Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-14 / 110. szám

„Kiskunsági Szenfmiklósnak ifjú népe így nevezte annakidején az itt is megforduló Petőfi Sándor búcsúversében Kunszentmiklós lakóit. A Tatár nevű kun vezér hét évszázaddal azelőtt letelepe­dett népének utódai ifjak ma­radtak tehát, ha a költő így lát­ta. Márpedig az ilyesmiben ő nem tévedett. Milyenek vajon ma­napság a kunszentmiklósiak? — Előbb azonban böngésszünk ki­csit a történelemben. A leletek, római pénzek, ol­tármaradvány arról tanúskod­nak, hogy ez a helység létezett már a római korban is; amo­lyan pihenő-féle lehetett a Pan­nóniából (Dunántúlról) Dáciába (Erdélybe) igyekvő hadak és ke­reskedők számára. A kunok a XII. század első felében tele­pedtek le, s községüket a po­gány vezér, majd az Egyház szentje nevének összeházasítá­sával Tatárszentmiklósnak hív­ták 1619-ig. Ezóta viseli a mai nevét, s a XVII., XVIII. század­ban Halas után a kunság leg­jelentősebb települése. 1709-ben a király vásárjoggal is felruház­ta és mezővárossá nyilvánította. Kun-kapitányság irányította köz- igazgatását, egészen 1872-ig, et­től aztán 1956. február 1-ig já­rási székhely lett. Amikor a „segítés" is — átok Az eléggé mostoha talajviszo­nyok (szikes területek, vályog­talaj, barna és egyrészt futóho­mok), valamint a kevés csapa­dék eleve meghatározták az itte­ni főfoglalkozási ágakat. A ki­lenc és félezres lélekszámú me­zőváros 28 600 holdas határának ma is csak a fele művelt (13 876 hold a szántóföld) s majdnem egyharmada legelő, 1355 hold pe­dig adómentes terület, tehát ter­méketlen. Ebből következik, hogy a bú­za, rozs, árpa, kukorica, napra­forgó, cukorrépa, valamint 444 holdon a szőlő termelése mellett bőven foglalkoztak és foglalkoz­nak ma is állat-, főleg juh- és baromfitenyésztéssel. A parasztok vagyoni helyzete szerinti rétegeződés aránytalan­sága azonban a múltban kerék­kötőjévé vált itt is a fejlődés­nek. Nem szolgálta ezt a Hor- thy-rendszer némi segítőszándé­ka sem, amire eklatáns példa az a csatornahálózat, amelynek a feladata lett volna e vízben szegény vidék öntözésének a biz­tosítása. A kunsZentmiklósi ka­nálisok ahhoz a csatornarend­szerhez tartoznak, amely, a hoz­záértés hiánya és a panamázás együtthatójaként azt eredmé­nyezte, hogy az amúgyis kevés csapadéké területet még szegé­nyebbé tette. A párolgó nagy vízfelületek eltűntek ugyanis, a talajvíz elvezetésével az al talajt is kiszárították. Nem ok nélkül nevezte el nép ezt a létesítményt Átok csatornának. Petőfi nemcsak a juhászró írna verset A felszabadulás nyitotta meg Kunszentmiklós előtt is a fej­lődés útját. A földosztáskor 275 nincstelennek juttattak össze­sen 2350 hold földet, s ma a ha­tár több mint a negyedrészén nagyüzemi gazdálkodás folyik A Dunavecsei Állami Gazdaság­nak, a Budapesti Gyapjútermeló Vállalatnak van itt üzemegysé­ge, s három termelőszövetkeze is működik Szentmiklóson. A felszabadító szovjet csapa­tok elől menekülő nácik renge­teg állatot elhajtottak, s maguk után felrobbantották a »Nagy- hid«-at is, 1949-ben azonban ez utóbbit nagyteherbírású, modern vasbetonhíddá újjáépítették, az állatállomány létszámát pedig évről-évre növelték. Az 1945 esztendőhöz viszonyítva 1954- ben például már 20 százalékka több volt a sertés. 50-nel a ló szarvasmarha, a juhállomány pe­dig megduplázódott, az egyéb (baromfi) állatok száma meg ép­pen ötszöröse az akkori időké­nek. Nőtt a terméseredmény is; 12 —14 mázsás, sőt, több gabona- termést is arattak már le egy- egy holdról a felszabadulás után, ami azelőtt elképzelhetetlen volt. A szikes területeket is hasz­nosítják azáltal, hogy 300 ho-ldon Il-es típusú tszcs-k rizst termel­nek. Persze, népi demokratikus rendszerünk segítése nélkül nem születtek volna meg ezek az eredmények. Államunk egy íz­ben 500 mázsa őszi árpa vetőma­got, majd nemesített vetőmagot juttatott a községnek. 1951-ben víziszárnyas telep is létesült itt, mellette a legmodernebb villa­mosgépekkel felszerelt keltető­állomással. Gépállomás is mű­ködik Kunszentmiklóson, s míg a felszabadulás előtt mindössze 5 magánkézben lévő szántógép és 8 cséplőgép segítette a pa­rasztságot munkájában (de in­kább kizsákmányolták velük a tulajdonosok), ma több mint 30 traktorral, 5 aratógéppel, 2 kom­bájnnal, 31 cséplővel és sok-sok egyéb munkagéppel szolgálja a gépállomás a mezőgazdálkodást. Van a községnek műmalma is. Ha Petőfi Sándor ma élne, bi­zonyára nmesdk a juhászról költené verset (mert itt írta an­nak idején a "Megy a juhász a szamáron« címűt), hanem a trak­torosokról is, s valószínűen nem olyan sematikusai, mint amilye­neket egynéhány költőnk az el­múlt esztendőkben "elkövetett«, Hat év alatt ezerszeres üzleti forgalom Az általános növekedés ter­mészetesen a lakosság anyagi és kulturális fejlődését is ered­ményezte. Az előbbihez talán elég példának, hogy amíg 1948- ban 15 ezer forint volt Szent­miklóson az üzleti forgalom, 1954-ben már 15 millió. Ez pe­dig nagy különbség. öt esztendeje Háziipari Szö­vetkezetei is létrehoztak itt, amelynek tagjai a vidék jelleg­zetes kisipari »nyersanyagát« (fűzvessző, rafia, gyékény, stb.) dolgozzák fel, másrészt a szövet­kezés által otthoni munkával keresethez juthatnak azok is, akik életkoruk, vagy egyéb kö­rülményeik miatt másképp erre nem volnának képesek. Többezerkötetes népkönyvtára is van KunsZentmiklósnak, van kultúrhéza is, amely igaz, nem mindenben felel meg a követel­ményeknek, pedig nemes fel­adata volna többek között a va­lamikor országos hírű, de már' már feledésbe menő kunsági népi táncok (pásztortánc) felele­venítése. Az itteni — a leányok és fiúk számára létesített egy-egy diák­otthonnal rendelkező — gimná­ziumban 234-en tanulnak. Leg­több a munkás- (72), majd a pa­rasztszármazású diák (61), azok, akik nem igen számíthatnának arra, hogy középiskolába járja­nak, ha a földesurak, kulákok volnának ma is errefelé az urak. Mim ahogy az ellenforradal- márok éppen azt akarták. A szo­kásos hőzöngésig, az emlékmű megcsonkításáig, a párttitkár és a tanácselnök megfélemlítéséig jutottak ugyan el, de ma már nem kétséges, tovább mentek volna, ha győznek. Hogyan ifjúinak meg a szentmiklósiak í Ma már azonban előretör Kunszentmiklós, s éppen a több mint 100 tagot számláló párt- szervezete vezetésével. A község kommunistáinak ja­vaslatára az egyik legutóbbi ta­nácsülésen a következőket hatá­rozták el. Az állami támogatás most — érthető okok miatt — kevés, ezért aranykoronánként 1 forint 50 filléres községfejlesz- tési hozzájárulást szavaztak meg a tanácstagok. S a szentmiklósiak minden bizonnyal szívesen megfizetik a kívánt összeget, mert a tassker- tesi iskola befejezését, a messze eső vasútállomáshoz betonjárda, a bábonyi külterületen kultúr- ház építését, a park fásítását és padokkal való felszerelését, a tanácsház előtti piactér ieköve- zését érik el az adózás által. 85 000 forinttal — transzformá­tor felszerelésével — öt utcát villanyvilágítással is el akarnak látni anélkül, hogy a község áramfogyasztása ezáltal növe­kednék. És a párt hangsúlyozott javaslatára, az imperializmus áldozataként a második világhá­borúban elesetteknek is felállí­tanak majd egy emlékművet. Így ifjúi meg a kiskunsági Szentmiklósnak népe, kegyelet­ben és építkezésben, abban, hogy egyre nagyobb léptekkel halad a jövő felé. T, I, — Körmendi Mihály bácsbo- kodi lakos feltörte a Garai Ál­lami Gazdaság egyik kukorica- góréját és onnan nagyobb meny- nyiségű tengerit lopott. Ellene a bajai rendőrkapitányság eljá­rást indít. m fmiént a nagyvilágban (BONN) Ny ugat-Németországban nagy erővel megindult a választási kampány. Adenauer Hamburgban pártjának országos kongresszusán besaélt a Keresztény Demokrata Unió programjá­ról. Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke Lud- wigshafenben azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a szeptember közepén tartandó parlamenti választásokon Adenauer pártja ki­sebbségben fog maradni. Figyelemmel a közvélemény hangula­tára, síkraszállt amellett, hogy a katonai tömbök helyett teremtsék meg az európai kollektív biztonsági rendszert. (WASHINGTON) Eisenhower felkérte a szenátust, hogy rati­fikálja azt a szerződést, ameiynek érteimében az Egyesült Ára­mok csatlakoznék a Nemaeíközi Atomenergia Hivatalhoz. Ezt a nemzetközi szervezetet az. a tóm erő békés felhasználása érdekében létesítették. A Szovjetunió nemrégiben már ratifikálta a megálla­podást. Az amerikai szenátus külügyi bizottsága most tárgyalja az Egyesült Államok csaOakoaásának kérdését. A külügyminisz­térium képviselője a bizottságban kijelentette, hogy ha az Egye­sült Államok nem csatlakozik a Nemzetközi Atomenergia Hiva­talhoz, akkor zűrzavar támad az atomenergiafejlesztésben világ­szerte. Kijelentette, hogy Kihót nem akarja bevenni Amerika az Atomenergia Hivatalba. Az Bgy-eeüét Ádamok egyébként nem bocséjt a hivatal rendelkezésére kulcsfontosságú adatokat. (DAMASZKUSZ) Az arab államfők újabb értekezletének ös­szehívását tervezi Szaud király, Szaud-Arábia uralkodója, aki jelenleg Irak fővárosában folytat megbeszéléseket. Az arab ál­lamfők újabb értekezletére meg akarja hívni Husszein jordániai királyt, Nasszer egyiptomi és Kuatli szíriai elnököt. (ÜJ DELHI) Nehru indiai miniszterelnök hétfőn Kairóba ér­kezett, és ott megbeszélést folytat Nasszer elnökkel. Nehru a brit nemzetközösségi miniszterelnökök londoni értekezletére utaztában szakítja meg útját Kairóban. Ezenkívül a szíriai kormány meg­hívására Damaszkuszba is ellátogat. (KAMBODZSA) Kambodzsa fővárosában vasárnap megkez­dődtek a Buddha születésének 2500. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségek. Az ünnepségek központja egy ősi szentély- Az elkövetkező héten itt őrzik majd Buddha egyik ereklyéjét, amelyet Ceylonból vittek ebből az alkalomból Kambodzsába. A KÜLFÖLDI SAJTÓ nagy figyelmet szentel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa most lezárult ülésszakának. A francia lapok kommentárjaikban rámutatnak a szovjet ipari vezetés tökélete­sítésére hozott határozatok nagy jelentőségére. Ismertetik azt az üzenetet, amelyet a Legfelsőbb Tanács az atomfegyver-kísérletek megszüntetése ügyében intézett az Egyesült Államok és Anglia parlamentjéhez. A kanadai lapok kiemelik, hogy a Szovjetunió parlamentközi bizottság megalakítását javasolta a két nyugati hatalomnak. Ez a bizottság vizsgálná meg, hogy milyen módon lehetne megegyezni az atomfegyver-kísérletek megszüntetésében és az atomfegyverek eltiltásában. Anyakönyvi hírek Kalocsáról SZÜLETTEK: Balogh Ágota (Anyja: Otta Erzsébet), Tillmann József (Csótl Mária), Bagó And­rás (Borús Gizella), Balogh Ve­ronika (Kovács Magdolna), Nagy Ágnes, Mária (Mikula Emeren- cia), Mészáros Lajos (Nagy Má­ria), Ludvig János István (Dus- noki Margit). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Farkas János Herczeg Borbá­lával, Győri Tibor Martin Ró­zsával, Okner István Hegedűs Erzsébettel. MEGHALTAK: Korócs Ger- gelyné Borús Mária 80, Gyulai Istvánné Borda Mária 78, Sí­roki Pálné Kleineszi Terézia 82, Szomodi Júlia 88. Csáti Ist­vánná Lendvai Anna 74 éves korában. Gerőcs itatván elvtárs tett a megyei tanács kereskedelmi osztályának veretore A Petőfi Népe csütörtöki szá­mában rövid kis személyi hír tudatta az olvasóval, hogy a megyei tanács végrehajtó bizott­sága Gerőcs István elvtársat megválasztotta a kereskedelmi osztály vezetőjévé. A kereske­Apró« gondok SZÍNTELEN, SZAGTALAN, ÍZETLEN ÉTEL. — FOLYAMATOS LESZ AZ ÁRAMMÉRŐ FELSZERELÉSE. — HOGYAN LEHET HAZATÉRNI HOLLANDIÁBÓL? — A VÁROS HIGIÉNIÁJÁRÓL VAN SZÚ. Nemrégiben H. I. levélírónk megdicsérte a- Hírős-étterem konyháját. Azóta ez a vélemé­nye gyökeresen megváltozott, amelynek okát kellő magyará­zattal alá is támasztja: »Május 6-án, hétfőn délben ebédeltem a Hírősben. Egy 7.60-os menüt et­tem. Az étel 'neve: Hagymás marhaszelet. Nem beszélek az ízéről, a színéről, de megállapít­hattam azt, hogy egy jobbérzésű kutya nem ette volna meg.« Felkerestük Cserháti László elvtársai, a Hirös-étterem üzlet­vezetőjét, aki erről igy nyilatko­zott: — Igaza van minden pana­szosnak. A koszt valóban rossz. Ennek egyetlen oka az. hogy nincs megfelelő képzettségű sza­kácsunk. Sajnos, nehéz jóképe- sitésű embert szerződtetni. Min­denesetre azon rxigyunk, hogy minél hamarabb — a dolgozók megelégedésére egy jólföző sza­kácsot kerítsünk. Nyolc hónap óta vár villany­ra Pécsi Imre géderlaki olva­sónk. 1956. szeptemberében a la­kásában elvégezték a belső sze­relést, de nem vezették még be az áramot. A kalocsai DÁV-lti- rendeltség minden héten ígérte, hogy bekapcsolja a fogyasztót a hálózatba, de ez csak puszta ígé­ret marad. Telefonon érdeklődtünk a ka­locsai DÁV-kirendeltség vezető­jénél, aki a következőket mond­ta: »Az októberi ellenforradalmi események hatására mintegy 600 előfizető bekapcsolása maradt el. Sándor elvtársnő, az IBUSZ menetjegyirodájának vezetője a következő választ adta: Feltétle­nül meg kell írni az idegenbe tá­vozott illető pontos címét, mert különben nem lehet kiszámítani az útiköltség díját. Ha ez meg­van, akkor a Kecskeméti IBUSZ- nál kell befizetni az összeget, amit elküldünk az illető hollan­diai címére, a holland követség útján. Így biztosítható haza­térése. * felháborodással ír dr. f, I. a kecs­sajnos, arammerohiany van. ígé­retét kaptunk felsőbb szerveink­től, hogy nemsokára folyamatos lesz az árammérő-ellátás. Rövi­desen megkezdjük minden kör­zet részére elosztott tíz árammé­rő felszerelését.« * Sallai Klári a következő kérés­sel fordult hozzánk: »Egy isme­rősöm, Hollandiába disszidált, szeretne hazatérni, de nincs pén­ze. Azt szeretném megtudni, hogy mennyit kellene fizetni ha- zahozatásáért és hol kellene az összeget befizetni.« keméti fürdőről. Idézünk leveléből: „A városnak egyetlen közfürdője többet, van zárva, mint nyitva. A nyári hónapokban a fürdőszemély­zet a külterületi strandon teljesít szolgálatot, éppen ezért a bentié vő helyiség fél évig üzemen kívül áll. Nagyon helyes lenne, ha a fürdő egész évben a nagyközönség szol­gálatában állana, mert ez nemcsak népgazdasági érdeket szolgálna, ha­nem a város higiéniáját is." Teljesen egyetértünk a levélíróval és mi ig javasoljuk a városi tanács­nak, hogy a fürdő üzembentartását tekintse szívügyének. delem irányítása, tudvalévőén, messzemenő szervezőkészséget, szilárd jeliemet és nagy szakis­meretet igényel. Mit mutat e te­kintetben Gerőcs elvtárs múltja, eddigi tevékenysége? Munkásszülök gyermekeként 1923-ban született Jászberény­ben. Eredeti foglalkozása keres­kedősegéd, aki a felszabadulás után akadémiát végzett. 1948- tól a budapesti KÖZÉRT-nél dolgozott, előbb, mint segéd majd boltvezető, utána ellenőr később főellenőr lett. 1952-ben már igazgatóként ke­rült a Kiskunhalas és környéke Kiskereskedelmi Vállalathoz. Jó munkája eredményeként nem sokkal utána már a kereskedel­mi iroda osztályvezetője, majd a megyei tanács kereskedelmi osztályának áruforgalmi csoport- vezetőjeként tevékenykedik. Gerőcs István elvtárs, aki a kereskedelmi dolgozók állal is elismert szakember: az októberi ellenforradalom idején is szilár­dan helytállt. Az MSZMP-nek megalakulása óta tagja. Nyu­godt, higgadt magatartása pe­dig az akkori vezetőposzton nem kis részben járult hozzá, hogy megyénk kereskedelmi vonatko­zásában különösebb rendzava­rás nem történt. Meggyőződésünk: Gerőcs elv­társ kinevezésével tapasztalt ve­zető került a kereskedelmi osz­tály élére, akinek tevékenysége a lakosság mindennapi igényei nek fokozódó kielégítésében, a több és jobb áruellátásban érez­teti majd hatását.

Next

/
Thumbnails
Contents