Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-04 / 79. szám

ÍMáMi HÍREK 12 ÍV EREDMÉNYEIBŐL A szőrös posta angolellenes bélyege X. ­ÍOj iskolák építésére, a tantermek számának bővítésére az utóbbi iát év alatt 11198 0 )0 forintot költött államunk. Ezen a költsé- ;en többek között, mintegy 100 új, egészséges, korszerűen felsze- •elt tanteremben gyarapítják tudásukat megyénk növekvő fia­taljai. — Képünk a most épülő Kecskemét máriavárosi iskolát ábrázolja. 2 t Az MSZMP városföldi Dózsa | * termelőszövetkezeti szervezete ! í március 27-én taggyűlést tartott, j I amelyen Forgó Györgyné, a párt-1 I szervezet elnöke mondott beszá- < * mólót. Ismertette a magyar— 5 1 szovjet kormány- és pártkiil- 2 2 döttségek tanácskozásait, foglal- i _| kozott az ifjúság kommunista j nevelésének kérdéseivel. Java- i -2 solta, hogy a pártszervezetekben j ■2 lévő fiatalok a pártonkívüliek j "| bevonásával alakítsák meg a j )2 Konimunista Ifjúsági Szövetsé- j | get. j 2 A beszámolót követő vitában j I többen felszólaltak. A taggyűlés ] | befejezése előtt három tagfelvé- j .1 telre jelentkezőt is felvettek a j -| párt tagjainak sorába, 1 r* A bajai járás területén nemcsak j a községekben, hanem a ter- j ll melőszövetkezetekben is meg- j í2 tartják a pártnapokat. Érsekcsa- J * nádon, a Búzakalász Tsz-ben ; í Szabó István, az MSZMP járási j | elnöke volt a pártnap előadója, j 1 * \ >’• Fülöpjakab községben az j ll MSZMP-nek tanyai alapszerve- < -| zete létesült 10 taggal. A kis-j '2 kunfélegyházi Tangazdaságban j ö| pedig 8 párttag alapította meg j a pártszervezetet, J • Városíöldön, a Törekvés Ter- j ' 2 melőszö vetkezet ben a volt MDP- | ti? tagok közül többen MSZMP- < 2 szervezet létrehozásán munkál- ! 2 kodnak. Majoros István, a tér-3 * melőszövetkezet tagja a párt­* szervezet létrehozása érdekében : 2 az MSZMP járási elnökség köz- 3 I reműködését kérte, * A Kiskunfélegyházi Bányá- j 2 szati Berendezések Gyárában j * megalakult a Kommunista Ifjú.. < » sági Szövetség. A jelenlé- j * vők öttagú intéző bizottságot vá. í lasztottak és elhatározták egy I kultúrgárda megszervezését is, : * »§ A KISKUNHALASI JÁRÁS­IBAN működő 28 termelőszövet- [^2 kezet közül eddig 14-ben alakult * meg az MSZMP szervezete. (IEYERD1IIL : Knut kiszemelt néhány jóképű legényt és jelekkel próbálta megér­tetni velük, hogy üljenek mellé a gumicsónakba és evezzenek együtt a Kon-Tikire. Ekkor egy nagydarab kövér férfi kacsázott oda. Nyilván a sziget főnöke lehetett, mert kopott katonasapkát viselt és erélyes, tekin­télyt parancsoló hangon beszélt. A tömeg szétnyílt előtte. Knut kézzel- lábbal az angolt és a norvéget keverve neki is elmagyarázta, hogy eve­zősökre volna szüksége, mert vissza kell mennie a tutajra, még mielőtt minket elsodorna a szél. A főnök sugárzó arccal bólogatott, de nem ér­tett semmit. Végül is Knut — minden tiltakozása ellenére — kénytelen volt vele menni a faluba, az egész lármás gyülekezet kíséretében. A falu házacskái között kutyák és disznók kóboroltak. Friss gyü­mölccsel megrakodott szép lányok jöttek eléje. Nyilvánvaló volt, hogy a bennszülöttek mindent előkészítettek, hogy lehetőleg kellemessé te­gyék Knut számára az itt-tartózkodást, de Knutunk ettől sem lett ví- gabb. Szomorúan gondolt a tutajra, amelyet a szél most nélküle hajt nyugat felé. A bennszülöttek szándéka nyilvánvaló volt. Nagyon szíve­sen látták a vendéget, hiszen jól tudták, hogy a fehér ember hajója sokféle jót szokott hozni. Ha sikerül Knutot a szigeten tartani, akkor előbb vagy utóbb társai is visszajönnek a különös vízijárművön. Tudták, hogy egyetlen fehérember sem hagyja el útitársát egy olyan félreeső kis szigeten, mint Angatau. Sok különös tapasztalattal gazdagodva, Knut végre elillant közülük és leszaladt a csónakhoz, melyet bámulok serege állott körül. Nemzet­közi jelbeszédével most végre sikerült megértetnie velük, hogy még ma éjjel mindenképpen vissza kell térnie arra az átkozott tutajra, amelyik­nek olyan sietőssé lett az útja, hogy egy percet sem időzhet tovább. A bennszülöttek erre cselhez folyamodtak. Bizonygatni kezdték, hogy a tutaj partot ért és mi többiek is partra szálltunk a sziget csúcsá­nak másik oldalán. Knut egy pillanatra megzavarodott, de ekkor élénk hangok hallatszottak a part felől, ahol nők és gyermekek gondozták a lobogó tüzet. A három csónak érkezett vissza és Knut megkapta papírra írt üzenetemet. Kétségbeejtő helyzetben volt. Az utasítás úgy szólt, hogy egyedül ne evezzen ki a tengerre, a bennszülöttek viszont nem hajlan­dók segítséget adni. A szigetlakok között ezalatt szenvedélyes, lármás vitatkozás folyt. Az újonnan érkezettek, akik látták a tutajt, igyekeztek megmagyarázni társaiknak, hogy Knutot nem érdemes a szigeten tartani, hiszen a töb­biek úgysem tudnak partraszállin. A tanácskozásnak az lett a vége, 101 hogy Knut nemzetközi nyelven megfogalmazott ígéretei ée fenyegetései eredményesnek bizonyultak: a három csónak legénysége hajlandónak mutatkozott kikisérm őt a nyílt tengerre, hogy utolérjék a közben már nagyon messzire sodródott Kon-Tikit. Knut csónakját kötélrje vették és nekiindultak a koromsötét trópusi éjszakának, míg a falu reményében csalatkozott népe mozdulatlanul állt a pislákoló rőzsetűz mellett és szo­morúan szemlélte hirtelen jött fehér barátjának éppoly hirjtelen távo­zását. Valahányszor egy hullám magasba emelte a csónakejt, Knut és társai láthatták a tutaj gyönge iényjeleit. A fatörzsből vájt hosszú, kar­csú polinéziai csónakok, amelyel: egyensúlyát' külön növeltékj az oldalsó vendéghajók, kés módjára szelték a vizet, de Knutnak mégis úgy tet­szett, hogy egy örökkévalóság telt el addig, mig a Kon-Tiki fedélzetére léphetett. — Jól mulattál a parton? — kérdezte irigyen Torsteim, — De mennyire! Sajnálhatod, hogy nem láttad a hula-hula táncot lejtő szép lányokat — ugratta ő, Knut. Leeresztettük a vitorlát és kiemeltük a kormánylapátot, inajd mind a hatan bebújtunk a bambuszka sinba és olyan mozdulatlanul aludtunk, akár a fehér koralltömbök Ang; ,tau partján... És újabb három napig róttuk megint az óceánt, anélkül, hogy földet láttunk volna. A szél egyenesen a hirhedt Takume és Raroia-zátonyok felé haj­totta balsafatutajunkat. A záter yok negyven-ötven mérföld szélességű sávon zárták el az utunkat. Kétségbeesett erőlködéssel igyekeztünk úgy kormányozni a tutajt, hogy északra kerüljünk a veszedelmes zátony­vonaltól. Egy darabig úgy látszott, hogy jól megy minden. De negyed­nap éjjel az őrszem izgatott hangja mindnyájunkat a fedélzetije szólított. A szél megváltozott és egyenesen a Takume-zátonynak hajtotta a Kon-Tikit. Esett az eső, olyan sötét volt, hogy kinyújtott kezünket se láttuk, a korallzátony pedig már nem lehetett messzire, már valahol a közelben leselkedett ránk. Az éjszaka kellős közepén haditanácsot tartottunk. Az életünkről volt most szó. A zátony vonal északról való megkerülése már reményte­lennek látszott, ehelyett tehát meg kell próbálnunk dél felől megkerülni. Fordítottunk a vitorlán meg a ki rmányon, és veszedelmes vitorlázásba kezdtünk, hátunkban az állhatatlan északi széllel. Ha visszatérne a ke­leti szél, mielőtt végigvitorlázhatn, ink az ötven mérföldnyi koralltorlasz mentén, akkor menthetetlenül ki \ agyunk szolgáltatva a hullámtörésnek. Megbeszéltük azt is, mit fogunk tenni, ha hajótörést szenvednénk, A fedélzeten kell maradnunk minien áron! Ne másszunk azi árbocra, ahonnét az összeütközés ereje úgy lerázhatna, mint a szél az érett gyü­mölcsöt. Mindenki fogódzkodjék a kötelékbe, ha a tutajt elborítanák a hullámok! Meglazítottuk a gumicsónak kötelékeit, beletettük a jvízhatlan, ponyvába jól beburkolt kisebbik rádiókészüléket, egy kevés innivalót, ivóvizet és a gyógyszeresdobozt. Mert a könnyű gumicsónakot nélkülünk is partra sodorhatja a víz, ha mi magunk esetleg épségben, de készle­tünk elvesztése árán jutnánk át a zátonyon. A Kon-Tiki farára hosszú kötelet erősítettünk, parafaúszókká felszerelve. Ennek az volt á rendel­tetése, hogy a kötélnél fogva behúzhassuk a lagúnába a tutajt, ha eset­leg megfeneklene kinn, a zátonyon. Ezek után újra lefeküdtünk! a fedél­zeten ázó őrszemre bízva a továbbiakat. 102 CFolvtatiuk) . arosföld, Harkakötöny, Balotaszállás, Kunfehcrtó... — egy más itán, mint a gombák nőttek ki a regi, sivár tanyavidékeken az jj falvak, fejlődtek városaink. Csupán az elmúlt négy év alatt akásépítésre 51932 000 forintot fordítottunk megyénk területén. Az Ismert görög bélyeg kiadása gél és áhítattal ken nevelni. . után — tintafolttal a Ciprusról szóló A belföldi forgalomra szánt belye- brit nyilatkozat szövegén — további gén ez a szöveg görög nyelven van, olyan bélyegek híre érkezett, melyek feltüntetve, a nemzetközi forgalom-. Ciprusnak a brit fennhatóság alóli ra szánt bélyegek egyikén franc .a,, felszabadulásáért folytatott harc esz- a sorozat másik három bélyegén pe-< közei. dig angol nyelven, J A sajtó hírei szerint a görög kor- (Filatelle, VII. evf. 5. sz. Praha.i; mány öt bélyegből álló sorozat ki- 1 adását határozta el, Makariosz ciprusi ; ersek arcképével, akit a brit hatósá- M. ______t-l- < go k az India-óceán egy távoli szi- OSSZejOVeteleK lCieje ; getére deportáltak. u-iK/rn A ciprusi nép felszabadulási harca GpiIllS XXODQI1 SvüTfZSfteeJéráe;van^Äa Felnőtt gyűjtök a TTIT klubhelyi-] ~>n — ÄeÄÄ nÍiPOküU H nyilakozata. Április 6-án. 13-án. 20-án és 27-énj „Azon a nézeten vagyok, hogy az délután 5—7 óráig, mig április 14-én; csak természetes, hogy a ciprusi nép. és 28-án délelőtt 10—12 óráig, mely görög eredetű, úgy tekint egy ifjúsági gyűjtök az Uttöröliázbanj ilyen országhoz való csatlakozásra, oiprids hónapban minden héten csü-J melyet az ö anyaországának lehet törtökön délután 1—6 óriág tartanak) nevezni, mint olyan eszmére, melyet összejövetelt, ! kellő komolysággal, szenvedélycsseg- .m.M.wm»t»»«www 1 „.„„«»«..»awr a Caspary-gyüjteméDy sorsa i Nvereménvieúvzék A nemrég elhunyt világhírű ame-1 J rikai gyűjtő, Alfred H. Caspary! a Matrvar Filatélia Vállalat gyűjteményét árverés alá bocsátot-j ír 1937 március az örökösök. A negyedik árverési II. „tán az örökösök részére 956 000 dől-! 16-an megtartott húzásáról. ,ár (oIyt ^ A SOK ritkaság közül] A 10 000 forint értékű íönyerc- eddig a legnagyobb árat az 1851—; ményt: különleges magyar gyűjte- 1856. évi Washington-sorböl 21 db 90; ményt, 2 db berakóban. nyerte az centes blokkért érték el, 10 000 dől-; I. osztály 1437. számú sorsjegye. lárt. ; Mindazok a sorsjegyek, amelyek- Tekintettel arra, hogy a gyüjte-; nek száma — osztályszámukra való ményt még 12 árverés alá bocsátják,; tekintet nélkül — az alant felsorolt így további 1 millió dollár bevételre; számok valamelyikével megegyezik, számítanak. : nagyobb nyereményt nyertek: ilyen horribilis összeget ilyen rövid: . . Idő alatt még sohasem fizettek bé-: Sorsjegy száma Értéke Ft iyegckért. .695 ]200 ........******************* os 79 sou jjjj »I I Minden szám a kibocsátott 6 ősz- ; ; tálynak^ megfelelően, 6 sorsjegy ki- ~ J|P ' A sorsjegyek a nyeremények át- ! ' vételére, vagy vásárlására 1957. mi- , ; ms 31-ig használhatók fel. Ez.cn Idő- c-ro.Zi-a-iO -,n ■ ■,,-.1 pont után a sorsjegyek alapján sem­milyen igény nem támasztható. A francia posta „Nagy feltalálok“ A sorsjegyek bemutatóra szólnak, sorozatából. Barthelemy Thimon- “lvesztésük, vagy megsemmisülésük njer, a világ első varrógépének fel- •setén felszólanilást nem fogad- találója arcképével. A bélyegen lii- lak el, bás a feltaláló halálának dátuma.

Next

/
Thumbnails
Contents