Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-09 / 106. szám

..a«*?”

Mit adhat

Bács-Kiskun megye

Javaslat egy megyei Kodály-fesztiválra \

SÍtí*

Kodály Zoltánnak,

Síin

F

születése

75. évfordulójára?

KODÁLY ZOLTÁN 1557. december 16-an lesz 75 éves. A méltó jubilánsra vonatkozólag —, mellyel nem is annyira személynek, hanem a műveltebb, haladottabb, nmgyarabb önmagunknak tartozunk és amellyel egyszersmind megyénk falvainak, iskoláinak kulturális vonatkozásban itt-ott fellelhető egyhelyben-topogá- sát és sok helyütt vigasztalan zenei állapotát kívánjuk jó irányban meglendíteni — a következőket javasoljuk.

RENDEZZEN Bács-Kiskun megye valamennyi városi, községi, falusi, tanyai iskolája 1957. december 16-án Kodály jubileumi estet a helyi népművelési, általában kulturális erők segítő közreműködésével! Ezen a napon tehát a megye összes települése Kodály-kórusoktól, vagy legalább is ezek alapanyagától, a népdaloktól visszhangozzék, népszerűsítő jubileumi Kodály méltatás kíséretében. Megyénk hívja fel az ország összes megyéit: csatlakozzanak ehhez az ünnepi készülődéshez, és a fesztivált saját területükre vonatkozólag legalább annyi százalékban valósítsák meg, mint a mi megyénk.

Nem irreális, még csak nem is nehezen megvalósítható terv! Kivitelezéséhez egy jól megfogalmazott, eligazító szakfelügyelői és népművelési körirat mellett a megyei művelődési tanács, az iskolaigazgatók, az cnek- és zenepedagógusok, a népművelők segítsége, megértő támogatása szükséges. S még az, hogy az előkészületi munka helyi megszervezése, megindítása még május hónap folyamán megtörténjék. Hogy eszközeinél esetleg fogyatékosabb mivolta (gyengén működő, szünetelő énekkar, stb.) miatt senki, még a legkisebb falu, sőt tanjaközpont iskolája és népművelési apparátusa se húzódjék a részvételtől, a nehézségi fokozatok szerint három különböző típusú műsoros rendezvény megvalósítására teszünk javaslatot.

városok, esetleg járási székhelyek, talán a nagyközségek egyike-másika képesek lehetnek arra, hogy zenével, sőt akár tisztán köti ályi muzsikával töltsék ki a jubiláns est programját. Az ilyen első típusú rendezvények tehát ^kórus- hangversenyt jelentenek; az iskolák összevont, vagy külön-külün fellépő, vagy csak egy-egy mű előadásara összevont erői társulnak a helyi felnőtt kórusokkal, még indulásnál megbeszélve a munkamegosztás dolgait: ki melyik énekkari müvet választja, — hogy a műsor lehetőleg kerek, felépített lehessen. A helyi népművelés pedig gondoskodik arról, hogy 1. megfelelő, esetleg reprezentatív előadó általi Kodály-méJ- iatás vezesse he az estet; — 2. a város zenei (hangszeres, szólista, stb.) erőit még a nyár előtt mozgósítsa: gyakorolhassanak már a nyáron is mindazok, akik ezen a decemberi estén szerepelnek majd. Ennél az első típusú műsoros estnél —. melynek előkészítése elsősorban a helyi iskolák feladata — van különben a legkevesebb probléma. A megyei szakfelügyelő, Nemesszegliy Lajos, már el is kezdte ennek a munkának szervezését; köriratát a közeli napokban minden énekpeda- gögus megkapja.

:Jr'

A második típusú jubiláns megemlékezés olyan községedben, falvakban ^ esedékes, ahol kevésbé

láce,t.K lehetőnek csak muzsikával megfelelő közönséget biztosítani. — Megjelenhetnek ezert ez alkalommal falusi színpadainkon a népzenével úgyis egy tőről sarjadt népballa- tiamk, népmeséink feldolgozásai. Ezekben magukban is helye van a népdalnak, így igencsak vonzza majd a közönség olyan rétegeit is, melyet a zenei program talán ma még nem eléggé „csábít“. Működő népi együttesed saját műsorukkal is kiállhatnak, még új színpadi kompozíciót sem feltétlenül szükséges beállítani ez alkalomra. Ugyanez vonatkozik a délszláv, vagy német népi együttesek székhelyeire is. A színpadi produkcióval egy műsorban felcsendülnek Kodály kórusművei (legalább is Biciníumai), melyeket az iskola — vagy a helység — énekkara képes megszólaltatni. Esetleg Kodály hangszeres muzsikája is, vendég-művészek előadásában. Az tst természetesen nem mellőzi a méltatást a kodályi zene és pedagógia kérdéseiről.

n A harmadik típusú jubi- \j) \ láris est, véleményünk uj) J szerint elsősorban a kis falvak, tanyaközpontok számára való. Itt ismét a látványos, színpadi népballada, vagy mese-feldolgozás lehet a közönség vonzásának eszköze. Tudjuk, hogy a most kezdő, vagy kis iskolás énekkarok néha a KodáJy-biciniumok éneklésére sem képesek. Annyira azonban igazán képes még a legkisebb tanyai iskola éneklő közönsége is, hogy népdalokat adjon elő cgyszó- lamra, Kodály gyűjtéséből; hiszen tartalmazza ezeket maga az iskolai tankönyv is. Szó lehet helyi gyűjtésű népdalok pódiumra juttatásáról is, esetleg népzenészek zenekíséretc- vel. Az itt is kötelező jubiláns Kodály méltatással együtt így már* előttünk is áll az elsősorban nép-X dalest jellegű harmadik típusú ju-X biláris rendezvény műsora, mely! nem feltétlen nélkülözi esetleg akár} a vendégművészek ének-, vagy he-* gedüszólóját, akár a helyi csoport* népi táncbemutatóját sem. X

Lehetnek községek, ahol a helyi, adottságoknak megfelelően valami! más, negyedik típusú jubiláris est! koncepciója érlelődik meg.

Hogy eredményt érjünk el: X

Javasoljuk, hogy a készü-X lő szakfelügyelői körirat a megye összes iskolája hoz, a népművelési kör irat a megye összes népművelőihez még a következő napokban eljusson. Tartalmazzon felszólítást, programot, esetleg műsortervet; ebből lehessen megtudni, melyek a Ko- dály-gyüjtésű népdalok, ajánlható Kodály-kórusmŰvek, használható ballada s mese-feldolgozások; hol, melyik gyűjteményben jelentek meg, azok hol szerezhetők be, — Javasoljuk, hogy még

2 május hónapban válaszoljon minden címzett: hányadik típusú jubiláris est megrendezését látják helyileg keresztül vihetőnek, mik a problé máik, esetleg részletesebb elképzelő seik, véleményezésre.

Javasoljuk, hogy a me- * gyei művelődési apparátus ♦ válaszolja meg a beküldött jelentéseket és még a folyó tanévben kezdje meg a megyei művelődési tanáccsal együtt tanácsadói munkáját. j(l.) A világ legritkább bélyegei és

Ez a minden fajúra kiterjedő mű- a77ni kannán latra hírek a bésoros Kodály megemlékezés igazi aZ“‘ “f?08?1? .?? " , d 5*7

megyei ieszuvál lesz, a maga ne- jlyeggyujtőkon kívül a laikus ko- méöen úttörő kezdeményezés az or- (zönség érdeklődését is felkeltik, szagban. Es nagyobb jelentőségűvé ( o.i,.. n7nnhan

nőheti ki magát akár a budapesti, f, fc,okan, neín tuüla^ azonpan, vagy városi ünnepségeknél. Kodály (hogy ezeknek a »ritkaságoknak maga hangsúlyozza, hogy szinte |akár csak egy kiállítás céljára

jobban érdekli ót a kis isKolák be- __ vnov

es

ületes zenei munkája, mint a (torteno OSSZeByujtese A agy

nagy együtteseké. Azok úgyis ha- légy kőnyomatos anyagának öszpÄelek'‘^ne^l^kuUurSu í'et leállításához, melyben repró- emelkedése azonban még nem clin- jdukciók szelepemének ^ méö tézett kérdés; ez az isaoiákban cs {ilyen formában is körülményes falvakban dől el. Bács-Kiskun me- Ja« nehérkes gye fesztiválja a legnagyobb mély- »es neneZKes.

ségciben keresheti meg. és tárhatja 1 Igaz, hogy belyeg »Ofelsegeék« fel a megye kulturális problémait jaz Öt Világrészen szétszórtan »éles alulról építkezve lendítheti meg (n„k- „.,.,ri-sil- +751 tri nnnrlrie

a mukedvelés megyei mozgalmát. «neK« gazdáik teJtO es aonuo& Ne riadjon vissza senki az élőké- (őrizete alatt.

iuetőcn attól | Egy külföldi tekintélyes ké- a körülménytől, hogy lassan a tan- • , .,, ,, ,

cv végén, az iskolai munka legerő- Ipeslap vállalkozott arra, hogy a sebb időszakában járunk immár, (közel l'élszáz bélyegritkaságot

ÄÄ nmkőd»’1éliekkar kvam {^nyomatos formájában niegje- állítsák át évvégi programjukat még Jlenteti, azonban ez a munka két ma Kodály-művck tanulására. A jévet vett igénybe, nagyobb helyek pedagógusai még a( . 1 + 72,-lt

napokban osszak ki egymás között* A iegnenezeDD volt a 13rit GU- feladataikat. Ahol nincs énekkar, fyana 1 C-s megszerzése —• még

”eie^fábTrV" néPaéStaSmáslL kölcsön -formájában is - mert amelyekre az ősszel esetleg egy ko- fennek tulajdonosa ismeretlen a dáiyi második szólamot, vagy’ nép- fvilág előtt, csak az a kereskedő zeneszi kíséretet építhetnek majd.}:™«..; aki 1040-ben eladtn ré- Korusamk, csoportjaink felgerjesztc- |lsIyenj dK1 oen eiaaia le

sét, jövő tanévi munkánk perspek- jSZere.

tíváját vigyük az érlelő nyár ele! | a rangsor élén magasan vezet a „legyei művelődd? umf« b'- előbb említett Brit Guyana tagja J1 c-s. Ez a ritkaság egy piszkos,

Rovatvezető: Bontsó László

Mauritius és társai

metszett sarkú, kézírással elcsúfított kis vörös színű papírlap. A bélyeget a postamester tintával írott betűi csúfítják el. A bélyeg hátlapját látható három tulajdonosának kézjegye.

Ez a bélyeg névértékénél 10 millióször többet ér, vagyis 100 ezer dollárt.

A rangsorban a második helyen egy boríjték, rajta két híres Mauritius szigeti POST OFFICE bélyeg. 1874. kiadású 1 p. névértékű: ára »csekély« 75 000 dollár.

Ehhez az előkelő társasághoz tartozik a mauritiusok közül az 1848. kiadású tévnyomatcs POST PAID jelzésű négyes blokk és a/. 1847. kiadású 2 p. indigókék színű POST OFFICE felirattal 31— 30 000 dollárj értékben, továbbá az 1847. kiadású 1 p. rózsaszínű. 20 000 dollár; s végül az 1848-i kiadású 2 p. POST PAID felirattal és a penqe szó helyett penoe nyomáshibávkl, 10 000 dollár értékben.

(Folyt.köv.)

Egyesületi hírek

Május hóban az összejőve tele ideje a .következő:

Május hó lfl-én, 18-án és 23-én4 «zombaton délután 5—7 óráig, vaja*

Feliilfizetések a jubiláris hangversenyen] [délelőtt 10—12 óráig a TlTT^oíúid

11

A kecskeméti Kodály-kórus április 27-i jubiláris hangversenyén felülfizettek: Cipész KTSZ, L. J., dr. Mándoky Antal, Imre (iábor, Kkker és dr. Lakatos, Szabó József, ltaskó Ferenc, Farkas Ferenc 100—10« Ft, Ip. Tan. Isk. tanárai és Gáspár Antal 00—60 Ft, Szabó László, Tóth László, Magyar Barna. Kullai Pál, Nagy Márton, Szendrői József, Markó János 50—50 Ft, dr. Váry István 40 Ft, Tantó Sándor, Bíró Elek, H. I., Erdődi Pál 50—50 Ft, Kiss Ferenc, Hevesi Mihály 30—30 Ft, Fehér Sándor, Gindcr Károly 25—25 Ft, M J.. Szappanos Sándor, Papp Géza, KoRéxgyűrüt árullak 150 forintért

Bűnvádi eljárást indított a : is körösi rendőrkapitányság Kolompár Gizella 32 éves és Kolompár Mária 17 éves tolifel vásárló budapesti lakosok ellen, akiket Csengőd községben rajtakaptak, hogy rézből készített jegygyűrűket árultak aranyvács Bálint, zaborcczki Ferencit*. 5 {Búsig! gyűjtök az Úttörő házban Tajthy Péter, Póta Aladár 20—20 Ft, tündén heteríj csütörtökön délutáni Fényes István, X. Y.. Kiss Antal! (4_0 or“S tartanak összejövetelt.

N. N., Váry Zsigmond 10-10 Fii* ------------------'------Ká

lmán Lajos 2o Ft, n. N„ x. Y„ ( Rélveaúidonqcrcrnlr Nagy István, Hegedűs József, Mócza | aciy uyuiuuübUgOK Ferenc fejenként 5—5 Ft-ot. ( Csehszlovákig: Prága—Berlin—Var*

Mindenegyes felülfizető részére xs<-' nemzetközi; kerékpsrosverseny áltól mácsoljuk a kórus minden tagjá- fkaiméra 50 h.l névértékű bélyeg, áb- nak köszönetét azzal az Ígérettel, (rája kerékpáros versenyzők cső- hegy még jobb munkával igyek- (Portja.

szünk szeretetteljes támogatásukat ( ,A Prágai ökölvívó európabajnok-> meghálálni, — s a jövőben is kiér- (sóg alkalmára 60 h. névértékű be- demelnl. (lyes, ökölvívóik ábrájával.

Dalos üdvözlettel; ( A turisztika propagálása 60 h

Bariba Mihálv titkár (névértékű bélyeg, hegymászó túr Is_________________ .ták ábrájával.

íj

jász világbajnokság alkalmára It. névértékű jbélyeg ijjász versenyzőt ábrázol, i

Szovjetunió: A XIII. jégkorong

ként. A két cigánylány a hami- (Világbajnokság alkalmára báróin ér- sítványokat 120—150 forintos |f0k^?‘v“0 sarozat- Jégkorong játjárón sózta azoknak a házasu-X a vit ' alkalmára 40 köp. névér landóknak a nyakába, akiket be jít^iU^dotJ embíl^°Zábrájá^f?

tudott csapni. Kolompár Máriá-(, pa. i<jrga 1 mi sor. só ö. cím 1 (lete felulbelyegezve „Segíts a ma

nál az elfogatasukkor mar C6ak ígyarokon«, a Vöröskereszt adta ki

nyolc ilyen gyűrűt találtak. Icétt szolgák 6*’ a íelar 3ólékony3ág'

Hétfő este van, egész nap megtartott az eső, most kezd tisztulni, a kultúrterem tejüveges ablakain behull az alkonyati nap. Puhán, vibrálva, minha aranyeső hullna.

Tele a terem (vagy három közfalat törtek át, úgy lett meg az ispánlakásból), a színpad előtt asztal, az asztalnál idősebb Majsa, Farsang Győző tudós és a szövetkezet elnöke; Cseppentő Ferenc. Az asztaltól jobbra, kicsit oldalvást pedig ifjabb Majsa. Dacosan, a nyakát duz- masztva. mintha bizony pellengérre állították volna. Csak télig hallja, amit hall, amit az apja keményen, sistergő indulattal a tagságnak beszél.

Hát még akkor mit érezne, hogyan feszengene Berci, ha a hátán is szeme lenne, ha a sarokba is ellátna? Peczöli Sándor tartózkodik ott családostól. Igen, »tartózkodik«, nem ül, helyesebben csak félig ül, mert életében először van itt s azt is meg kell mondani, hogy meglehetősen vegyes érzelmekkel. A tudós, Farsang Győző beszélte rá, hogy jöjjön s Peczöli jött is, de előbb hosszú beszélgetése, valósággal diplomáciai tárgyalása volt Cseppentő Ferenc elnökkel a mezsgyeszélen. Az elnököt is a tudós elvtárs mozgósította s mint egyszemélyes »egyeztető bizottság« a tárgyalásnál is jelen volt.

Bökős, derékig érő gledicsiasövény Peczöli meg a »Felszabadulás« szőleje között a mezsgye, itt álltak, itt alkudoztak órák hosszat. Térkép is volt kéznél (azt meg a tanácsházáról kérte ki a tudós), hol fölkapták, hol a sövényre terítették s közben mutogattak, hadonásztak. Tíz kataszter, húsz kataszter, cseves föld, lösztalaj, munkaerő, permet, ilyesmit hallottak repkedni, akik a völgyben, a patakmenti folyatott réten a szénát gyűjtötték.

S Peczöliné se hallott többet, pedig suttyomban a méhesig lopakodott, ott figyelt, ott állt négykézlábra, hogy csak úgy dombosodon az »alap- építmény«. De vesztére! Addig izgett-mozgott, addig csavarta a nyakát, hogy jobban értse a tárgyalást, míg rá nem szállt, torkon nem szúrta

13

egy dühös kis méhe. Az még semmi, hogy fájt, hogy a csípéstől szinte

golyva nőtt az álla alá, akkor következett az igazi jajgatás, a szenteket is leimádkozó sopánkodás, amikor Peczöli bejelentette, hogy jönnek. Hogy ők is jelen lesznek Bérezi megregulázásán. »Jaj, csak azt ne, ilyen nyakkal, az isten szerelmére, jaj de fáj, mit tegyek rá, ne kívánja a szégyenemet, a föld alá süllyedek, édesuram, Sándor.«

— Megmondtam.,.! — morrant Peczöli s úgy tett, mintha a kezét is emelné hozzá.

— Te is öltözz, ne ülj itt nekem!

Ez meg a lányának szólt.

Hát Berci, ifjabb Majsa, annak hogy’ telt a napja?

Erre az elnök, Cseppentő Ferenc tudna a legjobban megfelelni. Mert az apja, az nem szólt hozzá, rá se nézett, pedig Berci úgy törte magát, úgy ügyeskedett, mintha bizony újoncnak állt volna be őrmester apja keze alá. S mindhiába!

Egyszercsak fut-biceg az öreg Fejes, emeli a vesszőseprőt, avval integet:

— Berci-i-i! Berci te! Futás, ecsém, hívat az elnök. A Cseppentő

elvtárs.

Csendesszavú, mértéktartó ember az elnök, termetre is inkább kicsi, mint közepes. Ki tudja, miért látta mégis félelmetesnek s azt a szelíd, tűnődő szcmepillantását is villámlónak Berci?

Pedig csak azt mondta neki, azt is dörmögdélve Cseppentő:

— Hallom, jól mulattál, fiam. Kár, hogy a lovaid zabba mentek. Apád arra kér, vigyünk taggyűlés elé. Én is amondó vagyok. Piát te? Te mit mondasz, fiam?

— Bánom is én — rántott egy csúfot a vállán Bercii, — Maguk tudják, maguk a vezetőség. Este majd én is megtudom.

Dacoskodni, könny.elműsködni, ml az egy épkézláb, munkabíró legénynek? Ahová csak megy, ahol munkára jelentkezik, két kézzel kapnak utána. Ebben van Berci, ezzel vigasztalja magát. Mért áz apja, lám csak végére ért a vádbeszédnek s úgy vágja oda, hogy csaknem cserdül;

— Ügyis mint apa, akinek a fejére szégyent hozott, úgyis mint brigádvezető, akit hanyagolt, semmibe vett, azt javaslom, ho^y a lovak egészségének rongálása miatt vonjunk le ifjú Majsától tíz munkaegységet.

Majsánó fölsír, hüppög, a tagság megdermed. Ez bizony nagy szó: egységlevonás! Erre a „Felszabadulás”-nál nem volt még példa.

Suttogás indul, recsegnek a székek, ki erre fordul, ki arra, vita lángja is lobban, hátul pedig a Peczöli-családban elsápad és fulladozó „mamus- ká”-jára néz Vilma. Mert fulladozik Peczöliné, föl-le hullámzik a melle. „Istenkém, édesistenkém, csak most segíts. Elárul, bevádol, én biztattam

14

(Folytatjuk)