Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-19 / 141. szám
Rendszeres felvilágosító munkával segítjük pártunk tömegkapcsolatának erősödését Levél a harkakötönyi pártszervezet munkájáról Pártszervezetünk tagjai a mostani lelkes pártmunkát gyakran hasonlítják az 1945-ös Kommunista munkához. Párthelyiségünkben sokszor éjfélig tartó, hasznos eszmecserék folynak. A kommunisták a pártonkívüliek közé is elviszik lelkesedésüket. Munkánk nyomán az emberekben ébredezik a bizalom és a remény éppúgy, mint a felszabadulást követő években. A kibontakozás magán viseli a kommunisták kezenyomát. A meglevő bajokból, nehézségekből csak a pártszervezetek vezetésével lábalhatunk ki. Párt- szervezetünk a községben is vállára veszi a dolgozó emberek gondjait és vezeti a szocializmus építésének munkáját. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához szükségünk van a tömegszervezetek tagjainak támogatására is. Azzal bíztuk meg a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat, hogy ott képviseljék a párt politikáját és nyerjék meg a tömegszervezetek tagjait politikánk támogatására. Az 1955-ös pártmunka számos módszerét ma is eredményesen alkalmazzuk. Ezek közé tartoznak az akcióprogramok, amelyeket már a felszabadulást követő években is felhasználtunk a tömegek megnyerésére. Tapasztalataink szerint a tömegek megnyeréséhez nem elegendőek csak a felülről jövő intézkedések. A párt és a kormány egész országra érvényes, helyes politikáját csak alapnak tekintjük. Ezt a politikát itt, Harka- kötönyben, mi aprópénzre váltjuk és ennek egyik eszköze akcióprogramunk. Ezzel egyidejűleg foglalkozunk az ifjúság nevelésével, a pártegység erősítésével. Figyelmünket most a párt politikájának a tömegek között való ismertetésére irányítjuk. Meggyőződésünk, hogy a nap, mint nap végzett felvilágosító munka hozzásegít bennünket a párt és a tömegek kapcsolatának erősítéséhez, a párt iránti bizalom növekedéséhez. Bogyó Elemér, az MSZMP elnöke, Harkakötöny, Mennyi illetéket kell fizetni az útlevél, az örökösödés és az ajándék után? A pénzügyminiszter az igazságügy, a belügy- és a földművelésügyi miniszterrel egyetért tésben módosította és kiegészítette az illetékekre vonatkozó jogszabályt. A látogató-útlevél kiadása és meghosszabbítása után például a következő illetékeket kell fizetni: egyéni útlevél 300 forint; családi útlevél: négyszáz forint; a kétoldalú egyezményekben részvevő államokba a kollektív útlevél is 50 forintba kerül személyenként. Egyéb államokba a kollektív útlevél személyenként 100 forint. A hivatalos utakra szóló útlevél kiadásának és meghosszabbításának illetéke 200 forint. Kivándorlók részére a népi demokratikus államokba szóló egyéni útlevél 500 forint, családoknak 750 forint. Más országokba az egyéni útlevél 1000, a tengerentúlra 1500 forint. Az együtt utazó feleség és a tíz éven felüli gyermekek után személyenként az egyéni útlevél illetékének felét, a tíz éven aluli gyermekek után pedig 25—33 Százalékát kell fizetni. Az örökösödési és az ajándékozási illetéket három csoportra osztották aszerint, hogy az örökséget, vagy az ajándékot egyenesági rokonnak, illetve házastársnak, oldalági rokonnak, vagy egyéb személynek hagyják-e. Eszerint 10 000 forint értékig lanaestu*»i itessamoao a kiskecskeméti iskolánál Zöldi István, a 133-as körzet tanácstagja vasárnap délután tartotta tanácstagi beszámolóját a kiskecskeméti iskolában. A lelkes tanácstag, akit a környékben mindenki ismer és szeret, nagy érdeklődés közben tartotta meg beszámolóját, amelyet élénk vita követett. Az egyik paraszt- ember, Német bácsi, az ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy ők soha sem pártolták az ellenforradalmárokat, mert az események alatt is józanul gondolkoztak és csak ilyen józan, nyugodt Pontos statisztikai átlátszottál tatást Szocializmust építő hazánkban igen fontos szerepe van a statisztikának. A statisztika az adatok alapos elemzésével megmutatja az ország, megye, stb. társadalmi és gazdasági helyzetét, fejlődését, az elért eredményeket <és hibákat. A tervezés pontos statisztikai adatok és azok elemzése nélkül elképzelhetetlen. A statisztika egyik feladata a tervek teljesítésének mérése. A statisztika bizonyos időszakonként (havonként, negyedévenként, évenként) tájékoztatja a vezetőket, kisebb mértékben a nyilvánosságot is a tervek teljesítéséről, a fejlődés üteméről, az eredményekről és hibákról. Az említett tájékoztatások a vállalatok, intézmények beszámoló jelentései alapján készülnek. A jó tájékoztató előfeltétele az, hogy a beszámoló jelentések időben rendelkezésre álljanak és az abban szereplő adatok pontosak, megbízhatók legyenek. Az októberi ellenforradalom után igen sokat romlott megyénkben a statisztikai fegyelem. Sokan úgy gondolták, hogy a vállalatok és egyéb termelő üzemek »önállósága-“ azt is jelenti, hogy most már nem kell kötelező statisztikai adatokat szolgáltatni, nincs szükség statisztikára. Több esetben a valóságnak nem megfelelő adatokat közölnek pl. a Városföldi Állami Gazdaság és az Izsáki Állami Gazdaság. A szándékosan, vagy hat—tíz, illetve húsz százalékot, 50 000 forintig tíz-tizenöt, illetve huszonöt százalékot, 100 000 forintig tizenhat-huszonöt, illetve negyven százalékot, 200 000 forintig huszonöt-harmincöt, illetve ötven százalékot, 200 000 forinton felül az örökség, az ajándék értékének harmincöt-negyvenöt, illetve hatvan százalékát kell illetékként befizetni. gondatlanságból tévesen közölt adatok komoly károkat okozhatnak, mert a rossz adatokból a vezetés helytelen következtetést vonhat le és ez alapján a valóságtól eltérő intézkedést hozhatnak. A statisztika nemcsak az ország vezetéséhez szükséges, hanem a vállalat, intézmények vezetésének is elengedhetetlen eszköze. Sajnos, még mindig akadnak vezetők, akik a statisztikát csak tehernek tartják és ennek következtében lebecsülik a statisztikai munkakörben dolgozókat is. Bürokratáknak, ú. n. »számkukacoknak« tartják őket. Helytelen, hogy sok vállalatnál cserélgetik a statisztikusokat. A megfelelő szakmai ismeretség elsajátításához idő kell. A gyakori cserélgetések esetében a statisztikus — szakmai ismeretség hiányában — nem tud a vezetésnek kellő segítséget nyújtani. A statisztikai fegye'em része az állami fegyelemnek. Ezért a statisztikai fegyelem megsértését sem lehet liberálisan kezelni. A határidőkésések, a valóságnak meg nem felelő adatok szolgáltatása megnehezíti a gazdasági vezetést és lehetőséget adnak a társadalmi tulajdon megkárosítására is. Éppen ezért a vállalatok, intézmények vezetői becsüljék és használják a statisztikát, hogy az a vezetés és ellenőrzés hatékony eszközévé váljék. Kiss L AzííffiSSESSL 3ROJIDQR9N VALAMIKOR, nem is olyan régen, sokan még emlékeznek is rá, a kínai kuli egy marék rizsért robotolt mindenható mandarinjának földbirtokán. S amíg a kuli verejtéke a rizsföldek öntözővizét gyarapította, addig a mandarin békésen üldögélt palotájában és elégedetten szívta ópiumpipáját. A jómódért tisztelettel adózott államának, s hálából még az adóját is pontosan megfizette. Mindez, mint tudjuk, nem tartott az idők végtelenségéig. A kuli megunta a robotot, az egész kínai nép felkelt, s elsöpörte a rendszert a mandarinokkal együtt. Ma már csak történelem, lidérces álom mindez Kínában! — de nem Imrehegyen 1957-ben. IMREHEGYEN még mindig mandarin módjára él dr. Szőlősi József, s most .is ott folytatja, ahol kínai társai abbahagyták. A doktor úr napi 10, azaz tíz forint KUMák a Tisza mellett Kocsink a szőlők és gyümölcsösök között egy keskeny úton halad a KISZ iskolája felé. Lakitelek szikrai részén vagyunk. Kocsink egy hatalmas, középkori várkastélynak beillő épület előtt fékez. Régebben dr. Horváth Zoltán ügyvéd, haladó szellemű képviselő — aki Bajcsy- Zsilinszky Endre parlamenti csoportjába tartozott >— pihenőhelye volt. Ügy néz ki az első pillanatban, mintha üres lenne az épület. Ez csak látszat. Néhány perc, s a 25 KISZ fiatal közül a nagy többség már együtt van, karéjba áll és így beszélgetünk. Nekem szokatlan, de lehet, hogy Romsics Ferencnek, a megyei KISZ titkárának természetes, amikor a fiatalok ezzel kezdik: nem lehetne meghosszabbítani ezt a tanfolyamot? — fordulnak kérő szóval Rom- sics elvtárs felé, Ö mosolyogva válaszol: — Nem. — Kovácsivá tesz, s kutatom az előbbi gondolat rugóit. — Nemsokára megkapom a választ. Az egyik ifi így szólt: — Más módszerekkel tanultunk, mint régen. Mikor megkaptam az értesítést az iskolára, mi tagadás, kissé »elkeseredtem«. No, megint úgy lesz, mint régen. Reggel 6-tól este 6-ig tanulás, aztán újra tovább. De kellemesen csalódtam. Nem tudta tovább folytatni, mert a többiek, mint egy énekkar, egyszerre megszólaltak: — Nagyon jól éreztük magunkat. Mészáros Jancsi az előadások újszerűségéről, a kérdés—íeleletes módszer előnyeiről áradozott. A barátjával együtt büszkén mondták, próbára tettük az előadókat. Volt, amikor 80—90, de néha 100 kérdést is feltettünk. Ennek az az előnye, hogy választ kaptunk mindazokra a problémákra, ami kíváncsivá tett, ami érdekelt. Egy másik ifinek az a véleménye, hogy játszva tanultak. Mit is értenek ők ezalatt? Délelőtt tanulás, délután pedig szórakozás. A kirándulások majd mindennaposak voltak. Ellátogattak a Tőser- dőbe az 1919-es mártírok sírjához. A szomszédos Alpár községbe is átruccantak. Két este izgalmas halászverseny volt a két kilométerre fekvő Tiszán. Délutánonként csónakáztak, strandoltak, este pedig felkeresték az iskola környékén levő dolgozó parasztok házait és elbeszélgettek — egyszóval igen jól érezték magukat. Bár az iskola felszerelése kezdetleges, rádió, sakk nincs, még az újságot sem viszi ki a postás, de ez átmeneti probléma, mert Dallos elvtárs, a megyei tanács elnöke tudja ezeket es biztos, hogy megkeresi az orvoslást is. Egyébként a gyerekek lelkemre kötötték, írjam meg azt is, hogy az iskolát látogató vezető elvtársak barátsága, szívélyes közvetlensége, az iskola életében való aktív részvétele örök nyomot hagyott a fiatalok lelkében. Beszélgetés közben ért a hívó szó: gyerünk a tanfolyamzáróra. — Romsics Ferenc elvtárs egyszerű, közvetlen szavakkal szólt az ifikhez, s kérte őket, hogy legyenek a KISZ agitátorai még akkor is, ha az sok gonddal, nehézséggel, vitával jár együtt. A kedélyes hangú, rövid záróbeszéd után széjjelszaladtak a fiatalok, hogy ki-ki a maga munkájával hozzájáruljon az esti mulatság sikeréhez, amely tudomásunk szerint a vendégekkel együtt kivilágos virradatig tartott. Venesz Károly (ami paraszti mértékkel egy marék rizs) napszámot fizet — illetve fog fizetni — Tápai Fe- rencné kiskunhalasi özvegyasz- szonynak. Tápainé reggel négy órakor kezdi a munkát és este tízig robotol az ügyvéd úr 105 kát. holdas birtokán. S ahogy a mandarin nem fizetett SZTK-járulékot, úgy a doktor úr sem fizet Tápainé után, hisz »napszámos«, nem éves cseléd. Meghát felesége őnagysága szerint az özvegyasszony munkája csekélység. Napfelkeltéig kifeji a teheneket, hogy mire a napszámosok jönnek, elkészüljön és mehessen velük kapálni. MÄJUS 7-fiN állt munkába, de még fizetést nem kapott, mert »mandarinná« szerint csak »pár napja« van ott. Pihenőnapja nincs, de hát egy rendes kuli vasárnap éppúgy dolgozik, mint hétköznap, csak éppen vasárnap nem kapál. , S mit kap a még ki nem fize-: tett napi járandóságán kívül?: Étkeztetést. Igen, ismerjük mi; már ezt az étkeztetési módszert; a múltból. Amit nem bírnak: másra használni, az jó a kuli-: nak, így volt ez a mennyei biro-: dalomban is. Ezekután azt gondolhatnánk hogy igen megelégedett sorsává az imrehegyi »mandarin«. De nem! Még kínai társain is tű akar tenni, mert nem szeret adót fizetni. A múlt évről 16 000 forint hátraléka van, de már az idei adótartozása is 11 000 forint A DOKTOR ŰR igen bősz mondhatni harcos »mandarin« A feudális kizsákmányolási rendszernek visszaállításáért tüntetett 1956. november 1-én, amikor zászlók alatt vonult fel, mint a Kisgazda Párt elnöke és a »falugyűlésen« kikiáltatta magát a község vezetőjévé. A »falugyűlés« 70—80 illuminált személyből állt, akiket előzőleg Szabó Mihály alelnök úrnál — aki mellesleg kupec is — leitattak, bor ára csupán annyi volt, — hogy ha ránk szavazol, ihatsz amennyit akarsz. Mellesleg köny- nyű volt az alelnök úrnak, men míg a kisparasztok állam iránt kötelezettségüknek eleget téve borukat beadták, addig ő ezt elmulasztotta, s inkább az ellenforradalom oltárán áldozta íe hordói tartalmát. Szőlősi úr is csatosüveggel a zsebében vonul fel a nagygyűlésre. Neje őnagysága pedig bundában tüntetett és ebédet vitt gyűlésező urának ILYENEK AKARTÁK, s még ma is szeretnék a község vezetését kezükbe kaparintani Imrehegyen. Ha győz az ellenforradalom, nem kétséges, hogy milyen sors várt volna az imrehegyi kis- parasztokra és a földnélküli napszámosokra. Tekintsünk csak arra, hogy most, amikor a munkásosztályé a hatalom, milyen kevés bért merészel adni Tápai- nénak. Ezen túl, mint ügyvéd, jogi ismereteit arra is felhasználja, hogy kijátssza a törvényt, alkalmazottját nem jelenti be az SZTK-ba. IDEJE LENNE, ha az illetékesek utána néznének ennek az ügynek. A munkás-paraszt állam hatalmi szervei ne engedjék meg az imrehegyi »mandarinnak« sem, hogy a történelem kerekét megpróbálja visszafelé forgatni. —BI— HÍREK — Megkezdődött az ifjúság nagyobb létszámú táboroztatása^ A megyéből tíz fiatal indul rövidesen a nógrádverőcei ifjúsági táborba, a középiskolás KISZ- tagokból pedig 48-an vesznek részt a megyei fiatalok részére felállított szikrai táborban, — Ezenkívül 48 munkás- és pa- rasztíiatalt visznek az egyhetes szikrai KISZ-vezetőképző táborba. — Lajosmizsén a felsölajosi pusztarészen Nagy Vendel fiatal MSZMP-tag és Kemer Mihály tanító több fiatal segítségével megkezdte a helyi KlSZ-szerve- zet alakulásának megszervezését. Több fiatallal beszélgettek mái', akik lelkesen támogatják munkájukat és mintegy 15-en jelentkeztek a szervezet megalakítására. — Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen feleségem, édesanyám, sógornőm, Kiss Sándorné Cseh Erzsébet temetésén megjelentek, sírjára koszorút vagy virágot helyeztek, s ezzel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. — A gyászoló család. 4487 — Helyreigazítás. A június 9-i számunkban ..Kilenc éve a traktoron‘, címmel cikket írtunk Honti Imre traktorosról. Honti Imre a Kunszent- mlklósl Gépállomás traktoristája. A cikkben helytelenül úgy szerepelt) hogy a Solti Gépállomáson dolgozik) gondolkodással lehet előbbre vinni az országot. A beszámoló után szóbakeriilt a környékbeliek több problémája. Különösen sokan kérték a rossz utak kijavítását, salakozását, Végül megállapodtak abban, hogy társadalmi munkával elvégzik ok, csak a salak megszerzésében segítsen a tanács, örömmel vették tudomásul azt a bejelentést, hogy az idén végre rendbehozzák a kiskecske- méti közvilágítást és 40 000 forintos költséggel óvodát létesítenek a dolgozó szülők nagy megelégedésére.
