Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-16 / 88. szám

cA rP>ánk kán sziiiDadí története '♦♦♦•*»■»t#********»»^ **•-•■**■•* „Szólj, 11jics. mit tegyünk ... “ I Megemlékezés Kalona Józsefről KATONA JÓZSEF halála év- '.'ordulóján helyi hagyománnyá vált, hogy megemlékezzünk Kecskemét nagy fiáról, legna­gyobb nemzeti tragédiánk író­járól. Katona életét és nagy mó­rét mindannyian jól ismerjük, elesleges tehát ismétlésekbe bo­csátkozni. Ezt a mai, 127. évfor- lulót arra használjuk fel, hogy i Bánk bán színpadi előadásai­éi, és hatásáról írjunk. * Katona a Bánk bánt fontos történelmi fordulópont idején, a magyar nemesség és a királyi idvar kompromisszuma íelbom- ásának éveiben írta. A közele­dő reformkor nagy történelmi kérdéseit: a nemzeti független­ség és a társadalmi problémák megoldásának vágyát élesen lát­ta meg és nagy bátorsággal fe­jezte ki, visszavetítve u XIX. század elejének törekvéseit a Kill, század elejére, II, Endre korába. A DRAMA MEGÍRÁSÁNAK • vtizedében a cenzúra nem en­gedélyezte a mű színrevitelct, így lett Katona nagy műve — könyvbe-holt dráma«. Életében nem is került színpadra, csak halála után 3 évvel, 1833-ban, innak a reformországgyülésnek íz idején, amelyen Kölcsey vív- la harcát a nemzeti haladás elő- cemozdításáért. A mű népszerű­sége igazán csak a negyvenes években emelkedett, közvetle­nül a 48-as átalakulás előtti évek­ben, Az sem véletlen, hogy a Nemzeti Színházban 1848. már­cius 13-én a Két anya gyerme­ke helyett, »a ßzabad magyar lép kívánságára« ezt tűzték műsorra. A szabadságharc után a mű előadását nem engedélyezték. 1858-tól a kiegyezésig csuk erő­sen megcsonkítva adhatták elő. \ kiegyezés utáni időkben éven­te egyszér-kétszer adták elő a Nemzeti Színházban. Kecskemé- ten 1847-ben volt az első előadá­sa, a felszabadulásig 78-szor ke­rült színre. Az 1880-as évektől kezdve hagyománnyá váltak vá­rosunkban november 11-én. Ka­tona születése napján a Bánk bán előadások. A régebbi elő­adások legtöbbje Petur alakját emelte ki, háttérbe szorítva Bánk tragédiáját es a széles nép- tömegek Tiborc megfogalmazta lelszalxidulási törekvéseit. A HORTHY-KORS2AKBAN mondanivalóját meghamisítot­ták, hamis értelmezéssel igye­keztek elnyomni benne a német - ellenességet és a belső elnyomás elleni tiltakozást. Előadásra al­kalmasnak sem tartották. 1928- ban az átdolgozása ős felújítása körüli vita még a parlamentet is foglalkoztatta. Jánossy Gábor képviselő az uralkodó osztály véleményét fejezte ki, amikor azt fejtegette, hogy örül neki, ha nem adják elő: »Inkább ma­radjon Katona József remeke továbbra is clőadatlanul, legyen az csak a csendes magyar szo­morú hajlékok lakosainak, a magyar intellektuelleknek imád- ságos könyve, inkább magukban olvassák, magukban búsongja- nak.« 1941-ben, Katona születésének 150. évfordulóján, a Magyar Csillag kritikusa arról írt, hogy csak kötelességszerü megemlé­kezések voltak, mivel a Bánk bán »nem szerves eleme irodal­mi kultúránknak«. A munkás­színjátszók 1935-ben nem ezen a véleményen voltait: felismerték a mű értékeit, gyújtó hatását az idegen elnyomók ellen, Petur szenvedélyességét a fasiszta el­nyomás elleni tiltakozásul hasz­nálva fel. A FELSZABADULÁS óta a Bánk bán népszerűsége mindin­kább növekszik, ezt mutatják sorozatos budapesti és kecske­méti előadásai. Waldapfel Jó­zsef, a kiváló Katona-kutató 1950-ben, Katona halálának 120. évfordulóján a megújhodott ma­gyar színjátszás elsőrangú fel­adatául jelölte meg az olyan Bánk bán előadást, »amely cson­kítás és torzítás nélkül, de a dráma nemzeti és társadalmi mondanivalójának megfelelő ki­hangsúlyozásával próbálja hely­rehozni azt, amit a korábbi elő-- adások elmulasztottuk, és lehe­tőség szerint azt is, amit a költő a cenzúrára való úgyis haszta­lan számításból maga fojtott viss2a igazi mondanivalójából.« Ez a kívánság már a következő ívben megvalósult, amikor a Nemzeti Színház Major Tamás és Vámos László rendezésében — a kritika szerint — »a ráag- galott sallangoktól, torzítások­tól, ködösítő kísérletektől meg­tisztítva« úgy adta elő Katona remekművét, hogy politikai-tér. sudalmi mondanivalóit és mű­vészi értékeit egyaránt igyeke­zett kifejezésre juttatni. A KECSKEMÉTI Katona Jó­zsef Színház a budapesti elő­adást megelőzve, 1950. decembe­rében, gondos előkészítés után, vidéki társulattól eddig nem ta­pasztalt kiállításban li-szer adta elő a drámát. 1955 áprilisában hasonlóan gohdos előadásban 12- szer került színre. Erre az elő­adássorozatra esett a Bánk bán századik kecskeméti előadása. * KECSKÉMET mindig büszke volt nagy fiára. Életének és mű­veinek a feltárásában a kecske­métieknek jelentős szerepük volt. A róla elnevezett Társaság a múltban a Katona-kultusz éb­rentartása mellett Irányította és fejlesztette városunk irodalmi és kulturális életét, is. Ma, amikor Katona Bánk bánjának jelentő­sége és hatása megnövekedett, méginkább feladata lesz az új­jáalakuló Társaságnak Katona Szellemét idézni és az. ő nevével fémjelezni városunk irodalmi és kulturális életét. Kiss István, tanár, a TTIT tagja Ajánljak az alábbi cikkel Lenin születésének közeled' évfordulója alkalmából fiatal KlSZ-szérvczetéinknek. Moszkvában 1920. októberében forradalmi indulóktól volt hangos az utca. Az intervenciós támadások meg akarták sem­misíteni a fiatal köztársaságot. Vrangelj csapatai a Donjec- medencét, Djenjíkin Ukrajnát. Judjeénics Petrográdot fenye­gette. S míg a fronton élet-halál harc folyt, Moszkvában 1920. október 2-án ült össze az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusa. Ezen a kongresszuson mon­dotta el Vladimír Iljícs Lenin történelmi beszédét a közel négyszázezer tagot számláló Komszomol küldötteinek. A színházterem zsúfolásig megtelt, amikor Lenin a dobo­góra lépett, — emlékszik vissza a kongresszusra az egyik küldött. A tapsvihar nem hagyta szóhoz jutni. Lenin kezé­vel intett, kivette óráját mellény zsebéből és mindenki meg­értette ezt a jelbeszédet: lljics drága idejét lopjuk. Azután csend lett. Ijenin mosolygott, meleg, világító mosoly suhant at az arcán, a.z a különös lenini mosoiy, mint valami szikra pat­tant végig a termen. Azután felbugyborékolt a nevetés az öröm villódzó lobogása, azé az örömé, amit Lenin jelenlété­nek eleven átélése adott. »Szeretném, — kezdte Lenin, —- ha azzal foglalkoznának, mik a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapvető feladatai.. .« Igv, ilyen egyszerűen, kissé hétköznapin kezdte Lenin beszédéi. Sok minden váratlan volt szamunkra ebben a beszédben. A legmeglepőbb mégis az a kijelentés, hogy főfeladataink kifejezhet&k: »egyetlen szóban«. Itt Lenin pillanatnyi szüne­tet tartott, ravaszkásan hunyorított, lenézett a küldöttségre: »Na gondolkozzatok csak, milyen szó lehet az...« Gondo­latainkban megvillant: »Győzni«, »szétzúzni«, »megsemmisí teni«... Persze senlci sem találhatta ki 1920-ban a háború viharos napjaiban, hogy ez a varázsszó így hangzik: »Tanulni!­»A feladat ez: — tanulni!« így szólt Lenin. Lenin hangja szinte szenvedélyesen és parancsoióán csengett. Néha úgy tűnt, lljics nem egyszerűen beszél, hanem vitatkozik Vélünk. Járkált a színpadon, még-megállt, hátrané­zett, majd hirtelen előre, mintha támadni akarna. Feltett va­lamely kérdést és ő maga felelt rá, miközben előrehajolt és kezében az iskolai vonalozású kis papírral erélyesen hadoná­szott. Emléltszem, hogy mi, akkori ixnnszomolosök valameny- nyien mintha ezt kérdeztük volna: »Szólj, lljics, mit tegyünk, mit kezdjünk el szívünkkel? Olyan, mint rügr/, melyen patla: kész a tok, Mögöttünk küzdelem és váltig küzdeni kell...« Ránk nézett szigorún és szólt: Tanuljatok!« így emlékszik vissza Zsarov, az egyik kiküldött 1920. októ­ber 2-ára, Lenin történelmi jelentőségű beszédété. HÍREK ( Ismerjük meg a KOLBAI-féle kukoricatermesztési módszert ! ív. Az ikersoros kukorica ápolása Az ikersoros termesztésben az ápolás legkisebb késedelme is több kárt okoz. A széles sorkö­zökben akadálytalanul nő a gyom s néhánynapos késés már több mázsás terméskieséssel jár. Érdemes megemlíteni, hogy a kifejlett kukorica átlagos napi hőmérsékleten 1.8—3.15 kg vizet párologtat cl naponta, így egy nőid növényállomány 4—6.5 milliméternek megfelelő csapa­dékot. A gyomok vízfogyasztá­sa pedig legalább 5—0 millimé­ter mennyiség. Ehhez még hoz­zá kell számítanunk a szél s a repedések okozta párolgást is. Tehát az elpárologtatott víz­mennyiség fele megtakarít­ható azzal, ha állandóan tisz­tán tartjuk a kukoricát s a talaj felszínén állandó por­hanyó réteget tartunk. A széles Sorköz ápolása csak addig végezhető mélyen, amíg a koronagyökérzet túl nem nőtte a védősávot. Ettől kezdve csak 3—4—5 cm mélyen mehetünk. A gyökérzet ugyanis u széles sor­közben 5—6 cm mélyen teljesen behálózza a talajt, s ha ennél mélyebben kapálunk, elvagdos- suk a gyökereket. A széles sor­Jó hanglemezeket olcsón darabonként 4—6.50 — 7.50 forintos árban beszerezhet a Kecskeméti Kisker. 121. sz. SPORTSZER boltjában, Rákóczi út 8., — BAJÁN a Vörösmarty u. 1. sz. NÉP- BOLTBAN. ____ közö ben fogatos lókayákat ne járassunk (legfeljebb az első ka­páláskor), mert a lókapát nem lehet sekélyen járatni. Amint a vetés sorolni kezd, célszerű fo­gassal, Vagy rotációs kapával megjératni a táblát. Az utóbbi különösen jó a kötöttebb talajú gazdaságokban, de a fogassal együtt csak a széles sorközök­ben használjuk. A fogast követi a tárcsás úpolómunka. A tárcsa addig járhat a szé­les sorközökben mélyben, — amíg a 10—15 cm-es bizton­sági sávot a gyökérzet túl nem nStte. Ezután már csak kultivátorral szabad ápolni a kukoricát 3—5 cm mélyen. Ápolóeszközök lehetnek a trak­tort» kapálógépek (különféle kultivátofok), traktoros tárcsák —, főleg egysorosak —, fogatos kapálógépek, küllőskapa, átala­kított, u. h. késesboronák cs kö­zönséges boronák, stb. Az átszerelt ZK6-os kultivátor alkalmas a keskeny- és nagy sorközök növelésére. A kultivá­tor négy kapaegységgel dolgoz­zon úgy, hogy az íkersortól jobbra és balra 2—2 kapaegy­ség, a keskeny sorban pedig két fél kapu járjon. A keskeny sor­ban dolgozó L-kapálc 2—3 cin­fel feljebb legyenek állítva, mint u nagy sorközökben dolgozó ka­pák. Tárcsás ápolómunkéra a TB28xl8-as, vagy a TB36xl8-as tárcsa alkalmas, az alábbi át­szereléssel: Az utóbbi tárcsa munkaszé­lessége 270 cm, ezért minden tagból 2—2 levelet leszerelünk. A TB28xl8-as tárcsa szélessége 220 cm. így a széles sorközök ápolására átalakítás nélkül hasz­nálható. A négytagú 28 leveles tárcsa is könnyen átszerelhető. A nagy sorokban a tárcsa von­tatása legalább a Zetor IV—V. sebességével történik. A telje­sítmény így jó minőség mellett 10 óra alatt mintegy 30—35 hold, sőt a 40 hold sem volt ritkaság tavaly, Betakarítás Az ikersoro6 vetésben igen előnyös a törés, mert a dolgo­zók a nagy sorba beálló jármű­re dobják azonnal a csöveket. A szárvágást gyorsan elvégzi a Zetoros fűkasza. A fűkaszára egy terelőt kell felszerelni — 8 mm-es gömbvasból —, ami a szárat rendre, teríti s már csak a kötés marad hátra. A Zeloros fűkasza teljesít­ménye naponta 25—30 hold, vagyis 50—60 ember helyett végzi cl a munkát. A szár levágása után a zeto­ros eke kormánylemez nélkül, éles ekevassal elvagdossa a bentmaradt töveket, — csak a keskeny sorközön járatva. En­nek a munkának az a célja, hogy a töveket elosztva a kes­keny sor helyén nem jelentke­zik a káros szénh'idráthatás. Könnyebb a vetőágy készítése és u vetés is tökéletesebb. (Folytatjuk) — A jakabszálási tanács saját kezelésében működő cukorka-, trafik-, hírlap-elárusító boltot nyit, mely vasárnap is rendel­kezésére fog állni a tanyavilág népének. A bolt mellett kerék­pármegőrző is lesz, — Április 17-én, szerdán dél­után fél 6 órai kezdettel, az MSZMP Kecskemét IV. kerületi pártszervezete, Budai utca 15. szám alatt lévő helyiségében kultúrműsorral egybekötött párt- napot rendez, amelyre szeretettel meghívja a város dolgozóit. A pártnapon Varga Jenő, a megyei tanács elnökhelyettesé tart elő­adást. — Köszönt1 (nyilvánítas. Hálás köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősök­nek és jó szomszédoknak, akik szeretett férjemnek, mint drága, jó édesapánknak, Liptai József­nek temetésén megjelentek, sír­jára koszorút vagy virágot he­lyeztek. — A gyászoló özvegye és családja. 3962 — A városi tanács és az MSZMP ideiglenes városi bizott­sága Tóth Kálmán-emlékhét megrendezését határozta él Ba­ján, a város dolgozói széles rété gének bevonásával. Az emlékhét - re május 12—19. között kerül sort Megrendezésére előkészítő bi- zotsság alakult. — Zenéestet rendez Baján a városi zeneiskola. A tanári hang­versenyen fellépnek Timár Má­ria hegedű-, Paálné Falus Edit ének-, Üobai Jenő zongorsza- mokkai. A műsor előtt Reeska Ilona igazgató mond bevezetői. — Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak, akik drága jó férjem temetésen megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, ez­úton mondok hálás köszönetét. •— üzv. Barta Gergelyné. 3961 ELADÓ üzletberendezés. Érdeklőd­ni: Kecskemét, Rákőezl-Város 32. Sz. alatt. ímI ELADÓ egy használt 100-as motor- kerékpár. — Kecskemét, Batthyány utca lt. sz. 951 SÜTŐ kisiparosok, FIGYELEM! Motornélküli »Adler« kifli- sodrógép, használható álla­potban, eladó a Kiskunfél­egyházi Sütőipari Vállalat­nál. Molnár Béla utca 1. sz. I R D E M E S lelndll-inarha hízlalási szerződést kötni. Kettő vagy egy forinttal többet kap kg-ként a leszerződött marha teljes súlyáért, mintha azt szabadon értékesítené. 1080 lórin! előleget íolyósíl a vállalat. SZERZŐDÉS KÖTHETŐ 300 kg-nál NEHEZEBB SŰLYÜ, bármilyen korú, hizlalásra alkalmas ÖKÖRRE, TINÓRA, B1KARA, valamint nem vemhes TEHÉNRE és ÜSZŐRE. Bővebb felvilágosítással szolgálnak az Állat- forgalmi Vállalat kirendeltségei és felvásárlói; Náluk lehet a szerződést is megkötni. 39a BACS-KISKUN MEGYEI ÁLLATFORGALMI V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents