Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-04 / 79. szám

a I jp I Tf I fflriirryTtwriCEmnnr^^ liffli!Hitl!llll!lll!lillll1!!!!!!lll(!lWli!lill!l!!!H!lli! •fj EGr |a. IeIijsi ttö ny vtdrb an mi A {elszabadulás előtti idők kultúr­politikájának talán egyik legszembe­ötlőbb bűne volt, hogy a kis községek, még inkább a tanyák népét elzárták a művelődés legalapvetőbb lehetőségeitől is. A felszabadulás után volt mit javí­tani. Századunk új művészete: a film, ro­hamosan hódított, sok ezer barátot sze­rezve magának városon, falun & tanya­településen egyaránt. Filmszínházaink v áltozatos, sokszínű műsora vonzotta a dolgozókat. 1951-ben 16 ezer előadásun­kat közel 3 millió dolgozó látogatta. Az elmúlt évben a látogatók száma 26 950 előadás mellett megközelítette már a 6 milliót. Évről évre emelkedett a mo­zik száma is. Míg 1950-ben 27 keskeny filmszínház működött a megye terüle­tén, addig 1957-ben 119 községi, illetve tanyai településen tartottunk előadást. 1453-ban kiépítettük a kiskörzeti mozik hálózatát. Ezek a mozik estéről estére más helyen vetítenek és eljutnak a leg­távolabbi helyekre is. Kilenc kiskörzeti filmszínház 67 helyre juttatja el a leg­fontosabb, legnépszerűbb szórakozási tehetőséget, a filmet. Államunk nagy gondot fordít az új mozik létesítése mellett a meglevők állandó korszerű­sítésére is. Ha csak a közelmúltat néz­zük is, számos példát találunk. Császár- töltés az elmúlt év nyarán avatott kor­szerű normálmozit. Kalocsán közel más- félmillió forint költséggel létesült új filmszínház. Vaskúton pedig ez év már­ciusában avattuk fel a közel 200 000 forintos költséggel átalakított, megyénk legkorszerűbben felszerelt, kis befoga­dóképességű filmszínházát. A közeljö­vőben befejeződnek Tiszakécskén az új mozi átalakítási munkálatai és ezzel megyénk első olyan községe lesz, ahol két normálmozi szórakoztatja majd a dolgozókat. Filmszínházaink megnövekedett szá­ma mellett eredményeinket a minden igényt kielégíteni igyekvő műsorpoliti­kának köszönhetjük. Műsoraikon min­den dolgozó megtalálhatja az érdeklő­désének legmegfelelőbb filmet: a mű­vészi szovjet alkotást, az izgalmas jugo­szláv filmdrámát, a vidám francia fil­met éppen úgy, mint hazai filmgyár­tásunk legújabb alkotásait. Az eredmények beszélnek arról, hogy államunk támogatása és filmszínháza­ink dolgozóinak 12 évi munkája nem volt hiábavaló. R. T, Felszabadulási versenyünk legjobb községi könyvtárosa 1955-ben a keceli népkönyvtáros, Vethő Györgyné lett, Ez a könyvtár megyénk függetlenített fa­lusi könyvtárai közül a legnagyobb fej­lődést mutatja felszabadulásunk óta. 1951-ben párszáz könyvvel kezdi munkáját a Kecskeméti Körzeti Könyv­tár szervezése alapján. A körzeti, majd a Megyei Könyvtár állandó anyagi és erkölcsi támogatása folytán 1955-ben már 3873 darab könyv az állománya, 1957-ben pedig már 4911 darab könyve van. Érdekes és egyedülálló jelenség az egész megyében, hogy a dolgozó pa­rasztság állandóan anyagi támogatás­ban részesíti könyvtárát és kisebb- nagyobb összegeket ad könyvvásárlási célokra. A község dolgozó népe való­ban magáénak érzi a könyvtárat, A könyvtáros jó munkája nyomán évről évre nő mind az olvasók, mind a kölcsönzések száma. Olvasóink 6záma 1956-ban már 1509 fő. Ez a legjobb eredmény falusi könyvtáraink közük Nagy érdemu e községi könyvtáros­nak, hogy a dolgozó parasztságot segíti, a legjobban a mezőgazdasági szakköny­vek terjesztésével és propagandájával. Könyvvásárlásánál igen nagy gondot fprdít a szakkönyvszerzeményezésre. Olvasószolgálati munkájában igen jé* módszer, hogy egy-egy új mezőgazda­sági szakkönyvet kiad egy-egy minta­szerűen dolgozó gazdának és ezek vé­leménye alapján ajánlja a könyvet a többi dolgozó parasztnak. Szóbeli és szemléltető propagandája- is a legnívósabb községi könyvtárosa­ink közül. Az elmúlt évben pl. a szó­beli propaganda során 72 előadást, il­letve felolvasást tartott a község külön­böző részében, 23 kiállítást rendezett: egy-egy irodalmi, vagy történelmi ese­mény évfordulóján. A keceli népkönyvtár munkáját és számszerű fejlődését vizsgálva, joggal büszkék lehetünk e könyvtár munká­jára és fejlődésére. Valamennyi könyv­tárunknak hasonló munkát kell végez­nie, hogy az egész dplgozó nép intéz­ményévé váljanak könyvtáraink, Képzömüvészeinl vidéken (A HULT .A H © L. SEGÍTI A JELENT) J% támsi »'aaács székhá­zénak földszinti és egyéb helyi­ségeit megtöltő hatalmas irat­anyag a Bács-Bodrog vármegye tő- és alispánjának, a megye te­rületén lévő községeknek, Kecs­kemét, Kalocsa és Nagykőrös városok közigazgatási, bírásko­dási és ott működő hatóságok, hivatalok, intézmények, válla­latok, stb. iratanyagát őrzi. Készlegei Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason vannak. A leg­nagyobb sorozatait Kecskemét, Nagykőrös, Kiskunhalas város levéltárai alkotják, 300—350 éves rendezett iratanyaggal. V küzdések levéltári irat­anyaga Dunapataj, Kunszent- miklós, Szabadszálás kivételé­vel a Horthy-korszakot meg­előző időből kevés anyagot tar­talmaz, mert a rossz bánásmód és a második világháború ese­ményei folytán elpusztult. Bács- Bodrog vármegye 1944. előtti iratanyaga is teljesen hiányzik. A török hódoltság előtti idő­ből családi levéltárakból szár­maró iratanyag maradt. Évszá­zadok alatt gyűlt össze a mint­egy 40—45 vagonnyi iromány- anyag. Ennek a hatalmas anyag­nak a tárolása, őrzése, rende­zése, selejtezése, nagy munka. E tekintetben államunk többet tett, mint az elmúlt évszázadok ösz- szesen. 1944. előtt Bács-Bodrog vármegyének és Kecskemét vá­rosnak volt levéltárosa. Levél­tárosok alkalmazása az elmúlt évszázad elejétől történik, könyvtáros és múzeumszerve- zési feladatokkal is terhelve. Községekben és megyei jogú városokban a főjegyző feladata volt a levéltár őrzése, rendezése és karbantartása. Legtöbbször nem jelentett többet, minthogy a kulcsát őrizte. .illatúi ievéltórujikuulk. 1951. év óta állandó személy­zete van. Az elmúltból számos beadványt őriznek a levéltárak, a fenntartó testületekhez cí­mezve, a levéltárak nyomorúsá­gos állapotáról és hitvány anya­gi ellátásáról. Olyan városok, mint Kecskemét, sem állított költségvetésében meghatározott összeget a levéltár dologi kiadá­saira, kisebb városokról meg egyáltalán szó sem lehet. 1951. óta a levéltár anyagi kiadásaira is szükséges fedezet áll rendel­kezésre. A levéltár fejlesztésére, anyag raktározására, személy­zeti kiadásokra és egyebekre 70 —80 000 forint áll rendelkezésre évente. Tudományos munkáján és anyagi ellátottságán a Levél­tárak Országos Központja tartja a kezét, mely a Népművelési Minisztérium szerve. A sóit milliónyi írott sor három évszázad emberének a »Híres«, "-Egyszerű« embernek, a nap szürke dolgozójának éle­téből ismerhet meg a kérelmek, a panaszok, a jegyzőkönyvi be­jegyzések, a bűnügyekben tett tanúvallomások, stb. olvasása­kor a kutató,-> ooo oooryoooooooooooo oo o<>c^>ooo<><KKioo-oo<K>ao<><>o<>o ^<k><kk>ck>ooo<>o<>oock>o oooooo fíZG Szülőfalum — János­halma — felé robog velem a vonat. A ra­gyogó napsugár arany­szőnyeggel teríti be a barackfavirág06 tájat. Az újjáéledő természet hatalmas kórusa zengi az élet dalát! De gyö­nyörű is ez a mi me­gyénk, a mi országunk! Meg tudja-e látni, ész­re tudja-e venni, érzé­kelni tudja-e ezt min­den ember? Azok min­denesetre, akiknek a szívéből őszinte dalt lakaszt az újra éledő természet, az új ma­gyar élet. A Jánoshalmái Föld­ei úvesszövetkezet ének­karának próbájára me­gyek. Régóta hívnak már. Most került rá a sor. Két évtizedet dol­goztam Jánoshalmán, mint a magyar zene­kultúra szerény kis munkása. Vajon mi valósult meg az akkori álmodozásaimból. A próba pontosan 7 órakor megkezdődött. A leányiskola négy tan­terméből dúsan ömlik a hang, mintha mind­egyikében egy külön kórus próbálna. A fo­lyosón meg is kérdezi tőlem egy fiatal ember: -hány énekkar tart itt próbát?« Ez csak szó­lampróba, mondom én. Mind a négy szólamnál MEGVALÓSULT a megyei terveket Ko­dály 75. születésnapjá­A MAGYAR IrtJ SZERELMESEI V isszatekintve az elmúlt 10—12 évre, őszintén megmondhatom, hogy megyei képzőművészetünk igen szépen fejlődött, és amint a jelek mu­tatják, az Alkotóház megnyitá­sával a legmesszebbmenő kilá­tások vannak a jövőre nézve. 1945. óta kérjük az illetékese­ket, hogy mentsék meg művész- telepünket. 1946. augusztus 20-i Délpestmegyei Hírlapban többen felszólaltunk a telep helyreállí­tása érdekében. Sajnos, a régi városi vezetőség csak ígért és ígért. Most végre 10 év után újra teljes fényben várja a mű­vésztelep arra érdemes beutalt­jait. De ezalatt az idő alatt sem maradtunk tétlenek. Az elmúlt időszakban nyolc nagyobb kiál­lítást rendeztünk a Katona Jó­zsef Múzeumban. Vidéken, különösen Baján igen eredményes képzőművé­szeti élet van. 1955. augusztus 21-én Révész Imre emlékkiállí­tást rendeztünk, hol a volt Ré­vész Imre tanítványok nagyré- is megjelent. A helybeli posta erre a célra készített em­lékbélyegzőt használt. megye területén rnűkődS képzőműviészkörök is igen szép inunkat végeznek. Több­ször szerepeitek budapesti tár­latokon. Figyelemre méltó volt az Országos Postás Képzőmű­vész Kiállítás Kecskeméten an­nál is inkább, mert helybeli tag. jai az országhatáron túl is sze­repeltek kiállításokon. (Bruxel­les, Prága, Párizs, stb.) A helybeli művészgárda nagy kedvvel és szorgalmasan dolgo­zik a májusban megnyíló me­gyei esoportkiáflításra, az Al­kotóházba beutajt és a szomszéd Csongrád megye művészeivel együtt. Mindenesetre sokkal jobb eredményeket szeretnénk még felmutatni, de ehhez több meg­értésre és támogatásra is van szükségünk mind az illetékes hatóságok, mind pedig a város kedves közönsége részéről. E zzel a kéréssel szemben Bács megye képzőművé­szei Igyekeznek tőlük telhető legtöbbet és jobbat nyújtani. Kiss Zoltán, a megyei képzőművész munkacsoport vezetője, val kapcsolatban. Az > otx>oo<><><><k><>o<kx>o<>o<k><>o<kh>ckx><x><>oooo<>po<>ck><kk?-c>p< ünnepségekben sen ki részüket lelke- * akarják venni? I c JÁNOSHALMÁN egy-égy tanár, aiuic így segítenek karmesterük­nek. A mosolygós fia­tal karmester teremről teremre jár és amikor úgy látja, minden szó­lam rendben van, kez­di az összpróbát. Nagy­szerű munkampdszer, igen ügyes szervezés. Hatvanötén állnak a dobogón. Elíogódottan állok előttük, hiszen valamennyiüket isme­rem. Amikor szembe nézek velük, a vonat ablakán át látott nyíló barackfákat, a meg­újuló életet látom ben­nük magam előtt. Mind fiatalok (még a szere­tett őszhajú Lovas Do- dó bácsijuk is). Az át­lag életkor alig érheti el a 25 évet. A lányok mind tanítványaim vol­tak, s most alig lehet­nek 18—20 évesek. A férfiak közül is alig páran lehetnek 30 éven felül. Érzem, az álmom megvalósult!... de mi­ért csak Jánoshalmán. Frissen-üdén szár­nyal ajkukról a dal. Nagyon szeretnek éne­kelni. Műsorpolitikájuk egészséges. A népi ha­gyományok ápolását szívügyüknek tekintik. Népdalgyűjtéssel rend­szeresen foglalkoznak. Anyagi gondjuk nin­csen, hiszen a fmsz mindennel ellátja őket. Gyönyörű egyenruha mind a 63 tagnak. Színjátszó csoportjuk, tánccsoportjuk is lelke­sen dolgozik. Ezeknek is minden kívánságát teljesítik. Műsorukkal bejárják a környező helysége­ket, hogy szívet-lelket gyönyörködtető művé­szetükkel felrázzák a még szunnyadókat. — Nemcsak a maguk, de mások életét is szebbé, boldogabbá akarják tenni dalos szívük me­legével. Ellátom őket a tőlem telhető legjobb taná­csokkal, Közlöm velük Az iránt érdeklőd­nek, hogy hol működik még a mi megyénkben j énekkar. Erre, sajnos, l nem tudok nekik vála- S' szólni, pedig nagyon j boldogan tenném. Én s azt hiszem, megyénk ■ részéről a legnagyobb ' ajándék lenne ősz mes- » terünk 75. születésnap- v jára, ha minden váró-? sunkban, falunkban, p vagy akár a tanyavi-2 lágban is egy-egy isko- 0 lai és egy-egy felnőtt X kórus zengené a dalt, 5 hogy élünk és élni aka- f- runk, hisszük, hogy a zene, a dal nemesebb, - jobb ein berekké tesz bennünket. ■■ Gratulálunk a jános- halmiaknak, az énekkar tagjainak, a szervezők- s nek, az fmsz-nek, a kar- 5 mesternek és minden- 5 kinek, aki segíti a «e- - névéi, a dallal is bol-$ dog. békés világot épí-c tő munkájukat. Kíván- c juk, hogy nekik is vál- J jón valóra minden ál- C műk, S Adam József, ^Megyénkben a felszabadulás előtt 44 községben volt villany, — az Állami Zeneiskolagazóta 30 újabb községet villamosítottak. — Képünkön a már táj- igazsatója, o jellegzetességgé vált magasfeszültségű távvezeték látható.

Next

/
Thumbnails
Contents