Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-25 / 120. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek i l I MAŰYAt? szocialista munkáspárt bacs-kiskun megyei lapja II. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM Ara 50 fillér 1957. MÁJUS 25. SZOMBAT blt Uvz, §a<8QSOKÍ a gyermeknapon] Kedden összeül a megyei bélebizeüság elnöksége SIKERES VOLT A SZÖVET- J KEZETI KOMMUNISTÁK j FÉLEGYHÁZI ÉRTEKEZ- ; LETE (2. oldal) ; I A megyei békebizottság el- 5 nöksége békemozgalmunk tenni- | valóinak megvitatására május J 28-án, délelőtt fél 10 órakor a * Hazafias Népfront megyei helyi- f ségében (Kecskemét, Széchenyi | tér 20) ülést tart. Megbeszélik a | megyei békemozgalom újjáél esz- ; tésének kérdéseit, hogy megyénk békeszeretö dolgozói tevékenyt harcosai lehessenek a magyar, s| ezen keresztül a nemzetközi; békemozgalomnak. A megyei békebizottság elnök-1 sége erre az ülésre meghívja a; járásokból és a községekből a| békemozgalmak vezetőit és leg-; jobb harcosait. \ KECSKEMÉTEN IS MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT | \a. Jlíaqyap-cSzúviet Tjánasúq Ismét tömörül a Szovjetunió : barátainak tábora megyénk te- : rületén. Több község példáját követve, Kecskeméten is meg- i kezdték a Magy-Szovjet Társa- '; | ság újjászervezését a népszerű • I tömegszervezet régi aktivistái. | Csiitörtöliön délután megválasz- , I tolták a mozgalom kecskeméti I ♦ vezetőit. i A 9 tagú elnökségben a város : I lakosságának szinte minden ré­A MSZT kecskeméti csoport­jának elnöksége a Magyar Ön-:, kéntes Honvédelmi Szövetség; székházában (Csányi utca 9.)• HETI RÁDIÖMü’SOR tartja összejöveteleit. í MI TESZI ERŐSSÉ A TISZA TSZ TAGSÁGÁT? TÁZLÁR ÉS GONDJAI (3. oldal) A MEGYEI TANÁCS ÉS A KATONA JÓZSEF TÁR­SASÁG IRODALMI PÁLYÁZATA Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) AMI A HÉT VÉGÉRE MARADT SPORT (5. oldal) : ! (6. oldal) A hagy ma termesztés sok csín- ját-binját még meg kell ismerni a mi megyénk újdonsült ter­mesztőinek. Ennek érdekében a MÉSZÖV elhatározta, hogy jú­nius első napjaiban tapasztalat- cserét szervez Makón annak ér­dekében, hogy a megyei hagy­matermesztők alaposabban meg­ismerjék a hagymakertészet »ap­róbb fogásait« is. bár még nem a saját lábán, hanem édesanyja karjaiban teszi meg majd az utat a gyermeknapi ünnepségre. Egyre tilt hagymát termelnek megyénkben Bács megye lassan olyan híres lesz a hagymáról, mint Makó — mondják a megyei szakemberek. Lehet, hogy ebben van egy kis túlzás, de az igaz, hogy megyénk­ben egyre szívesebben termesz­tik a hagymát. Mintegy 900 hold van belőle megyénkben, míg öt évvel ezelőtt egyáltalán nem foglalkoztak nagyobb területen vele. A bajai járásban 500 hol­don termesztik. Érdemes néhány községet felsorolni. Felsőszent- ivánon körülbelül 120 hold, Her­cegszántón 80 hold hagymát ve­tettek az idén. A Bajai Állami Gazdaságban 38 hold vetés van a kecskeméti Petőfi Termelőszö­vetkezetben pedig 10 hold. A hagymatermesztés térhódí­tásával kapcsolatban azonban meg kell említenünk néhány olyan dolgot, ami miatt nem versenyezhetünk még a makói­akkal. Nálunk a termelők még nem termesztenek dughagymát, nem ismerik a dughagyma táro­lásának feltételeit. A makói gaz­dák viszont maguk terrpesztik a dughagymát és megfelelő keze­léssel megakadályozzák a mag- szárbafutást. Egyszóval az évek Újabb segítség a kíslakásépítőknek Megyénkben egyre több azoknak az embereknek a szama, tege képviselve van: munkás,! akik megtakarított forintjaikat régi vágyuk, a saját kis családi­újságíró, kisiparos, jogász, tiszt­viselő egyaránt van közöttük. Az elnöki tisztet újra Kolozsi Gyula, a MSZT korábbi városi elnöke tölti be. A Magyar-Szovjet Társaság új alapokon kezdi meg működését. A korábbi merev szervezeti for­mákkal szakítva, széleskörű tár­sadalmi bázisra építi tevékeny­ségét, és legfőbb törekvése, hogy a Szovjetunióról szóló konkrét ismeretek terjesztését tömeg- mozgalommá, tegye. Ezt a törekvést rögzíti a meg­alakult elnökség munkaterve, melynek összeállításán most dolgoznak. Továbbra is gondos­kodnak nyelvtanfolyamok szer­vezéséről, a szovjet népek éle­tét bemutató dokumentumok összegyűjtéséről és nyilvános- ságrahozásárói, megszervezik a szovjet és magyar dolgozók ta­lálkozását, rendeznek előadá­sokat és állandóan kutatják a lehetőségeket a két nép barát­ságának elmélyítésére. ház építésére akarják fordítani. A magánerőből történő lakásépí­tések iránti kereslet így, mint az várható is volt, megyeszerte a rendezett házhelyek kifogyására vezetett. A megyei tanács azonban segítségére sietett a kislakások épí­tőinek. A végrehajtó bizottság ugyanis 270 000 forintot biztosított az 1957-es évben magánerőből építendő lakások házhely rendezési tervének készítésére. Mint értesültünk, a tanács a munkák elvég­zését a megfelelő tervezőirodáknál már biztosította. Közüljük egy­ben azt is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága ezzel a lépésével már a közeljövőben 1250 újabb házhelyet fog biztosítani városainkban és járásainkban a kíslakásépítőknek. Vfllanyjprést kapott a Kiskunfélegyházi Dohánybeváltó üzem A dohányipar termelési és fer­mentálás! ágazatában hosszú ideig igen lassan haladt a gépe­sítés, mert a dohány sajátságos kézi munkát igényelt. Az elmúlt 20 évben, különösen a felszabadulás óta rohamosan fejlődött a gépesítés. A hevesi ^öát'öniszáz qijeiriuek — egy tanító során — felhasználva a makói _ hagymatermesztés hagyományai!* duíjanakWhaza'messze - mestereivé váltak a termesz-|]akóhe]yeikre Csakva_ lésnek. I .járnap délután volt | szabad a tanító, ekkor A . ,, >■ " r .1 meg a többi iskolai lotto nyerőszámai | A Lottó 12. játékhetének nye-f te ügyes-bajos dolgai- főszámai: 20, 55, 64, 73, 75. Érrel ban, mert a szegény, i hétre mintegy 2 700 000 szel-f elhagyott emberek mas- vényt küldtek be a fogadók, s| hoz nem tudtak baja- így egy-egy nyerőosztályra kö-; ikban fordulni, rülbelül 1 millió forint jut. ♦ A gyermeksereg 3—4 Hetényegyházán 1902- MESEL A MÚLT... tol kezdve 24 even at ofKjoecKxwcocfKKXKKi egyetlen iskola volt, az Öreg-iskola. Egyetlen tanító működött' csak itt, az akkor még 18 éves Darida József. A hat elemi osztály mel­lett a két ismétlő osz­tályt is egyedül taní­totta. Az utóbbit csak vasárnap délelőtt, mei't hétköznap már nem volt rá sem hely, sem idő. Csupán az első osz­tályban 80 gyermek volt, s Darida József tanított reggeltől majd­nem estig. Estig csak azért nem, hogy a gyer­mekek ne sötétben in­kilométerről, rossz ci­pőben, szakadt ruhá­ban járt az iskolába, hideg őszi esőkben sár­tengerhez hasonló uta­kon, hóban-fagyban, tavaszi latyakban. Sok beteg lett és sem or­vos, sem patika nem volt, s ijesztően magas volt a gyermekhalan­dóság. Az egyetlen tanító minden hősi erőfeszítés mellet is csak a leg­szükségesebb tudniva­lókra tudta megtaníta­ni a sokszor háromszá­zas gyermeklétszámot. A derék Darida József 18 évig működött itt, ő nevelte fel az idős nem­zedéket Hetényegyhá­zán. Még ma is emle­getik. . i A közegészségügy még' kétségbeejtőbb volt a faluban. Jaj volt annak, aki hirtelen ko­molyan beteg lett! Még kocsin is kínszenvedés volt bejutnia a köve­zetlen, rossz úton a vá­rosba, — ha egyáltalán kocsit tudott kapni a beteg. Ha valaki vak­bélgyulladásban vagy gyomorátfúródásban megbetegedett, a leg­többször otthon halt meg orvosi kezelés nél­kül. Az emberek azt mondták rá: »meghalt kólikában«. Kólika volt minden betegség, ami gyomor- vagy hasfájás­sal járt. Jellemző a sa­nyarú helyzetre, hogy még a beteg férfiak­hoz is elhívták a bába­asszonyt. mert ö mégis tudott valamit monda­ni, vagy első segélyt adni. 1937-ig, amíg orvos nem telepedett meg a faluban, a gyermekek semmiféle védőoltás­ban nem részesültek. A csecsemőhalálozás az újszülöttek 25—30 szá­zalékát vitte a sírba... Ma már gyógyszertár van a faluban, rendsze­res szakorvosi szolgá­lat. A terhes anyák gondozását Borsányi József végzi, a csecse­mőgondozásban egy szakorvos, a szülésznő és a védőnő vannak az anyák segítségére. Min­den újszülöttet három napon belül megvizs­gálnak és gondozásba vesznek. S az egykor 30 százalékos csecsemőha­landóság 7 százaiéi-e alá csökkent, — ami jobb az országos átlagnál, s a széles körben alkal­mazott védőoltások ré­vén a fertőző betegség úgyszólván teljesen el­tűnt a községben... dohány mesterséges szárítása 1946. óta történik gépi úton, a válogató szalag alkalmazása szintén. A fermentálásnál már a felszabadulás előtt megkezdő­dött a gépek alkalmazása, de csak 1950 körül tettünk nagy lé­pést ezen a téren újabb gépi és fermentálók létesí­tésével. Az elmúlt évben meg­épült szolnoki gépi fermentáló csak tovább növeli a fermentá­lás gépi kapacitását és ezzel sok millió forint értéket ment meg a gépesítés a népgazdaság szá­mára. Mivel kedvezőtlen terme­lési években a dohány gyorsai: romlik és sok esetben alig ment­hető meg a dohányzók számára legfeljebb nikotingyártásra al­kalmas. Gépesítésre a munka termé­szeténél fogva legkívánkozóbb munkafolyamat a préselés volt, melyet fokozatosan be is vezet­tek a dohánybeváltó üzemeknél. Kiskunfélegyháza csak 1958-bar kapott volna villanyprést a ter­vek szerint, azonban a műszak­vezetés, minden lehetőséget fel­használva, egy évvel előbb ol­dotta meg ezt a feladatot. Ezzel a legnehezebb munkafolyamat is könnyűvé vált az üzemben. Az üzem valamennyi dolgo­zója, különösen a bálázásnál fog­lalkoztatottak örülnek az új gép­nek, mert jó segítőtársuk lesz a tervek teljesítésében. Naay Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents