Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-22 / 117. szám

T é...to...vá....zók

Tanulságos beszélgetés az időbérről

Kényes gyomrú ember 8 óráig egymást nézegettük.- Ha , .... , „ . . „ ..... belerakjuk a vízbe az előírt

kerülje el a Bajai Gyapjuszovetgyár festődéjét, mert ha oda belép, hamar rosszul lesz. Az alacsony termet betölti a birkagyapjú mosásából eredű bűz, mely egybeolvad a formalin, a klór és más festékek jellegzetes szagával. Ennyit talán arról a helyről, ahol félmeztelen testű, vagy könnyedén öltözött emberek dolgoznak.

Hatan vigyázzák az ötven méter hosszú mosodákat; Köztük van Bakanek Lajos munkástanácstag. Ötőle kérdem a következőket:

— Mi igaz abból, hogy itt is kívánják a teljesítménybér bevezetését?

A .nem várt kérdéssel zavarom meg gondolatait. Az arcán látom a meglepetést, és tétovázó kifejezése pár pillanat múlva szavaiban is testet ölt.

— Nézze, meglehet. Én nem tudok róla.;:

Hallgat, aztán így fűzi tovább gondolatait:

— Nem hiszem. Nem jók a tapasztalataim.

Nem lesz könnyű dolgom a vitában, az biztos, de azért megpróbálom kibogozni, miért idegenkednek itt attól, ami nekik is jó. Annyit megéreztem; régebben szigorúra szabták a normát. .

— Nézze, talán jó lenne a teljesítménybér, nem tudom. Eddig az volt... De más baj is van.

Ez a munkát szerető, kérges-] nak zöme Komlón ütött tanyát, kezű ember így folytatja: I hogy a tervükben szereplő 200

— Ma például gőzhiány miatt | bányászlakást idő előtt tető alá

gyapjúmennyiséget, mi már azt kiszedni nem tudjuk. Nincs idő! A következő műszakra hárul a kiszedés.

— Hát akkor nem egyformán dolgoznak?

— Nem bizony. — Felcsapja a teljcsítménynaplót s fennhangon olvassa:

— Tegnapelőtt a délelőttös parti kirakott 1840, berakott 1200 kilót. Az éjszakások kiraktak 1600-at, beraktak 1200-at. Tegnap a délutánosok kiraktak 2265, beraktak 2669, az éjszakaiak kiraktak 2785, beraktak 2760 kilót. Ez nehéz áru volt.

— No látja, az egyik többet dolgozik, mint a másik és mégis egyforma bért kapnak?

— Igen. Becsület kérdése az egész — adja vissza a szót.

Mivel hassak erre a józan gondolkozásé, de még tétovázó munkásemberre? Érzi, látja, valami nem jó, és mégis azt hajtogatja, olyanokká neveljük új munkatársainkat, hogy egyformán húzzanak velünk.

Szavai melengetik szívemet. Igen szép emberi vonás ez. Megértő barátságra vall,

; LEVELEZŐNK ÍRJA:

♦ 1 "■ 11 ......

♦ \

1 A munkás-paraszt szövetség szellemében

Kedves ünnepség zajlott le a bajai Kossutfi Termelőszövetkezet székhazában. A Fémipari Vállalat munkásainak ajándékát adták át a novemberben megalakult szövetkezetnek. Az ajándék két darab permetezőgép és egy vörös csillag volt. Nem a gyűlés lefolyásáról, hanem a munkás-paraszt szövetség kézzel fogható eredményéről akarok néhány sorban beszámolni.

A Kossuth Termelőszövetkezet novemberben alakult, amikor másutt sok termelőszövetkezet feloszlóban volt. Kezdetben csak néhány szilárdjellemü ember lépett be, de később többen jelentkeztek a volt tsz-tagok közül. Nagyon sokat segített a termelőszövetkezet felállításában a tanáas is. A közös vagyon hamarosan eléri az egymillió forintot. Itt párosul az ésszerű vezetés, a tagok lelkes munkája, melynek eredménye zárszámadáskor mutatkozik meg. Ügy tervezik, hogy tagonként legalább 20 000—25 000 forintot osztanak ki.

Ebbe a termelőszövetkezetbe mentek el a Fémipari Vállalat munkásai, hogy kifejezzék együttérzésüket, szövetségüket. Czur- nies elviárs, a termelőszövetkezet elnöke ezen az ünnepségen elmondotta: »Szövetkezetünk tagsága mindig bízott a munkásságban, most a vállalat dolgozói segítettek rajtunk. Bízunk abban, hogy mi is viszonozni tudjuk a kedves ajándékaikat.«

Göndör József

melynek mély gyökerei vannak a munkát, a gyárat szerető em-| berekben. De valljuk meg őszin-j tén, a munka temetésére egye-; sek szívesebben mennének el,| mint a gyárba. Ezekkel közösséget vállalni, helyettük dolgozni már nem barátság, hanem: elvtelen udvarlás.

á— Bakanek elvtárs! Szeret; maga más helyett dolgozni? —j kérdem.

— Nem.

— Hát akkor maga szerint, igazságos az, hogy a lusta is) annyit kapjon, mint a szorgal-j más?

— Nem. De nem minden em-j bér egyforma — próbálja vala-j miképpen megnyugtatni önma-j gát, majd később így forgatja a) szót: — A szövődében már úgyj van, mint régen. Ki mennyit dől-] gozik, annyit kap.

— Hát maguknál mikor leszj

így?

Hosszasan elgondolkozik]

SÄIvt0B & mégf termelőszövetkezeteinket

Kezet rázunk. Úgy érzem, hogy az élet igazsága nem sokáig várat magára. De vajon, meddig?

Ezt ők fogják eldönteni. f Több mint két éve hívták életEredményesen segíti

a termelőszövetkezeti tanács

)

megyei épltok

A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munkásgárdájáhozzák. Február végen kezdődött meg a felvonulás. Ma már a földmunkálatok folynak gyors ütemben, amit az alapozás követ.

Venesz —| re megyénkben a termelőszövetkezeti tanácsot. Ez idő alatt Sztankovics Mátyás országgyűlési képviselő vezetésével eredményesen működtek közre a termelőszövetkezetek megszilárdításában. A közös gazdaságok sok ügyes-bajos dolgainak elintézésén kívül, hasznos tanácsokkal, javaslatokkal segítik a termelőszövetkezeti gazdálkodást. Az elmúlt évek során több száz panaszos levél nyomán tettek igazságot a tsz-ek tagjai között.

Sokoldalú munkájukhoz tartozik a termelőszövetkezeti vagyon megvédése is. Az ügyvédi munkaközösség segítségével jogügyi tanácsokkal látják el a termelőszövetkezeteket. Erre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt években, különböző vállalatok s egyéb vállalkozók jogtar nem "1

, „ , ^ mesebeli

A népgazdaság .

nitlCSGSláda

Miképp csökkentik a veszteséget

a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaságban?

lan igényekkel léptek fel a közös gazdaságokkal szemben. — Gyakori volt egyes vállalatok részéről az alaptalan pénzzel való megterhelés. Például a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezettől, a helytelen adminisztráció következtében 50 ezer forintot követelt a budapesti Bizományi Áruház. Csaknem másfél millió forintot tesz ki az az összeg, amelyet alaptalanul követeltek a megye termelőszövetkezeteitől. Ez alól a teher alól bírósági igazságszolgáltatással már mentesítették a termelőszövetkezeteket.

Az ellenforradalom idején széthurcolt szövetkezeti ingóságok visszaszerzésében is nagy segítséget nyújt majd a termelőszövetkezeti tanács. Több megkárosított termelőszövetkezet máris segítséget kapott.

A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság hatalmas, több, mint 9 millió forint veszteséggel zárta az elmúlt évet. Ezt a jelentős hiányt számos körülmény okozta.

— Gazdaságunk növénytermesztésre és vetőmagszaporításra van berendezkedve — mondja Németh Imre, a gazdaság

! igazgatója —, az állattenyésztés csak melléküzemág. Már ebből következik, hogy nem tudtunk gondoskodni az évek során megfelelő talajerőutánpótlásról, termésátlagaink jóval alacsonyabbak voltak, mint a környéken betakarított átlagtermések. A veszteség zöme a növénytermesztés várható hozamából történt kiesésből származik. Ennek ugyan nemcsak a talajerőutánpótlás hiánya, hanem a helytelen gazdálkodás is oka volt.

Havibér helyett teljesítménybér

— Az idén másképp fogtunk munkához — hangoztatja a gazdaság vezetője —, nagy igyekezettel láttunk hozzá a költségek lefaragásához. Egyik alapvető dolog a talajerőutánpótlás biztosítása, hogy a jövőben ne szégyenkezzünk az alacsony átlagtermések miatt. Mint már említettem, az állattenyésztés nálunk melléküzemág. Helyzetünkre jellemző, hogy például a majdnem 3000 katasztrális hold- nyi cérnaháti üzemegységünkben egyetlen jószág sem volt tavaly. Az állattenyésztés létszámát nem tudjuk növelni, mert hiányzik a szükséges férőhely, istállók építésére pedig beruházást nem kapunk. Ezért 552 holdon somkórót vetettünk zöld- trágyázás céljára. A homokos terület talajerőutánpótlását így igyekszünk majd biztosítani.

A költségek csökkentése érdekében máris sokat tett a gazdaság vezetősége. A fogatosok havibér helyett teljesítménybérben dolgoznak. Azóta mintegy. 30

százalékkal nőtt a teljesítményük, ami lehetővé tette a fogatlétszám csökkentését. Máris tíz pár fogattal kevesebb van a gazdaságban, de újabb 15-tel csökkentik a létszámot. Kevesebb a műhelymunkások száma is, 68 helyett 40 fő dolgozik most a javító műhelyekben.

900 000 forinttal kövesebb veszteség

A növénytermesztésben még nem lehet következtetni az első negyedév adatai alapján, hogy miképp zárul az esztendő, az állattenyésztésben inkább. Az első negyedév adatai szerint 407 000 forint veszteséggel dolgozott ez az üzemág.

Az igazgató szerint a következő három negyedévijen mái nem lesz veszteség az állattenyésztésben, legalábbis minden lehetőséget kihasználnak annak érdekében, hogy ne legyen. — Mi 1 340 000 forint veszteséget ütemeztünk be ebbe az üzemágba — mondja —, ha több veszteségünk nem lesz, az any- nyit jelent, hogy mintegy 900 00q forintot takarítunk meg a tervhez viszonyítva.

Ez nagyon szép törekvése az állami gazdaság vezetőinek. Helyes lett volna azonban, ha a tervet már eleve úgy készítik, hogy nem ütemeznek be előre ennyi veszteséget.

Sajnos, állami gazdaságainknál általában még nagyon veszteséges a gazdálkodás. Ennek okai részben a gazdaságok rossz felépítésében is kereshető, de jelentős veszteséget okozott évről évre a szakszerűtlen gazdálkodás, a helytelen vezetés és így tovább. Kádár János elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke azzal a hasonlattal élt az országgyűlésen, hogy a népgazdaság nem valami mesebeli kincsesláda, amiből többet lehet kivenni, mint amennyit beletettünk. Az állami gazdaságok veszteséges termelését az

egész népgazdaság érezte, mert. az itt elvesztett összeget a népgazdaság más nyereséges ágai-j ból kellett fedezni. Az termé-j szetes dolog, hogy ez így nem] mehet tovább. Ezért kell tőre-] kedni minden állami gazdaság] vezetőjének az olcsóbb, nyereséges, gazdálkodásra. Ez az igye-J kezet megvan a Garai Vörös] Traktor Állami Gazdaság veze-| tőiben is. Azonban van még mód] a költségek csökkentésére, mint] ahogy ezt maga a gazdaság vezetője is mondotta. Helyes len-] ne, ha még egyszer felmérnék a] lehetőségeket és a dolgozókkal] összefogva, a lehető legkisebbre csökkentenék a veszteséget.

Hetényegyháza történetének van egy nevezetes dátuma: 1905. Ekkor alakult meg a később messze földön híressé vált hetényi rezesbanda. Kilenc, jó zenei érzékkel bíró kubikos alakította meg: Putnoki János, Szabó Ferenc, Seres Mihály, Balogh István, Huszár Károly, Katona Pál, Kulman Ferenc, Tóth Mihály és Ricza János. Szegvárról, majd Kerekegyházáról járt a karmester tanítani őket; de a kiváló képességű Putnoki János csakhamar pótolta a karmestert, a kottát egykettőre megtanulta. Ezután már a rezesbanda szolgáltatta a bálakon és egyéb mulatságokon a zenét, hangos lett a csendes falu.

Érdekes volt a báli hívogató. A banda kiállt a Seres-kocsma elé s néhány indulót, nótát elfújt. Messze kilométerekre elhallatszott a hangja, s a fiatalság

Ö* ff• • •

„Hátam mögött a rezesbanda szépen muzsika^../

muzsikál

Épífőipari levelező tagozat- indul

A szegedi Vedres István Építőipari Technikum szeptember havában megnyitja a levelező tagozat I. évfolyamát azon 22—40 éves építőipari dolgozók részére, akik az ált. iskola VIII. osztályát elvégezték és kétéves szakmunkás gyakorlattal rendelkeznek az építőipar különböző szakmájában. (Pl,: kőműves, ács, bádogos vagy egyéb szakiparos, stb.)

Felvételi vizsgát kell tenni magyar, matematika és rajz tantárgyakból az ált. iskolában tanultak alapján. Felveszik azokat is, akik segédtervezői vagy szerkesztői vizsgát tettek és ilyen gyakorlattal rendelkeznek. Jelentkezési lapot és további felvilágosítást az iskola igazgatósága ad. (Szeged, Horváth M. utca 2.) Jelentkezési határidő: június 30.

vasút építésénél 2000 munkás dolgozott. — Szombat és vasárnap délután a banda tagjai több pénzt kerestek a muzsikálással, mint az egész heti kubikolás- sal, mert még a jólkereső halászok is odajártak mulatni. A morvaországi csatornák építésénél is ez volt a helyzet. Pesten és Pesterzsébeten a rezesbanda hírére mindig megteltek a vendéglők, — s így a banda tagjai sok pénzt küldözgettek haza a családnak.

A világháború nagyon megritkította a bandát, de újjászervezve még sokáig muzsikált. Sokáig énekelték még a jóvérű hetényi legények, hogy:

►►Sör előttem, bor előttem, karjaim közt a kicsike babám, Hátam mögött, hátam mögött a rezes- bahda szépen muzsikál!. :.«

(B. G.v.

összeállításából,}

megtudta, hogy este bál lesz a Seres-kocsmában. A víg szüreteken, kukoricafosztáso- kon is kapósak voltak a rezesek. A fosztóbá- lakban a banda minden tagja egy fonás csöveskukoricát kapott, ami egy mázsa körül volt. Zubornyák Sándor, a város nevezetes bugaci számadó gulyása — aki Szarkás- ban rangos szőlősgazda is volt — szüretkor mindig egy tinót vágott. A rezesbanda tagjai nappal puttonyoz- tak, azután pedig vígan fújták a csárdást hajnalig. ,

A rezesbandának a híre olyan nagy lett, hogy Kecskeméten minden felvonuláson, a Vigadóban, a műkerti majálisokon is ez muzsikált. Vidékre is sokfelé hívták. Pesten és

országszerte tak.

Az egész országban ismertek és keresettek voltak a hetényi kubikosok. Nem volt a régi Magyarországnak olyan jelentősebb út- és vasútépítése, ahol ne lettek volna, nem egy esetben még az ország határain túlra is szerződtették őket. A nagyobb és távolabbi építkezésekre százan— kétszázan is elmentek Hetényből, Sokszor 3— 6 hónapig is odavoltak, itthon a szőlőt az öregek, asszonyok és gyerekek művelték. Természetesen a rezesbanda tagjai is ott voltak a munkákon. Szombaton délután a muzsikások felállottak a bara- koknál, s az otthontól távollevő vendégsereg az ő nótáikra vigado- zott. A baja—bátasaéki