Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-04 / 79. szám

a I jp I Tf I

fflriirryTtwriCEmnnr^^ liffli!Hitl!llll!lll!lillll1!!!!!!lll(!lWli!lill!l!!!H!lli!

•fj

EGr

|a. IeIijsi

ttö

ny

vtdrb

an

mi

A {elszabadulás előtti idők kultúrpolitikájának talán egyik legszembeötlőbb bűne volt, hogy a kis községek, még inkább a tanyák népét elzárták a művelődés legalapvetőbb lehetőségeitől is. A felszabadulás után volt mit javítani.

Századunk új művészete: a film, rohamosan hódított, sok ezer barátot szerezve magának városon, falun & tanyatelepülésen egyaránt. Filmszínházaink v áltozatos, sokszínű műsora vonzotta a dolgozókat. 1951-ben 16 ezer előadásunkat közel 3 millió dolgozó látogatta. Az elmúlt évben a látogatók száma 26 950 előadás mellett megközelítette már a 6 milliót. Évről évre emelkedett a mozik száma is. Míg 1950-ben 27 keskeny filmszínház működött a megye területén, addig 1957-ben 119 községi, illetve tanyai településen tartottunk előadást. 1453-ban kiépítettük a kiskörzeti mozik hálózatát. Ezek a mozik estéről estére más helyen vetítenek és eljutnak a legtávolabbi helyekre is. Kilenc kiskörzeti filmszínház 67 helyre juttatja el a legfontosabb, legnépszerűbb szórakozási tehetőséget, a filmet. Államunk nagy gondot fordít az új mozik létesítése mellett a meglevők állandó korszerűsítésére is. Ha csak a közelmúltat nézzük is, számos példát találunk. Császár- töltés az elmúlt év nyarán avatott korszerű normálmozit. Kalocsán közel más- félmillió forint költséggel létesült új filmszínház. Vaskúton pedig ez év márciusában avattuk fel a közel 200 000 forintos költséggel átalakított, megyénk legkorszerűbben felszerelt, kis befogadóképességű filmszínházát. A közeljövőben befejeződnek Tiszakécskén az új mozi átalakítási munkálatai és ezzel megyénk első olyan községe lesz, ahol két normálmozi szórakoztatja majd a dolgozókat.

Filmszínházaink megnövekedett száma mellett eredményeinket a minden igényt kielégíteni igyekvő műsorpolitikának köszönhetjük. Műsoraikon minden dolgozó megtalálhatja az érdeklődésének legmegfelelőbb filmet: a művészi szovjet alkotást, az izgalmas jugoszláv filmdrámát, a vidám francia filmet éppen úgy, mint hazai filmgyártásunk legújabb alkotásait.

Az eredmények beszélnek arról, hogy államunk támogatása és filmszínházaink dolgozóinak 12 évi munkája nem volt hiábavaló. R. T,

Felszabadulási versenyünk legjobb községi könyvtárosa 1955-ben a keceli népkönyvtáros, Vethő Györgyné lett, Ez a könyvtár megyénk függetlenített falusi könyvtárai közül a legnagyobb fejlődést mutatja felszabadulásunk óta.

1951-ben párszáz könyvvel kezdi munkáját a Kecskeméti Körzeti Könyvtár szervezése alapján. A körzeti, majd a Megyei Könyvtár állandó anyagi és erkölcsi támogatása folytán 1955-ben már 3873 darab könyv az állománya, 1957-ben pedig már 4911 darab könyve van. Érdekes és egyedülálló jelenség az egész megyében, hogy a dolgozó parasztság állandóan anyagi támogatásban részesíti könyvtárát és kisebb- nagyobb összegeket ad könyvvásárlási célokra. A község dolgozó népe valóban magáénak érzi a könyvtárat,

A könyvtáros jó munkája nyomán évről évre nő mind az olvasók, mind a kölcsönzések száma. Olvasóink 6záma 1956-ban már 1509 fő. Ez a legjobb eredmény falusi könyvtáraink közük Nagy érdemu e községi könyvtárosnak, hogy a dolgozó parasztságot segíti, a legjobban a mezőgazdasági szakkönyvek terjesztésével és propagandájával. Könyvvásárlásánál igen nagy gondot fprdít a szakkönyvszerzeményezésre. Olvasószolgálati munkájában igen jé* módszer, hogy egy-egy új mezőgazdasági szakkönyvet kiad egy-egy mintaszerűen dolgozó gazdának és ezek véleménye alapján ajánlja a könyvet a többi dolgozó parasztnak.

Szóbeli és szemléltető propagandája- is a legnívósabb községi könyvtárosaink közül. Az elmúlt évben pl. a szóbeli propaganda során 72 előadást, illetve felolvasást tartott a község különböző részében, 23 kiállítást rendezett: egy-egy irodalmi, vagy történelmi esemény évfordulóján.

A keceli népkönyvtár munkáját és számszerű fejlődését vizsgálva, joggal büszkék lehetünk e könyvtár munkájára és fejlődésére. Valamennyi könyvtárunknak hasonló munkát kell végeznie, hogy az egész dplgozó nép intézményévé váljanak könyvtáraink,

Képzömüvészeinl

vidéken

(A HULT

.A H © L.

SEGÍTI

A JELENT)

J% támsi »'aaács székházénak földszinti és egyéb helyiségeit megtöltő hatalmas iratanyag a Bács-Bodrog vármegye tő- és alispánjának, a megye területén lévő községeknek, Kecskemét, Kalocsa és Nagykőrös városok közigazgatási, bíráskodási és ott működő hatóságok, hivatalok, intézmények, vállalatok, stb. iratanyagát őrzi. Készlegei Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason vannak. A legnagyobb sorozatait Kecskemét, Nagykőrös, Kiskunhalas város levéltárai alkotják, 300—350 éves rendezett iratanyaggal.

V küzdések levéltári iratanyaga Dunapataj, Kunszent- miklós, Szabadszálás kivételével a Horthy-korszakot megelőző időből kevés anyagot tartalmaz, mert a rossz bánásmód és a második világháború eseményei folytán elpusztult. Bács- Bodrog vármegye 1944. előtti iratanyaga is teljesen hiányzik.

A török hódoltság előtti időből családi levéltárakból szármaró iratanyag maradt. Évszázadok alatt gyűlt össze a mintegy 40—45 vagonnyi iromány- anyag. Ennek a hatalmas anyagnak a tárolása, őrzése, rendezése, selejtezése, nagy munka. E tekintetben államunk többet tett, mint az elmúlt évszázadok ösz- szesen. 1944. előtt Bács-Bodrog vármegyének és Kecskemét városnak volt levéltárosa. Levéltárosok alkalmazása az elmúlt évszázad elejétől történik, könyvtáros és múzeumszerve- zési feladatokkal is terhelve.

Községekben és megyei jogú városokban a főjegyző feladata volt a levéltár őrzése, rendezése és karbantartása. Legtöbbször nem jelentett többet, minthogy a kulcsát őrizte.

.illatúi ievéltórujikuulk.

1951. év óta állandó személyzete van. Az elmúltból számos beadványt őriznek a levéltárak, a fenntartó testületekhez címezve, a levéltárak nyomorúságos állapotáról és hitvány anyagi ellátásáról. Olyan városok, mint Kecskemét, sem állított költségvetésében meghatározott összeget a levéltár dologi kiadásaira, kisebb városokról meg egyáltalán szó sem lehet. 1951. óta a levéltár anyagi kiadásaira is szükséges fedezet áll rendelkezésre. A levéltár fejlesztésére, anyag raktározására, személyzeti kiadásokra és egyebekre 70 —80 000 forint áll rendelkezésre évente. Tudományos munkáján és anyagi ellátottságán a Levéltárak Országos Központja tartja a kezét, mely a Népművelési Minisztérium szerve.

A sóit milliónyi írott sor

három évszázad emberének a »Híres«, "-Egyszerű« embernek, a nap szürke dolgozójának életéből ismerhet meg a kérelmek, a panaszok, a jegyzőkönyvi bejegyzések, a bűnügyekben tett tanúvallomások, stb. olvasásakor a kutató,-> ooo oooryoooooooooooo oo o<>c^>ooo<><KKioo-oo<K>ao<><>o<>o ^<k><kk>ck>ooo<>o<>oock>o oooooo

fíZG

Szülőfalum — Jánoshalma — felé robog velem a vonat. A ragyogó napsugár aranyszőnyeggel teríti be a barackfavirág06 tájat. Az újjáéledő természet hatalmas kórusa zengi az élet dalát! De gyönyörű is ez a mi megyénk, a mi országunk! Meg tudja-e látni, észre tudja-e venni, érzékelni tudja-e ezt minden ember? Azok mindenesetre, akiknek a szívéből őszinte dalt lakaszt az újra éledő természet, az új magyar élet.

A Jánoshalmái Földei úvesszövetkezet énekkarának próbájára megyek. Régóta hívnak már. Most került rá a sor. Két évtizedet dolgoztam Jánoshalmán, mint a magyar zenekultúra szerény kis munkása. Vajon mi valósult meg az akkori álmodozásaimból.

A próba pontosan 7 órakor megkezdődött. A leányiskola négy tanterméből dúsan ömlik a hang, mintha mindegyikében egy külön kórus próbálna. A folyosón meg is kérdezi tőlem egy fiatal ember: -hány énekkar tart itt próbát?« Ez csak szólampróba, mondom én. Mind a négy szólamnál

MEGVALÓSULT

a megyei terveket Kodály 75. születésnapjáA MAGYAR IrtJ

SZERELMESEI

V

isszatekintve az elmúlt 10—12 évre, őszintén megmondhatom, hogy megyei képzőművészetünk igen szépen fejlődött, és amint a jelek mutatják, az Alkotóház megnyitásával a legmesszebbmenő kilátások vannak a jövőre nézve. 1945. óta kérjük az illetékeseket, hogy mentsék meg művész- telepünket. 1946. augusztus 20-i Délpestmegyei Hírlapban többen felszólaltunk a telep helyreállítása érdekében. Sajnos, a régi városi vezetőség csak ígért és ígért. Most végre 10 év után újra teljes fényben várja a művésztelep arra érdemes beutaltjait. De ezalatt az idő alatt sem maradtunk tétlenek. Az elmúlt időszakban nyolc nagyobb kiállítást rendeztünk a Katona József Múzeumban.

Vidéken, különösen Baján igen eredményes képzőművészeti élet van. 1955. augusztus 21-én Révész Imre emlékkiállítást rendeztünk, hol a volt Révész Imre tanítványok nagyré- is megjelent. A helybeli posta erre a célra készített emlékbélyegzőt használt.

megye területén rnűkődS képzőműviészkörök is igen szép inunkat végeznek. Többször szerepeitek budapesti tárlatokon. Figyelemre méltó volt az Országos Postás Képzőművész Kiállítás Kecskeméten annál is inkább, mert helybeli tag. jai az országhatáron túl is szerepeltek kiállításokon. (Bruxelles, Prága, Párizs, stb.)

A helybeli művészgárda nagy kedvvel és szorgalmasan dolgozik a májusban megnyíló megyei esoportkiáflításra, az Alkotóházba beutajt és a szomszéd Csongrád megye művészeivel együtt.

Mindenesetre sokkal jobb eredményeket szeretnénk még felmutatni, de ehhez több megértésre és támogatásra is van szükségünk mind az illetékes hatóságok, mind pedig a város kedves közönsége részéről.

E

zzel a kéréssel szemben Bács megye képzőművészei Igyekeznek tőlük telhető legtöbbet és jobbat nyújtani.

Kiss Zoltán, a megyei képzőművész munkacsoport vezetője,

val kapcsolatban. Az > otx>oo<><><><k><>o<kx>o<>o<k><>o<kh>ckx><x><>oooo<>po<>ck><kk?-c>p<

ünnepségekben sen ki részüket

lelke- * akarják venni?

I

c

JÁNOSHALMÁN

egy-égy tanár, aiuic így segítenek karmesterüknek. A mosolygós fiatal karmester teremről teremre jár és amikor úgy látja, minden szólam rendben van, kezdi az összpróbát. Nagyszerű munkampdszer, igen ügyes szervezés.

Hatvanötén állnak a dobogón. Elíogódottan állok előttük, hiszen valamennyiüket ismerem. Amikor szembe nézek velük, a vonat ablakán át látott nyíló barackfákat, a megújuló életet látom bennük magam előtt. Mind fiatalok (még a szeretett őszhajú Lovas Do- dó bácsijuk is). Az átlag életkor alig érheti el a 25 évet. A lányok mind tanítványaim voltak, s most alig lehetnek 18—20 évesek. A férfiak közül is alig páran lehetnek 30 éven felül. Érzem, az álmom megvalósult!... de miért csak Jánoshalmán.

Frissen-üdén szárnyal ajkukról a dal. Nagyon szeretnek énekelni. Műsorpolitikájuk egészséges. A népi hagyományok ápolását szívügyüknek tekintik. Népdalgyűjtéssel rendszeresen foglalkoznak.

Anyagi gondjuk nincsen, hiszen a fmsz mindennel ellátja őket. Gyönyörű egyenruha mind a 63 tagnak. Színjátszó csoportjuk, tánccsoportjuk is lelkesen dolgozik. Ezeknek is minden kívánságát teljesítik.

Műsorukkal bejárják a környező helységeket, hogy szívet-lelket gyönyörködtető művészetükkel felrázzák a még szunnyadókat. — Nemcsak a maguk, de mások életét is szebbé, boldogabbá akarják tenni dalos szívük melegével.

Ellátom őket a tőlem telhető legjobb tanácsokkal, Közlöm velük

Az iránt érdeklődnek, hogy hol működik még a mi megyénkben j énekkar. Erre, sajnos, l nem tudok nekik vála- S' szólni, pedig nagyon j boldogan tenném. Én s azt hiszem, megyénk ■ részéről a legnagyobb ' ajándék lenne ősz mes- » terünk 75. születésnap- v jára, ha minden váró-? sunkban, falunkban, p vagy akár a tanyavi-2 lágban is egy-egy isko- 0 lai és egy-egy felnőtt X kórus zengené a dalt, 5 hogy élünk és élni aka- f- runk, hisszük, hogy a zene, a dal nemesebb, - jobb ein berekké tesz bennünket. ■■

Gratulálunk a jános- halmiaknak, az énekkar tagjainak, a szervezők- s nek, az fmsz-nek, a kar- 5 mesternek és minden- 5 kinek, aki segíti a «e- - névéi, a dallal is bol-$ dog. békés világot épí-c tő munkájukat. Kíván- c juk, hogy nekik is vál- J jón valóra minden ál- C műk, S

Adam József, ^Megyénkben a felszabadulás előtt 44 községben volt villany, —

az Állami Zeneiskolagazóta 30 újabb községet villamosítottak. — Képünkön a már táj- igazsatója, o jellegzetességgé vált magasfeszültségű távvezeték látható.