Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-03 / 101. szám
i Magyar Királyi Dohány jövedék ?• — avagy us Oxalid Papirfeltlolgasó Vállalat különleges „reklámja’* Bogár Imre rovásától a parkírozott piactérig.. Azt mondják: Agascgyháza már a török világban is falu volt. A mai helyétől beljebb, magas nyáriak védelmében lapultak az apró jobbágyházak; a mocsáron át titkos út vezetett ide. Az ásatáskor templomromokat. fatálakat, szegényes gyűrűket találtak itt. Az öregek szerint egy beomlott kút béka- nyálas iszapjában még ma Is ott rejtőzködik a törökök elől elsüllyesztett harang. A törökvilág emléket őrzi a Nyakvágó nevű iegy is. A hagyomány szerint valami marhacsordát oroztak a környékről a török martalócok j az üldöző magyar vitézek ezen a dombon szeldesték le szab- lyáikkal a bugyogós rablók kontyos fejeit, . A múlt században még erdős- ookres, lakatlan mezőség, jó búvóhelye volt a betyárságnak is. Az áliamerdőben volt a betyárállás nevű pihenő. A régi csárda — később Firtling-tanya — gerendáján ma is megvan a vir- tuskodó szegénylegények fokosainak nyoma; Gál Dezső sokáig megőrizte azt a favályút, amelyre Bogár Imrének és tizenegy társának neve volt bevésve ... A század utolsó éveiben honosodott meg ezen a vidéken a szőlő. Az ágasegyháziak azt állítják, hogy Izsákon nyoma sem volt még akkor a súrfehérnek, amikor náluk már termett; — csak Izsák később jobban bírta erővel s ezért orozta el a világhírnevet. Azt mondják: az ágasi homokon ma is édesebbre, fokosabbra zamatosodik ez a szőlőfajta, — habár Izsákon többet terem és hosszabb életű. A baromjárásos, betyárt nevelő pusztaságot aztán sűrűnla- kott, megművelt kertté változtatta a szólő, gyümölcs, — elsősorban persze az itt lakó nép véghetetlen szorgalma, türelme. Agasegyháza, mint szétszórt tanyavilág, egészen 1950-ig Kecskemet közigazgatási területe volt. Az ágasi népnek huszonkét kilométert kellett gyalogolnia a híres templomé városig, ha a törvénnyel, a nagyságos hivatallal akadt ügyes-bajos dolga. Itt, vagy a valamivel közelebb lévő Izsákon talált orvost, patikát, boltot, ahol egész hétre megvásárolta a gyufát, ecetet, sót. 1950-ben önálló lelt a község, s az ezt rögzítő hivatalos papíron meg sem száradt a tinta, amikor már tető alá került az első új épület, a tanácsháza. Ezután megrajzolták a falusítási tervet s gyors egymásutánban 32 családi ház épült fel állami kölcsönből. (Tizennégy újabbról már csak a cserép hiányzik.) Aztán a homokvilág legnagyobb átkát: a rossz utakat kezdték rendbehozni. A tanácsházához salakos földút készült, kétéve a vasúttól a kultúrházig megépítettek egy kétkilométeres gyalogjárdát, — az idén meg a fülöpházi utat teszik kocsizhatóvá. Aztán megépült a fiatalság osztatlan örömére az öltözős sportpálya, — ma már komoly bajnoki mérkőzések színhelye, — 1953-ban a 250 ülőhelyes kultúrház, ahol megszokott vendégek a kecskeméti színház művészei, vagy a nagyobb falvak kultúrházai- nak színjátszói, — s ahol természetesen rendszeres mozielőadás is van hetenként. Felépült az orvosi lakás a rendelővel, két tanteremmel bővült az iskola js. A földművesszövetkezet, amely 1956-ban le" önálló — két bolttal kezdte, — ma már öt üzletben árusít mintaszerű választékot. Két bolt a tanyavilágban — Sándortelepen és a köncsögi határon — működik, megkímélve az itteni lakosokat még a faluba való gyaloglástól is. Most úgy hírlik, hogy túzelöszer-telepet is nyit a földművesszövetkezet. Mint a készülő festmény, a falu képe is mindig újabb és újabb ecsetvonásokkal szépül. Az ágasi háziasszonyok kívánságára a piacteret parkírozzák és a Kecskeméten ellesett betonasztalokkal szerelik fel; miért árulják csak éppen Ágasegyházán földről a tejet és tejfelt? A férfiak örömére meg tekepályát csinálnak a vendéglőnél. Megkezdték a tanácsháza bekerítését; a tűzoltóság pedig hamarosan szertárat kap, 80001 A Garai Állami Gazdaságban vályog már a napon szárad hoz- ; megbeszélték, miképp lehetne za- ! elősegíteni a gazdaság munkáját. A tervteljesítés és a hozamok kedvezőbb alakulása nagymértékben függ a kapásnövények már csak eddig 17 hold új szőlőt ültettek el határszerte, de most újabb húsz gazda forgat vessző alá. A tavalyi telepítés mind sárfehér volt, az idén már divatba jött a többi fajta is. Kiss László másfél hold új telepítése csupa Ezerjó, Gábor Imre egy holdon nemeskadart termeszt. Nemrégen alakult egy borerté- kesítő társulás is 36 taggal, A föld becsülete — ahogyan ma mondjuk: a termelési kedv Ágasegyházán is óriásira nőtt. Tizennégy hold olyan parlagot adott ki napok alatt a tanács, amelyre hosszú évek óta rá sem néztek s egy fűszálat sem termett. Most kukorica, krumpli bőkről benne, s ha elég esős lesz a nyár, nem is csalódik a bérlője. Ősztől kezdve ezeket a földeket 15—20 éves szerződésre akarják hasznosítani, hogy a szőlő- és gyümölcstelepítés is kifizetődjék rajta. így megyen előre a világ Ágasegyházán is. Századok romjai. ősök porladékai felett a traktoreke húz magágyat... Bogár Imre híres bandájának patkónyomán szőlőtőke fakad... az úton menetrendszerint közlekedő gyors autóbuszok porolnak... a pirostetős szép házakban világvevő rádiót hallgatnak a homokhódító vének kései unokái... Hogyan is írta a költő: »Mert boldog ige ez és szent igaz És örök törvény és áldott vigasz. hogy győz az élet, duzzad és dagad s elönti mind az ócska gátakat!.. .■« Gáspár Klára Szeretem a jóízű cigarettát és ezért gyakorta választom azt a lehetőséget, hogy nem készen veszem, hanem én magam állítom elő kevert dohányból és hozzá a trafikban veszek kész hüvelyeket. Október óta majdnem minden hónapban többször sorba- jártam az üzleteket, trafikokat, de sokszor tettem meg hiába e felfedező körutat, mire uz elmúlt hét végén eredményre jutottam. Három trafikban három csomag cigarrt- tahiivelyt kaptam. Aki készíti, ugyanaz a gyár, mint október előtt volt. íme a teljes neve: Ozalid Pa pírfeldolgozó Vállalat, Budapest. Eddig nincs is semmi rejtélyes, különös a dologban. Még akkor sem volt, amikor megkevertem a dohányt és szorgalmasan töltögetni kezdtem a hüvelyeket. Dé amint forgalom és illesztgctem, egyszer csak furcsa tünemény, egy királyi korona ötllk a szemembe, tetején dőlt kereszttel. Először azt hittem, káp- rázik a szemein, de a korona mellett ott biggyeszkedett a régi, jólismert felírás: Magyar Királyi Dohányjövedék. Ezután Izgatottan sorbáné- zegettem a hüvelyeket és bizony mindegyiken rajta volt a »királyi védjegy«. Mérgesen ugyan, de mind a háromszáz cigarettát megtöltöttem és el is füstöltem. Mégis úgy gondolom. a mérgem elmaradhatott volna, ha az Ozalid-gyái nem alkalmazza különleges reklámját. Jó lenne például, ha a gyár az ilyen propagandára fordított összeget nemesebb és gyümölcsözőbb célokra fordítaná. (Horváth Ignác) LEVELEZŐNK ÍRJA: Egységes a hajósi József Attila A hajósi József Attila Termelőszövetkezetben az októberi ellenforradalom módot adott arra, hogy a tagpág között meghúzódó ellenséges elemek a termelőszövetkezetet megbontsák. Szétverm teljesen nem tudták, mivel a kommunisták es a melléjük csatlakozott becsületes tsz-tagok úgy döntöttek, hogy továbbra is közösen akarnak gazdálkodni. Először 23-an maradlak, de pár béter belül ez a létszám 50 főre emelkedett. Ez a számban kicsiny tagság egységes. Megmutatkozott ez hí egység a téli, tavaszi előkészítő munkákban. A munkák elvégzésénél az elmúlt esztendőhöz viszonyítva a különbség csak annyi, hogy míg tavaly a njiunkaegység megszerzése volt a főcél, addig ma a munka jó elvégzése fontos a tagságnak. Ez megnyilvánult a trágya gyors kihordásában, teregelé- sében és beszántásában. De meglátszik a melegágy készítésénél is, ahol ugyanannyi munkát végeztek el kevesebben, mint a múl! évben, többen. A tagság bízik abban, hogy az üzemi pártszervezet irányításával minden munkát becsületesen, időben tudnak elvégezni és az a céljuk, hogy a jövő évben nemcsak a termelőszövetkezei tagságának létszámát, hanem területének (termelését is növeln tudják. Majoros Béla Növényápolási és szénabetakarítási versenyt kezdeményezett a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság A legjobb munkát végzett dolgozók célprémiumban részesülnek Az ágasegyházi nép pedig tovább kertesíti a homokot. Tavaly 26 holdat, — az idén pedig A déli napfény keresztül verekszi magát az üvegablakon és megcsillan a hajladozó ember ezüstös hajkoronáján. Grünhut Béla bácsiról van szó, de itt csak Béla bácsinak titulálják. Nagy munkában van. Vízvezetékcsatornát javít egy ifjúval. Szemén az elmaradhatatlan drótkeretes szemüveg. Nézem, nézegetem, milyen ügyesen forgatja a szerszámot a kezében, végülis megszólalok: — Grünhut Béla bácsit teresem. — Én volnék.:, — s közben homlokára tolja szemüvegét. Alaposan megnéz. Nem folytatja tovább, várja, hogy elmondjam, mi járatban vagyok. Ez tükröződik a tekintetéből is. Hogy az ismerkedés pillanatnyi némaságát feloldjam, így folytatom: — Ügy tudom, Béla bácsi régi szakszervezeti tag. Elmondaná, hogyan ünnepelték a múltban Kiskunfélegyházán május 1-ct? Rámnéz, aztán csak kisvártatva szólal meg. — Nem is olyan könyBéía bácsi 10 tmUUsziU... I Hajnalig a | lövöldében nyű dolog ezt szavakba önteni... — Talán nem ünnepeltek a munkások? — De igen, csakhogy máskép. — Felvonultak? . — Ilyesmiről 6zósem lehetett, összegyűltünk a vas- és fémmunkás otthonban, s ott töltöttük az ünnep estéjét. A kultúrcsoport előadással szórakoztatott bennünket, mi pedig ezután elbeszélgettünk, hogy milyen módon is csikarjunk ki többet a tőkéstől. De a fiatalok csak csináltak valamit? — Persze. Ha nem néztük volna a naptárt, akkor is tudtuk, hogy május 1-e közeleg. Előtte pár nappal megérkezett a ringli- spiles és lövöldés. Az ünnep napján tízen— tizenöten, vagy még ennél többen is, összejöttek a fiatalok, aztán vidám dalolás közepette vonultak ki a ringli- spilhez, meg a lövöldéhez. Ott aztán még fokozódott a vidámság és bizony előadódott, hogy a fiatalok hajnalig ottfelejtkeztek. Egy kicsit megpihen, aztán így folytatja: — Tudja, azok csinálták meg ezt, akiknek helyük volt. Hej, de sok százan vártak e napon is arra, hogy valahol munkát kapjanak. Hagyom, hogy az emlékezés hatalmába kerítse. A kíváncsiság azonban szólásra kényszerít: — Mi történt azzal, aki kimaradt? Elküldték a gyárból? — Embere válogatta. Az egyiket, aki nem engedett a huszonnyolcból és hangoztatta, hogy ez a munkások ünnepe, apnak kitették a szűrét. Aki nem szólt, annak nem fizettek bért arra a napra. Egy biztos: örökre szálka maradt a tőkés szemében. Köny- nyen elbánt • velünk, mert nem volt szak- szervezett képviselet az üzemünkben. Tovább gombolyítva a beszélgetés fonalát, megtudom, hogy a fél- egyházi munkásság csak a 40-es években tudta úgy ünnepelni május 1-ét, ahogy elképzelte. Azóta nagyot fordult a világ kereke. Grünhut Béla bácsi, amikor a régmúltra emlékezik, mosolyogva mondja: — Talán csak lidércnyomás volt az egész?! Nem! Valóság volt. Éppenúgy valóság volt, mint ahogy valóság ma az, hogy az egész magyar nép immár tizen- harmadszor ünnepli szabadon, boldogan és felszabadultan május l-ét. Grünhut Béla bácsi is ünnepi öltönyében vonult fel mosolyogva, jókedvűen a félegyházi munkások között. Ügy ünnepli 12 év óta a tavasz pompájában tündöklő május 1-ét, mint ahogy azt régen áhítozta. (sz) növényápolási munkáinak ide • ben és jóminőségben 'történő elvégzésétől. Az állatállomány részére pedig megfelelő takar- márwbázist csak úgy lehet biztosítom, ha időben végzik el a szénabetakarítást. E két fontos teendő a gazdaság jövedelmezőségének jelentős tényezője. Ezért a gazdaság vezetősége a munkás- tanáccsal, a párt- és szakszervezettel együtt versenyt indított, amely kiterjedt a kapásnövények tavaszi ápolására és a szénaféleségek betakarítására. Á verseny során a kapásnövények ápolását, a növényállomány alakulását is figyelembeveszik. A növényápolásnál és a szénabetakarításnál egyaránt a mennyiség mellett a munka minősége is értékelve lesz. A legjobb eredményt elért első és második helyezett növény- termelési brigád dolgozóit és vezetőit céljutalomban részesítik. A legjobb növénytermesztési brigád (beleszámítva a traktoristákat és a fogatosokat is) 8000 forintot kap majd. A második he lyezett pedig 4000 forintot, fi legjobb növénytermesztési brigádvezető 1000 forint jutalomban részesül, míg a második helyezett 500 forintot kap. Az else helyezett üzemegység vezető 1000 forint, a második 500 forint ju tatomban (részesül. A versejnyt pontrendszer alapján 15 naponként értékelik. Erről értesítést kapnak a növény- termesztési brigádok. A menetközben! értékelést, a szakvezető végzi, míg a véglegest egy bizottság, — amely a munkástanács, a párt-, a szakszervezet, valamint a szakvezetés megbízottjaiból áll — fogja megtenni A Garai Vörös Traktor Állam; Gazdaságban az elmúlt évben is volt hasonló verseny. A garaiak a Bajai Állami Gazdasággal vannak most versenyben. Ez utóbbi gazdaságban is hasonlóan akarják újjáéleszteni a munkaversenyt. irdrágító üzérkedésért msasfélévi börtön Dinnyés Imre 20 éves, kiskunfélegyházi lakost márciusban artóztatta le a rendőrség, mert kiderült róla, hogy sorra-rendre vágja le a sertéseket és borjú- tat. — Dinnyés az ügyében negtartott bírósági tárgyaláson elismerte, hogy Félegyházán és törnyékén 14 darab sertést és borjút vásárolt, melyeket any- a, Dinnyés Irnréné lakásán vágott le, majd ezek húsát és egyéb termékeit busás huszon- lal Budapesten értékesítette. Dinnyés Imre már annyira bclcmelcgedett az üzérkedésbe, hogy a (evágott állatok járlat- levelét, annak ellenére, hogy az eladók felajánlották, jobbnak látta, ha átírással nem szerepelteti a maga nevén. Mivel Diny- nyég bűrjös üzelmeinél anyja is segédkezett, a kiskunfélegyházi járásbíróság büntető tanácsa üzletszerűen elkövetett árdrágító üzérkedés bűntette miatt Diny- nyés Imijét egy év és hat hónapi, özv. Dinnyés Imrénét pedig nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte.
