Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-13 / 86. szám

( Ismerjük meg a KOLBAI-féle kakorieatermesztési módszert II Az ikersoros termesztés előnyei V) Egyéb előnyük. A nyárvégi gyeptelepílés jól megoldható az ikersoros kukori­cában úgy, hogy a széles sorkö­zökben már akkor elvetjük a gyepkeverék vetőmagot, amikor még a kukorica lábon van. Vagy nyár végén silónak letörjük a kukoricát s utána kitűnő mag­ágyat tudunk biztosítani a gyep­növénynek. Nagyon korán lekerülő köz­test is termeszthetünk a széles sorközökben, de csak megfelelő időjárás esetén. így azonban kor­látozottan dolgozhatunk géppel, vagy pedig úgy kell vetnünk a köztest, hogy ne akadályozza a gépi ápolást. Sokkal megfelelőbb a nyárvé­gi telepítésű köztestermesztés. Ebben az esetben rövidtenyész­idejű növényeket vessünk köz­tesként: alexandriai herét, vagy valamilyen zöldtrágyanövényt. A gödöllői ikersoros kukorica érését 8—10 nappal előbbre le­het hozni azáltal, hogy érés előtt két-három héttel mélyebb tár­csázást végzünk a széles sorkö­zökben, úgy, hogy megvagdos­suk a gyökérzetet. (Folytatjuk) A francia nép at algériai vérengxések ellen (Párizs) A francia szocialisták t’első-Ra j namentei pártszerveze­te az algériai fegyverszünet meg­kötésére hívta fel a kormányt. A francia békemozgalom orszá­gos elnöksége nyilatkozatot adott ki, amellyel Franciaország és hadserege becsületének érdeké­ben elítéli az algériai kínzáso­kat, az önkényes íogvatartásokat és a kollektív megtorlás módsze­rét. As USA sorsár ahagyja a disszidált magyarokat Bajor vádak Amerika ellen (München.) Stein bajor mun­kaügyi miniszter foglalkozott az Egyesült Államok kormányának azzal a bejelentésével, hogy nem engedélyezi több disszidált ma­gyar Amerikába utazását. Stein kijelentette, ha már az Egyesült Államok bajor területen rádió­állomást létesített és tart fenn, amely hozzájárult ahhoz, hogy a magyar ellenforradalmai kirob­bantsa, akkor az is kötelessége, hogy most gondoskodjék a disszidált magyarokról. A mi­niszter hangsúlyózta, — ha az Egyesült Államok kivonja magát a felelősség vállalása alól, Ba­jorország ismét meg fogja vizs­gálni az úgynevezett "Szabad­ság-adó« működését. Király Marcitai ,ß .I ,i a inuiiliaverseny-szenfezésröl HtältC&vtfrQsW » ci munkástanácsokról * és az érdekvédelemről Sok helyen vitáznak az utób­bi időben arról, hogyan dolgoz­zanak szakszervezeteink. Egye­sek szerint csak az érdekvéde­lemmel kell foglalkozni, de nem kell törődniük a munkaverseny- nyel. Mások azt bizonygatják, hogy ez a munkástanácsokra tartozik. Találkozunk azonban olyan állásponttal is — és sze­rintünk ez a helyes — érdekvé­delem az is, ha a szakszervezeti aktíva versenybe szólítja a dol­gozót azért, hogy többet ter­meljen, többet keressen, jobban éljen, mint az, aki nem verse­nyez. Ezekre a kérdésekre kap­tunk választ Király Margittól, az ÉDOSZ területi bizottságá­nak elnökétől. De lássuk a kér­déseket. X. Kérdés: Foglalkozik-e a szakszervezet munkaverseny életrekeitésének tervével, ha igen, milyen határozatot hozott erről? Válasz: Március elején a terü­leti bizottság kibővített ülésén mintegy 50 szakszervezeti veze­tőnek az volt a közös álláspont­ja, hogy a munkaverscn.y szük­séges, Kiss Kálmán, az egyik üzemi bizottság elnöke, például így nyilatkozott: — Merjük vég­re nyiltan hangoztatni és a gya­korlatban alkalmazni azt a leni­ni tanítást, hogy a munkaver­seny a szocializmus építésének igen fontos módszere. Ez való­ban így is van. Ez a mi véle­ményünk is. De vajon, hozzákezdhetünk-e a munkaverseny szervezéséhez a régi módszerekkel? Vajon, meg- cngedhctjük-c magunknak az olyan aránytalanságot, hogy ver­seny közben mindenképpen szor­galmaztuk a csaknem száz szá­zalékos munkásrészvételt, de a terv csak 80 százalékos volt? Ma az az álláspontunk, hogy rsak az a dolgozó versenyezzen, aki ma­radéktalanul végre is tudja haj­lani a munkaverseny feltételei!. A formális versenyvállalások ideje elmúlt. Szeretnénk olyan versenyszel­lemet kialakítani, amilyen 1949- l)en volt. Éppen ezért minden­hol az üzem sajátosságainak tel­jes figyelembevételével hirdet­jük meg u versenyszervezést. Az YKK-ban cs a Baromfifeldolgo­zó Vállalatnál például messze­menően figyelembe vesszük az üzem szczonjellegét. A Körfor­galmi Vállalatnál a nyitástól a szüretelésig terjedő munkát ér­tékeljük. A versenyértékelést a régi módszerektől eltérően, 5—ti .ágú bizottságra bízzuk, ők ha­tározzák meg a nyereségvissza- érítésből adandó jutalmak ösz- jzegét és azt, kik a legérdeme- iebbek erre a jutalmakra. Véleményünk szerint vissza teli állítani a "Kiváló dolgozó«, i "Szakma kiváló dolgozója« el­nevezésű kitüntetéseket. Per­sze, a kitüntetések odaítélésében (Belgium) A Német Demokra­tikus Köztársaság külügyminisz­tériuma nyilatkozatot adott ki, umelyben élesen elítéli Nyugat- Németország terjeszkedési szán­dékait. A nyilatkozat hangsú­lyozza, hogy Nyugat-Németor- ezág segítséget nyújt olyan gyar­mattartó országoknak, mint Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és Belgium az afrikai és ázsiai országok szabadságmoz­Singapur önkormányzatot kap (London) Aláírták az angol Singapur-i tárgyalásokról szóló hivatalos jelentést. — Eszerint Nagy-Britannia belső önkor­mányzatot biztosít Singapurnak. A külügyek és a hadügy irányí­tása továbbra is Anglia kezében marad. Anglia fenntartja magá­nak a jogot a singapuri alkot­mány felfüggesztésére. Aláírták a magyar—albán árucsereiorgalmi egyezményt Budapesten tegnapelőtt aláír­ták a magyar—albán árucsere- és fizetési megállapodás jegyző­könyvét az 1957-es évre. Ennek értelmében Albánia Magyaror­szágnak többek közölt krómér­cet, rezet, kőszenet, bitument, bőröket, dohányt cs egyéb áru­kat, Magyarország Albániának AMERIKA bakteriul» é& vegyi háborúra készül (New York) Botsehild dandár- tábornok, az amerikai hadsereg vegyihadteste tudományos kuta­tó ; parancsnokságának vezetője, New Yorkban mondott beszédé­ben a vegyi- és baktériumháború előkészítése mellett foglalt ál­lást, A nukreális fegyver töké­letesítése — mondotta — még nem tette elavulttá a vegyi- és biológiai háború fegyvereit. Az Egyesült Államok nem gondol­hatja. hogy a méregháború a gyárberendezéseket, elektromos- felszereléseket, kábeleket, kü­lönféle gépeket és szerszámokat, továbbá gyógyszerkészítménye­ket szállít. A kölcsönösen szál­lítható áruk mennyisége a ko­rábbi áruforgalomhoz képest, 40 százalékkal emelkedik, múlté. A tábornok elmondotta, hogy ez év nyarán 3000 kutató laboratórium és ipari vállalat foglalkozik majd a vegyi- és bak­tériumháború új eszközeinek elő­állításával. Szombaton délután temetik Szalon Rezső eívtársat Szalon Rezső elvtársat, a part nagy halottját, április 13-án, szombaton, a szaktanács Dózsa György úti székházában ravata­lozzák fel. A temetés szombaton délután 3 órakor kezdődik a Ke­repesi úti temetőben. KISHIREK «ill II öl,írül (Bécs.) A norvég Vöröskereszt elnöke Bécsbe érkezett. Meg­tekinti a norvég Vöröskereszt ke­zelésében lévő neuhausi tábort, ahol az elmúlt napokban több disszidált magyar öngyilkossá­got kísérelt meg. Az elnök más ausztriai táborokat is megláto­gat. * (Moszkva.) A Szovjetunió és Jugoszlávia képviselői Moszkvá­ban aláírták az 1958—19ti0-ig ter­jedő időszakra vonatkozó köl­csönös áruszállításokról szóló egyezményt. * (Belgrad.) E hét közepétől jelentősen megjavul a postaszol­gálat Jugoszlávia és a környező államok közölt. Június elsejétől közvetlen postakocsit indítanak Belgrádból Szófiába. Júliustól tervbe vették a közvetlen posta- járat megszervezését a jugoszláv főváros és Budapest között is. Erről a kérdésről most folynak a tárgyalások. * A Pekingben tartózkodó Ge­rard Philipe-t, a világhírű film, színészt fogadta Csou En-laj miniszterelnök. A I^OttÓ e heti öt tslálaios szelvénye: 23, 26, 33, 37, 66 — A rádióműsort április 14-tól kezdődően — olvasóink kérésére — naponta közöljük. nem lurunk semllyen bürokrá­ciát. Mindezekből világosan lát­szik, hogy a munkaverseny szer vezését illetően a területi bizott­ság tagjai egységes állásponton vannak. Z. Kérdés: A munkástanácsok támogatják-e, helyesnek isme­rik-e el az egyéni képességeket kibontakoztató versenyt? Válasz: Az a tapasztalatunk, hogy a munkástanácsok a szak­szervezet versenyszervező tevé­kenységét nem ellenzik, sőt he­lyeslik, örülnek neki, mert lát­ják, hogy a többtermelés, a gaz­daságosabb. jobb üzem menetet segíti elő. A munkástanácsok ve­zetői általában vállalják, hogy biztosítják a termelési előfelté­teleket a versenyben álló dolgo­zó tömegek számára. Ök ína­guk ugyan tartózkodnak a mun­kaverseny szervezésébe való be­avatkozástól, nem akarják a szakszervezeti aktívák kezéből kivenni ezt a szép feladatot. Per­sze, nemcsak á munkástanácsok értenek egyel a versennyel, ha­nem az igazgatók is szívesen veszik, helyeslik a szakszerve­zet versenyszervező munkáját. Hátra van még, hogy a verseny- szervezés egész problémaköréi véglegesen megtárgyaljuk in un kástanáesunkkal. 3. Kérdés: Hogyan látja el s területi bizottság érdekvédelmi feladatait, milyen nehézségei, akadályai vannak ennek? Válasz: Az érdekvédelmet sze­retnénk kiszélesíteni. Ez a foga­lom többet jelent, mint ahogy ezt régen értelmeztük. Érdekvé­delemnek tartjuk a versenybe való szóiítást, a helytelen bére­zés kikorrigálása érdekében vég­zett inunkat és az olyan javas­latok összegyűjtését, amelyek perspektivikusan határozzák meg u bérezés kialakítását. Tá­mogatjuk és szorgalmazzuk a darabbér bevezetését, mert ez egyaránt előnyös a dolgozóknak és a vállalatvezetésnek. Ellen­őrizzük természetesen a munka­védelmi berendezéseket, a kam­pányokra való felkészülést, fon­tos feladatunknak tartjuk a nők üzemi munkakörülményének szennneltartását. Ne emelgesse­nek a nődolgozók súlyos ládákat és ne osszák be a fiatalokat pél­dául éjszakai munkára. Ha va­lahol hibát tapasztalunk, jegyző­könyvezzük, kijavítására batár­időt állapítunk meg. Ha az igaz­gató és a munkástanács a meg­jelölt időre nem hajtja végre ja­vaslatainkat és nem veszi figye­lembe észrevételeinket, javasla­tot teszünk a megbüntetésére. Nem, senki nem gátolja a munkánkat. Nem várunk és nem is fogunk várni központi irányí­tásra, úgy dolgozunk, ahogyan üzemeinkben az élet a problé­mákat, követelményeket felszín­re hozza — fejezte be nyilatkoza­tát Király Margit. Olvasóink figyelmébe! Közöljük, hogy a Petőfi Népe szerkesztőségében minden ked­den délután 2 órai kezdettel in­gyenes jogi tanácsadást tart a megyei ügyészség. (Cím: Kecs­kemét, Széchenyi tér I, I. eine- í tct.) Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyházáról SZÜLETTEK: Pozsár Zoltán (any­ja: Sándor Erzsébet), Jóga Szabóju­kéi (Molnár Ilona), Kovács Sarolta (Tóth Anna), Rokolya Sándor (Bihal Piroska), Sörös Aranka (Macska Ju­liánná). Tóth József (Rácz Mária Magdolna), Kállai József ‘(Palatínus Mária). Forgó József Imre (Csitári Erzsébet), Tóth Gizella Mária. (Er- zsiák Gizella Mária), Hegedűs Györgyi (Makkai Veronika), Csáki László és Rozália, ikrek (Dongó Ro­zália), Szemerédi Etelka Rozália (Nagy Rozália), Harkái Mária (Sörös Az »Egy király New Yorkban« című Chaplin-film valószínűleg! Juliánná), Dányi Lab« (Térjék Er­zsebet), Laczkó Zsuzsanna (Trombi- a \eleneei iilmtesz.n álon kei Ül | t(Sí. Mái-ia), Patyi Anna (Horváth An­clsőízbcn bemutatásra. na). Fekete Ferenc József «Kovácsi Katalin), Szabó Valéria (Czombos Valéria), Fodor Sándor (Senkő An­na), Czakő Vince (Hegedűs Piroska). Huszita Ferenc (Nagyistók Piroska), HÁZASSÁGOT KÖTŐITEK: Czene Béla—Fekete Mária, Császár Ferenc —Kalmár Rozália. MEGHALTAK: Kovács Éva Jotár egynapos, Barta Józsefné (Bajáki Etelka) 77, Zana Károly 62, Szegvári István 65, Bugyi István 1, Wnek Nándorné Szabó Anna 67. Juhász Imréné Masztics Rozália 67, Zámbc József 25, Holló Szabó Lászlóné Fa­zekas Rozália 63. Agárdi Imre 90 Kardos János 52 éves, Szabó Valéria egynapos, Lugosi János 52 éves ko­rában. Nyugat-Németország gyarmatosító nagyhatalom­ként lép fel — Az NDK külügyminisztériumának nyilatkozata galmainak elnyomásához cs ma­ga is gyarmatosító nagyhatalom­ként lép fel. A Német Demokra­tikus Köztársaság egyúttal kész­ségét nyilvánítja, hogy vala­mennyi független országgal és függetlenségéért küzdő néppel 'helyreállítja baráti kapcsolatait és a teljes egyenjogúság alapján segítséget nyújt nekik gazdasági életük fejlesztéséhez. gezhető, így az utóvetemény is korán földbe kerülhet. A kukorica után duplasoros tárcsával, vagy diszktilerrel ol­csón és gyorsan tökéletes mag­ágy készíthető, ami különösen száraz nyár után lényeges előny a gazdaságok számára. Azzal, hogy az ikersoros kukorica után tárcsával, diszktilerrel lehet ta­lajelőkészítő munkát végezni, felszabadulnak az ekék és a na­gyobb lóerejű gépek s már az íszi búza vetéssel egyidőben el­végezhető az őszi mélyszántás, i tavasziak trágyázása. \z ikersoros vetés mérsékli a jégkárt is. Bármelyik oldalról éri a jég­verés a kukoricát, az ikersorok ellenkező oldalán a kukoricale­velek teljesen épek maradnak és folytatják asszimilációs tevé­kenységüket. Ez különösen a ku­korica fejlettebb korában fon- ;os, amikor címerhányásra és isőképzésre készül a növény. vY talajvédü szerep. Az ikersoros állományban vég­lett többszöri gépi kapálás lehe­tővé teszi, hogy minden csepp nső ott' szivárogjon be a talaj­ba, ahol lehullott. így nem ke­letkezhetnek tócsák, nem kérge­seddé meg a talaj, az elfolyó víz nem okoz eróziót. A szél irá­nyára vetett ikersorok, mint az erdősávok, csökkentük a szél erejét, A legjobb üszibúza elővetemény. Kísérleti adatok bizonyítják, bogy az ikersoros kukorica után többet terem a búza, mert: gyomtalanu], igen’ jó állapot­ban — fekete ugarként — hagy­ja vissza a talajt. A talaj még a legnagyobb szá­razság idején is nyirkos és a ku­korica után vetett növény gyors, egyenletes kelését és erőteljes tejlődését biztosítja. Az ikersoros kukorica betaka­rítása könnyen és gyorsan ve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents