Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-23 / 118. szám

//} (MH a, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYE/ Világ proletárjai, egyesüljetek 1 LAPJA II. ÉVFOLYAM, 118. SZÄM Ara 50 fillér 1957. MÄJUS 23. CSÜTÖRTÖK Teherautón »utazik« a cseresznye Becsbe YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY Ä hét végére nagyobb mennyiségű zöldborsó, a jövő hét elejére pedig már szamóca is várható Kelebián érik az országban elsőnek a cseresznye. A kelebiai cseresznyét, mint újdonságot örömmel várják a külföldi fo­gyasztók. Az első nagyobb szállítmányt az elmúlt hét elején repülő­géppel vitték Bécsbe. Május 22-én pedig egy 35 má­zsás szállítmányt indítottak ugyanide, de most már teher­autón. Ez jánoshalmai cseresz­nye. Naponta 80—100 mázsás té­telekben utazik a gyümölcs Bu­dapestre a megye déli közsé­geiből. Most már a retek sem új­donság. A félegyházi piros retekből 60 mázsát szállítottunk repülőgé­pen Csehszlovákjába. Mintegy 25—30 000 csomó a napi szállí­tás Budapestre, Miskolcra és más ipari városokba. Egyre számottevőbb a spár­gatermesztésünk, amelyből eddig is 45 mázsát expor­táltunk. A Kunbajai Állami Gazdaságon kívül már termesztik a Bajai Állami Gazdaságban s máshol is. Az első nagyobb újburgonya- szállítmányt — 22 mázsát — a hét elején szállították Budapest­re. A híres primőr-burgonya- termő helyekről, Ordasról és Dunapatajról a napokban újabb nagyobb szállítmányo­kat várnak. A jövő héten valószínűleg Cseh­szlovákiába is exportálunk be­lőle. A borsóból még csak egy-két mázsás tételek jelentek meg. A MÉK-től kapott információ sze­rint a hét végére már nagyobb tételek várhatók a termelőktől. A földieper .jelentősebb meny- nyiségben a jövő héten jelenik meg a piacon. A jövő hónapban befejeződik megyénkben az árvíz okozta károk Ki ne emlékezne több mint egy év távlatából is a megyén­ket ért nagy szerencsétlenségre — az 1956-os dunai jegesárra, amely különösen a bajai járás térségében okozott felmérhetet­len nagy károkat. Azóta sok minden történt, hogy az öreg Duna pusztításainak nyomát el­tüntessük. így érkeztünk el addig, hogy jelenthetjük: június 30-ra 50 millió forintos költséggel bele­761000 forint takarékbéíyeget­gyűjtöttek eddig a diákok felhöszakadAs volt DÄVODON : : jezzük az 1956-os nagy dunai* jegesárvíz pusztításainak helyre-* állítását. E nagy munka közben a me-{ gyei tanács végrehajtó bizotl-j sága építési és közlekedési osz-í tályától nyert értesüléseink sze-J rint a fentebb írt 50 millió fo-| rintos összegből a megyei licly-| rcállítási bizottság több mint! 1200 lakóépület emelésének, il­letve helyreállításának a befe­jeztél tette lehetővé. HIVATALOS JELENTÉS AZ ELLENFORRADALOM Áldozatairól (2. oldal) MIT AKARNAK A SZABADSZÁLLÁSI KOMMUNISTÁK? A HÁZTÁJI GAZDASAGOKRÓL (3. oldal) A SZAZAD MOLIÉRE-JE BÉLYEGGYÜJTÉS (4. oldal) 35 GÉPGYÁRI DOLGOZÓ SAJÁT HAZAT ÉPÍT SZŐLŐTERMELŐK FIGYELMÉBE »APRÖ«GONDOK (5. oldal) Az októberi ellenforradalmi események miatt az iskolás gyer­mekek közül is sokan visszavál­tották megtakarított pénzüket a takarékból. Megyénk iskoláiba már az év első hónapjaiban újra megkez­dődött a gyűjtögetés. Március végére 581000. május közepére pedig már 761 000 forint értékű takarékbélyeg volt a kisdiákok Mi újság a földeken?-G-aoo o-o-ooo-o-o O-OO O 0-00000 000-00-00 6000 holddal több pillangóst vetettek az idén, mint tavaly Szépen fejlődnek a kalászosok As aranyai éra má jusi esőből is megárt a sok birtokában, s ha minden jól si-í sport kerül, megvalósulnak a tanév* oldal) eleje óta szőtt tervek. j v } Sok kicsi sokra megy halljuk odahaza az asszonytól, amikor vastagon hámozzuk a burgonyát, vagy amikor sokat leszünk a tűzre, vagy ha több kenyeret viszünk, mint amennyi szükséges, stb. Nem űj dolog, de igaz; a takarékos ember gyarapszik. Ha ennek az elvnek oly nagy jelentősége van a családi háztartásban, akkor még nagyobb a fontossága az országos háztartásban, ahol nemcsak takarékos emberek, hanem — sajnos — olyanok is találhatók, akik úgy gondolkodnak: majd ad az állam, bírja az. S közben elfelejtik, hogy ők is alkotó elemei az államnak. Nyílt titok, hogy drágán termelünk, pazarolunk annak ellenére, hogy az ellenforradalom 22 milliárd kárt okozott népünknek. Ezt hamar elfelejtik egyesek, s azt is, ami ezzel együtt jár: a derűre jön a ború. Egyesek ennek ellenére illú­ziókban ringatják, magukat, s nem átallják kívánni az élet- színvonal további emelését. Csak azt nem tudják megmon­dani: — miből? A vetések befejeződtek me­gyénkben is. Mintegy 6000 hold­dal több pillangóst vetettek ez eu tavaszán, mint a tavalyi esz­tendőben. Ez azt bizonyítja, hogy az állattenyésztési kedv növe­kedett, de igazolja azt is, hogy termelőszövetkezeteink, egyéni parasztjaink javítani igyekeznek a takarmányozást. A harmadik haszon a pillangós területek nö­vekedéséből: a talajjavítás. örvendetes, hogy több pillan­góst vetettek termelőszövetkeze­teink és egyéni parasztjaink, de ez a növekedés még mindig nem éri el a kívánt méreteket. A me­gyei _ tanács mezőgazdasági osz­tályától nyert értesüléseink sze­rint megyénk szántóterületének csak 3—4 százalékán van pillan- *§ós növény, holott a helyes ta­karmányozás érdekében legalább 10—12 százalék pillangós vetés kellene. Van remény rá, hogy jövőre tovább emelkedik a pil­langósok területe, ennek érde­kében gondoskodni kell a mag­fogásról. Növekedett a kukorica- vetés- területe is megyeszerte. A bel­terjességre való törekvést bizo­nyítja az, hogy az idén mintegy 4000 holddal több zöldségfélét vetettek, mint az elmúlt évben. Jó közepes termésre számítauak a kalászosokból Az őszi és a tavaszi kalászo­sok általában szépen fejlődnek, an\it elősegített az eddigi kedve­ző időjárás. Különösen az őszi búza fejlődik szépen, és a tava­lyinál jobb termést ígér. Megyénket a tavasz folyamán három esetben érte fagyhullám. A levegő azonban nem hült le1 túlságosan, és komolyabb károk nem keletkeztek. A korábban kipalántáit zöldségféléknél volt ugyan kisebb pusztulás, de ezt időben lehetett pótolni. A gyümölcsösökben és a sző­lőkben volt ugyan kisebb fagy­kár egy-két fagyzugos helyen, de ez elenjTésző, és ettől függetlenül közepes termésre számíthatunk. Ha az időjárás kedvező marad, barackból nagyobb termés vár­ható. Fontos teendő a növényápolás Az elmúlt időszakban me­gyénkben rengeteg csapadék esett. A nagymennyiségű esővíz miatt nehezebbé vált a munkák végzése a földeken. A májusi eső aranyat ér — szokták mon­dani a gazdák. Valóban, előse­gítette a növények fejlődését az eddigi csapadék. A kultúrnövé­nyekkel egyidöben azonban fej­lődnek a gyomok is, és ennek ér­dekében, ahogy az idő engedi, el kell végezni a növényápolást. A küzdelem a gyomok ellen an­nál is inkább fontos, mert alig néhány hét, és megkezdődik az aratás. A termelőszövetkezetek­nél most különösen nagy segít­séget jelent a gép. Az időjárás miatt várható torlódás megszün­tethető a gépi munka igénybe­vételével. Az esős. párás időjárás sür­geti a szőlőkben a második per­metezés mielőbbi elvégzését. ******m**4*«m»*m*mmt»«*«****4«*»*t»H»m«H«4*4im»m«**«««***Hm»»m* Leveskósioló lesz szombaton Kecskeméten Az Alföldi Kecs­keméti Konzervgyár egy hónap óta há­romfajta készievest gyárt (paradicsom-, zellerkrém- és zöld­séglevest). A készít­mények Budapesten máról holnapra igen nagy népszerűségre tettek szert a házi­asszonyok körében, mert a belőle ké­szült levesek igen ízletesek és csupán csak víz szükséges hozzá, ami különö­sen fontos, tíz perc alatt kész. A leveskonzervek ízléses nylon tasa- kokba csomagolva kerülnek forgalom­ba. Egy tasak tar­talma két személy részére elegendő, ára mindössze há­rom forint. Jótulaj­donságai közé tarto­zik még, hogy a benne levő ízesítő anyag húsleves ízt kölcsönöz neki és a megnövekedett ta­vaszi vitaminszük­ségletet is kielégíti. Gyors elkészíthető- sége miatt különö­sen magános szemé­lyek. és kirándulók vásárolják szívesen. Az új leveskon- zerv még ismeretlen megyénk. dolgozói előtt, bár itt gyárt­ják Kecskeméten. A Kecskeméti Kiske­reskedelmi Vállalat most elhatározta, hogy megismerteti a város közönségével is az Alföldi Kecs­keméti Konzervgyár új készítményeit. Május hó 25-én, szombaton délután fél egy órától négy óráig leveskóstolót rendeznek a Rákó­czi úti konzerv min­taboltban. A kósto­lás díjtalan. Rajta, kedves háziasszo­nyok, döntsék el: érdemes-e vásárol­Nekünk most fogunkhoz kell verni minden garast, és százszor is meg kell gondolnunk, hova tegyük a forintot. Vajon így vari ez? Nem! A Bányászati Berendezések Gyárában, a Kiskun­félegyházi Gépgyárban olyan bérek kerülnek kifizetésre, ame­lyek mögött nincs termelés. A Kinizsi Konzervgyárban a munkások átlagkeresete az év első negyedében 142,9 száza­lékra emelkedett, míg a 100 forint bérre eső termelési érték 70,7 százalékra csökkent. Ez a példa is azt igazolja, hogy nem egy, nem száz, hanem ezer és tízezer forintot dobunk ki az ablakon, ahelyett, hogy megtakarítanánk. S ezért bizony kevés embernek fáj a szíve. összetörnek tíz vagy száz üveget konzervgyárainkban, felelőtlenségből eltörik a vidiakést, a szerszámot, lopják a népi vagyont, tapossák a nyersanyagot, törik, zúzzák a ládá­kat, több vasat használnak fel a gyártmányokhoz. Ez egye­seknek »természetes^. Csak a legöntudatosabbak teszik szóvá: — Komám, ez az enyém is, úgy vigyázz rá, mint a szemed világára! Kevesen csinálnak lelkiismeretbeli kérdést a taka­rékosságból. Amikor azonban odahaza a gyerek valamit eltör, már hangzik is a feddő szó. Ha selejtet gyárt egy dolgozó, nem gondol arra, mi lenne, ha éppen őneki kellene ezt meg­vásárolnia drága pénzért. Micsoda óriási lehetőségek a takarékoskodásban! Hazud­nánk, ha eltagadnánk azt, hogy a dolgozók közül egyre töb­ben ismerik fel a takarékosság nagy nemzetgazdasági jelen­tőségét. Simity Ferenc, Csiszár Árpád, Sztana Józsefné és még igen sok száz, ezer dolgozó nevének említésekor jóleső érzéssel gondol arra az ember, hogy ezek keveset beszélnek a takarékosságról, de annál többet cselekszenek érte. A Kis­kunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál a tojáslámpázók a tavalyi átlagos 1,2 százaléknyi selejtet 0,28—0,30 százalékra csökkentették. íme néhány példa, mely önmagáért beszél, önkéntelenül is felvetődik a kérdés: miért nem érvényesül széles körben a »sok kicsi sokra megy« elv? Egyszerűen azért, mert a nép- vagyon herdálói, amikor kézhezkapják a fizetési borítékot, nem érzik azt, hogy ők kevesebbet kaptak azért, mert nem takarékoskodtak. Pedig ha valaha, akkor most igazán szük­ség van arra, hogy minden garast fogunkhoz verjünk. És még csak annyit: hiába takarékoskodik az igazgató, a főmérnök, a főkönyvelő, a művezetők, a csoportvezetők, ha a dolgozók egy része gondatlanul bánik a reábízott nép- vagyonnal. Mondjuk meg bátran: az szereti igazán népét, az akarja javát, aki keveset beszél, de annál többet tesz a »sok kicsi sokra megy" elv gyakorlati valóraváltásáért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents