Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-04 / 79. szám
ÍMáMi HÍREK 12 ÍV EREDMÉNYEIBŐL A szőrös posta angolellenes bélyege X. ÍOj iskolák építésére, a tantermek számának bővítésére az utóbbi iát év alatt 11198 0 )0 forintot költött államunk. Ezen a költsé- ;en többek között, mintegy 100 új, egészséges, korszerűen felsze- •elt tanteremben gyarapítják tudásukat megyénk növekvő fiataljai. — Képünk a most épülő Kecskemét máriavárosi iskolát ábrázolja. 2 t Az MSZMP városföldi Dózsa | * termelőszövetkezeti szervezete ! í március 27-én taggyűlést tartott, j I amelyen Forgó Györgyné, a párt-1 I szervezet elnöke mondott beszá- < * mólót. Ismertette a magyar— 5 1 szovjet kormány- és pártkiil- 2 2 döttségek tanácskozásait, foglal- i _| kozott az ifjúság kommunista j nevelésének kérdéseivel. Java- i -2 solta, hogy a pártszervezetekben j ■2 lévő fiatalok a pártonkívüliek j "| bevonásával alakítsák meg a j )2 Konimunista Ifjúsági Szövetsé- j | get. j 2 A beszámolót követő vitában j I többen felszólaltak. A taggyűlés ] | befejezése előtt három tagfelvé- j .1 telre jelentkezőt is felvettek a j -| párt tagjainak sorába, 1 r* A bajai járás területén nemcsak j a községekben, hanem a ter- j ll melőszövetkezetekben is meg- j í2 tartják a pártnapokat. Érsekcsa- J * nádon, a Búzakalász Tsz-ben ; í Szabó István, az MSZMP járási j | elnöke volt a pártnap előadója, j 1 * \ >’• Fülöpjakab községben az j ll MSZMP-nek tanyai alapszerve- < -| zete létesült 10 taggal. A kis-j '2 kunfélegyházi Tangazdaságban j ö| pedig 8 párttag alapította meg j a pártszervezetet, J • Városíöldön, a Törekvés Ter- j ' 2 melőszö vetkezet ben a volt MDP- | ti? tagok közül többen MSZMP- < 2 szervezet létrehozásán munkál- ! 2 kodnak. Majoros István, a tér-3 * melőszövetkezet tagja a párt* szervezet létrehozása érdekében : 2 az MSZMP járási elnökség köz- 3 I reműködését kérte, * A Kiskunfélegyházi Bányá- j 2 szati Berendezések Gyárában j * megalakult a Kommunista Ifjú.. < » sági Szövetség. A jelenlé- j * vők öttagú intéző bizottságot vá. í lasztottak és elhatározták egy I kultúrgárda megszervezését is, : * »§ A KISKUNHALASI JÁRÁSIBAN működő 28 termelőszövet- [^2 kezet közül eddig 14-ben alakult * meg az MSZMP szervezete. (IEYERD1IIL : Knut kiszemelt néhány jóképű legényt és jelekkel próbálta megértetni velük, hogy üljenek mellé a gumicsónakba és evezzenek együtt a Kon-Tikire. Ekkor egy nagydarab kövér férfi kacsázott oda. Nyilván a sziget főnöke lehetett, mert kopott katonasapkát viselt és erélyes, tekintélyt parancsoló hangon beszélt. A tömeg szétnyílt előtte. Knut kézzel- lábbal az angolt és a norvéget keverve neki is elmagyarázta, hogy evezősökre volna szüksége, mert vissza kell mennie a tutajra, még mielőtt minket elsodorna a szél. A főnök sugárzó arccal bólogatott, de nem értett semmit. Végül is Knut — minden tiltakozása ellenére — kénytelen volt vele menni a faluba, az egész lármás gyülekezet kíséretében. A falu házacskái között kutyák és disznók kóboroltak. Friss gyümölccsel megrakodott szép lányok jöttek eléje. Nyilvánvaló volt, hogy a bennszülöttek mindent előkészítettek, hogy lehetőleg kellemessé tegyék Knut számára az itt-tartózkodást, de Knutunk ettől sem lett ví- gabb. Szomorúan gondolt a tutajra, amelyet a szél most nélküle hajt nyugat felé. A bennszülöttek szándéka nyilvánvaló volt. Nagyon szívesen látták a vendéget, hiszen jól tudták, hogy a fehér ember hajója sokféle jót szokott hozni. Ha sikerül Knutot a szigeten tartani, akkor előbb vagy utóbb társai is visszajönnek a különös vízijárművön. Tudták, hogy egyetlen fehérember sem hagyja el útitársát egy olyan félreeső kis szigeten, mint Angatau. Sok különös tapasztalattal gazdagodva, Knut végre elillant közülük és leszaladt a csónakhoz, melyet bámulok serege állott körül. Nemzetközi jelbeszédével most végre sikerült megértetnie velük, hogy még ma éjjel mindenképpen vissza kell térnie arra az átkozott tutajra, amelyiknek olyan sietőssé lett az útja, hogy egy percet sem időzhet tovább. A bennszülöttek erre cselhez folyamodtak. Bizonygatni kezdték, hogy a tutaj partot ért és mi többiek is partra szálltunk a sziget csúcsának másik oldalán. Knut egy pillanatra megzavarodott, de ekkor élénk hangok hallatszottak a part felől, ahol nők és gyermekek gondozták a lobogó tüzet. A három csónak érkezett vissza és Knut megkapta papírra írt üzenetemet. Kétségbeejtő helyzetben volt. Az utasítás úgy szólt, hogy egyedül ne evezzen ki a tengerre, a bennszülöttek viszont nem hajlandók segítséget adni. A szigetlakok között ezalatt szenvedélyes, lármás vitatkozás folyt. Az újonnan érkezettek, akik látták a tutajt, igyekeztek megmagyarázni társaiknak, hogy Knutot nem érdemes a szigeten tartani, hiszen a többiek úgysem tudnak partraszállin. A tanácskozásnak az lett a vége, 101 hogy Knut nemzetközi nyelven megfogalmazott ígéretei ée fenyegetései eredményesnek bizonyultak: a három csónak legénysége hajlandónak mutatkozott kikisérm őt a nyílt tengerre, hogy utolérjék a közben már nagyon messzire sodródott Kon-Tikit. Knut csónakját kötélrje vették és nekiindultak a koromsötét trópusi éjszakának, míg a falu reményében csalatkozott népe mozdulatlanul állt a pislákoló rőzsetűz mellett és szomorúan szemlélte hirtelen jött fehér barátjának éppoly hirjtelen távozását. Valahányszor egy hullám magasba emelte a csónakejt, Knut és társai láthatták a tutaj gyönge iényjeleit. A fatörzsből vájt hosszú, karcsú polinéziai csónakok, amelyel: egyensúlyát' külön növeltékj az oldalsó vendéghajók, kés módjára szelték a vizet, de Knutnak mégis úgy tetszett, hogy egy örökkévalóság telt el addig, mig a Kon-Tiki fedélzetére léphetett. — Jól mulattál a parton? — kérdezte irigyen Torsteim, — De mennyire! Sajnálhatod, hogy nem láttad a hula-hula táncot lejtő szép lányokat — ugratta ő, Knut. Leeresztettük a vitorlát és kiemeltük a kormánylapátot, inajd mind a hatan bebújtunk a bambuszka sinba és olyan mozdulatlanul aludtunk, akár a fehér koralltömbök Ang; ,tau partján... És újabb három napig róttuk megint az óceánt, anélkül, hogy földet láttunk volna. A szél egyenesen a hirhedt Takume és Raroia-zátonyok felé hajtotta balsafatutajunkat. A záter yok negyven-ötven mérföld szélességű sávon zárták el az utunkat. Kétségbeesett erőlködéssel igyekeztünk úgy kormányozni a tutajt, hogy északra kerüljünk a veszedelmes zátonyvonaltól. Egy darabig úgy látszott, hogy jól megy minden. De negyednap éjjel az őrszem izgatott hangja mindnyájunkat a fedélzetije szólított. A szél megváltozott és egyenesen a Takume-zátonynak hajtotta a Kon-Tikit. Esett az eső, olyan sötét volt, hogy kinyújtott kezünket se láttuk, a korallzátony pedig már nem lehetett messzire, már valahol a közelben leselkedett ránk. Az éjszaka kellős közepén haditanácsot tartottunk. Az életünkről volt most szó. A zátony vonal északról való megkerülése már reménytelennek látszott, ehelyett tehát meg kell próbálnunk dél felől megkerülni. Fordítottunk a vitorlán meg a ki rmányon, és veszedelmes vitorlázásba kezdtünk, hátunkban az állhatatlan északi széllel. Ha visszatérne a keleti szél, mielőtt végigvitorlázhatn, ink az ötven mérföldnyi koralltorlasz mentén, akkor menthetetlenül ki \ agyunk szolgáltatva a hullámtörésnek. Megbeszéltük azt is, mit fogunk tenni, ha hajótörést szenvednénk, A fedélzeten kell maradnunk minien áron! Ne másszunk azi árbocra, ahonnét az összeütközés ereje úgy lerázhatna, mint a szél az érett gyümölcsöt. Mindenki fogódzkodjék a kötelékbe, ha a tutajt elborítanák a hullámok! Meglazítottuk a gumicsónak kötelékeit, beletettük a jvízhatlan, ponyvába jól beburkolt kisebbik rádiókészüléket, egy kevés innivalót, ivóvizet és a gyógyszeresdobozt. Mert a könnyű gumicsónakot nélkülünk is partra sodorhatja a víz, ha mi magunk esetleg épségben, de készletünk elvesztése árán jutnánk át a zátonyon. A Kon-Tiki farára hosszú kötelet erősítettünk, parafaúszókká felszerelve. Ennek az volt á rendeltetése, hogy a kötélnél fogva behúzhassuk a lagúnába a tutajt, ha esetleg megfeneklene kinn, a zátonyon. Ezek után újra lefeküdtünk! a fedélzeten ázó őrszemre bízva a továbbiakat. 102 CFolvtatiuk) . arosföld, Harkakötöny, Balotaszállás, Kunfehcrtó... — egy más itán, mint a gombák nőttek ki a regi, sivár tanyavidékeken az jj falvak, fejlődtek városaink. Csupán az elmúlt négy év alatt akásépítésre 51932 000 forintot fordítottunk megyénk területén. Az Ismert görög bélyeg kiadása gél és áhítattal ken nevelni. . után — tintafolttal a Ciprusról szóló A belföldi forgalomra szánt belye- brit nyilatkozat szövegén — további gén ez a szöveg görög nyelven van, olyan bélyegek híre érkezett, melyek feltüntetve, a nemzetközi forgalom-. Ciprusnak a brit fennhatóság alóli ra szánt bélyegek egyikén franc .a,, felszabadulásáért folytatott harc esz- a sorozat másik három bélyegén pe-< közei. dig angol nyelven, J A sajtó hírei szerint a görög kor- (Filatelle, VII. evf. 5. sz. Praha.i; mány öt bélyegből álló sorozat ki- 1 adását határozta el, Makariosz ciprusi ; ersek arcképével, akit a brit hatósá- M. ______t-l- < go k az India-óceán egy távoli szi- OSSZejOVeteleK lCieje ; getére deportáltak. u-iK/rn A ciprusi nép felszabadulási harca GpiIllS XXODQI1 SvüTfZSfteeJéráe;van^Äa Felnőtt gyűjtök a TTIT klubhelyi-] ~>n — ÄeÄÄ nÍiPOküU H nyilakozata. Április 6-án. 13-án. 20-án és 27-énj „Azon a nézeten vagyok, hogy az délután 5—7 óráig, mig április 14-én; csak természetes, hogy a ciprusi nép. és 28-án délelőtt 10—12 óráig, mely görög eredetű, úgy tekint egy ifjúsági gyűjtök az Uttöröliázbanj ilyen országhoz való csatlakozásra, oiprids hónapban minden héten csü-J melyet az ö anyaországának lehet törtökön délután 1—6 óriág tartanak) nevezni, mint olyan eszmére, melyet összejövetelt, ! kellő komolysággal, szenvedélycsseg- .m.M.wm»t»»«www 1 „.„„«»«..»awr a Caspary-gyüjteméDy sorsa i Nvereménvieúvzék A nemrég elhunyt világhírű ame-1 J rikai gyűjtő, Alfred H. Caspary! a Matrvar Filatélia Vállalat gyűjteményét árverés alá bocsátot-j ír 1937 március az örökösök. A negyedik árverési II. „tán az örökösök részére 956 000 dől-! 16-an megtartott húzásáról. ,ár (oIyt ^ A SOK ritkaság közül] A 10 000 forint értékű íönyerc- eddig a legnagyobb árat az 1851—; ményt: különleges magyar gyűjte- 1856. évi Washington-sorböl 21 db 90; ményt, 2 db berakóban. nyerte az centes blokkért érték el, 10 000 dől-; I. osztály 1437. számú sorsjegye. lárt. ; Mindazok a sorsjegyek, amelyek- Tekintettel arra, hogy a gyüjte-; nek száma — osztályszámukra való ményt még 12 árverés alá bocsátják,; tekintet nélkül — az alant felsorolt így további 1 millió dollár bevételre; számok valamelyikével megegyezik, számítanak. : nagyobb nyereményt nyertek: ilyen horribilis összeget ilyen rövid: . . Idő alatt még sohasem fizettek bé-: Sorsjegy száma Értéke Ft iyegckért. .695 ]200 ........******************* os 79 sou jjjj »I I Minden szám a kibocsátott 6 ősz- ; ; tálynak^ megfelelően, 6 sorsjegy ki- ~ J|P ' A sorsjegyek a nyeremények át- ! ' vételére, vagy vásárlására 1957. mi- , ; ms 31-ig használhatók fel. Ez.cn Idő- c-ro.Zi-a-iO -,n ■ ■,,-.1 pont után a sorsjegyek alapján semmilyen igény nem támasztható. A francia posta „Nagy feltalálok“ A sorsjegyek bemutatóra szólnak, sorozatából. Barthelemy Thimon- “lvesztésük, vagy megsemmisülésük njer, a világ első varrógépének fel- •setén felszólanilást nem fogad- találója arcképével. A bélyegen lii- lak el, bás a feltaláló halálának dátuma.
