Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-21 / 116. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek M*4*#-M4***A*M*444* **•+****%+* t MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÄSPART BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM *4ra 50 fillér 1957. MÁJUS 21. KEDD I A mezőgazdasági munkaversenyről * Minden emberben van virtus. A jó gazda büszke rá, ha az ö gabonája előbb hányja a kalászt, mint a szomszédé, ha gyümölcsösében szebb almát teremnek a Iák, mint a sógo­ránál, örül a szive-lelke, ha az ő tehene több tejet ad, mint a másiké­Így van ez az élet minden területén. Marx rámutatott, hogy már a puszta társadalmi érintkezés versengést és az életerő sajátságos fokozását váltja ki, amely megnöveli az egyén teljesítőképességét. Már sok helyről hallottunk olyan óhajt, hogy elevenítsük fel a mezőgazdaságban is a munka­versenyt. A Garai Állami Gazdaságban a növénytermesztési brigádok között nemes vetélkedés indult a növényápolási munkák, valamint a szénabetakarítás sikeres elvégzéséért. Más állami gazdaságokban is szeretnének hasonlót kezde­ményezni a dolgozók, de nem kapnak elegendő támogatást A szocialista munkaversenyben való részvétel a mező- gazdaságban is növelte a dolgozók felelősségérzetét, öntuda­tát, fegyelmét segítette a termelési tervek teljesítését. Olyan helyes versenyformák alakultak ki, mint az egyéni, páros, csoportos versenyek, melyek elősegítették a dolgozók egymás közti vetélkedését és bebizonyították, hogy az emberek alkotó­ereje legközvetlenebbül a szocialista munkaversenyben feje­ződik ki. A versenyszervezésben azonban voltak fogyatékosságok is. Legjobb eredményt elért dolgozók népszerűsítése mellett elhanyagolták a minőség javítására, az önköltség csökkenté­sére való törekvést. Az egyéni verseny, amely a szocialista munkaverseny alapvető formája, a túlzott látszateredmények hajszolása következtében szinte teljesen mennyiségi feladatok teljesítésére irányult. A mezőgazdasági üzemekben elsősorban azok részesültek anyagi és erkölcsi megbecsülésben, akik hajszolták a mennyiségi munkát. A minőséget ritkán vették tekintetbe. A verseny központosított szervezése hátráltatta a széleskörű kibontakozást. Az országos célkitűzések gyakran figyelmen kívül hagyták az egyes tájak adottságait. A száz mázsás burgonyatermés elérését célzó verseny feltételei egy­aránt vonatkoztak Bács megyére és Nógrád megyére. A ta­vaszi és a nyári idényben például rendszerint a homokos talajjal rendelkező gépállomások győztek a versenyben, mivel korábban meg tudták kezdeni a talajelőkészítési és aratási munkákat. Ezek a hibák természetesen azzal jártak, hogy csökkent a dolgozók lelkesedése. Az ellenség is felismerte ezt, és az ellenforradalom idején dühödt támadást indított a szocialista munkaverseny ellen. Az emberekből azonban nem lehet ki­ölni a virtust, és a dolgozók versenykezdeményezésének támo­gatása, a helyesen értelmezett, a bürokratikus torzításoktól megtisztított szocialista munkaverseny, az egészséges versen­gés tömeges kibontakozása fontos tényezője a szocializmus építésének. A mezőgazdasági dolgozók már a múltban bebizonyítot­ták, hogy minden különösebb felsőbb irányítás nélkül tudnak versenyezni, és vetélkedésük tartalmas, bürokráciamentes. Állami gazdaságainkban, gépállomásainkon van lehetőség a verseny támogatására azzal is, hogy célprémiumokat tűzze­nek ki a legjobb eredményt elért dolgozók, brigádok részére. Állami gazdaságaink tavaly nagy veszteséggel dolgoztak, sok tennivaló van tehát a gazdálkodás megjavítása terén. Növelni kell a termésátlagokat, az állattenyésztés hozamát. Mindezt elősegíti a verseny. Gépállomásaink önálló gazdálkodást foly­tatnak, és most különösen fontos, hogy nyei’eséggel zárják az évet. Ezt is elősegíti a munkaverseny. Hasonlóképpen a me­zőgazdaság minden területén, termelőszövetkezetekben, egyéni gazdaságokban növeli az eredményeket a munkaverseny szé­leskörű kibontakozása. Ehhez azonban sokkal több segítséget kell adniok a veze­tőknek, mint eddig. Nem nézhetik közömbösen a dolgozók kezdeményezését. A MEDOSZ-tól, a helyi üzemi bizottságok­tól pedig mint érdekvédelmi szervektől, a dolgozók joggal elvárják, hogy legyenek a munkaverseny gazdái, segítsék, kísérjék figyelemmel a munkát, őrködjenek azon, hogy az arra érdemesek megkapják eredményeik után az erkölcsi és az anyagi megbecsülést. Bár a munkaversennyel kapcsolat­ban rendezett kétnapos értekezlet nem hozta meg a kívánt eredményt, reméljük, hogy legalább annyit elért, hogy felrázta az illetékeseket, és végre megadják a szükséges támo­gatást a munkaverseny kibontakozásához. Hogyan dolgozzék a helyi tanács?! Ankétot tartottak a kalocsai járásnál! Szombaton kevéssel 9 óra után kezdődött meg a Kalocsai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága rendezésében a járási és községi tanácstagok összevont -értekez­lete. 15 községből mintegy 50 ta­nácstag, tsz-elnök, állami gaz­dasági igazgató, MSZMP-elnök, gépállomás! igazgató, orvos, pe­dagógus jelent meg. Az értekezlet Farkas János VB-titkár bevezetőjével kezdő­dött meg, majd Szabii Ferenc, a VB elnöke mondotta el beszá­molóját, majd így jellemezte a tanácsok munkáját: — Még sok a sablonos, érde­mi intézkedést mellőző határo­zat a tanácsainknál. Hiányosság tapasztalható a hozott határoza­tok végrehajtása és ellenőrzésé­nek gyengesége terén is. A tanácsok munkáját, fejlődé-] sét néhány példán keresztül sze-5 retném érzékeltetni. A drógszéli tanács célravezető* határozatokat hoz. Ezt igazolják] járdaépítések, a kultúrház fel­építése, adótervek rendszeres} túlteljesítése, és a termelők se­gítése a terméshozam emelésé-} ben. Hasonló jókat lehet mon-j dani a dunaszentbenedeki és az] ordasi tanácsok munkájáról. Szabó elvtárs kifejtette a to-J vábbiakban azt is, hogy nem] minden község dicsekedhet ilyen] eredményekkel. Homokmégyenj pl. foglalkoznak, a község fej-] lesztésével, de úgy, hogy min-] den községi költséget az állam} fedezzen. Az adóterveket nem] teljesítik évről évre. A dusnoki] (Folytatás a 2. oldalon) t ELJÖTT-E AZ IDEJE, HOGY KISRUNMAJSAN PÁRTBIZOTTSÁGOT VÁLASSZANAK? (2. oldal) MUNKACSAPATOKBAN. MUNKAEGYSÉGRE, HELYI NORMÁK SZE­RINT DOLGOZNAK A VASKÜTI KOSSUTH TSZ-BEN KARCAGTÓL — CEGLÉDIG »IGYEKEZZ BANDI« (3. oldal) GYERMEKVILÁG KÉPEK A CANNESI FILM­FESZTIVÁLRÓL (4. oldal) KÉSZÜLŐDÉS A VIT-RE MEGVALÓSUL TÁZLÁR KÖZSÉG RÉGI KÍVÁN­SÁGA A VILLAMOSÍTÁS LETARTÓZTATTAK A KECSKEMÉTI »TAL­PONÁLLÓ« CSAPOSAIT (5. oldal) SPORTEREDMÉNYEK (6. oldal) Rövidesen befejeződnek a nagyobbarányú exporlézáttítások Előlegosztás az állattenyésztésből A vaskúti Kossuth Termelő- szövetkezetben nemrég pénzt osztották, mégpedig a március ?l-ig teljesített munkaegységek rtán. Égy-egy munkaegységre 9 Print előleget kaptak a tagok. Az előlegosztást az állatte­nyésztés jövedelmezőségé tette lehetővé, A termelőszövetkezet cornwall-tenyészsertésekkel fog­lalkozik. Negyvenhárom tenyész- jószágot. szállított eddig el négy részletben, ugyanakkor újabb 45 sertésre szerződött le, amit jú­nius és július hónapban szállíta­nak el. A jószágok árából ismét előleget osztanak majd, Nincs olyam kamra, még ha akármilyen nagy is és ha raktár­nak hívják is (mint a Kecske­méti Kinizsi Konzervgyárban), mely, ha állandóan csak vesz­nek el belőle és nem tesznek hozzá, lassan ki ne ürülne. Rö­videsen ilyen helyzet következik be a gyár raktárhelyiségeiben.: A tavaly nyáron, ősszel és télen: gyártott konzervek nagy részét a: téli hónapokban kiszállították. A raktárak egy része kitisztítva várja az idei konzervféleségeket. Ebben a hónapban mintegy 30 vagon konzerváru kerül külföld­re. — Komolyabb mennyiségű] szállítmányt vettek át a svájci-] ak, borsót, csemegeuborkát a! Német Demokratikus Köztársa-; ság vásárolt, Csehszlovákiába} szilvaízt, csemegeuborkát, a Szovjetunióba pedig komolyabb mennyiségű paradicsompürét in-' dítottak útnak a gyár dolgozói. ; Valószínű, hogy a következő, időkben — eltekintve a több* mint 20 vagon vegyesíz kiszál látásától — csökkenni fog azt exportra küldött konzervek; mennyisége. Ez azt is jelenti.; hogy az exportidény befejezésé-; hez közeledik. • • ; Géptöredék hely eh l szürke nyersvas j A Kecskeméti Gépgyár veze-í tőinek mindig gondot okozott,! hogyan is szerezzék be a szűk-* séges géptöredéket. Egy részé*,] igaz. megszerezték valahogy azt országban, de a nagyobb részt] Nyugatról kellett importálni. Ez] pedig olyan dolog, hogy biztost is meg nem is. ; Mit volt mit tenni, összedug-} ták a fejüket a gyár szakembe-í rei és készítettek egy olyan re-; ceptet, mely szerint szürke-vas-] sál pótolják a nélkülözhetetlen] géptöredéket. Recepttel a ke-| zükben felkeresték a diósgyőri] kohászokat, akik mintegy 579] tonna sziít'ke-nyersvasat ter-í meltek a gyár receptje sa?£int» Ebből 290 tonnát már le is szállítottak. Jelenleg a diósgyőri kohászok által előállított szür- ke-nyersvassal pótolják a gép­töredéket, s ezt használják fel öntvények készítésénél. Szinte óránként vizsgálják a szürke- nyersvas viselkedését, és az ed­digi feljegyzések szerint úgy fest a dolog, hogy a géptöredék problémáját 90 százalékban megoldották. Gépi tőzegtermelés Kecelen Kezdetben csak kézzel termelték a tőzeget. Ma már cgjTe több gép avatkozik a termelésbe, s ennek nyomán napról napra, hónapról hónapra növekszik a tőzegtermelés, Képünkön munka közben láthatják olvasóink a iözegkotró- gyúrógciic!, amint a kiteregetett tőzegcsíkokat elénk tárja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents