Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-02 / 77. szám

Utólagos jelentés a MUK-rói ier»T-ifr'%-nr-r-r.Tr-r-^TT ------------------------------------—- ——————— ~ —■» Ellenforradalom helyeit — kiköltöztetés Nagyon jól ismerik Negyven- szálláson Cs. Kovács Gergelyt, volt 70 holdas kulákot. Már ak­kor tudták Szállás parasztjai, amikor októberben beköltözött a Icu-ltúrházbu, hogy ez a »forrada­lom-« nem vezet jóra. Gyűlölet­tel cs utálattal nézték a pecke­sen járó, lebzselő kulákot, Cs. Kovács Gergely már magának érezte teljesen a kultúrházat, mert fiát, Kovács Lászlót is be­költöztette oda. Az októberi véres napok után •a. pünkösdi királyság elmúlt, a tanácsok megkezdték a jogta­lanul birtokba vett lakások 4'elülvizsgálását. így jutottak el .vizsgálataik során Negyvenszál- fflásra is, Először emberségesen próbálkozott 'B. tanács, éppen ezért február 11-én felszólította Cs. Kovácsot, hagyja el a kultúrházat. A ki- költözködésre íl napos határidőt szabtak neki. Cs. Kovács na­gyon nyeregben érezte magát, és ■nem költözött ki. Február 19-én a tanács, miután nem hagyták el az épületeket, feljelentést kül­dött a rendőrségre a két önkén­tes beköltöző ellen. Ugyanezen a napon a tanács újabb felszólítást küldött az önkéntes kisajátítók­nak. Ekkor az öreg kulák újabb taktikához folyamodott. Felke­reste a városi tanácsot és mc- zes-múzos szavakkal kijelentette, hogy valóban szabálytalanul köl­tözött be a kultúrházba, de kéri az illetékeseket, hogy a kiköltöz­ködéssel várjanak március 13-ig. MŰK helyett kiköltöztetés Hogy mit gondolt Cs. Kovács, azt nem nehéz, kitalálni. Számí­tott: a »MUK«-ra. Gondolta, to­vább folytatódik az, ami októ­berben elkezdődött, s tovább ma­radhat a kultúrház birtokosa. A tanács vezetői azonban előbbre- látók voltak, mint a kulák. Már­cius 2-én a kalocsai tanács végrehajtó bizottsága olyan ha­tározatot hozott, hogy március 15-én hajtsák végre a kiköltö­zést. Cs. Kovács egyre várt — gon­dolta, nemsokára itt a MŰK, s az ellenforradalmárok kihúzzák őt a »bajból«. A tanácsnak el­lenben elfogyott a türelme. Es miután 13-áig sem költözött ki a kultúrházból, a karhatalom igénybevételével kitették Cs. Kovács szűrét. heddi Az ember nem élhet kalická- [ban. Munka nélkül sem élhet, «le [örök robot se lehet a vállán. Más [is kell. Kell szórakozás is. S nem [csupán vasárnap. Máskor Is, [ ín például vasárnap nem ér­etem rá, se ünnepelni, se szóra- ikozni, Kedden ráértem s szabad 'időmben szereltem volna zenét [hallgatni, szürcsölgetni egy kis [feketét, társalogni valami kelle- [mes helyen, barátokkal, ismerő­sökkel, egyszóval szórakozni tá- [madt kedvem. Benyúltam a zse­bembe, elővettem a pénzt, mert í— sajna — az is kell ehhez. Elég [lesz! — állapítottam meg. A töb- |bi ment mint a karikacsapás. ! Előkerültek a barátok, akik­nek hasonló terveik voltak. Nem volt sok vita: a »Kedvesébe me­gyünk! [ Mint majdnem mindig, sokan [voltak most is. Ragyogó arcú hölgyek, nyájasan mosolygó fér­fiak, beszélgettek, kaparásztak. .Voltak, akik szerelmesen egy- ; máshoz simultak s valami édes [titokról beszélhettek, mert olyan ’halk volt a szavuk, hogy ők ma- jtvuk is alig értették, A szomszéd, [ha kíváncsi volt, ugyancsak mér­gelődhetett. Nem tudta kifür- íkészni a titkot. t Tavasz van! | A zene is mintha csak ezt [harsogta volna, bár eleinte olyan {lágy, olyan búgóan sugdosó volt, [hogy szinte melankolikus. Am [ahogy telt, múlt az idő, ahogy [vált egyre emelkedettebbé a {hangulat, a zene is úgy vált cgy- |re ordítóbbá. Vadul dübörgőit a [zongora, eszeveszetten bömbölt [a dob, hegedű, harmonika, szil- pofon mind, mind egy mást akar- |ták fölülmúlni. Egymást kerget- [ték a vadabbnál vadabb számok tszwingek és szambák 8 a tánco- [sok, akik kezdetben még olya* [megszépítő, önfeledt mosolygás [sál libegtek a zene ütemére [most eltorzult arccal, iízadvs [vonaglotlak. egyesek közülöli [már-már önkívületi állapotban. A MAGVAK SZéClAíiS 17* ivVNK^íPAkr M cfS K i S.K U N , Mfcy V fc. i LA_?yA'. - ’V m e g j e g y x e 8 e Csuk A YENKIK? Még ezer darab sertés í’ftJSKw Ellátogattam az Áliatíorgalmi Vállalat kiskunfélegyházi ki- rendeltségéhez, hogy tájékozódjam, mi a helyzet a begyűjtés meg­szűnése után, az állatfelvásárlás területén, j A kirendeltség még az októberi események előtt 560U darabos ] tervszámot kapott ,az 1957. évi sertéshizlalási szerződéskötésekre. * A tervet január 26-i^ 507 darabbal túlteljesítették. A január 26-ig lekötött 6107 darabhoz a begyűjtés kiesése miatt még 500 darab póltervszámot adtak. Ezt is túlteljesítették. Ezideig a szerződéssel lekötött sertések .száma 7612 darab. . . | A kirendeltség vezetője véleménye szerint még mintegy 1000 darab sertésre van szerződéskötési lehetőség, ami összesen 6000 darabot tenni ki. Az 1955. évi felvásárlás 10 914 darab volt, azon­ban a hizlalt sertések átlagsúlya 1655 óta lényegesén emelkedett. Míg 1955-ben 130 kilogramm volt az átvett sertések átlagsúlya, most elérte a 1G0 kilogrammot. H. M.--------- iiiim iiiiiiwilll i———i i ­Ve szedelmes kerékpárcsaló került rendőrkézre A gdanski ferencesek szentháromság temploma. Érdekessége, hogy a sím», tömör falak fölé a többi részben elütő gótikus ornamentikát raktak díszítésül. A Kecskeméti Rendőrkapi­tányság bűnvádi eljárást indí­tott Tószegi Lajos, 53 éves, csa­vargó személy elleti, akinek az volt a szokása, hogy egy-egy félnapra munkát vállalt jóhisze­mű embereknél, s fondorlattal kicsalva azok kerékpárját, soha többé nem tért vissza »munka­helyére". Tószegi általában nem a va - lodi nevén mutatkozott be al­kalmi munkahelyein, sót még * személyi igazolvánnyal sem ren­1 delkezett. Mint kiderült, a mun­5 kát adó jóhiszemű emberek so» • ha nem igazoltatták a esavar­♦ gót, így történhetett meg, hogy I nem egy kerékpártulajdonos »si» j * ratja« járművét, A csaló Tószegi' mar bent ul a dutyiban. Nem art azonban, ba az olvasók megjegy­zik: jó, ha a hozzánk. betévedő 1 gyanús személyektől igazolványt kérünk, s akkor ilyen esetekben senkit nem érhet meglepetés. ISelspcd l állatai KERES azonnali belépésre szállítási szakképzettséggel rendel­kező forgalmi ügyintézőt. Jelentkezés: — Kecskemet, Jókai u. 10. 483 A Kecskeméti Rendőrkapi­tányság letartóztatta Varga Jó­zsef, 25 éves, kecskeméti lakosi Nevezettet az egyik rendőrjéről1 tetten érte, amikor a kecskémét: Béke-szálló elől egyszerre két darab kerékpárt akart ellopná Varga Józsefet a rendőrjárőr elő­állította, s ellene a rendőrkapi­tányság bűnvádi eljárást tett fo­lyamatba. /VWWWVWlA'VWtfV Börtönből a börtönbe Potori Endre 48 éves, beje­lentett lakással nem rendelkező, foglalkozásnélküli és többszörö­sen büntetett előéletű vádlottat a kecskeméti járásbíróság bün­tető tanácsa lopás bűntette mi­att jogerősen 8 hónapi börtön­büntetésre ítélte, mert Potori 1957. január 7-én börtönbünte­téséből szabadulva Kecskemét­re utazott, majd meglátogatta az Állami Áruházat, ahol Cser Rudolfné tulajdonát képező pi­ros pénztárcát a sértett háló- szatyrából kivette. Cserné azon­ban ezt észrevette. Potori ezen­kívül Szabó József né rctiküljé- ből is kilopott 150 forintot. Így alig szabadult börtönbüntetésé­ből, máris kezdheti a következő letöltését. Szappanra cseréiem hulladékzsíradékát. — Kecs­kemét, Hoffmann János utca l & Gázmalom mellett, is?.: Aztán hirtelen abbahagytak a zenészek, megálltak a táncoló párok. Csend lett. Nem sokáig, mert a dobos rikácsUó hangon elkiáltotta magát: — Csücsi gyerekek, csüesi! Mintha minden táncoló, sze­mély szerint »haverja« lenne. S ugyan úgy kisvártatva, amikai újból felharsant a zene: — Tánci gyerekek, tánci! Izegtem, mozogtam, mintha tűvel szurkáltak volna. Baráta­im se mosolyogtak. Inkább fi­gyeltek, mert a dobos most meg egészen belehajolva az amúgy is torzító mikrofonba, énekeli. Éne­kelt? Bocsássanak meg, az éne­kesek c kifejezés itteni haszná­latáért. Recsegett! Kornyikált! Hogy mit? Nem merem leírni. Az olyas­mit szégyenli a papír. Ö sem pa­pírról tanulta biztosan. Hanem aranyifjú társaitól, akik nem éreznek erkölcsi gátlásokat. — Akik nem tudnak, nem akarnak tudni arról, hogy jóízlcs is van és jóerzesű emberek is vannak a világon ... Az az észbontó tak­tus és az a förtelmes szöveg! Öh, ha yenkiknek játszik a ze­nekar, hogy megtapsolták volna: Csak a yenkik? Nem! Mert ott is volt aki meg tapsolta. Kevés, az igaz. He volt Barátaim kínosan fészkelődlek a helyükön. Tőlünk balra báron; férfi ült. Rosszalóan csóválták fejüket. Jobbra egy honvéd tiszt, egy másik férfi, két idősebb é- cgy fiatal nő. Megvető pillantá­sokat vetettek a zenekar felé. A taps azonban elhangzott. A zenekar csak azt hallotta, a do­bos meg különösen nem figyelt másra s már kezdték is újfent.., Kedd volt. Ezután nem megyek keddi na­pon a »Kcdves-i-be szórakozni! Milyen jó lenne, ha ez a do­bos se menne oda zenélni. Sí kedden, se máskor! A többi? Nem tudom. Talán .. S talán majd másért kapnak tapsot. Fiilöp Vilmos Mennyi kárt okozott az államnak? Amit itt elmondtunk néhány sorban, lényegében csak az ese­mények regisztrálása volt. Ezen túlmenően azonban beszélni kell arról, hogy Cs. Kovácsék sok dolgozó parasztot megvontak at­tól a minimális kulturális szük­séglettől, amit minden polgá» runk szinte megkövetel nép­köztársaságunkban. Hogy néhány példával tudjuk illusztrálni az előbbieket, el kell mondani, hogy a negyvenszállási parasztok hónapokig nem tudtak egyetlen egy könyvet sem el­olvasni. Nem nézhettek végig egy-egy jó filmet és a meglévő nyolctagú zenekar is teljesen szétesett. Ezen túlmenően nem­esük kulturális, hanem pénzügyi vonatkozásban is ráfizetett az ál­lam Cs. Kovács önkéntes beköl­tözésére. A téli hónapokban a kultúrház fizette a villanyt, a tüzelőt, amit a kulák ingyen használt. ügy gondoljuk, nem kell több kommentárt fűzni a tanács ke­ménykezű. gyors intézkedéséhez. A kalocsai tanács bebizonyítot­ta azt, hogy valóban szocialista államhatalmi szerv, a nép hatal­mát képviseli — gém — UHBÄN PÁL: Mit láttünkLENGYELORSZÁGBAN? bárki magához veheti és a ké­nyelmesen berendezett teremben olvashatja. Sopotban az alábbi nemzetek sajtótermékei álltak rendelkezé­sünkre: szovjet, magyar, USA, angol, francia, kelet-német, nyu­gat-német, bolgár, belga, román, jugoszláv, olasz, cseh, norvég, svéd, holland és svájci. Az olva­sókat állami költségen tartják fenn, illetve a kiadásokat a könyvesbolt bevétele fedezi. Az olvasótermekben nagy volt a forgalom, diákoktól kezdve idő­sebb munkásokig mindenféle em­berrel lehetett találkozni. Mi na­gyon szívesen kerestük fel eze­ket az olvasókat, mert itt kivé­telesen »pressó kávéi« leheteti inni, mert itt olvashattunk magyar újságokat és tájékozód­hattunk a hazai eseményekről. városban pedig 2—5 zlotyit kell fizetni havonta. Ez a tagsági, ■ vagy kölcsönzési díj nem nagy összeg, de évi viszonylatban az összes olvasót számítva milliók- . ra rúg. A bevételt pedig a könyvtárak fejlesztésére fordít- < ják. Olpasóhluboh Nagyon népszerűek a »Csitelnye ' klubok*. Amerre jártunk, min­den városban találtunk ilyen nemzetközi olvasótermet. Egy klub két részből áll: egy köny­vesboltból, ahol könyveket, folyó­iratokat, újságokat és a legszebb képeslapokat lehetett vásárolni, és egy olvasóteremből, ahol a különböző államok újságjait és folyóiratait az illető nemzet zászlajával díszített polcokról Filmélet A mozikban sok külföldi fil­met játszanak. Több olyan külföl­di film volt műsoron ott tartóz­kodásunkkor, amelyeket ideha­za már láttunk. Pl. műsoron volt az »Egy nyáron át táncolt*, vagy az »Ali Baba«. A magyar filme­ket a lengyel közönség nagyon kedveli. A filmgyárak önálló •vállalatok. Ezek egymással versenyeznek, a technikailag tö­kéletesebb, művészibb és nép­szerűbb filmekért. Fejlett könyvtárhálózatuk van. A gdanski megyében 1000 könyv­tár működik és a tervek szerint a könyvtárak számát még nö­velni kívánják. Az utóbbi idő­ben vezették be, hogy az olva­sóknak vidéken egy zlotyit,

Next

/
Thumbnails
Contents