Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-01 / 100. szám

^1919 -trtdfs/s 1 Kerskc

még kfínnyázó, szemek és Üröm hatotta át és a nagyszerűség jóleső érzése a felvomflás i\a- talnvas tömegeit.«

4 menet legelejét! a teljesen vörös uniformisba öl- tözött katonák haladtak, utáJ nuk a vörös őrség és ezt követően a katonaság derékhada* Ezt követték az iskolák, az ifjúmunkások hatalmas tömege, a földmunkások, az orosz ép más idegenajkú ejvtársak. a vegyészeti munkások, a színtársulat, a pénzintézeti munkások, - a nyomdászok és utánuk az ösz- szes más szakmák ipari mui> kásái. A felvonuló törnek a LoJ nin utcán (Nagykőrösi utca) ment végig, j majd az állómat- előtt elhaladva a Rákóczi úton jött viasza. A magasban a vörös hadsereg repülőgépei keringtek és lelkesítő röpcédulákat szórtak a tömeg közé, A városi mozi tetején a színház zenekara helyezkedett el, akik az énekkarral együtt a tömeg fogadására az Intcnnacionálét játszották.

A Szabadság térre éyve^a több tízezres tömeg öt kiUön|ö- ző, előre megjelölt helyen állapodott meg. Minden egyes helyen népgyűlést tartottak, amelyek előadói a vezető elvtársak közül kerültek ki. A városháza előtt Bódy János, az Új-Kollégiumnál Simon István, az Arany János utca sarkén Takács Qyörgy párttitkár, a Lyther-palota erkélyéről Tóth László ég a Nagytakarék előtt Karácsonyi Sándor beszélt a dolgozókhoz. Erről az újság a következőkben számol be:

»■A szónokok beszédeikben ismertették az igazi május nagy jelentőségét, q burzsoázia kimúlását, a munkd és a munkások uralomra jutását. Az öt népgyűlés végeztével az elvtársak a Nagytakarék, előtt gyűltek össze és az itt felállított emelvényről Saqry Margit és Justh \ Gyula szavaltak nagyszerűen, sok művészettel. Még Takács párttitkár mondott beszédet, azután a Polgári Daloskor a Marseillaiset és egy müdalt énekelt Krémén Sámuel karnagy vezeté- sével.«

/á z ünneplés délután a ^ színházban folytatódott. Öt óra körül zsúfolásig megtelt a színház nézőtere. Kikkel? Népi azpkkal, akik évekkel vagy akár hónapokkal előbb töltötték meg a kényelmes páholyokat és más beszédtémájuk sem volt, mint a vadászat, a földvásárlás, a divat, az intim pletykák és a legújabb zsúr idejének és helyének meghatározása. Munkások, a föld népe, a munkáshawloniért lelkesedő értelmiségiek foglalták el méltó helyüket és egyetlen dolog feszítette idegeiket: az ország és a haza sorsa. A Szegeden és Bécsben gyülekező ellenforradalmárok a maguk sajátos módján vett hazaszeretetükkel azon mesterkedtek, hogy a burzsoá világ minél nagyobb erejét könyörögjék össze a munkáshatalom megdöntésére. Addig a munkástízezrek a maguk vitathatatlan lángolásukkal a hazáért, az ország különböző frontjain hullatták vérüket fiaik, unokáik emberibb sorsáért,

/f színház függönyének fel- gördülése után Tóth László lépett elő és méltatta az első szabad május ejsejét. Egyébként Tóth László írta a Magyar Alföld ünnepi számának vezércikkét. Ma is büszke lehet akkori mondataira:

»Szocializmus a mi bitünk A tudománynak minden tanítása s szivünk minden dobbanása bizodalmát diktál■ Május hajol ránk s vele virágzás és reménység. Ragyogj táborunk felett gyönyörű májusi nap s küld elszánt szívünkbe világai éltető erőd és biztatásod! Ki láttad évezredek elvonulását, a Fáraók rabszolgahadát, gépek bús proletárjait, jobbágysorsokat és a vérző hadfikat... májusi nap!... ragyogj felettünk és szenteld meg ünneplő munkásnépedet!«

Május elseje minőig feledhetetlen lesz a kecskeméti munkásságnak, mert elsp esetben történt meg, hogy a sajái erejében gyönyörködhetett.

Weither Dániel

I

Megtisztulva, kevesebb taggal, de tízszeres erővel dolgozik J az ágasegyházi

Szabad Május 1 Termelőszövetkezet

most ugyanenyj idő alatt minddel végeznek. Ta-? valy április végén fejezték be a metszést, — < most kerek egy hónappal előbb rendbetették a S kilenc holdas szőlőt. Szép termést is ígér a jóc barackossal együtt. 5

— Az idén 40 forintra rúg majd egy munka-? egység értéke. Már eddig 13 forint előleget ősz-5 tottunk, ami ennek a szövetkezetnek a történe-? tőben még nem volt, Pedig súlyos adósság — j több mint félmillió forint maradt a nyakunkon 5 a régi rossz gazdálkodásból. De szépen törleszt-« getjük, megmutatjuk, hogy szorgalommal, össze- 5 lógással kivergődünk a bajokból..,

Okos tervekkel vették számba a lehetősége- 5 két. A 30 hold nádasból eddig is szépen árultak,! — még többet tudnának, ha kapnának drótot s S nádpallót készíthetnének. De így is befolyik a ? nádból 40—5Ó 000 forint. A majd 500 holdas gaz- < daságnak jórésze legelő, ami egyenesen kínálja 5 a módót az olcsó állattartásra. A régi, gyenge- ] hozamú állományt kiselejtezték s készen áll a 5 pénz, hogy bőtejű, jófajtájú teheneket vásárol-? janak. Egyelőre csak 10 darabot, de azok szapo-c rulatát is felnevelik s tenyésztésbe állítják. 5 A «nagytakarítás« után igen megnőtt a kör-? nyékbell egyéniek érdeklődése a szövetkezeté iránt. Több gazda megmondta nyíltan: — most-? már, hogy nem látom bent a munkakerülők ha-c dát, másként gondolkozom. — Hároman már túl? vannak a gondolkozáson: most léptek be.

Most alakult meg a pártalapszervezet is; egye-S lőre négy taggal, az ötödik — egy fiatalember —£ most kéri a felvételét. S

Megifjodott, a régi hibákkal gyökeresen szaki-? tott közösség építi tovább a szövetkezetét Ágas-S egyházán. A nevéhez piéltóam szabad emberek? lettrekész, a mozgalom sikerében erősen bízó kiss csoportja munkálkodik sok nehézséggel dacolva? a nyolcesztendős szövetkezet eddig soha nemi látott felvirágoztatásáért. ?

Nyolcadik születésnapját ünnepli ebben a virágfakasztó hónapban az ágasegyházi Szabad Május 1- Termelőszövetkezet. Ügy is lehetne mondani: az évfordulóval együtt az újjászületést is. Nemrég zúgott el egy tisztító vihar a közösség felett s most számban kisebbedve, de erőben, szándékban sokszorosan meggyarapodva lépeget előre a szövetkezet.

A központi tanya napos sarkán, kukoricahal- mok tövében üldögélünk. S amíg az aranysárga vetőmag a szakajtókba csorog, Bózgik Lajos brigádvezető s egyben a pártalapszervezet titkára el is meséli a vihar s a megújhodás történetét.

Évek óta nem jutott egyről a kettőre a Szabad Május 1 Tsz. Nem is juthatott, amikor a tagság fele olyan ember volt, hogy mindig azt nézte: — hol vagy munka, hadd kerüllek el! — Tetézte a bajt a kétkulacgos vezetőség: a volt elnök az anyja nevén külön földet művelt s édeskeveset törődött a közössel. Pusztult, zsugorodott a gazdaság, gazban maradtak éveken át a vetemé- nyek, elrühesedett a juhfalka s egyre vékonyabban cseppent a jövedelem. Tavaly mindössze 18 forintot ért egy munkaegység, — holott ha jól gazdálkodnak, a duplája lehetett volna.

A tagság becsületes része tűrte, ameddig tűrhette ezeket az állapotokat, de aztán elszakadt a várakozás cérnája. Az ősszel alapos tisztogatást csináltak. Kereken 20 tagot zártak ki a szövetkezetből, — a huszonegyedik önként lépett ki.

— Fele maradt a régi létszámnak — mondja Lázár* bácsi —, de most ennyien elvégeztük azt a munkát, amit a múlt években 42-en sem végeztünk. S büszkén mutatják a szépen rendbetett gazdaságot: minden elvetve, aminek a földben a liejye. A kukoricáiról pár l)old van még hátra. S a háztájit is közösen vetették, sőt szó van róla, lrpgy közösen ekekapázzák is. Etjéig 2-—3 napot is elvcsződölt egy-cgy tag külön a háztájival, ami a közös munka rovására ment. —

M

¥1 nnepi alkajmakkpr szokás visszapillantani a mpit- ra. Most is ezt tesszük és május elsejének olyan elődjére emlékezünk, amikor a magyar népnek — a világ népei közül — az első között sikerült leráznia a kapitalizmus vérgzívó uralmát, amikor az »istenadta nép« először ünnepelt szabadon, hittel, bizakodással.. Az ezt feljegyző történelem lapjai már eisárgultak, az akkori fiatalok nagyapákká lettek, de 1919 négy hónapja és ebben május elseje, 'a huszonötéves megszakítás ellenére, úgy él bennünk, utódokban, mint történelmi édestestvérünk.

Kecskemét, országos méreteket tekintve, nem Volt fellegvára a munkásmozgalomnak, nem is lehetett, hiszen vajmi ■levés ipari üzem volt a városban. Azt azonban el kell ismerni, hegy része vplt az országos tevékenységnek és nem volt olyan szakma, amelyik ne szer- vezkedet volna, amelyik ne harcolt volna saját kizsákmányoló! ellen. Nem tartok igényt annak értékelésére, hogy e harcok milyen eredménnyel jártak, arra különösen nem. hogy tartalmában milyep mértékben viselte magán a következetesség, vagy az opportunizmus bélyegét. De annak, leszögezése elengedhetetlen, hogy a város munkásmozgalmának 1919 előtt jelentős fegyvertényei yannak. Ezért a direktórium időszaka mélyen gyökerező tartópilléreken nyugodott.4

váro6 munkássága a század eleji években kezd szeryezkedni. A kőműveseknek már annakelőtté 150 évvel volt egyesületük, ott azonban csak szakmai képesítésük pallérozásával foglalkoztak, híján minden politikának. Kecskemét kezdeti elmaradását egy régi harcos visszaemlékezéseiben így jellemzi:

»... nehezen indult meg a szocialista mozgalom, aminek oka a városi lakosság összetételében vplt. Emellett azonban oka főleg a kecskeméti közélet álmosságában rejlett, ameiy mozdulatlan volt. minden új és nemesebb törekvésekkel szemben és a gyümölcs minél jobb értékesiiését tekintette az emberi kultúra legmagasz- losabb eszményének. A kecskeméti polgári pártokban mindig volt álmossága mellett is, bizonyos politikai érzék,; amellyel a munkásságot fél-< re tudta vezetni és a radihá-\ lis mozgalmakat a maguk1 színíefenségéban semlegesí-\ íeni.«

m »Piros almában« találkoz-] ** tak először a munkások.] Majd mikor már a rendőrség' neszét vette a mozgolódásnak, a] Csongrádi utcában jöttek össze,« ahol Kalmár elvtársat hallgat-] ták és valamennyien' megfogad-1 ták, hogy minden poklokon ke-] resztül diadalra juttatják a szo-i cializmus eszméit. Nem sokkal] később a Pápai-féle helyiségben( ütötték fel tanyájukat. A kő-] művesek szakegylete osztály-] harcos szakszervezetté alakult] át. Berényi, Villám és Fehér] elvtársak megkezdték a föld-« munkások szervezését. Egyre] több nagygyűlést szerveztek,« amelyek népszerűek voltak. A] mozgalom erősödésének a helyi« polgári lapokban igen nagy] visszhangja volt. A kortárs erre» így emlékezik: ]

»A hivatalos pennák be akar-] ták bizonyítani, hogy Kecs-c keméten nincs talaja a szocía-í li zmusnak_ Különösen Hor-c váth Ádám fenekedett vészé-5 delmesen a Kecskemét címül lapban a szocialisták ellen és] kéményolvasóknak nevezte at munkásokat. Vágó elvtárs fe-t lelt keményen Horváth Ádám-5 pák és cikkeit a Delirium <re-C mens című nagy regény gyön-? ge kivonatának nevezte el.i Vissza is adta a párt a köl-$ cspni. Amikor rá egy évvel Horváth Ádám sikkasztási5 ügyét el akarták tussolni, —< népgyűlésen követelték á vét-) kés főügyész megtíűnictésct.-Á t904 május elsejére jelent megr

a kecskeméti munkásság első lapja, a Kecskeméti Munkás. Az ezután következő években járt Kecskeméten és tartott nagyhatású előadást, az akkor még igen fiatal Rudas László. 1910-ben kezd még nagyobb erőre kapni a szervezkedés. Május 1-én Vágó és Tarczal elvtársak vezetik a nagy ünnepi menetet. 1911 augusztusában indult meg a Magyar Alföld, a bátorszavú, erélyes hangú munkáslap. így emlékeznek a lapra: »Alig lehet lefesteni azt a hatást, amit ez a lap a helybeli közvéleményre gyakorolt. Szombaton délután az egész város várta a lapot, amelytől remegtek a halátott nagy ünneplés, amelyben a város dolgozói az első május elsejét részesítették. Ezidqtájt az intervenciósok nemzetközi hordája a Tisza vonaláig nyomták vissza a magyar vörös hadsereget. Nehéz katonai helyzet alakult ki és szakadt nyakába a fiatal, alig másfélhónapos proletár államvezetésnek. De nem volt fejetlenség, vagy kishitűség. Nem volt, mert a magyar munkásosztály elszánta magát az új rend megvédésére. A későbbi sikéméti utca. A vörösőrség a városháza előtt gyülekezett, a vörös katonák pedig kaszárnyáikban várták a felvonulásra elindító parancsot.

1LM ég kora reggel több nagy ■ * csoport járta be ■ a várost, akiknek kezében Lenin és Kun Béla arcképe volt. A visz- szaemlékozők olyan festményeket is láttak, amelyeken minden magyarázó szöveg nélkül érthető volt a tőkések uralmának letűnése, a királyok pusza menet. Mint $ tenger arja, Ügy hömpölygött. Negyvenezer imber hullámzott végig a városon fegyelmezett csatarendben. A Magyar Alföld így ír írről:-A májusi ünnepünk tízezrek szivét dobogtatta meg. Vörös zászlók alatt, májusi dallal,

forradalmi tűzzel a szívükben vonultak fel a gyárak, műhelyek és irodák munkásai s közöttük ott ujjongott, lelkesedett és csodálkozott a jövendő munkásságé; qz ifjúság. Fölragyogtak a tegnap

zetkózi egyu- yétartozás színe. S milyen forró lelkesedés! A Széchenyi téren gyülekezett fiatalok Ady- verseket szavalnak. Kórusban mondják a Proletárfiú versét: — »Az én apám bús. szegény ember. De, ha nézné a fiát,

Megállítaná ezt a nagy földi komédiát.«

S egyszerre csak valahonnan érkezett jelre megindu:

tulása.A felvonulók gyülekezését fél

nyolcra hirdették, de már reggel hat órakor a kijelölt helyeken kis csoportok alakultak. Az iskolák tanulói, tanítók, tanárok és ifjúmunkások a Széchenyi téren találkoztak. A földmunkások és háztartási alkalmazottak a Kossuth szobor előtt. Ipari munkások, tisztviselők és értelmiségiek a Jókai utcán, a szervezetlen dolgozók és azok, akik részt kívántak venni a felvonuláson, az Arany János utcában gyülekeztek.

Tt^ínrlmn'íH ii/kt'nc c/fn q nr>m.

kertelenség nem rajta múlott.

A harmincnyolc év előtti május elsején a természet barátságtalanul fogadta a frissen ébredőket. Az ég alá szürke, komor tető húzódott, a nap mintha pihenni tért volna.

Az emberek összehúzták magukon a kiskabátot, a fázósabbak pedig télikabátot öltöttek,

A z ünnepség már reggel öt órakor megkezdődött. Fúvószenekarok járták be a várost, ébregztgeiték és egyben köszöntötték a dolgozókat. Hívták valamennyit a nagy felvonulásra, olyan méretű tüntetésre, amekkorát még nem látott a kecslaimasoK es Támogatást vártak a szegények és gyámoltalanok. Horvátfi, Székely, Lőwy, Takács, Hajnal, Hajdú, Schiff, Brachfeld, Szegedi elvtársak írták a lapot, amely, mint a pusztító vihar söpörte végig a közéletet.«

Csak azért írjuk e néhány ténnyel, bevezető sorokat, hogy az olvasó számára teljesen megalapozottnak lássék az a sohasem