Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-17 / 113. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l | MAGYAI? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI :' LAPJA II. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Ara SO fillér 195:. MÁJUS 17. PÉNTEK Országos és helyi szervek tanácskoztak megyénk gyümölcs- és zöldség- értékesítésének megszervezéséről Először hoz termést háromezer hold fiatal szőlő ! A párt megyei intéző bizott­sága szerdán tanácskozásra hív­ta össze megyénk mezőgazdasá­gi és kereskedelmi szakembe­reit. A tanácskozáson részt vett Fehér Lajos elvtárs, a párt Köz­ponti Vezetőségének tagja, a Külkereskedelmi, Földművelés­agyi Minisztérium, a SZÖVOSZ, az Országos Tervhivatal, a Hun- garoíruct vállalat, valamint a MÁV képviselői. Molnár Frigyes elvtárs a ta­nácskozás célját ismertette be­vezetőjében. Megyénkben az dén gazdag gyümölcs- és zöld­ségtermésre számíthatunk. En­nek a nagymennyiségű termék­nek felvásárlását és elszállítását agy kell megszervezni, hogy a 'egnagyobb mértékben értékesí­tésre kerüljön, — főleg export­vonalon s a feldolgozás útján, szatérünk.) E2ÄÄ STRANDFÜRDŐ ===== építését lévén gazdag erőforrás népgaz­daságunk számára s dolgozó pa­rasztságunk részére kínálkozó magas jövedelem. Az értekezleten megtárgyal­ták, hogy az előzetes becslések szerint gyümölcs- és zöidségne- menként mennyi a várható ter­mésmennyiség? A MÉK Válla­lat előterjesztésében és határo­zati javaslatában körvonalazta a felvásárlás idei megszervezésé­nek módját. A MÁV képviselői arról számoltak be: hogyan biz­tosítja a vasút a gyors, zökkenő- mentes szállításokat? A vitában foglalkoztak az árak, a kül- és belföldi szállítások összehango­lásának, a göngyölegellátásnak, stb. kérdéseivel. (A tanácskozás részletes anya­gának ismertetésére később visz­A községi tanács végrehajtó bizottsága a községfejlesztési terv keretében 58 000 forintos beruházással egy víztároló akna építését kezdte meg. A vízellá­tás zavartalan biztosítása érde­kében 20 000 forint értékben vil­lamos berendezések létesítését kezdték meg. Már befejeződtek a fürdő parkjának nyári locso­lásához szükséges, a vízvezeték hálózat szerelésének munkálatai. A végrehajtó bizottság to­vábbra is nagy gondot fordít a község parkjainak rendbentar- tására. A sétányokat mintegy 30 köbméter sárga járdakavics te­rítésével tette szebbé, otthonia­sabbá. Az ivóvízellátás érdeké­ben nyolc új kút létesítését kí­vánja megvalósítani a község­fejlesztési tervből.-j GOMULKA BESZÁMOLÓJA ? A LEMP KÖZPONTI ? BIZOTTSÁGÁNAK TELJES ÜLÉSÉN RÉSZLETESEBBEN A „ . , ...... „. . ..........................., ,. « BURGONYABOG ÁRBÓL Ga zdag termes ígérkezik a Kiskunság szóló- es gyumolcsos-j kertjeiben. A szorgalmas gazdák most végzik az első mélykapa-| (2. oldal) lást, s rövidesen a permetezéshez is hozzákezdenek. Megyénk 80j PÉNTEKI JEGYZETEINK ezer holdnyi szőlőterületének nagyrészén jobb lesz a termés aj „^prö« GONDOK tavalyinál, s így több mint egy millió hektoliter bor szüreteléséreJ ‘ van kilátás. Ez évben először hoz termést mintegy 3000 holdnyi? újonnan telepített szőlő is. I Török Tamás: A napokon át tartó rendkívüli hideg nem okozott súlyosabb! »ESPERANZA« károkat sem a szőlőkben, sem a gyümölcsösökben. Mintegy két| HÍVEN millió gyümölcsfán mutatkozik már termés. 350 000 barackfán azi A HONVÉDESKÜHÖZ idén rekordtermésre számítanak. Jó közepes termés várható almá­ból. Gyengébb lesz azonban a hozam meggyből, szilvából és i.se-i resznyéből, mint az elmúlt évben. Huszonötezer hold zöldség Megyénkben különösen a Duna—Tisza menti vidékeken vannak kiváló adottságai a zöld­ségtermelésnek. Az ottani gaz­dák ezt a lehetőséget egyre in­kább ki is használják. Ez évben már 25 000 holdon termesztenek zöldséget, 4000 holddal nagyobb területen, mint tavaly. Dinnyé­vel több száz holddal nagyobb területet palántáitok be. A megye déli részén sok ter­melő a vöröshagyma-termesztés­re tért át. Az idén már mintegy 000 holdat vetettek el belőle. A megnövekedett zöldségter­melés folytán gazdag árufelho­zatalra számít a ZÖLDSZÖV. Mintegy 2000 vagon friss zöld­ségáru felvásárlását tervezik, amelynek felét exportálják. A (4. oldal) I VÉGREHAJTOTTÁK : a halálos Ítéletet : A BAJAI ELLENFORRA­: DALMÁR RENDÖR­? GYILKOSON (5. oldal) korai friss zöldségfélékből ed-í dig több mint 50 vagonnal in-í SPORT, HIRDETÉS dítottak útnak a fővárosba és az? (g ország egyéb részeire. ♦ oldal) ? CÍMERÜNK 1 ►»Kétoldalt buzakoszorúval egybefogott, világoskék mező- j RÍ líl 9r Akácosainkban UU UUU lilöllÜüűjiQjU ll»ll!llllllllf!!ilg!!l!llll'l!l A májusi napsütésre virágba borultak megyénk déli részén az akácosok. A méhészek Különö­sen a nagykiterjedésű kelebiai akácerdőt keresik fel szívesen. Az ország minden részéből se­reglenek ide a vándorméhészek. A megye 40 000 méhcsaládján lyvül mintegy 15 000 méhcsalá­dot hoztak most is az ország más vidékeiről. Pár nap múlva inár megkez­dik az első akácméz pergetését. almi DCereke(jtjttdzáti eqqüit érik a bamekkal Érik a gyümölcs, ne­vezetesen a barack Ke­rekegyházán. De vele együtt érik az aggoda­lom is. Egy ésszerűnek szánt, a barackfelvá­sárlás »flottságát« biz­tosítani szándékozó terv miatt érik ez, az ember kedélyállapotá- ban gyümölcsnek — legalábbis édesnek — éppen nem mondható, iránya érzés. Ez utóbbinak az érési folyamatát vállalata képviseletében a kecske­méti SZÖVOSZ egyik előadója indította meg, jóformán csak egyetlen mondattal, de ennek az egy mondatnak a kö­vetkezményeiből kide­rül, hogy a szóbanforgó felvásárlási terv nem is annyira ésszerű. Mert miről okosította fel az előadó a kerek­egyházi gazdákat? Ar­ról, hogy csak azoktól veszik majd át a gyü­mölcsöt. akik előző nap bejelentik eladási szán­dékukat. Ez rendjén is volna. De csak félig-meddig. Mert, mondjuk, Kiss Péter gazda a 8—9 ki­lométerre eső tanyájá­ról — mivel nincs még telefonja, s jóidéig nem is lesz — kénytelen be­kutyagolni vagy beke­rekezni a faluba, és élőszóval előadni a SZÖVOSZ felvásárlójá­nak: kérem, holnap ennyi és ennyi barac­kot szándékszom el­adni. Kiss Péter viszont ezen idő alatt haszno­sabb munkát is tudott volna végezni, talán ép­pen a gyümölcsösében. Ráadásul sorszámot is adnak neki, mert többen vannak a Kiss Péterek, meg Jánosok, aztán ott vannak a Nagy Jánosok és Péte­rek, meg a kerekegy­házi tanácselnök a meg­mondhatója. hogy kik még, akik mind sorszá­mért jöttek a barackel­adás jogának biztosítá­sa Végett. S mert sokan vannak, bizony előfor­dulhat — ha így marad a terv, elő is fordul —, hogy az elsőnek meg­nevezett Kiss Péter verheti kalapját a föld­höz, mert nem jutott neki sorszám. De még jónéhányan odaverhe­tik. A barack pedig ez­alatt, miként az embe­rek aggodalma is, túl­érik, s ahogy emez a népi demokráciát szent- ségelő káromkodássá, amaz — mármint a ba­rack — lekvárrá pos- had. Tehát a későbbi napokon eladhatatlan­ná válik, terhelve a SZÖVOSZ lelkiismere- tét. Nem beszélve arról, hogy mi, városiak, a kecskemétiek, de a pes­tiek is, nem áldólag emlegetnők a nevét ba­rackvásárlás közben és után, mondván, hogy olcsóbban is hozzájut­hattunk volna e finom gyümölcshöz, ha a SZÖ­VOSZ elhozza mind, amit a kerekegyháziak piacra termeltek. Hol itt a kiút? A ke­rekegyháziak kisütöt­ték. Ügy kell tenni, hogy a község több kü­lönböző pontján, s *ne- csak egy helyen vásá­rolják majd fel a ba­rackot. Így jutna min­denkinek sorszám — de erre tán nem is volna akkor szükség —, nem kellene érte, s másnap a gyümölccsel, sem messzire menni, sem időt pocsékolni. Reméljük, a SZÖ­VOSZ időben megszív­leli az ésszerű javasla­tot. Minden esetre, mi készenlétben és kihe­gyezve tartjuk a toliun­kat. (tarján) 1 I ben álló, ívelt oldalú piros-fehér-zöld színű pajzs. A búza­koszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre.« Így határozza meg az országgyűlés által szentesített törvény államunk, a Magyar Népköztársaság címerét. Címerünk formájának meghatározását alapos vita előzte meg. Ismeretes, hogy korábban egy miniszteri rendelet el­fogadta ugyan ideiglenesen a Kossuth-címert, de csak az ebben a kérdésben döntésre egyedül hivatott törvényhozó testület, az országgyűlés határozatáig. Az azonban már ke­vésbé tudott dolog az egyszerű emberek előtt, hogy a Kossuth- címer nem adott képet társadalmi rendszerünkről, nem tük­rözte a hazánkban végbement változásokat. Márpedig min- - den címernek ezek a sajátosságai, hozzátéve a fenti ismér- i vekhez, hogy tükröznie kell az adott ország történelmi hagyo­mányait is. A Kossuth-címer 1848 hű tükörképe volt. Kifejezte a magyar nép egységét és harcát a Habsburg elnyomás, a monarchia ellen. De ma már a múlté. Megbecsült ereklye, haladó hagyományaink szerves része és nem több. Mert mit fejezne ki 1957-ben? Az apostoli kettőskereszt azt, hogy az államvallás Ma­gyarországon a katolikus vallás? A négy fehér csík: a négy folyó, a Duna, Tisza, Drága, Száva; a hármas halom: a Tátra, « Mátra, Fátra hegyek jelképeként azt szimbolizálta talán, j hogy területi követeléseink vannak a szomszédos népektől? Az urak érdekeinek megfelelően a felszabadulás előtt való- ; ban ezt jelképezte (megtetézve a királyságot szimbolizáló 1 koronával, amit annak idején Kossuthék eltávolítottak róla.) í Ennek a jegyében ültek 1848 bukása után dolgozó népünk 1 nyakán a katolikus főpapok, szipolyozták ki a hatalmas papi í uradalmak a három millió magyar koldust. A területi köve- j telésből, az irredentizmusból pedig az lett, hogy amikor Hitler f politikai isakkliúzásként visszacsatolta Erdély, Jugoszlávia, ; a Felvidék és Kárpátalja egy részét, — az arisztokraták visz- 5 szakapták birtokaikat és cselédeiket, az erdőket meglepték ) a gazdag fakereskedők, újabb vadászterületekhez jutottak j az urak, s még azok a földbirtokosok is hasznot húztak az < ország megnagyobbodásából, akiknek az »ősi jog« alapján S nem voltak azokon a területeken birtokaik. És mit kapott a nép? Hatszázezer halottat, — ennyivel ; fizetett a háborúban mindazért, amit a már koronával, an- 5 gyalokkal ékesített címer jelképezett. J A mi »»államvallásunk«: minden becsületes dolgozó em- 1 bér egyenlő. S mi békés együttműködésben, barátságban aka- \ runk élni a szomszédos népekkel. A mi nemzeti egységünk, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiségi dolgozók összefogása, az igazi í nemzeti egység, nem a királyság megdöntését tűzte ki célul ♦ (mint Kossuthék), mert erre már nincs szükség, hanem a j szocialista társadalmi rendszer megteremtéséti Ezt jelképezi címerünk, a nemzeti és a vörös színű sza- * laggal átfont búzakoszorújával, ormán az ötágú csillaggal, | az »Ember vörös csillagával«. | Nemsokára felkerül hivatalaink falára, — a szívünkben | már benne van! | :

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents