Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-30 / 124. szám

Miért kevés a pénz Homokmégyen? OOO0OOOÖOOOOOOOOOOOOÖOOOOOOOOOOOO0OOOL II népi jövetelen útja - a belterjes gazdálksdás Eltérően az eddigi gyakorlat­tól, nem egy falu történetét kí­vánjuk leírni, hanem egy köz­ség jelenlegi életét, küzdelmét, a problémák megoldását. Homokmégy községnek nagy határa van. Körülötte nyolc szállás: Halom, Mácsa, Kiskera- kemégy, Alsómégy, Örjeg, Hilye, Körme, Csillagos. Vagyis a kalo­csai járás falvai közül Homok- mégynek van a legszétszórtabb tanyavilága. S arról híres ez a kis község, hogy mindig legutoljára teljesíti adótervét. Rozsos Ignác, a község MSZMP elnöke nemrégiben a Kalocsán tartott tanácsértekezleten fel is hozta ezt, miért mindig Homok- mégyet bántják? Máskor ez a mondás elszállt volna, de a já­rási pártbizottság titkárának, Szabó Lajos elvtórsnak és a já­rási tanács elnökhelyettesének, Tóth Menyhértnek szöget ütött a fejében ez a dolog. Kimentek hát Homokmégyre, s ott a tanácsel­nökkel, a dolgozó parasztokkal elbeszélgettek Homokmégyröl. — Homokmégyen nem olyan em­berek laknak, akik nem fizetnék meg az adójukat, hanem nincs pénz, s hogy miért nincs pénz, az a helyi lakosok hibájából is ered: Külterjesen gazdálkodna!/. Mik a jellemzők a külterjes gazdálkodásra? Néhány adat ezt kellően megmagyarázza. Homok­mégy sertésállománya 2207. Eb­ből 227 anyakoca van. A lóállo­mány 738. A szarvasmarhák szá­ma pedig 830 és ennek csaknem fele, 454 tehén. Emellett az ál­latállomány mellett nyilvánvaló, hogy nem sokat tudnak jövedel- meztetni a gazdák, különösen akkor, ha 6694 hold földükre ezek a jószágok szolgáltatják a trágyát. Hogy érezhetőbb legyen a gazdálkodás külterjessége, né­hány adatot még felsorolunk itt, Homokmégyen 8.05 holdra jut egy tehén. A járás átlaga sokkal kedvezőbb,— 5.3 holdra jut egy szarvasmarha. A különbség 2.75 kát. hold. Homokmégy tcrmelvényei közé tartozik a tavaszi árpa, búza, tengeri. De termelnek cukorré­pát, paprikát is. Egy kis statisz­tikával be lehet bizonyítani, hogy rosszul gazdálkodnak. A cukorrépa és a paprika az összterületnek igen kevés száza­lékát adja. Például cukorrépá­ból 1.1 százalékát, paprikából 3.4 százalékát vetik az összterület­nek. A járás átlaga cukorrépából 1.1, de paprikából 4.8 százalékát teszi ki az összes szántóterület­nek. Ugyanilyen rossz a termésát­lag is. Tavaszi árpából 10.9 má­zsa a hozam. A járás átlaga 11.1 mázsa. Homokmégyen egy hold­ról 12 mázsa kukoricát szednek, ugyanakkor a járás egész terüle­tén 12.5 mázsát. Homokmégy ha­tárában szedett cukorrépa csak 110 mázsát fizet, a járás többi területén mindenütt 140 mázsá­sak az átlagok. Kétségtelen tény az, hogy en­nek a községnek jelenlegi álla­potáért felelősség terheli a taná­csot is. A tanácsok megalakulása óta a tizenhatodik tanácselnök gondolkodik a falu sorsán. A ter­melőszövetkezet a községben csak 1956-ban alakult meg, s az is feloszlott az ellenforradalom alatt. A politikai foglalkozás hi­ányát mutatja az is. hogy eb­ben a községben a leggyengébb a pártszervezet. A falusi alap- szervezétben hét párttag van. A községben, ahová a szállások dolgozói általában bejárnak, nincs kultúrház. Kevés politi­kai nevelőmunka jut el a szál­lásokra. A járási bizottság titkára és a tanácselnökhelyettes a beszél­getés során észrevette ezeket a problémákat és olyan javasla­tokat adott a tanács vezetőinek, amelyek feltétlenül megoldják Homokmégy község és szállá­sainak rendkívül elhanyagolt,: rossz állapotét. adtak ? Dolgozzák fel a tanácsnál község gazdasági adottságait. Ezeket az adottságokat tárgyal-; ják meg a község parasztjaival; és aszerint termeljenek. For-; dítsanak nagyobb gondot a köz­ség fejlesztésére, kultúrház épí­tésére, mozi rendbehozatalára. Dolgozzanak ki akcióprogramot és szüntessék meg, hogy a köz­ség vagyonát egyesek magánér­dekből elbitoroljá'k. A javaslatok elhangzottak, most már csali a tanácson, a községi pártszervezeten, a dol­gozó parasztokon múlik az, hogy marad-e, vagy felemelkedik a falu a többi községek színvona­lára. G. G. Több népművészen pályázatot hirdetett meg megyénkben a HISZŐV A Háziipari és Népi Iparmű­vészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége: a HIS2ÖV és a Népi Iparművészeti Tanács pályázatot hirdetett több népi iparművé­szeti ág fejlesztésére és az al- I kotó munka kiszélesítésére. A pályázatok a népi fazekasság, a népi faragóművészet és a házi­szőttes készítés dolgozóit érdek­lik. A HISZÖV felhívásai szerint a pályázatokon mindenki részt vehet, aki a három iparművé­szeti ágban formai és használati szempontból is kielégítő, bei- és külkereskedelmi szempontból megfelelő alkotásokat küld be. A fazekasok ivókészletekkel, vázákkal, kancsókkal, tálakkal tányérokkal, kisebb használati és ajándéktárgyakkal pályázhat­HÍR EK — Kunfehcrtón egy áruházat épít a Kiskunfélegyháza és kör­nyéke Földművesszövetkezet. A modern, új áruház előrelátható-; lag minden igényt ki tud majd elégíteni. — A Kiskunhalasi Serneválnál racionalizálások végrehajtásával az első negyedévben 170 000 fo­rinttal csökkent a Vállalat álta­lános költsége. — Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak, akik szeretett édes­anyám, özv. Szörényi Ferencné: temetésén részt vettek és sírjára; koszorút helyeztek, ezzel fájdal-; munkát enyhítették, ezúton ío-; gadjúk a gyászoló család hálás: köszönetét. 4313; nak augusztus 15-i határidővel. A faragó iparművészek dohány­zókészleteket, díszdobozokat, ci­garettatárcákat, kisebb haszná-; lati és ajándéktárgyakat küld-: hetnek be hasonló határidővel. A: szövő népi iparművészek pedig; függönyökkel, térítőkkel, dísz-; párnákkal, átalvetőkkel vehet-; nek részt a pályázaton. : A három pályázaton több mint; 70 pályadíjat osztanak ki. Az; első dijak mindenik kategóriá-; ban körülbelül 1000 forintos ősz-; szeget tesznek ki. j A megyei tanácsülésen hangzott el Nem szárad ki a legeli Jászszeatliszlén Oláh Sándor, megyei tanács- lásával szemben az újonnan épí­Oláh Sándor, megyei tanács­tag több kérdésben interpellált a legutóbbi tanácsülésen. így fel­vetette, hogy a tavalyi árvíz al­kalmával, mikor a községet el akarta vinni a víz, egy nagy ka­nálist ástak, ahelyett, hogy a víz lefolyásához a régit kitisztítot­ták volna. Az idén — mint mon­dotta — a kanálisok mind levit­ték a vizet, így a földek, kivált a legelők szárazak maradtak. Az interpellációhoz Kozma De­zső, a Vízügyi Igazgatóság kecs­keméti szakaszmérnökségének vezetője válaszolt. Kozma elv­társ közölte, hogy Papp Ádám jászszentlászlói tanácselnöknek az a véleménye, miszerint még kedvezőbo lenne a szántóföldek kiszárítására, ha a csatorna gyorsabb ütemben szállítaná le a felgyülemlett vizeket. Noha a régi kanális kétméteres hídnyi­> w* Uiyvi-irjvjl úti UJUIIUUU tett csatorna a kiskunfélegyháza —kiskunhalasi vasútvonal men­tén már négyméteres nyílású híd alatt viszi tovább a felgyülem­lett víztömeget. Mind ettől függetlenül, a Sze­gedi Vízügyi Igazgatóság figye­lembe vette Oláh Sándor, megyei tanácstag interpellációját és a csatornában lefolyó víz tömegé­nek szabályozásával, illetve, ha annak szükségessége esetleg fennállna, a víz föld elzárásá­val gondoskodna a községi le­gelőterület szükséges vízellátá­sáról. Az igazgatóság véleménye sze­rint ez az esetleges földelzárás megfelel addig a célnak, amíg az építési költségek birtokában, egy alkalmas helyen, rendes zárózsi­lip készülhet a csatornán. Mat évi börtönre ítélteit a „forradalmi bizottság ellenőrét" Zsákai László rovottmultú du- navécsei lakost az ellenforradal­márok 1956. október 31-én »sza­badították-« ki a börtönből, de november 14-én este már úgy érkezett Apostagra, mint a »aztá- linvárosi forradalmi bizottság el­lenőre«. A szökött rab felkereste a községi tanítót, majd pedig a tanácselnököt rázta fel álmából és arra kényszerítette őket, hogy általa diktált szövegű plakátokat és röplapokat készítsenek. Az egyik röplapon ez állt: — »Forradalmi Bizottság, Győr. Munkások! Sztrájkoljatok, ne dolgozzatok. Külföldi csapatok fognak segíteni. Követeljük a szovjet csapatok kivonását.« Egy másik röpcédulára pedig a Győri Forradalmi Ifjúság nevében ilye­neket Íratott a szökött rab: »Du­navecsei AVH-sok, figyelünk benneteket. Munkások, parasz­tok, ne dolgozzatok, sztrájkolja­tok!« stb. Zsákai, az így készített röpla­pokat, kényszerítve a tanácsel­nököt és a tanítót, kiragaszttatta a községi tanács és a párt ház épületére, a mozi, a tejcsarnok és a szövetkezeti bolt, valamint az italmérés falára. A »forradal­mi bizottság ellenőre« ezután fel­kereste az állami pincészet veze­tőit, akiket megfenyegetett, — mondván: ne merjenek dolgozni, mert különben golyót röpít a fe­jükbe. A megyei bíróság büntetöta- nácsa megállapítva a fenti tény­állást, a népi demokratikus ál­lamrend elleni izgatás bűntette miatt G évi börtönre ítélte a »sztállnvárosi forradalmi bizott­ság ellenőrét«. 14 Ucfttda értékes díjat és oklevelet a hetényegyházi borversenyen Nem kisebb ember, mint Goethe, a nagy német költő álla­pította meg azt az igazságot, hogy: »Wer nichst liebt Wein, Weihen, Cigarren und Gesang, Der bleibt ein Narr sein Leben lang«, — aza?: »■Aki nem szereti a bort, az asszonyt, a cigarettát és a dalt, ; az egész életén keresztül ostoba marad.« Hetényegyháza az a falu, ahol nemcsak szeretik és megisz- Szák a jó bort, hanem meg is termelik. Évtizedek óta híres az; itt szüretelt kadarka s egyéb tüzes fajta nemcsak szűkebb hatá-; rainkon belül, de a külországokban is. A szakkörbe tömörült kiváló hetényi szőlősgazdák az el-; múlt vasárnap borversenyt rendeztek. Mintegy 40 termelő bor-; mintája került elbírálásra. A pártatlan és szigorú szakértők; kóstoló-rostáján 14 gazda bora jutott át; hárman értékes díjat: és óklevelet, a többiek pedig elismerő oklevelet kaptak. ötezer forint értékű díj került kiosztásra. Szekér György; egy magasnyomású permetezőgépet kapott Ürihegyen termelt! Szürkebarát boráért, Gulyás Károly kadarkáját Vermorel-per-! metezővel, Bodőcs Gyula vegyes borát háti porózóval jutalmazta] a bíráló bizottság. Nyári Sándor kövidinka bóráért egy díszhor-j dót, Prácser Jánösné 400 forintos rézgálicutalványt kapott. A díjnyertes borokkal 9-—10 gazda a megyei borversenyen] is részt vesz. < sadalmí fejlődés vezető erői, mert társadalmi-gazdasági hely­zetük miatt a régi és új társa­dalom között ingadoznak. így van ez a parasztság és az értel­miség tekintetében is, amelyek a proletáriátus vezetésével for­radalmi szerepet játszhatnak, részt vesznek a társadalom szo­cialista átalakításában, de reak­ciós szerepet játszhatnak, ha a burzsoázia vezetése alá kerül­nek. Ezért a munkásosztály bár bevonja a parasztságot, értel­miséget, kispolgárságot a taná­csok munkájába, általában a hatalom gyakorlásába, de hatal­mát nem osztja meg, azt párt­ja vezetésével egymaga gyako­rolja. Az előadás több új meg­állapítást is tartalmaz a prole­tárdiktatúra államgépezete és funkcióival kapcsolatban, ame­lyek elsősorban a kommunisták, de a pártonkívüli állami és gaz­dasági vezetők számára is igen megszívlelendők. Végezetül a témával kapcsolatos tenniva­lókra hívja fel a figyelmet Bisz- ku elvtárs. Hangsúlyozza, hogy a proletárdiktatúra erősítése sokoldalú feladat. Tovább kell erősítenünk államunk elnyomó funkcióját az ellenforradalom maradványai ellen, az esetleges újabb burzsoá restauráció« kí­sérlet. akár belülről, akár kül­földről jövő támadásának meg­akadályozása érdekében. Nem kevésbé fontos, hogy javítsuk államunk gazdasági szervező te­vékenységét. A szektás túlcent- ralizálás bürokratikus marad­ványait ki kell küszöbölnünk, de ugyanakkor elejét kell venni az esetleges gazdasági anarchikus törekvéseknek. Nagy feladatok várnak ránk a kulturális ne­velőmunka megjavításában is. Mindezeket a feladatokat csak a párt vezető és irányító szerepének erősítésével, a párt eszmei tisztaságának és egysé­gének védelmével oldhatjuk meg. kább —. mert amint az előadás megállapította — 1943 után a magyar proletárdiktatúra nem számolt le következetesen ellen­ségeivel, a földbirtokos osz­tály és a burzsoázia politikailag aktív és ellenforradalmi elemei zömükben átmentették magu­kat, várva a restaurációs lehe­tőségre. A párt vezetésében, így szükségszerűen a proletár- diktatúra megvalósításában is megmutatkozó szektás hibák megkönnyítették az . ellenforra­dalmi lázadás szervezését és ki­robbantását. Ugyanis a prole­tárdiktatúrát, annak elnyomó oldalát nem alkalmazták meg­felelő mértékben . a szocializ­mus ellenségeivel szemben, más­felől pedig a proletárdiktatúra demokratikus oldala is csorbát szenvedett. Különféle politikai hibák, így a begyűjtési rend­szer alacsony árai, a helyenként erőszakolt szövetkezetesítés, — azonkívül a nemproletár lakos­ság tömegszervezeteinek és mozgalmainak, a Hazafias Nép­frontnak háttérbe szorítása stb. méggyengítették a munkásosz­tály, a proletárdiktatúra veze­tőerejének összefogását a többi osztályokkal és rétegekkel. Már pedig a proletáriátusnak, a dol­gozók nemproletár tömegeivel való szövetsége a munkásosz­tály irányítása alatt a proletár- diktatúra lényegét és alapját képezi — mondotta Biszkü elv­társ előadásában. A proletárdiktatúra tehát el­sősorban a dolgozók társadalmi összefogását jelenti, a munkás- osztály vezetésével. Csakis a munkásosztály lehet a vezetője, mért az osztáiyhelyzeténél fog­va a legkövetkezetesebben for­radalmi, s pártja, a marxízmus- leninizmus elméletével felvérte­zett kommunista párt a legha­ladóbb, tudományos politika ki­dolgozására és megvalósítására képes. A kispolgári osztályok és elemek nem lehetnek a tár­címmel tartott, előadást Biszku Béla belügyminiszter elvtárs, a Központi Bizottság Intéző Bi­zottságának tagja a Néphadse­reg Központi Tiszti Házában. — »Nincs ina a népi demokratikus rendszer erősítése és fejlesztése szempontjából számunkra fonto­sabb, mint a leghatározottabban kitartani a proletárdiktatúráról szóló marxi-lenini tanításők mel­lett* — hangsúlyozta bevezető­ben. Valóban, a nemrég lezaj­lott ellenforradalmi kísérlet után vitán felül álló a megállapítás igazsága. Hogyan vezetheti a munkásosztály a társadalmat ál­lamilag a kizsákmányolástól mentes szocialista rendszer fel­építésére, hogy a nemproletár, kispolgári és értelmiségi rétegek együttműködését is biztosítsa egyrészről, másrészről viszont ; megakadályozza, csírájában el­fojtsa a burzsoá restaurációs kí- ; Bérleteket? — ezeket a fő és idő- < szerű kérdéseket boncolgatta az . előadás. Mindenek előtt kifej- : tette, hogy elnyomásról, dikta- i túráról és demokráciáról, szabad- ; ságjogokról beszélni általában — ez nem más, mint ködösítés, a tudatos félrevezetés módszere. : Ezt a módszert használják fel < a népi demokratikus rendet rá- 1 galmazó külföldi ellenségeink, i ilyen eszközzel léptek fel az el- 1 lenforradalom ideológiai szállás- 1 csinálói is Magyarországon. A ( társadalmi rendszer »demokrati- 1 zálása« jelszavával támadást és 1 rágalomhadjáratot kezdtek a proletárdiktatúra ellen, a mun- s kásosztály hatalma ellen. Nagy c Imre és revizionista, áruló cső- ( portja az osztályharc fokozatos i lanyhulásának elméletével lép- i tek fel, amikor az SZKP XX. i kongresszusa kijavította a Sztá- i linnak az osztályharc állandó 1 éleződéséről felállított tételét. 2 Ez a káros nézet nagyszerűen ] a kezére játszott az ellenforra- t talmi lázadásra készülődő belső ] osztáiyeílenségnek. Annál is in- 1 A proletárdiktatúra időszerű kérdései hazánkban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents