Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-26 / 121. szám
ISIK JOII.\ HO T: az életkor, vérmérséklet, tapasztaltság és a testalkat szempontjából. Olyan csapatot óhajtottam összeállítani, amelynek minden egyes tagja alkalmas arr?, hogy, ha úgy fordul a dolog, feljuthasson a csúcsig. Az életkorra nézve, huszonöt és negyven év között állapítottam meg a határokat. Tapasztaltam a múltban — s ez volt mások véleménye is —, hogy a huszonöt évnél fiatalabb férfiak számára a Himalája nagyobb — 7500 méteres, vagy magasabb — csúcsainak megmászása erejüket meghaladó vállalkozás, mert kivételesen kémény kitartást és rendkívüli türelmet követel. A türelmet pedig — hacsak nem velünkszületett adottság — rendszerint csak az érettebb évek hozzák meg. A felsőbb korhatárt bajosabb volt lerögzíteni, hiszen figyelemre méltó kivételek is adódtak, de okosabbnak véltem, ha belátom, hogy igazán csak különös szerencse segítségével találhatnék olyan negyvenen felüli hegymászókat, akik állandó gyakorlattal meg tudták őrizni töretlen tetterejüket. A tapasztaltság szempontjából lényeges volt, vajon a vállalkozásban részvevők véghezvittek-e már több nagyigényű hegymászást az Alpokban, olyan teljesítményekkel, amelyek egyesítik magukban a hó-, a jég- és sziklaakadályok leküzdését — a franciák az ilyeneket »Grandes courses«- nek nevezik —, és hogy hosszabb időn keresztül gyűjthettek-e tapasztalatokat. mert az időjárás és a hó feltételeit bajosan lehet kitanulni az Alpok közt töltött egy vagy akár két évad folyamán. Hazánkban a hegymászás lehetőségei főleg sziklára szorítkoznak. Igaz, hogy télen igen jó alkalmak kínálkoznak a hegymászásra havas és jeges terepen, kivált a Skót-felföldön, de általában az a helyzet, hogy fiatal hegyjáróink, ha az Alpokba mennek is, magukkal viszik; itthonszerzett hajlamukat és szívesebben foglalkoznak sziklamászással. A sziklamászásban való kivételes jártasság nem feltétlen szükséglet a Himalájában, a kísérletezés mai stádiumában egyáltalán nem. Sajnos, hegymászóinknak ritkán van alkalmuk az Alpok nagy hó- és jégcsúcsaival próbálkozni, s az effajta minősítés hiánya erősen csökkentette a tekintetbe vehető jelöltek számát. A figyelmet érdemlő jelöltek között nagy előnyt és kívánatos többletet jelentett, ha az illető már tapasztalatokat szerzett a Himalájában, ahol a hegymászásnak lényegesen eltérő feltételei vannak. Az ilyen emberi már letette a próbát, alkalmas-e a nagy magasságokban való hegymászásra. Ebbe a csoportba természetesen csak kevesen kerültek; már akkor fejlébredt bennem az a vágy — ma is remélem teljesülését —, hogy fiataljaink közül bárcsak minél többen alkalomhoz juthatnának, hozzánk hasonlóan tapasztalatokat szerezni a magasabb hegységekben. A testalkat kérdésében a Himalája hegymászói igen határozott és eltérő nézeteket vallanak. Egyesek úgy vélekednek, hogy dz Everestre alkalmas hegymászó alacsony és keménykötésű legyen; másolt rámutattak arra, hogy sok szálastermetű férfi tekintélyes magasságokat ért el e'gben vagy abban a hegységben. Általános értelemben véve nyilvánvaló, hogy minél termetesebb az alkat, annál több mozgatóerőre van szüksége, s ez esetleg hátrányt jelenthet a nagy magasságokban. Én ügyi vélekedtem, hogy ahol a megítélés nem támaszkodhat. már bebizonyult) tényekre, a hegymászó testalkatának arányossága, általános fizikai feiépítjése az irányadó, tekintet nélkül a magasságára. Az alacsony ember (testalkata is előnytelenül vaskos, nehézkes lehet, s tettereje feltehetően arányban áll alkatával. Tekintetbe véve, hogy a nagytestű ember valosjzínűleg több oxigént fogyaszt, elsősorban mégis inkább a jelöltek testi felépítését vettem figyelembe, mint a magasságukat. Végül is úgy alakult a dolog, hogy legtöbben közülünk, megütötték a 180 cm-t, egyesek mégj szálasabbak voltak. Végül szilárdan ragaszkodtam ahhoz, hogy személyesei-) találkozzam azokkal a jelöltekkel, akiket még nem ismertem. Emiatti kénytelenek voltunk elejteni néhány tengerentúli jelentkezőt, akik nem j tartózkodtak Angliában, noha kiváló minősítésük volt. Egyéb szempontokból eltekintve, vállalkozásunkra nézve rendkívül fontos volt, hogy mindén tagja »jól vágjon«, s erről csak személyes benyomás révén bizonyosodhattam meg. Csupán két esetben tettünk kivételt a szabály alól: két Új Zeeland-i hegymászóval, akik 1952-ben Shiptonnal tartottak és akiket a csapatnak már beválasztott tagjai közül többen ismertek. Egyikük, Hillaijy, az 1951-es felderítésben is részt vett. A két jelölt mellett olyan erős indokok szóltak, hogy az ő esetükben megelégedtem azok véleményével, akiknek ítéletét nagyra becsültem. November 1-én a csapat összeállítása befejeződött, és a névsort 7-én felterjesztettük a Himalája Bizottsághoz. Tíz hegymászóból, egy expedi- ciós orvosból és több tartalék-emberből állott. (Folytatjuk)-1 • ' Milyen gosaddcl küzd a Megyei Könyvtár • Beszélgetés Góhér Annával, a Megyei Könyvtár vezetőjével A szocialista könyvtár funkciója közül igen fontos a közönség tájékoztatása, mely egyben az olvasószolgálat segítése is. Az 1957-es esztendőben a bibliográfiai munkákat helyezik előtérbe. A megye minden nagy szülöttjének életét és műveit ismertető bibliográfiát adnak ki negyedévenként. Az év utolsó negyedében pedig Kecskemét nagy szülöttéről, Kodály Zoltánról szóló ismertetést és bibliográfiát készítenek. A művet a híres zeneszerző 75 éves születésnapjára ajánlják fel. AZ IRODALOMTÖRTÉNETI munkásságon télül a mezőgazdasági szakembereknek is kívánnak segítséget adni, s tájanyaguk legértékesebb részét tárják fel. (Kecskemét tanyavi- lágaról, a szőlő- és gyümölcstermelésről szóló értékes kiadványok bibliográfiáját adják közre.) A megye területén működő nagyobb állami tömegkönyvtárak segítségére eseménynaptárt dolgoznak ki havonta, mellyel propaganda munkásságukat segítik. Azt szeretnék, hogy a megyében tudományos színvonalú Ie*<yen a propagandamunka. — Anyagi eszközökkel is segítik a járási könyvtárakat, hogy jó felkészültségű előadókkal végezzék nevelő és felvilágosító munkáinkat. TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLA. TOT is végez a Megyei Könyvtár. Naponta a legváltozatosabb irodalmi, történelmi, politikai tájékoztatást kérnek tőlük. — Egyetlen kérdést sem hagynak válasz nélkül. Gazdag segédkönyvtáruk segítségével a legkülönbözőbb tudományos kérdésekre is választ tudnak adni. A lexikonok közül a legértékesebbek megtalálhatók. Például: a Brockhaus Conversations, az Enciklopédia Britanica. töb- oek között a nagy Szovjet Enciklopédia is. mely páratlan a pontosságát és lexikális adatait tekintve a világ összes enciklopédiái között. A MAGYAR LEXIKONOK is mind rendelkezésükre állnak, azonban ezek kevésbé pontosak. A legjobb ezek közül a Pallas ős a Révay Lexikon. Új kezdeményezésük, hogy «> könyvtár újabb szerzeményezéseiről, vásárlásairól állandó ajánló könyvjegyzéket készítenek. Ezzel az olvasószolgálatot kívánják fejleszteni. Bővítik a katalógus-hálózatot is. Az a tapasztalatuk, hogy az olvasók legszívesebben a tárgyszó és címszó katalógust használják. Ez egyébként a többi nagy tudományos, könyvtár tapasztalata is. Ezenkívül természetesen a betű- és szakrendi katalógusokat is állandóan bővítik. Az űj anyagot feldolgozzák. A MEGYEI KÖNYVTÁR május 31-én módszertani és könyvtártudományi munkássága tapasztalata alapján értekezletet tart a függetlenített könyvtárosok részvéteiével. Ez alkalommal időszerű kultúrpolitikai tájékoztatást is adnak a minisztérium referátuma alapján. Az elmúlt években a kicsinv létszám, valamint a hozzá nemértés folytán ezen munkák nem voltak rendszeresek. Tervszerű és szívós munkával akarják kijavítani a tudományos munka területén fellelhető hibákat. — Nagy nehézségekkel küzdenek, mivel létszámuk a hasonló nagyságú megyei könyvtárakéhoz képest jóval kisebb. Borsod megyében 22 fő dolgozik, Baranyában 18, a kis Somogy megyében 16, és a Bács megyei könyvtárban 11 fő. A MINISZTÉRIUM évek- óta mostohán bánt a Megyei Könyv- j tárral. Nem vette számításba. ] hogy ebben a megyében 640 000 ; tudásra cs műveltségre szomjazó I ember él. ! Több tudományos kutatói státusra lenne szükség (de ilyen, sajnos, egy sincs), hogy értékes i munkaerők segítségével gazda- gíthatnánk tudományos munkás- i ságukat. AZ EREDMÉNYEK mellett I ilyen, munkájukkal hátráltató ; gondokkal küzd a Megyei Könyv- : tár. Vajon mikor figyelnek fel a j jogos panaszra az illetékesek és mikor értik meg e megyének kulturális igényeit? Bieliczky Sánclur Gondolatok Tóth Kálmán emlékestjéről edves ünnepségre gyűltek össze vasárnap este Baja város dolgozói a Központi Filmszínház termében-, hogy méltóan megemlékezzenek Tóth Kálmánról, Baja nagy szülöttjéről. Maradandó emlékkel jött el onnan mindenki. Vasárnap, míg az ünnepi beszédet hallgattam, arra gondoltam, hogy nagyon elhanyagoltuk eddig városunk költő fiát, aki nagyon szerette hazáját, szülővárosát. Hallgattam verseit, dalait, s közben az ötlött eszembe, hogy nemcsak Tóth Kálmán volt Baja város szülötte, hanem ott van Jelki András, Türr István, akikről jogtalanul feledkezünk meg. Azt szeretném még megírni, hogy az egész város irodalmat, zenét, hagyományainkat ápoló közönsége nevében köszönet és elismerés a Tóth Kálmán Társaságnak. Várady Gyula Karáth Ildikó, az iskola kitűnőrendű tanulója tudja, hogj a zenei műveltséghez a hangszertudás is hozzátartozik. Szorgalmasan gyakorol cs sok örömet szerez tanárának, Pálfalvi Lászlóimnak. Az iskolának 150 tanulója részesül hangszer- oktatásban. Kalocsai H.tSZ»fiatalok Budapesten | Varga Katalin énektanárnő próbál a zenei általános iskola ♦ I—IV. osztályainak kiskórusával. A kis úttörők Kodály. } Bárdos, Vásárhelyi kicsinyeknek írt kérusműveivel ismer- » kednek. Ez alapot ad arra, hogy a felsőtagozatban majd a ♦ vokális irodalom remekműveit énekelhessék. A kirándulás alkalmával megtekintették a Tavaszi Tárlatot, a Köztársaság téri pártházat, utána a Városligetben szórakoztak, és legvégén megnézték a Párizsi Jégrevű nagysikerű műsorát. | A kalocsai fiatalok tervei kö- j zé tartozik a honvédséggel való közös munka, kirándulás, előadócsere, műsorcsere. Már most készülnek arra a nyári ifjúsági találkozóra, amit kb júliusban rendeznek meg. Eredménynek lehet elkönyvelni ennél a KISZ szervezetnél, hogy április 23-án alakult meg és máris igen sokat nyújtott a város fiataljainak. Aminek minden kecskeméti ember öriii Június hó elsején nyílik a széktói strandfürdő, s ettől a naptól kezdődően szeptember 1-ig üzemeltelik. Rövidesen tehát a kecskemétiek a strandon is örülhetnek a meleg nyárnak. \A Budapesti Játéhszín Kecskeméten | Színházlátogató közönségünk Jmég emlékszik a Játékszín tava- iszi vendégjátékára. A nyári éva- Jclot is két pompás vígjátékkal • nyitja meg a Játékszín. Június tl-én és 2-án, szombaton cs vasárnap a »Bakiisszerelem -, vagy Iahogyan jobban ismerjük, az • »Érettségi«, egy héttel később Spedig (8-án és 9-én) Heltai Jenő: J -A tündérlaki lányok« e. vidám jháromfelvonásosa kerül berau- I tatásra. Országgyűlési kéqv seiok beszámoló gyűlései A Megyei Képviselő Testület ebben a hónapban a következő helyeken tart beszámolót az or szággyűlésről: kiskunhalasi já rásban Jánoshalmán 26-án, va sárnap délelőtt 10 órakor Sztan kovits Mátyás; bácsalmási já rásban 26-án Mélykúton dél előtt; 28-án esté Madarason 31-én este Katymáron tart be számolót Iván Istvánná ország gyűlési képviselő,
