha felmerül a gondo­lat a ma felnőtt embereiben, hqgy milyen lesz a jövő nemze­dék? Meg tudják-e becsülni, amit rábíznak, tovább tudják-e folytatni munkájukat, vagy el­herdálják azt a sok kincset, amit mi és elődeink összegyűj­töttünk. Korunkban a technika hétméríöldes léptekkel halad előre, s nem mindegy, hogy a fiatalok, a jövő szakemberei ho­gyan sajátítják el a szakmát, milyen szakemberekké válnak. Hallottam már megjegyzése­ket, hogy a mai ifjúság elpu- hult, felelőtlen, hanyag, hajla­mos arra, hogy könnyelműen fogja fel az életet. Éppen ezért kíváncsian mentem el a MŰM 607. Iparitanuló Iskolába (a kecskeméti Ökollégiumba), hogy megnézzem az ipari tanulók vizsgamunkáiból rendezett kiál­lítást;. Kellemes csalódás ért. Gondosan elkészített, szebbnél szebb vizsgamunkák, rajzok, művészi kivitelű fényképek bi­zonyították, hogy a mai ifjúság Ä megyei «általános iskolások RAJZ KIÁLLÍTÁSÁRÓL összefüggésben ábrázolták a ta­nulók. Ez egyébként a mai rajz- tanitásnak az alapja. A kiállítási munkák azt bizonyítják, hogy jól látó, térben tájékozódni tudó embereket nevelünk, akik önálló megfigyeléseik alapján észlelé­seiket vissza is tud .iák adni. Gái Sándor Nemrégiben mutatták ke me­gyénkben az általános iskolások­nak a rajzkiállítésát. A Kiskun­félegyházán megrendezett tárla­ton sok színes festményt, rajzqt láthatott a közönség, amit ebben a tanévben készítettek a megye általános iskoláiban végzett tanulók. — Egy második osz­tályos tanuló feltűnést keltő táj­képét is kiállították. Az egész kiállításra jellemző, hogy a tár­gyakat mindig környezetükkel Anyakönyvi hírek ! Bájáról «.--«.uETTPC: beismer auzsef (anyja: Huszár Mária), Bob»)ej Imre (Fábián Erzsébet), Szabó László (Fébó Irén), Rigó József, (Kugyella Anna), Raj estes Sán-, dór (Rezniesek Anna), Mándity András (Láng Margit), Farkas, Gusztáv (Kun Rozália), Németh' Attila (Vörös Ilona), Nagy Péter (Tóbiás Katalin), Farkas Rózsa (Csekő Julianna). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Bálind József Szécsi Gizellával, Miskolczi János Csermák Iloná­val, Porubszki József Horváth Máriával, Vörös János Kalmár Arankával, Varga Nándor Hege-• dását. dús Rozáliával, Haberbusch 1st-} Péter egy darabig fü- ván Ruckstädter Borbálával,• }eit> aztán eiszendere­Molnár Nándor Csepregi Piros-f nett. Álmában pénzt kával, és Papp János Kindl Má-t keresett, amelyen anyu­riával. * ka szép cipőt vett neki. HALÁLOZÁS: Ditelían János-? olyan szép voU az né Sokcsevics Anna 76, Csesz-X gjom, hogy még a reg- hír Rokusne Gihan Rozalia geii költögetésre isne- Versánszkt Antalne Bosánszkií , ébredt Borbála 76, Kreszojevity Dömö-l ne^n törné Benczák Irén 66, Molnári Kidorzsolte szemei- István 84, Berger Rezső 74 éves? bol az almot, leiig sorában, * ásítva mondta: tud jó munkát végezni. Tassy Gábor másodéves vil­lanyszerelő tanulóra méltán büszke lehet mestere, Zsadányi Gyula kisiparos. Tetszetős kivi­telű, tökéletesen működő mű­szertáblát készített. Vagy, azt hiszem, bárki szívesen beállíta­ná szobájába Olajos György, a vegyesipari ktsz harmadéves ta­nulója által készített rekamiét. Sokáig elgyönyörködtem Kocsis József asztalos másodéves ta­nulójának, Varga Istvánnak mi­niatűr konyhaszekrényében, Jó- zsa Jánosnak, a kádáripari ktsz tanulójának kis hordójában és Kosa Ferenc tanítványának, Ko­vács Jánosnak kovácsolt vas vi­rágállványában. Hosszan lehetne még sorolni a »remekműveket«. A Kinizsi Konzervgyár tanuló- kollektívája az üzem berendezé­séről készített kicsinyített má­solatot Mezei Béla oktató irá­nyításával. — Motormetszetek, zsebkések, üvegmetszetek, kőfa- ragványok, szabó- és szűcské­szítmények bizonyítják, hogy az öreg mesterek úgy nevelik a jövő mestereit, hogy méltó utó­daik legyenek, új zászlóvivői a magyar ipar jó hírnevének. Nagy Ottó Hulladék zsiradékot szappanra cserél a földművesszövetkezet. — Cseretelep: Kecskemét, Szé­chenyi tér 6. sz. 980 Hazánk éghajlati és talajvi­szonyai a lucerna termesztésre és a magfogásra kiválóan alkal­mas. Ä világhírű magyar lucer­namag nemcsak a világpiacon, hanem a hazai kereskedelemben is értékes áru. Az utóbbi évek­ben már történt erőfeszítés az előzőleg elhanyagolt lueernater- mesztés fellendítésére. A magtermesztés sikerét azon­ban a lucerna rovarvilága sok­szor bizonytalanná teszi, ezért csak az ezek elleni védekezés­sel érhetünk el jo eredményt. A magkáptevők közül a lucerna­poloska és a lucernabimbó-gu- bacslégy a legjelentősebb. A lucernapoloska a zsenge hajtásokon él és főleg a bimbó­kon szivogat. A szívás eredmé­nye az, hogy a kis bimbók le­száradnak, leperegnek. A lu- cernatoim'bó -gubacslégy kárté­telét a fürtökön lehet meglátni, mert a bimbók egy része nem nyílt virággá, hanem a gömb­alakban felfúvódott csészében gubaccsá alakul át. Az ilyen bimbó nem tud termékenyülni, nem fejlődhetik hüvellyé és nem hoz magot sem, hanem egy bi­zonyos jdő múlva lepereg a kp- csányról. A Megyei Növényvédő Állo­más már három éve foglalkozik a lucernakártevők elleni védeke­zés mechanikai és kémiai prob­lémáival. Eddigi vizsgálataink használhatóságát nemcsak a hazai, hanem a német kutatók kísérletei is bebizonyították. Legjobb védekezés a bogár­fogás. Előnye, hogy a bogárfo­gót a bimbózás kezdetétől a zöldcsigás korig többször járat­hatjuk, tehát az újra megjelenő kártevőket folyamatosan pusz­títhatjuk, ugyanakkor a meg­termékenyítést végző hasznos vadméheket megkíméljük. A bogárfogó mindig a késő délutáni, illetve az esti órákban járjon és csak meleg időben, mert a kártevők Ilyenkor húzód­nak fel a növényzet felső részé­re, a hasznos rovarok viszont már nincsenek a lucernán. A bimbózástól a virágzás befejez- téig bogávfogóval 10—12-szer is meg kell járatnunk a táblát. A traktor mindig ugyanazon a nyo­mon járjon, hogy a tiprási vesz­teség minél kisebb legyen. A bogárfogó vályú a lucerna felső egyharmadál érje, a menetse­besség pedig olyan legyen, hogy ne törjön a növényzet. A vályú­ba rakjunk idegmérget, amitől a rázás közben esetleg kihulló rovarok elpusztulnak. Általában a lucerna második kaszálása lyozza a legjobb mag­termést, mert annak fővirágzá- sa június végére, július elejére esik, amikor a meleg nyári idő­járás legjobban kedvez a mag- kötésnek. A lucernamagtermesztéö ro­varkártevői ellen kémiai be­avatkozást is alkalmazni kell: Június 20. és 30. között a zöld­bimbózás, vagy bimbózás előtt lévő, magnak szánt lucernákat porozzuk holdanként 25 kilo­gramm Agritox-porozószerrei az esti órákban. Minél több por jusson a növény közé a földre. Ha a lucerna már virágozni kezd, nem szabad porozni, mert ilyenkor a hasznos vadméhek is járják a lucernát. Hungária Matador nevű ideg­méreggel ne porozzunk, mert hatása hosszú ideig tart és be­lenyúlhat a virágzás időszaká­ba, amikor már a vadméhek is járják a táblát. Szűcs József Bác I Párját keresi } megye legszebb lernendem Tiszaltécske az országnak azon kevés községei közé tartozik, melyet az Ebtenyésztők Országos Központja vértiszta-íajkutyák tenyésztésére kijelölt. A község­ben ugyanis régi hagyományai vannak a leginkább keresett jó­fajta kutyák tenyésztésének. A jóhírü fajkutyákat a különböző hatóságok, állami gazdaságok, sőt a külföld is szívesen vásá­rolja, s ezért a kutyatenyésztés jó mellékjövedelmet biztosít a lakosságnak. Egy-egy jól betaní­tott farkaskutyáért 1000 forintot is adnak. A községben jelenleg is több mint 50 törzskönyvezett kutya szerepel nyilvántartásban. Leg­inkább farkaskutyákat tenyész­tenek, melyeket túlnyomórészt a rendőrség vásárol idomításra, ezenkívül a juhászatok, állami gazdaságok is nagy számban vá­sárolják a Tiszakécskén tenyész­tett alföldi pulikat. Az ország­szerte kipusztulóban levő faj­komondor is megtalálható Tisza­kécskén: Bács megye egyetlen tisztavérű komondora is itt ne­velkedik. A hatalmas testű, hó­fehér hímkutya párját már hó­napok óta keresik, hogy az em­ber értékes segítőtársát ismét e [szaporít hassák. Bzökehajú, kékszeipű, eleven, mint az ördög. Ugrik, ha vizet, vagy fát kell hozni az édes­anyjának. Szeret fociz­ni. Ha szerét ejti, meg- búbozzg társait. Peti élelmes gyerek. Az egyik este nem tudott sehogy sem el­aludni. Véletlenül meg­hallgatta édesanyja, édesapja beszélgetését. — Sokba kerül ez a gyerek. Ha vasból vol­na a cipő, meg a ruha, tán még azt js elszag­gatná. Édesapja pró­bálta mérsékelni anyu­ka szavait, de nem le­hetett, mert ő közvetle­nül tudta Péter minden csínytevését, rosszalko­PÉTEIR PÉNZT KIRIS — Anyuka, én pénzt keresek. Anyuka ránézett fiá­ra, nem tudta mire vélni Petj kijelentését. Megsímogatta buksiját, s az anyát imádó gyer­mek csodálkozó szemé­be függesztve az övét, ennyit mondott: — Ki­csi vagy, gyenge vagy még Petikém. Péter erősködött: ő pénzt keres. Tervét közölte a tanító bácsi­val is. 0 tanácsolta: gyűjtsél ócskavasat, Péter. A szőkehajú eleven­ség megfogadva a ta­nácsot, másnap nagy­apától elkérte a kisko­csit és végigjárta az is­merősöket. — Bandi bácsi, Juci néni, Béla bácsi, Kovács néni, kö­szöntött be az utca ka- pujain — engedjék meg, hogy összeszedjem az udvaron heverő vas­darabokat. Nem zárkó­zott el senki a kérő szó elől. — sőt. segítettek: — Peti, itt van égy rossz vasaló — így az egyik, ezt a rostélyt is felrakhatod a kis­kocsira szóit a másik és egy óra múlva Peti kocsija tele lett vas­hulladékkal. Alig tud­ta a kiskocsit húzni. — Ütközben megállt nagyapánál, s ott is si­kerrel kutatott. Mas- nap nagyapa segítségé­vel a MÉH-hez vitték a kocsi vasat, Az át­vevő bácsi Péter kezé­be számolt 50 forintot, barackot nyomott a fejére, s azt mondta: — Derék gyerek vagy, majd megmondom a vasas bácsiknak. Peti örült a pénznek. Hazavitte, odaadta az anyukának. Nyakába csimpaszkodva megpu­szilja, s ezt súgja: — Ugye megmondtam. Anyuka nem tudja, csókolja, vagy lebeszél­je a további gyűjtés­ről, de ahogy nézi sze- mefényét, mást nem tud mondani, csak be- eézgetö szót: — peti­kém, édes bogaram. Peti érzi, hogy édes­anyja személjen nagyot nőtt. Nem hagyja abba a vasgyűjtést. Egy hó­nap múltán Peti két piros hasú bankóra való ócskavasat gyűjtött ösz- sze, s így könnyített az ország és édesanyja gondjain. A gyerek olyan, hogy dicsekszik. Péter is el- dicsekedte társainak az ócskavasgyűjtés érde­kességét. Nosza lett is nagy ribilió. Utána az utcában lakó gyerekek is bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Gyűlt is az ócskavas a MÉH-tele- pen. Onnan gyorsan el­szállították a vasgyá­rakba, hogy legyen be­lőle fürdőkád, zománc­edény és egyéb dolog. Végezetül még csak annyit, hogy apuka, de anyuka is, ha szóba jött Péter neve, lele­ményessége, nagybüsz­kén ezeket mondották: — Péter pénzt keres... Venesz Károly Vegyen részt a TTIT városismertetö sétáján JúnhCs 23-án, vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel rendezi meg a TTIT Bács-Kiskun megy ei szervezete a szokásos város-is­mertető sétáját Kecskeméten. Ez alkalommal a Városháza, a Deák tér 4. sz. épület és az Öregtcmp- lom megtekintésére kerül majd sor. Az említett épületek építé­szeti és történeti vonatkozásait ismerteti majd Juhász István építészmérnök és Joós Ferenc ta­nár. Gyülekezés a TTIT klubjá­ban (Kecskemét, Koháry u. 4.), ahol rövid előadás hangzik el. HAHCSOLÚGÉPET keres megvételre, vagy bérbevesz. — Háncsaié munkát bérmunkába kiad szövetkezeteknek és kis­iparosoknak állami vállalat. CÍM: Állami Gazdaságok Szerelő- és Segédipari Vál­lalat, Budapest, I., Bem-rkp; 28. Telefon: 150—230: 942

Next

/
Thumbnails
Contents