Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-05 / 103. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l magyar szocialista munkáspárt bacs-kiskun megyei lapja II. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM Ára SO fillér 1957. MÁJUS 5. VASÁRNAP Anyák napján É desanya. Van-e ember a földkerekségen, aki a legtisz­tább érzései között ne >az Ö emlékét ápolná első helyen? Van-e nép, amelynek legszebb dalait ne Róla éne­kelné? Akad-e költő, aki ha verset ír Hozzá, ne úgy szólna, mintha imádságot mondana? Festő, szobrász, aki megörökíti, ne a szívéből keverné a színeket, ne símogatón faragná ki a holt anyagból az Édesanya drága vonásait, van-e olyan? Nem, nincsen olyan ember, oly nép, olyan művész. És nemcsak a tisztalelkű emberek teszik így, de figyeld meg a lumpot, aki bicskát ránt, ha az édesanyjára sértő kifejezést használnak, lesd meg az erkölcsileg elesett embert, aki előtt semmi sem szent, de elsírja magát, ha ezt mondja: Anyám. Nyelvünk, drága anyanyelvűnk, nevét ezzel a jelzővel párosítja, s tudod, Róla van szó, hacsak ezt hallod: Édes. Neki hódol ma az egész világ, az Édesanyát ünnepli, aki szülte és szüli az emberiséget. Boldogságra szüli; az édes­anyáknak egyetlen vágyuk van, hogy boldognak lássák gyer­mekeiket; S hej, mióta áll a világ, hányszor facsartak ki tengernyi könnyet az édesanyák szeméből fiaik, leányaik szenvedései, hányszor, de hányán omoltak ájultan a porba, amikor jött a hír a háborúkból, hogy a szívükről fakadt gyümölcs, gyer­mekük nincs többé. És hányszor csapták be az édesanyát a háborúcsináló urak azzal, hogy az embermészárszéken az ő érdekeikért elvérzett fiát hőssé avatták, hősnek nevezték őt, az anyát is, pedig áldozat volt mind a kettő; anya és gyermeke. És itt álljunk meg. A z Édesanya fogalma bár oly magasztos, hogy a különb­ségtevéshez nehezen mer hozzányúlni az ember, mégis, meg kell tenni, az igazság megköveteli. Kiké volt a legnagyobb áldozatvállalás? Azoké a gazdag anyáké-e, akik egy-egy gyermeket szültek csak, és segített nekik, vagy éppenséggel teljes mértékben helyettesítette őket a nevelésben a nörsz, a házitanító, az intézet, :.. vagy azoké a proletáranyáké-e, akik hat-hét, sőt, tizenhárom gyermeket is a világrahoztak; végignyomorogtak velük egy életet, de odaadták nekik a tiszta szívüket, s mint a költő mondja: -a semmiből teremtették meg a terüljasztalkámat«? Kiké a legtöbb szenvedés? Azoké, de elsősorban az érdem is, akik munkáskezű, -agyú emberekkel benépesítették a világot, azoké a legmé­lyebb fájdalomért a vigasztaló szó, akiknek a fiai mások, az urak miatt hullottak, pusztultak az élet és a harcterek kemény csatáiban! Lehetetlen most különösképpen nem gondolni arra a másik Anyára, aki újjászüli az emberiséget, a munkásosztály párt­jára, aki formálja az anyákat is! Mert akar-e ez az Anya mást, mint minden becsületes anya? Nem azért küzd-e, hogy az egyik anyaszülte embert ne zsákmányolhassa ki, ne taposhassa le a másik? Nem azért harcol-e a kommunisták pártja, hogy ne lehessen ölni, hábo­rúzni? Nem az édesanyák fájdalmának a megszüntetéséért harcol-e? És kik voltak az anyák közül, akik legelőbb megérezték, megértették ezt? Pelagéja, a 905-ös orosz forradalom hős anyája ott menetel munkásfia mellett, s Gorkij örökbecsű művén keresztül ott lesz mindig, míg az igazságért küzdeni kell. «-Szíve itt van velem; Azt hallom zokogni« — az édes­anyját érezte a 19-es magyar proletárdiktatúra bukása után börtönében a kivégzésére váró hős, s az illegális ifjúmunkás­mozgalom nagyszerű vezetőjének, Kulich Gyulának a mosónő édesanyja tömlöcében is felkereste, erősítette halálraszánt fiát a negyvenes években, — míg volt anya (nem a proletá­rok közül), aki a párt által harcossá, Emberré nevelt fiát megtagadta, holttá nyilváníttatta még életében. Kiké a legmagasabbfokú érdem? övék, a hőslelkű munkásanyáké! Az övék, akiknek a gyermekei verejtékes erőfeszítések­kel építik azt a társadalmat, amelyben ők is, mint nők, egyenrangú társai a férfinek, amelyben egyre nagyobb meg­becsülést, anyagi támogatást kapnak az édesanyák, amelyben nem lealázás sokgyermekes anyának lenni, hanem dicsőség! Ezt a rendet támadták meg az ellenforradalom briganti- jai, akik hány meg hány édesanyának gyilkolták meg és szakították el szívétől a gyermekét, azáltal is, hogy idegenbe csalva, hazátlan földönfutóvá tették, úgy is, hogy meg­mételyezték a lelkét. M élyek a sebek, és nagy a felelősség! Nagy a felelősség- tek Édesanyák azért, hogy többé ne férjenek gyerme­keitekhez azok, akik az embertelenség rendszerét akarják, amelyben a legtöbbet éppen Ti szenvedtétek! Munkásanyák, kommunista Édesanyák, a legnagyobb a Ti feladatotok, mert úgy kell nevelnetek a többi anyát is, hogy botladozás nélkül jöjjön el az az idő, amikor a legszebb dalok, költemények minden anyáról egyforma szépen zengenekl KISZ szervező bizottság működik ctz Izsáki Állami Gazdaságban Megalakult a KISZ szervező bizottság az Izsáki Állami Gaz­daságban. A szervező bizottság tagjai: Sztana István, Losonczi József, Molnár György és Szántó István elvtársak. Most kéthetest előkészítő agitációt és szervezői munkát végeznek, s úgy tér ve-♦ zik, hogy május 20-ig megala-| kítják a gazdaságban a KlSZ-t.j Szőlőtermelő és értékesítő j társulás alakult Ágasegyházán Az ágasegyházi tanács végre­hajtó bizottságának kezdeménye­zésére «szőlőtermelő és értéke­sítő« társulás alakult a község­ben. A társulásnak 35 tagja van és 110 kataszteri hold szőlőn gaz­dálkodnak. Ügy számítják, hogy ez évben mintegy 1200 hektoliter 4 LEGKISEBBEK <>■OOOOOOOOOOOOOOOQi CXjándóka A KISKER és a Terviéryfor­galmi Vállalat napközi otthoná­nak kicsiny lakói egész héten lázas izgalommal készültek a va­sárnapi anyák napjára. Többször is ellátogattak a KPVÜSZSZ kultúrotthonába, hogy az »igazi« színpadon is végigpróbálják a kis jeleneteket, szavalatokat, énekszámokat, amelyekből ked­ves csokrot kötöttek az édes­anyáknak. Vasárnap délután 3 órakor te­hát a KPVDSZSZ kultúrottho- nában felcsendülnek a dalok, a köszönet és hála szavai azokhoz, akik a világon minden kincsnél legjobban szeretik a gyermeke­ket. A műsort »Édesanyát üd­vözlünk« című verssel Magyar Károly ka nyitja meg. Lukács Zsu- csa egy jelenet után a Két virá­got hoztam neked, című verset szavalja. Ezután tánc, ének és kedves kis jelenetek következ­nek, amelyek mind, mind a drá­ga jó édesanyákat dicsérik, Megalakult a H'áiaftács BafÓK Baján a városi tanács nagyter­mében gyűltünk össze, hogy foly­tassuk azt a munkát, amelyet az ellenforradalom meg akart sem­misíteni. Megalakítottuk a nőta­nácsot és vezetőséget is válasz­tottunk. Ezután a legsürgősebb tenni­valókat beszéltük meg. Előkészí­tettük az «anyák napja« megün­neplését. A nemzetközi gyermek­nap megrendezését is megbeszél­tük. Mi asszonyok szívesen vál­laljuk ezt a munkát, mert tud­juk, hogy a legdrágább kincsünk, a gyermek jövője érdekében cse­lekedünk. Hisszük, hogy a bajai nőtanács munkája rövidesen ko­moly cs szép eredményekhez vezet. Bükki Jőzsefné, Baja •"«» "+**^0*0*0*0*01 bor termésük lesz, s ezt Hajdú­szoboszlón felállított házi hormé-j résükben értékesítik. A húsvéti: ünnepek alkalmából már el is; küldték az első szállítmányt, mintegy 25 hektoliter bort. í A gazdák elhatározták, hogy a| gyümölcséréstől kezdve rendsze-f résen küldenek a borkiméréshezj gyümölcsöt is, hogy azt is ott| értékesítsek, | A LOTTÓ NYEREMÉNY- SORSOLÄSI JEGYZÉKE (2. oldal) A GYERMEKORVOSNÖ MEGJEGYZÉSEK A IV. KE­RÜLETI PÁRTSZERVE­ZET MUNKÁJÁHOZ (3. oldal) A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS ÉS AZ ÖNÁLLÓSÁG NYUGAT GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A MUNKÁSOSZTÁLY HARCA (4. oldal) EGY HASZNOS JÓSZÁG... JÖ, HA TUDJAK A GAZDÁK (5. oldal) Urbán Ernő: HINTÚNJÁRÓ SZERELEM SPORT «. oldal) SAKK NŐI SZEMMEL KECSKEMÉTI SÉTÁK (7. oldal) Osztják az előlege megyénk termelő" u szövetkezeteiben Bács megye termelőszövetkezeteinek több mint felében elő­leget osztottak ki az elmúlt hetekben. Eddig ötezer szövetkezeti tag átlag 530 forint részesedéshez jutott munkaegységei után a közös vagyonból. Ennek egyharmada természetbeni juttatás volt. A fajszi Vörös Csillagban 15 forintot osztottak előlegként egy-egy munkaegységre. Az állattenyésztés jövedelméből mint­egy 110 000 forintot fizetett ki tagjainak. Május elseje előtt ismét 6ok termelőszövetkezet fizetett elő­leget tagjainak. Az újonnan alakult »Boldogulás« kertészeti szö­vetkezet 1500 forintot fizetett. Az előlegosztásokkal több mint három millió forint jövedelem­hez jutottak május 1 előtt megyénk tsz-tagjai. Tanácsülés Baján Helyreállították a törvényességet a tanácsban Baja város tanácsülése a leg­utóbbi alkalommal határozatot hozott a törvényesség szigorú betartására és rendezte a ta­nácsnak, mint választott szerv­nek tagságát. Az ellenforrada­lom alatt ugyanis több törvény- ellenes kizárás és behívás tör­tént. A tanácsülés visszahelyez­te tanácstagságába azokat, aki­ket a nép választott meg és akik mindenkor harcoltak választóik, körzeteik érdekeiért. így Voz- deczki Anna, Valkai Mihályné, Szeles József né, Makk Ferenc- né, Világos Istvánnó, Sztrichi- nácz Istvánné, Vidákovics Ist­vánná, Rácz Ferenc, Ádám Sán­dor, Horváth Mihály, Háncs Jánosné, Büki Józsefné, Gácsér Jenő, Balogh Tibor, Bagó Jenő és Pongó Géza ismét elfoglal­hatják helyüket a tanácsban. Ugyanakkor Jávor Imre tanács­tagot, aki az ellenforradalom idején tanácstaghoz méltatlan magatartást tanúsított, a tanács­ülés visszahívta. Tudomásul vet­te a tanácsülés dr. Antony Já­nos, Váradi Sándor és Bácskai Kornél lemondását. A törvénytelenül tanácstaggá kinevezett személyek tagságát is megszüntették és ugyancsak visszahívtak még három olyan tanácstagot, aki munkáját elha­nyagolta. A decemberben behí- vottak közül több tanácstagot megerősítettek tagságában és új tanácstagnak elfogadták Márfai Jánost. Megkezdték az őstermelői igazolványok kiadását Kecskeméten A városi tanács végrehajtó bi­zottságának igazgatási osztálya május 3-án megkezdte a Ható­Ismét újjáalakult e-q-y Molnár György tanító irányí­tásával az óbögi tanyai iskolánál ismét újjáalakult az úttörőcsa­pat. A csapat ez alkalommal régi nevét, a Dózsa György ne­vet vette fel és az újjáalakulás alkalmával 12 fiú és 18 leány kérte felvételét a csapatba. A kis csapat már elkészítette nyári tervét is, amelyek- között első­nek a táborozás szerepel. A fiúk pedig futballcsapatot alakítottak és már két mérkőzést le is ját­szottak az újbögi tanulókkal. sági Őstermelési Igazolványok kiadását. Az igazolvány átvéte­lére jogosult minden őstermelés­sel foglalkozó kecskeméti lakos. és azt a tanácsháza I. emelet 21 szám alatti irodahelyiségében minden nap 8 órától 12 óráig át is veheti. Az őstermelési igazolványok kiadására azért van szükség, mert az utóbbi időben elszapo­rodtak a piaci spekulánsok, akik feleslegesen drágították az áru­kat. Az igazolványok kiadásával ezt kívánják megszüntetni.

Next

/
Thumbnails
Contents