Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-16 / 112. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 '&fv#1téue MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Áru SO fillér 1957. MÁJUS 16. CSÜTÖRTÖK 1 Nyolc gépállomásunk téliesítetté tavaszi tervé Huszonnégy gépállomásunk kö­zül eddig már nyolc befejezte tavaszi tervét. A megye gépál­lomásai összesen százezer nor- málholdnak megfelelő talaj- és egyéb mezőgazdasági munkát végeztek a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák földjén. Ta­vaszi tervüknek ezzel 91,3 szá­zalékban tettek eleget. BORVERSENYT rendez a hetényegyháxi »xakkiir llillilll!lllll!i!II!llll!l!l!lllllllllllllllll!l!!li ) A hetényegyházi szőlő- és gyümölcstermelők szakköre má­jus 26-án borversenyt rendez. A verseny célja bebizonyítani azt — írja a rendező bizottság —, hogy boraink kiváló minőségű­ek és a szarkási, úrihegyi ka­darkának a környéken alig akad párja. A több mint félszáz termelő lelkesen készül a versenyre, s legjobb borát viszi a szakbizott­ság elé. A kitűnő borokat a föld mű velésügyi miniszt ériu m, a községi tanács VB, a SZÜ- VOSZ, a MÉK, a Műtrágya és Növényvédőszer Vállalat és a földművé sszövet kezet által fel­ajánlott díjakkal jutalmazzák. A díjnyertes borok részt vesz­nek a júniusi megyei borverse­nyen és sikeres szereplésük után tovább juthatnak az or­szágos borversenyre is. wi:gyyím a Oőth JCáimáui emltkkít IIAJÍY Vasárnap délelőtt nyitották meg a Tóth Kálmán emlékhetet Baján. Tóth Kálmán szobra előtt ko­szorúzás! ünnepség volt. Ennek során Vincze Ferenc, a tanács elnöke mondott beszédet és nyi­totta meg az ünnepi hetet. Az ünnepségen a Magyar Szocialista Munkáspárt és a vá­ros vezetősége, valamint a meg­jelent többezer főnyi tanulóse­reg koszorút helyezett el a szo­bornál. Utána megnyitották ■ a Tóth Kálmán emlékkiállítást a Türr István Múzeumban. Kedden a város közép- és ál­talános iskolás növendékei sza­valóversenyt tartottak a KISZ rendezésében. Szerdán a KPVDSZ kultúr­otthon ünnepi külsőségek között felvette a Tóth Kálmán Műve­lődési Otthon nevet. Csütörtökön a városi tanács dísztermében megalakult a Tóth Kálmán Társaság. Az ünnepi hetet vasárnap a költő szülőházának megkoszorú­zása fejezi be, majd este a Köz­ponti Filmszínházban nagy iro­dalmi estet tartanak. Levelezőnk írja: SZŐLŐSGAZDÁK FIGYELMÉBE HÍREK Qé- tenuhvi oatt kilátás Az elmúlt napokban a hideghullám bizonyos fokig hátrál-j tatta a tavaszi munkák elvégzését. Ennek ellenére elmondhat-] juk, hogy Hajós község határában mégis szépek a tavaszi ve­tések. A földművelésügyi minisztérium felhívására a községbenj mindent megtettek a fagy elhárítására. Ez főleg a helyi Szabad­ság Termelőszövetkezetben mutatkozott meg, de nem maradtak] le az egyénileg dolgozó parasztok sem. Eddig még nem volt a községben fagykár. Most, hogy az idő] kissé jobbnak mutatkozik, azonnal hozzálátott a parasztság aj munkához. Nagyon szépek a burgonyavetéseink. Ugyanis neme­sített, fajtiszta magot hozattunk Szabolcsból. Ennek már mostj meglátszik az eredménye. Szépen sorolnak a kukoricáink is. A gyümölcsfák sokat Ígérnek. A köd ugyan kissé megritkí-1 tóttá a zöld gyümölcsöt, mégis, ha jó idő lesz, gazdag termésj lesz Hajós határában. Schvob János (2. oldal) TÜZEG­MÁTÉ SÁNDOR BÁNYÁSZ ÉS BRIGÁDJA KISKUNHALAS — EURÓPA “KÖRTE-FÖ VÁROSA« ÜZLET, ÜZLET (3. oldal) A KALOCSAI HÍMZÉSRŐL BÉLYEGGYÜJTÉS VISSZATÉRÉS (Elbeszélés) <4. oldal) GÖNGYŐLEGéLLATASUNK HELYZETÉRŐL TERMELŐSZÖVETKEZETI GONDOK (5. oldal) Alpáá VESSZÓKQSARAK kaqxtí^ AKEDVEZMÉNYÉRŐL Ilii HOGYAN TIPPELJÜNK A Tisza menti Alpár község­ben hosszú évtizedek óta fog­lalkozik a lakosság kosárfonás­sal. Ez a szakma öröklődik apá­ról fiúra. Ez idő szerint is több, mint 140 család tekinti fő fog­lalkozásának a kosárfonást. A hasznos háziipart a helybeli szövetkezet irányítja. A tisza- parti füzeseken kívül az ország különböző vidékeiről szerzik be a nyersanyagot, s így egészéven át állandó munkalehetőséget tud biztosítani tagjainak. Az alpári kosárfonók ízléses munkáit már külföldön is jól is­merik. A fehér ruháskast Né­metországba, Svájcba, Angliába szállítják. Ebben az évben több mint ezer, különböző méretű ko­sarat szállítottak külföldre. — Emellett a belföldi szükségletek kielégítésére több mint fél mil­lió forint értékű kosarat fontak. A napokban megkezdték a házi­asszonyok által keresett úgyne­vezett japán bevásárlókosarak készítését. Ezenkívül ugyancsak most kezdték meg a divatbajött fedeles vederkosár gyártását, melyből Budapest nagyobb té­telt rendelt. Az idén még mintegy egy mil-J lió forint értékű kosár kerül ki? a híres alföldi kosárfonóktól, i SPORT (6. oldal) AZ ORSZÁGGYŰLÉS UTÁN Beszélgetés Rigó János képviselővel Néhány órával ezelőtt érkezett haza Buda­pestről. Még arcán ül az ünnepélyesség, a lel­kesedés. Én voltam ta­lán az első választói közül, aki nem hivata­losan, c6ak úgy baráti- lag kérdeztem ki ter­veiről, munkájáról. Fő­ként a tervei érdekel­tek. Ö megfontoltan, nyugodtan, szokott mo­dorában, barátságosan mondta el, mit akar tenni választóiért, a problémák mielőbbi megoldásáért. — Legelső feladatom­nak tartom — kezdte el —, hogy tájékoztassam az embereket az ország- gyűlésről. Nem fogadó­napokat, hanem beszá­molókat akarok tartani az ellenforradalomról, különösen a helyben lejátszódó események­ről. Igaz, itt Kalocsán nem voltak gyilkossá­gok, de azért meg kell magyarázni az embe­reknek, hogy itt is el­lenforradalom volt. Sze­retnék még az eltelt fél cv eredményeiről is be­szélni. — Mi a véleményed az országgyűlésről? — Nagy várakozással tekintettem elébe. Meg­mondom őszintén, vár­tam a kormány kibőví­tését, s úgy érzem, hogy a megválasztott miniszterek igazán a nép hatalmát képvise­lik. Ami nagyon jó ér­zés volt, s sokan nem tudják, hogy a képvi­selők várakozáson felül helytálltak az ellenfor­radalom dühöngése alatt. Amióta a válasz­tóimat képviselem, az ország törvényhozó tes­tületében meg kell ál­lapítani, ilyen jó össze­tételű országgyűlés még nem volt. Egységesen foglaltak állást a par­lamentben a kormány, a szocializmus építése mellett. — Adott-e az elkö­vetkezendő munkához segítséget az ország- gyűlés? — Igen. Eddig sok esetben csak egyéni vé­leményemet mondhat­tam el a különböző problémákról. Most so­káig tudok az ország- gyűlés nevében is ál­lást foglalni, beszélge­téseket folytatni, s ta­lán még nagyobb am­bícióval tudok dolgozni is. Bizonyára, mint új­ságírót, érdekel az ár­emelés problémája. Hi­szen az emberek na­ponta beszélnek róla. Az áremelés nem vég­leges állapot, hanem szükségszerű velejárója a sztrájknak. A továb­biakban a kormány nem kívánja emelni, sőt csökkenteni akarja az árakat. — Szeretnék hallani még néhány szót a gu­mivonatról. — A múlt évben el­hangzott interpelláció után szinte naponta foglalkozom a vasút- pótló autóbusz kérdésé­vel. Kétségtelen, hogy eddig már értünk el eredményeket. Az utat szakaszonként szé­lesítik és remélem, még ebben az évben meg­oldódik a teljes útháló­zat rendbehozatala. A következő tervem az, hogy a Drágszél— Homokmégy közti út megépülhessen. Ugyan­is ez az út a térképen kövesnek van jelölve, de jelen pillanatban még csak földút. Hát ezek volnának nagyjá­ból — fejezi be a be­szélgetést, s búcsúzik tőlem. Nem tud tovább ma­radni. Siet. Már várják több helyen, hogy be­számoljon az eltöltött három napról, a ta­pasztalatokról, amelye­ket Budapesten szer­zett, a parlamentben. eém— Munkásőrök — Nézzétek, jönnek a mukásőrök! — szaladt végig a bol­dog, önfeledt felkiáltás a május elsejei felvonulás járdaszéli nézőközönségén. S a munkásoverállba öltözött munkáskato­nák, mintha csak éreznék a csillogó szemekből feléjük su­gárzó szeretetet, bizalmat, még keményebben lépnek, még erő­sebben szorítják a hatalmat jelentő géppisztoly tusaját. Igen, azért fogadta munkás és paraszt, a nép ügyén munkálkodó értelmiségi egyöntetű örömmel a munkásőrsé­gek felállításáról intézkedő kormányrendeletet, mert a leg­fontosabb, a hatalom kérdésében látott előrelépést. Ne hara­gudjanak meg ezért a hasonlatért rendőreink, katonáink, de a negyvenhetes, negyvennyolcas évek, az államosítások évei­nek pezsgő politikai atmoszférája után most érezzük megint csak igazán, hogy a miénk, a munkásoké, parasztoké, a népé a hatalom ebben az országban. Lehet, hogy túlságosan egy­szerű ez a filozófia, hogy akié a fegyver, azé a hatalom, az is igaz, hogy a rendőrség, honvédség egyenruhájában ugyan­csak a mi fiaink, a mi érdekeink védelmezői járnak. Mégis kifejezőbb és ilyen értelemben több is náluk a munkásőrség. Mert rendőrség, katonaság azelőtt, a Horthy- időkben is volt. Munkások, parasztok fiaiból is lettek rend­őrök, katonák. Csakhogy őket osztályuk, szüleik ellen buj­tatták egyenruhába. S hogy ma alapvetően másként van, más a fegyveres testületek hivatása, ezt a nagy változást, nagy különbséget szemlélteti kézzelfoghatóan a munkásőrség. Hogy most a politikai hatalom birtokosa, a munkásosztály legjobbjainak képviselete útján —, nem csupán jelképesen, hanem gyakorlatilag is a fegyver, a hatalom birtokosa. A munkásőrök kék munkássapkáján ötágú vörös csillag ragyog. Büszke öntudattal viselik a munkásosztály nemzet­köziségének jelvényét, amely több, mint egyszerű sapkadísz. Azt jelképezi, hogy a magyar munkásőrök a szocialista tá­bor, sőt továbbmenve, az egész világ szocialista munkásságá­nak egységes hadseregéhez tartoznak, annak magyar oszta­gai. Ezt jelképezi a csillag, »az ember ötágú csillaga«, ahogy József Attila nevezte. S ez a csillag nemcsak a sapkájukon, a szívükben is ott ragyog. A munkásőrök többsége kommunista. S nem pénzért, nem valamiféle várható előnyökért vállalták a heti kikép­zés, a szolgálat teljesítés fáradalmait, hanem meggyőződésből. Meggyőződésből, hogy a munkásság hatalmát, népi demok­ratikus rendünket nem csupán odaadó munkával, hanem fegyverrel a kézben is védelmezni kell, védeni fogják min­den ellenforradalmi támadás ellen. Katona József emlékest Kecskeméten Május 16-án, csütörtökön este fél 6-kor Kecskemét város nagy szülöttje emlékének adózván, ünnepélyes műsoros estet ren­dez a Katona József Társaság a Rákóczi út 3. sz. alatti székhá­zában. A belépés díjtalan. Az emlékbeszédet Madarász László tanár mondja, majd Né­meth József színművész elsza­valja Reviczky Gyula »Katona József« című versét. Ezt köve­tően Bicskey Károly és JáLnoki Sándor Jászai-díjas színművé­szek jeleneteket adnak elő a ►►Bánk bán«-ból. Négy zenetanár (Kaveczki Ferenc, Nemesszeghy Lajos, Szabadi Sándor, Török István) vonósnégyese pedig Haydn F-dur szerenádját játsz- sza. A műsor további részében zongorajátékkal szerepel még Puky Margit, valamint a Bar­tók és Kodály Kórus Lőrinc? Béla, illetve Ádám József ve­zényletével t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents