Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-28 / 122. szám
Az intrika ellen, a pártszeri bírálatért * * _jV " rr 1 r J ' • időszerű kérdéséi Népszabadság két múlt I lenfori^Jalmi dühből támadó heti számában is foglal- l11,^ 1fKlábl? Ulolag te‘ lelóssegre vontak volna. kozott az intrika kérdésével, mint olyan jelenséggel, amely párt- és közéletünk kispolgári eredetű rákfenéje. Elsősorban a párt, állami és gazdasági vezetők körében, de az újságolvasó egyszerű párttagság és a párton- kívülick között is visszhangot váltott ki megyénkben ez a két cikk. »Bajai ügyet« és hasonló példákat emlegetnek annak bizonyítására, hogy helyesen teszi a párt, amikor napirendre tűzi ezt á kérdést és nyílt harcot indít a bírálat eme korcs, megvetendő és undorító formája ellen. Az intrika témája leginkább valamilyen hiba, többnyire a vezetők hibája, ezt suttogják, terjesztik, nagyítják az intriku- sok pletykás vénasszonyok módjára. A hibáról aztán legtöbbször kiderül, hogy egyszerűen rágalom, kitalálás volt, vagy a ténylegesen elkövetett hiba mértéktelen felnagyításából szülte az intrika. De mire ez kiderül, amíg a rágalom valamiképpen napvilágra jut és ezzel szükségszerűen elpukkad az intrika nagyra felfújt léggömbje, addig számos kommunista hite és önbizalma rendül meg, addigra a rágalmazott vezetőt nem egyszer ösz- szeropantja a kétkedés és a bizalmatlanság intrika-szülte légköre. r ány és hány esetet hallottunk, hogy egyik napról a másikra pálcát törtek becsületes emberek feje felett, az évjárattól függően egyszer a megalkuvó opportunista, másszor a szektás »sztálinista-rákosista« jelszó alatt — s később derült csak ki, hogy az indok enyhén szólva intrika volt. Sok ilyen esetről hallottunk, de túlságosan keveset olyat, hogy a rágalmazókat, a személyes ellentétből, a karrierizmusból, vagy éppen a becsületes pártkáderek elleni elIlyen esetről, sajnos, nem igen hallani. Pedig szerintem éppen ez lenne egyik legjobb eszköz ahhoz, hogy az intnkusoknak, vagy ilyesmire hajlamosaknak elvegyük a kedvét a felelőtlen fecsegéstől, a különféle rágalmak és feltételezések ellenőrzés nélkül való terjesztésétől. Igen, a megtorlás: pártíegyelmi eljárás, pártból való kizárás, vagy éppen bírósági ítélet az okozott erkölcsi és anyagi károk megtérítése. Ilyen szankciókat sem a párt szervezeti szabályzata, sem a bíráskodás alapját szolgáló törvények nem írnak elő, de tekintettel a pártot és a népi demokratikus államrendünket, az intrika következtében ért nagy erkölcsi károkra, véleményem szerint szükség volna rájuk. A rendszabály azonban csak tüneti kezelés, a kórokozót ez nem pusztítja ki. Az intrika ellen elsősorban helyes kommunista politikával, a vezető posztokra politikai és szakmai szempontból legjobban megfelelő emberek beállításával, a pártszerű bírálat fejlesztésével küzdhetünk. Az is igaz, hogy a pártszerűség, a demokratizmus légkörében, ahol az emberek bátran és szemtől szemben megmondhatják véleményüket — kicsúszik az intrikusok lába alól a talaj. De lehetnek és vannak javíthatatlan áskálódok, megrögzött és elvtelen denunciánsok, akik az ilyen légkörben is megpróbálkoznak a »fúrással«. Ezeket kellene büntetni, ezekkel szemben kellene az első figyelmeztetések után szankciókkal is eljárni. E gy dologról azonban végzetes hiba volna megfeledkezni. Mégpedig arról, hogy az intrika ellen meghirdetett harc égisze alatt egyes helyeken, egyes vezetők megpróbálhatnak HÍREK Lapunk holnapi számában az ipari bérrendszer kérdései közül a Kalocsai Paprikaipari Vállalat bérproblcniáiról közlünk vitacikket. A termelőszövetkezeti gondok rovatunkban a közös tulajdon elherdálása ellen vesszük fel a harcot. Az újság levelezőiről és a népi ülnökökről közlünk még ebben a lapszámunkban cikket. Asszonyok a ház körül címmel képes riportban mutatunk be három háziasszonyt. — A juhászat jövedelmezőségének fokozására előtérbe helyeződik a hústermelés. Igen jó eredményeket ígér a cigájának He de France-szal történő keresztezése, míg a Garai Állami Gazdaságban a Hampshire- juhval végzett keresztezés mutatkozik előnyösnek. Egy nyáj hároméves ürü több mint félmillió forint jövedelmet adhat iiúsra történő értékesítéssel.. — Néhány nappal ezelőtt adták át véglegesen Tompa községnek a határőr-laktanyát. A laktanya helyiségeiben tanári lakásokat, iskolát, iskolafürdőt alakítanak ki. — A megyei tanács Kiskunhalason ládagyárat kíván építeni. Az új üzem a volt Körösijeié malomban lesz. A gyár megindulásával mintegy 300 munkást tudnak foglalkoztatni. —» A solti általános iskola újjászervezett úttörőcsapata május 20-án, a gyermeknappal egybekötve, ünnepélyes zászlóbontást rendezett. Az ünnepségre meghívták Ljamov szovjet ezredes elvtársat is. —• A megyei tanács kereskedelmi osztálya Baja Város Tanácsának kérésére engedélyezte, hogy a június í)-re hirdetett országos állat- és kirakodóvásárt június 2-án tartsák meg. A változás csak az 1957-es évre vonatkozik. — Novak Ferencné bajai lakost a rendőrséggel kellett egy lopásból eredő bírósági tárgyalásra előállítani. Az asszony a lakására kiküldött rendőrtizedest a járásbírósági épület előtt csúnyán szidalmazta és többször mellbevágta, amiért a bajai járásbíróság Nagy Ferencnél nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. — Gara községben baromfipestis ütötte fel fejét. A vész tovaterjedésének meggátlása végett a községet az állatkiszállítás tekintetében a hatóságok lezárták. — Kiskunhalason a volt Kéki- malomban kilenc lakást alakítanak ki. Ebből négy darab kétszobás, öt darab egyszobás, összkomfortos lakás készül. A lakások kialakítása előreláthatólag 500 000 forintba kerül. A tervek most készülnek. — Hartán az októberi események előtt egy termelőszövetkezet és 12 termelőszövetkezeti csoport működött. Az ellenforradalom következtében egy csoport feloszlott. Március folyamán azonban ez a csoport is újjáalakult, ezenkívül alakult még egy csoport Hunyadi János néven. A tavaszi mezőgazdasági munkákat a község összes termelőcsoportja példásan végezte el. — A Kiskunfélegyházi Járási minden bírálat és minden bíráló ellen fellépni. Magyarán: intri- kusnak bélyegezhetik meg a pártszerü bírálót, azt is, aki tényleges hibát, vagy vétséget a megfelelő fórumon szóvá merészel tenni. Az ilyen eshetőségre annál inkább fel kell hívnunk a figyelmet, mert előfordultak már az: ellenforradalmi eseményeket megelőző években is. A személyi kultusz — mint ismeretes — nem tűrte a kritikát, különösen, — ahogy mondani szokás — az alulról jövő kritikát. Éppen ezért élhet még ma is a nép gyakorlati bölcsösségéből és keserű ta-: pasztalataiból az úri világban; megszületett közmondás: ne szólj; szám. nem fáj fejem, i Az is tudott dolog, hogy éppen; az önkényeskedés és kritikátlan-; ság légköre teremti meg a kedvező talajt a suttogás, a politikai: pletykálkodás, az intrika számára. így kerültek az MDP belső ügyei annak idején — Nagy Imre és áruló klikkje szervezésében az utcára, vagy ami nem sokban különbözött tőle, a Petőfi Kör ellenforradalmi konpániájának uszító propagandájára. Világos tehát, hogy az intrika ellen nem harcolhatunk a párt-' szerű bírálat egyidejű fejlesztése, a pártdemokrácia egyidejű erősítése nélkül, mert különben nem csökkenne, hanem inkább növekedne az intrika veszélye. Márpedig a kommunista kritikáról (hozzátehetjük, hogy a munkások és parasztok jóindulatú, a szocializmus, a közös ügy szeretetétől sugallt bíráló jelzéseiről) nem mondhatunk le semmiképpen. A munkásmozgalom nagy tanítói szerint az ilyen kritikát épp úgy nem nélkülözhetjük, mint az élethez feltétlenül szükséges levegőt és vizet. bírálat — a szocialista A fejlődés egyik nagy hajtóereje. Ennek jelentősége különösen megnő a proletárdiktatúra: idején, amikor egy párt, a kom-: inunista párt vállaira nehezedik az országvezetés minden goudja, S ahogy a kommunisták szervezete, a párt számára életelem a bírálat, úgy az egyes kommunisták sem dolgozhatnak egyre jobban, nem fejlődhetnek munkájuk, magatartásuk hibáinak pártszerű bírálata nélkül. Ezért most, amikor meghirdetjük a harcot a kommunista; erkölcstől idegen intrika, a fele-; lőtten és alaptalan vádaskodás; eléggé el nem ítélhető módszere: ellen, szem előtt kell tartanunk,; hogy rendünknek erre a múlt-; ból örökölt betegségére legjobb: orvosság a jó politika, az egye-i nes beszéd, az őszinte, szóki-; mondó légkör, Palkó László : ; Csemegeszőlő tökeúüomá- 1 nyunk — igényesebb volta miatt ; — fokozott mértékben pusztult, mint a borszőlő. A régi fajták egy része elavult, a mai igényeknek nem felel meg. Így a szaporító anyag biztosítása viszonylag kevés tőkéről indulhat meg, az országos telepítési terv céljára szükséges telepítési anyag tehát hosszabb idő alatt állítható elő, Űj fajták szaporítása Különösen szembetűnő nehézséget támaszt az új, nemesített csemegefajták elszaporítása. Kevesen tudják azt, hogy egy — a meglévőknél jobb — új fajta előállításához több ezer szőlőmagot kell elvetni, felnevelni és amikor termőre fordultak, azok közül kell megkeresni azt az egy tőkével képviselt fajtát, mely az eddiginél jobb. Erről az egy tőkéről kell a szaporítást megindítani. Egy tőkéről általában 4— 5 darab dugványnak való vesz- szőt tudunk begyűjteni. Ha minden dugvány hiánytalanul meggyökeresedne, akkor is évente 4—5 darab tőkét nyerhetünk, pedig az eredés sohasem 100 százalékos. Könnyen elképzelhető, hogy egy tőkéről milyen hosszú idő alatt tudunk egy kát. hold területet betelepíteni, még akkor is, ha a szaporításra alkalmas vessző mennyisége az első telepítéstől számított harmadik évben hatványozott mértékben emelkedik, Meglevő fajták szaporítása. Hasonló problémát vet fel a meglevő, nagybani termesztésre alkalmas csemegeszőlő fajták elszaporítása is, mivel a régi fajták egy része elavult, a többiek tőkeállománya részben kipusztult, részben leromlott. Tehát a szaporító anyag előállítása éppen úgy, mint az új fajtáknál, csak kevés számú tőkéről indulhat ki és így reménytelenül lassúnak látszik. A szaporítás ütemét azonban fokozhatjuk. MU tehetünk a szaporítás érdekében? 1. Sürgősen meg keli állapítani az országos telepítésre elfogadott 20 csemegeszőlő fajtából, megyénk területén mely fajtákat telepítsük. 2. Fel kell deríteni, hogy ezekből á fajtákból hol cs mennyi anyatőke áll rendelkezésre. 3. Meg kell oldani az anyatőkék szelektálását, a tőkeállomány feljavítását és a szaporítóanyag fajtiszta begyűjtését és feldolgozását. 4. Fajtiszta törzstáblákat kell telepíteni a további szaporítás biztosítására. Mit tettünk eddig a szaporítás érdekében. 1. Vizsgálataink és javaslatunk alapján 20 csemegeszőlő fajtát jelölt ki egy országos bizottság tömegtermesztés céljára. 2. Előállítottunk és felneveltünk több ezer szőlőmagoncot. melyekből 40, az eddiginél jobbnak mutatkozó fajtát választottunk ki, melyből 19 fajtát állami elismerésre jelentettünk be. 3. A gyors elszaporítás érdekében kidolgoztuk a rügydugványozás nagyüzemi módszerét és megkezdtük a 20 csemegefajta elszaporítását. 4. A kijelölt 20 fajta egy részével már 1954. évben megkezdtük a törzstáblák telepítését. A rügy dugványozás jelentősége. Az eddigi gyakorlat szerint tőkénként 4—5 szokványméretű símavesszőt szedtünk. Rügydugványozással ugyanennyi anyagból 20—25 dugványt tudunk készíteni. Ezenkívül a rövid és selejt vesszőt, valamint a metszéskor lekerülő csapokat is felhasználhatjuk, így a szaporító anyag megsokszorozható. Megfelelő berendezéssel és gondos kezeléssel még az eredési százalék is fokozható. Telepünk termelése 1958. évtől kezdve 60—80 ezer darab kiváló minőségű gyökeresvessző. A törzstáblák beállítása után 1962/ 63. évtől kb. 600 000 darab símavesszőt termelhetünk és ez a mennyiség két év alatt 2 millióig emelkedhet. Ezzel egyidejűleg, amennyiben megfelelő anyagi támogatást kapunk, 200 000 darab gyökeres vesszőt adhatunk át a törzs-csemegeszőlők telepítése céljából. Andrási Elemér. Mathiász-telep. Permetezzük a magrépát A Magtermeltető Vállalat szakemberei több helyen tapasztalták, hogy a maghozó takarmányrépát ellepte a fekete levéltetű. Ezért felhívják termelőik figyelmét, hogy 2 ezrelékes szappanos, nikotinos oldattal permetezzék meg a növényt (100 liter vízben 1 kilogramm káliszappant és 200 gramm nikotint kell keverni). A védekezéshez szükbeges magasnyomású permetezőgépeket és a védekezőszert a vállalat járási felügyelői bocsátják a szerződött termelők rendelkezésére. A lakosság segítségét kérjük — Rendőrségi közlemények — Tanács VB átköltözött a városi tanács épületének második emeletére. A felszabadult helyiségekből a városi tanács 12 új lakást fog csináltatni. Az átalakításhoz júniusban kezdenek hozzá. Ezzel is sikerül néhány égetően sürgős lakásproblémát megoldani. — Dohánygyárainkban megkezdték a kocsánylapító berendezések szerelését. A gép a dohányleveleket lehengerli és a vastag ereket, a sok bosszúságot okozó »finánclábakat" szétlapítja. Ilyenformán nem okoz többé bosszúságot a dohányosoknak a ’■'lináncláb", csak 1965-ben szabadult volna a börtönből, október óta, mint szökött rab, kiadta magát jó összeköttetésű motorszerzonek. Ro- zákné többek között Tófeji Istvánná kecskeméti lakost azzal csapta be, hogy egy budapesti méltóságos úron keresztül szerez neki motort, vagy motorkiutalást. Tófejiné, aki hitt a szélhámosnak, felutazott Pestre. Rozákné egy eszpresszóban átvett tőle 9000 forintot, mondván, hogy felmegy a szemközti házban lakó méltóságos úrhoz, elintézi az üzletet. Ö addig várja meg a kapuban. Amíg azonban Tófejiné várt, addig a szélhámos Rozákné a pénzzel együtt meglépett. Az épület ugyanis átjáróház volt. A veszedelmes szélhámosnő, akit a budapesti, Csongrád megyei és Rács megyei rendőrfőkapitányság is körözött, a motorcsalásokhoz hasonló módon bútorközvetítőnek is kiadta magát. Főként azzal csapta be a fiatal házasulni akarókat, hogy szerez nekik olcsó és szép csehszlovák konyhabútorokat, A napokban két olyan agyafúrt csalót fogott el a rendőrség, akiknek a bűnössége a nyomozóhatóságok előtt csak részben ismert. Mivel az elíogottak nagystílű szélhámosok, az alábbiakban ismertetjük az ügyükben folyó vizsgálat jelenlegi állását és a kárvallott lakosság segítségét kérjük bűnösségük részletes megállapításához. A villanycsal«» Pászti Károly, rovottmultú kecskeméti lakos, aki mint a Petőfi Népében már részletesen közöltük, kiadta magát az Áram- szolgáltató Vállalat alkalmazottjának, ebben a minőségében (•gesz sor villanyáram-csalást követett cl. Pászti Károly legtöbbször a villanyórák javítása címén vett fel különböző pénzösszegeket több kecskeméti lakostól, A uiototés Ijútorszélliáinos Kozák Ferencné, többszörösen büntetett előéletű nőszemély, aki Rozákné ezzel az ürüggyel a hiszékeny fiatalokat szintén Budapestre csalta, s pénzükkel egy- egy átjáróháznál ugyanúgy faképnél hagyta őket, mint Tófeji-» nét. A rendőrség éppen ezért kéri, hogy akiket ilyen, vagy ehhez hasonló módon csaptak be, jelentkezzenek a kecskeméti rendőrkapitányság I. emelet 26. sz. szobájában. Újabb talált tárayaK A kecskeméti rendőrkapitányság ezúton közli a Petőfi Népe olvasóival, hogy a becsületes megtalálók az utóbbi időben az alábbi talált tárgyakat szolgáltatták be a kapitányságra: Egy Luxus gyártmányú N.- 110046. gyári számú női kerékpárt, egy darab Túra gyártmányú C. 16530 gyári számú női kerékpárt, 1 darab karórát és 1 barna bőr aktatáskát, benne használati tárgyakkal. A talált tárgyakat a jogos tulajdonosok a rendőrségen átvehetik.
