Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-11 / 84. szám

„Az UTCA é. a «id FIA VAGYOK” Jegyzetek József Attila születésének évfordulóján tünk meg Attiláról: emlékkiállí­tást, ünnepélyt rendeztünk, és táblát helyeztünk el öreg Pőcze Imre hajdani csőszkunyhójának falára. Ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy felkeressük a költő ma is élő anyai rokonságát. Nagybátyja!, Imre, Sándor és Lá­KÜLÖNÖS húsvéti ajándék Nemrég express-levelet vitt a posta az orgoványi földmű­vesszövetkezet vezetőjétől a szomszéd község 13. sz. boltjá­ba. A címzett a boltvezető, Térjék! Gyula, alig 23 éves és alig egyéves fiatal házasember volt. A levélben közölték, hogy a 120 ezer forintos raktárkész­lettel 5 nap alatt csak 2300 fo­rintot forgalmazott. Ezért 231 forintra megbüntetik. A levelet Grünfelder Péter igazgatósági elnök írta alá. Megbüntették a boltost, mert iparkodott raktárkészletet biz­tosítani a nagy felvásárlás után. Ez a készlet a szakem­berek véleménye szerint nem sok egy vasboltban. Ha ez a hiba, ezért legalább annyira felelős az elnök és a főköny­velő, mint a boltvezető. Ugya­nis ők adják meg az engedélyt a vásárlásra és ők határozzák meg a kereteket is. Ha nem volna készlet, a szakemberek szerint, ezért is megbüntetnék a boltost. Talán azért büntették meg, mert keveset forgalmazott öt nap alatt. De az is lehet, hogy a másik napokon háromszor annyit forgalmazott a bolt. A forgalom alakulásáról nem so­kat tehet a boltos, különösen egy tanyai vasboltban, ahol a legkeresettebb cikkek (zománc­edény, kerékpár, szőlőzűzó, drótszövet) nem kaphatók. — Amikor a hollóssal beszéltem, kitárt karokkal mondta a régi közmondást; hogy egy rókáról csak egy bőrt lehet lehúzni. A földművesszövetkezet vezetői, úgy látszik, meg akarják vál­toztatni a közmondást és két­szer akarnak nyúzni. Ehhez azonban nincs joguk. Fiatal házasemberről van szó, akinek 708 forint havi fi­zetéséből kell feleségét cs kis­gyermekét eltartani. Nem tu­dom, Grünfelder kartársat hogy érintene egy 438 forintos havi fizetés? Hogyan venne gyermekének egy kis ajándé­kot, amit a »Nyuszival« vitet­ne el kisfiának és hogyan biz­tosítaná családja megélhetését ennyi pénzen? Nyilván seho­gyan. Tisztelt földinűvesszövetke- zeti vezetők! Az EPOSZ és a magam nevében, mint ember tiltakozom az ilyen intézkedé­sek ellen, hisz anyagilag tesz­nek lehetetlenné egy fiatal csa­ládot. Jó lenne, ha e pár sor írás figyelmeztetés lenne, hogy ne küldenének Orgoványról, de máshonnan sem, ilyen kü­lönös »húsvéti ajándékot«. Horváth Ignác áisiéven bujkált a besurranó tolvaj A dunavec6ei rendőrkapitány­ság bűnvádi eljárást indított őrizet bevétel mellett besurraná­sos lopás miatt Ajtai Rozália 24 éves kóbor személy ellen. Neve­zett Stojka Katalin álnéven buj­kált, miközben több lopást kö­vetett el. Többek között Mészá­ros Istvánná solti lakos házába is besurrant és onnan egy óvatlan pillanatban egy 4 kilós sonkát, gy ereitek fenyltepíelveteleset ké­szítettek. A csőszkunyhó ajtaját még láthatók az időközben le­szerelt saroglya sarokvasai is. Közben az eső is megeredt. As eresz alá menekülve néztük as Attila verseiből jól ismert tájat és faggattuk öreg Gubacsi Gáboi bátyánkat, a nagypapa utódját mit tud öreg Pőcze Imréről. De csak azt tudtuk meg: öregember szegényember volt, mint köz­vetlen utóda, Gyallai Sándor bácsi is, akitől ő vette át a »hi­vatalt«. Az eső mindjobban el­kezdett zuhogni. Már olyan volt mint a »lassudad országos eső«, amelynek múlását talán Attila is itt várta ez alatt az eresz alatt. A szabadszállási ünnepségeken a költő és az ember emlékét idéztük meg. Az emberét, aki meg tudta magát szerettetni ro­konaival. A költőét, aki olyan benyomásokat szerzett itt, ame­lyek forradalmi magatartását is alakították. »Valami forró nyári éjszakán, Gyárfást ölelt át lomha földszagot, S a legnagyobb lélek szökkent belém: Az utca és a föld fia vagyok.« Amikor így val­lott magáról, bizonyára sza­badszállási élményeire is gon­dolt; »Anyám ott született-« —egyik versében így emlékezett meg a költő nagy melegséggel. A sze­retet után sóvárgó Attila számá­ra a felszabadulást, a «Mama« emlékét jelentették az itt töltött- boldog napok. Ugyanez a gondo­lat jut kifejezésre Etus nénié­nek abból a leveléből, amelyet Szabó Józsefnénak írt 1942. ok­tóber 13-án: »Tudod, néha vágya­kozom oda, s szeretném, ha Is­ten megsegítene, s egy kis házat vehetnék ott. Talán szegény ma­mám lelke sóvárog szülőfalujá­hoz bennem. Ki tudja?« * József Attila ma már klasszikus költőink sorába tartozik, együtt emlegetik nevét Petőfi és Ady nevével. Lelkes kutatók tár­ják fel kevésbé ismert, vagy kéz­iratos költeményeit, hogy élet­művét teljes egészében értékel­hessük; a kortársak visszaemlé­kezései pedig alakját hozzák kö­ve a magyar nép legszebb forra­dalmi hagyományainak folytató­ja, a magyar nép ezért vallja magáénak József Attila költé­szetét. Beteljesültek szavai: »Kn- bennem öleli meg hősét az újnak készülő világ.« Kiss István tanár, a TTIT tagja , 2 kiló kolbászt és 2 kiló szalon­nát lopott el. Ajtai Rozália, mint kiderült, többszörösen büntetett előéletű nőszemély, aki ellen jelenleg is körözés volt kiadva, tekintve, hogy az októberi ellenforradalom idején törvénytelenül szabadult a börtönből. Nevezett személy üzelmeinek kiderítésére a nyo­mozás folyamatban van. Öthóoapi börtön A történet _ bár nem mai ke­letű, Iluszák 'István ügye mégis tanulságos. Nevezett tavaly ősz­szel egy szüreti mulatság alkal­mával jól felhajtott a garatra, majd kötekedett, amiért a szol­gálatot teljesítő rendőr ismétel­ten távozásra szólította fel. Ku­szák István ennek nem engedel­meskedett, hanem csapkodni, hadonászni kezdett, mi több, még a rendőrt is megütötte, A dunavecsei járásbíróság megál­lapította Húszak bűnösségét, s őt hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt öthónapi börtön­büntetésre ítélte. •V­i könyvekről röviden kettedik évét József Attila, a magyar munkásosztály nagy köl­tője. De csak harminckét évet élt. Nemcsak költészete volt vád egy igazságtalan társadalmi rend­szer szörnyűségei ellen, hanem korai halála is. Küzdelmes életet élt. A prole- tárnyomor mélységeiben kellett elmerülnie annak, akit a sors ar­ra szemelt ki, hogy a magyar proletárság legnagyobb költője legyen. »Ha féltem is, a helye­met megálltam, születtem, el­vegyültem és kiváltam« — így összegezi egyik versében élet­pályáját. Témaköre változatos: tudato­sabb emberi életre törekvő költő szólal meg verseiben az egyéni és a közösségi érzések olyan tö­kéletes összhangjában, amelyet csak legnagyobb költőink élet­művében figyelhetünk meg. Köl­tészetében újat alkotott, a lázas formakeresés kezdeti korszaka után megteremtette a proletár­verset. Nagy verseiben a döntő harcra készülő munkásosztály i orradalmisága jut kifejezésre. Élete utolsó szakaszában a csüg­ged és, a kétségbeesés, a beteg lélek gyötrődése is hangot ka­pott, de akkor is rendületlenül hitt a proletárforradalom győ­zelmében. * Mi, Bács-Kiskun megyeiek ügy emlékezhetünk meg méltóképpen József Attiláról, ha megemléke­zünk a költőnek megyénkkel való kapcsolatairól. Édesanyja,_ Pőcze Borbála ugyanis Szabadszálláson született. A fiatal Attila nyaran­ként egészen kisgyermek korá­tól kezdve sűrűn felkereste nagy­bátyján, Imre, Sándor és Lajos bácsit, és nagyapját, öreg Pőcze Imrét, a szérűskert csőszét. Kü­lönösen Imre bácsiéknál tartóz­kodott szívesen. Imre bácsi ab­ban uz időben a falutól messze, egy halastó partján lakott, és a cséplés befejezése után halászat­tal foglalkozott. A gyermek At­tilát nagvon vonzotta a vízi élet, a ladikázás. Később Háló című versében emlékezett meg Imre bácsiról: »Hűli a hajam, nincs kenyerem, toliam vésik, halász bátyám így veszett el. Él így más is.« Emlék c. versében Imre bá­csi felesége, Mester Mari, »apró, keménykontyú ángya« alakját idézi fel az emlékezés melegsé­gével. Szeretettel emlékezett meg írástudatlan, magányosan élő nagyapjáról is. Ö volt a »Dörmö- gó«: »Avas szalonnán élt, mint uz idő. Telt-múlt naponta, sárgán görbülő; szalmát számolt, vagy nézte az eget, a csillagokban szí­ve zizegett. Tudta, hogy nap kél a hegyek mögött. Hosszan pipált és lassan köpködött. Ha förgeteg csapkodta, ballagott, zúgó vízár­nál ült és hallgatott.« Attila sok élménnyel gazdago­dott itt. Ez a gödrökkel, dombok­kal, rltkás erdőkkel, »láda-laeák- kal (ásott tavakkal) tagolt táj colt a verseiben fellelhető nyári hangulatú képek ihletője. A ha­tárt járva eszünkbe jutnak At­tila természeti képei: látjuk az áramló könnyűségű rétet, a bóbiskoló, zizzenő kalászt, a zör- i’enő fák közt pikkelylő utat, a szántón borongó nyárfát, a ritkás erdő alatt a langy tavat, sőt az országúton némán kivándorló je­genyéket. De ez a táj ihlette a nagy proletárversek szomszédsá­gában kiadott költeményeit Is, amelyekből a falusi szegény nép iránti bensőséges szeretete jut : kifejezésre. A Nyár c. forradalmi ' gondolatot kifejező híres verse ; is a szabadszállási nyár hangú- i latát idézi. Ez a táj a »Holt vi- ] dék«, ahol minden az uraságé. A Falu bensőséges esteli hangulatú- ] ban is erre a tájra ismerünk: j *Alszanak a nyers, nehéz szavú, , kiszikkadó parasztok. Dombocs- i Icán, mint szívükön a bú, ülök. , Virrasztók.« ( Amikor 1955-ben a költő szü- i letésének ötvenedik évforduló- s ján országos ünnepségeket ren- i deztek, Szabadszálláson egész- c napos ünnepségeken emlékez- s jós bácsi már nem élnek, csak Sándor bácsi felesége, a most nyolcvan éves Julcsa néni és négy gyermeke: Juliska (Szabó József né), Juci (Pándi Júnosné), Eszti (Finta Lászlóné) és Sanyi él. A kerekegyházi úton felkeres­tük a költő első unokatestvérét, Szabó Józsefnét. Egyszerű, de tiszta lakásában megismerked­tünk család iával, férjével és fiai­val, Jóskával, Sanyival és Imré­vel. Elbeszélgettünk Attiláról. Beszélgetés közben kirajzolódott Attilának, a rokonnak az alakja, ahogy a család emlékezetében él. így jelent meg előttünk a vidám kedélyű, mindig mosolygó, min­dig hajadonfőit járó, lobogó hajú nyurga fiatalember, aki szabad- szállási tartózkodásai alkalmá­val sorra látogatta a rokonait. A diákgyerek mindig könyvekkel jött, állandóan magánál hordta őket, sokat olvasott. Szívesen aludt a padláson, még a könyveit is magával vitte oda. A kiéhe­zett proletárgyereket Julcsa néni szívesen látta, jól tartotta: nyolc tojásból készített neki rántottét és szabadkozása ellenére két- három baromfit is levágott. Ked­venc tésztája volt a túrőslepény. Újságokban, hetilapokban meg­mutattuk Attila fényképeit. Mindegyikre ráismertek. Az emlékek azonban összefolynak. A legtöbb »eset« emlékét gyer­mekkoráról őrizték meg. A ro­kongyerekekkel sokszor meglá­togatta öreg nagyapját magányos csőszkunyhójában. Pajkoskod­tak, megtréfálták: eldugták a pipáját, és akkor az öreg min­dig dörmögött, káromkodott. Egy­szer Szabó Zsófival játszott a nagypapánál. A konyha bejára-' tónál lévő saroglyát nyitva fe­lejtette, és az öreg malacai be-: mentek, kirágták az árpászsákot.; Az öreg éktelen haragra gerjedt,; jól megszidta pajkos unokáját. A\ gyerekek elszaladtak ksóii nagy-i mamájához, és Attila leplezni; akarva bűnét, így kesergett; Ulicska nagymamának: »A mu- széjkertes nagypapa úgy károm­kodik, olyan részeg.« ; Csintova 4. Ez a címe hivat a-; losan a Muszájkert csőszkunyhó-j jának, ahol Attila nagyapja, a! szérűskert csősze hosszú ideig la­kott. Erre a csőszkunyhóra ke­rült a következő feliratú emlék­tábla: »Ebben a házban töltötte sok szép napját és írta sok szép versét József Attila, a nagy ma­gyar költő.« A leleplezési ün­nepélyen részt vett költőnk né­pes rokonsága is. Megilletödéssel néztünk szét a kunyhóban és környékén. Itt minden olyan, mint amikor még Attila hancúrozott itt. A szoba- konyhás kunyhó mellett ott van -a ház kisfia«, az ól. A kutyaház előtt dróton puli ugrál, mint; ahogy Bogár ugrált itt a »mu-j ,zájkertes nagypapa« korában. AJ kunyhó melletti dűlőút túlsó ol-| ialún megvan még a kút cement-* jyürűje. amely mellett a József-f France, Aualole: Bonnard Szil veszter vétke (Európa). Kb. 144 oldal, kötve 15,50 Ft. ♦Ezzel az első regényével Ana- tole France egy csapásra is­mertté tette nevét hazájában és a Francia Akadémia nagydíjá­val megtette az első lépést a halhatatlan írók« gyülekezete felé. Voltaképp saját szobatu­dósi létének lényegét sűrítette Bonnard Szilveszter kissé eset­len, bölcs és humanista alakjá­ba és egész eddigi, poros fólián- fsok és régi kódexek között szer­zett élettapasztalata sűrűsödik le az élet valóságával mindún- talan összeütköző öreg aka­démikus gondolataival. A nagy író müvének minden lapja az emberiség, az élet megértő, Bárány Tamás: Sírás (Novel- lúskötet). (Magvető). Kb. 345 oldal, kötve 21,50 Ft. Bárány Tamás merész témájú, fordulatos regényei népszerűek az olvasók között. Ez a kötet elbeszéléseit gyűjti egybe. Az író 1944-től 1956-ig terjedő eszten­dők novellatermésébol válasz­totta ki a legjobbakat. A válo­gatásban tárcanovella, rajz,, na­gyobb elbeszélés és egy kisre gény váltják egymást. Bárány szereti a hirtelen fordulatokat, a kiélezett helyzeteket, ez teszi novelláit különösképpen érdekes olvasmányokká. « Kaiké István: Opálka és a for­gószél (Magvető Kiadó). Kb 252 oldal, 16,Ft. Katkó István első regénye a felszabadulást követő izgalmas és forrongó időszak ábrázolá­sára vállalkozik. A regény egy kisvárosban játszódik, ahol a mindenható rendőrparancsnok minden áron megalakítja a pol­gári pártot, holott a városkának nincs polgársága. Az együgyű jámbor Opálkát, a könyvárust nevezi ki a polgári párt képvi­selőjének. Ebben a forgószélben Opálka tehetetlenül ténfereg. A helyzetek ellenállhatatlan hu­morát az adja, hogy ez a közélet iránt érzéketlen emberke, mint pártvezér, kénytelen szakadat­lanul állústfoglalni. A regényt a felszabadulás utáni időszakot felelevenítő ereje, fordulatos nieseszövése és jóízű humora te­szi vonzó olvasmánnyá.--- ■ i vwwmawiwi inyakönyvi hírek Kalocsáról ! | Születtek: Schneider Márton (Goit- Ifcehal Katalin), Víg József (Karika |Ilona). Bonczó Beatrix Magdolna f (Takács Margit), Herczeg Éva Zsu- Jzsánna (Lénárt Erzsébet), Kolompái f József (Kolompár Juliánná), Németi • Klára (Horváth Klára). Hideg Laszlc t (Berkes Mária), Bernét Rózsa (Ba- tlázs Mária), Tóth Borbála (Ihracskt | Borbála), Keleti Gizella (Máté Tóti ♦ Gizella), Kovács László Pál (Recski ♦Olga). Szabó József Ferenc (Gaesa Mária), Fehér László (Schotter Mar» gít)» S2abó Katalin (Szabó Mária), Nyárádi Ferenc (Kopasz Erzsébet) Gerendái István (Szabadi Erzsébet). Házasságot kötöttek: dr. Várszeghy Ernő és Bán Mária, Tóth Ferenc ét- Greska Erzsébet. Meghaltak: Sztupovszk! János 6$ éves, Kővágó Imre 68 éves, Kovács György 78 éves, Bencsik Ferenc 7E éves, Turcsik József 68 éves. Nagy Sándor 50 éves.

Next

/
Thumbnails
Contents