Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-27 / 97. szám
í\m a Szovfetuntó, a híí iiarát, a világisékéért, a szocializmusért küzdő népek legfőbb támasza! (Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból.) SöíHS [101 MáticsRózsa a (j(i<(táfa Nem igaz, hogy a mi dolgozóink nem érzik magukénak az üzemet, — nem szeretik. Mátics Rózsa, a Bajai Gyapjúszö- vetgyár újítási előadója is rácáfol erre. A tény, az tény. Ezelőtt még Angliában is meghajlanak. Egyet azonban nem szabad elfeledni; az ellenforradalom idején valóban kevés dolgozó törődött a gyár sorsával, jövőlével. Elég egy példát említeni. Október 25-tól január 1-ig egyetlenegy újítást sem nyújtottak át Mátics Rózsának. Annál többször keresték fel ilyenféle kérdéssel; — Igaz, hogy megszűnik az újítómozgalom? — így az egyik. — A rádió is beszélt már erről — emígy a második. — Nincs értelme most már annak, hogy az ember törje magát, úgyse értékelik — emígy a harmadik. A kétségbeesett embereket Mátics Rózsa biztatta. Bár 5 sem érzett biztos talajt lába alatt. Nem csoda. A munkástanácsban is vita tárgya volt, szüntessék-e meg, vagy se az újítómozgalmat. Igen sok vélemény csatározott, míg végül is Mátics Rózsa tett pontot a vita cégére, éspedig eképpen: — Újításból megtakarítás: 146 300, 51 300, 127 100, hogy csak a nagyobbakat említsem. Mit volt mit tenni? A munkás- tanács .is helybehagyólag határozott az újítómozgalmat illetően. Mátics Rózsának ez szárnyakat adott, örömmel vitte szét a hírt az üzemben: — Gyerekek, újítsatok bátran, gyorsan —bízatott. hol az egyik, hol a másik gépnél. Beszélt, javasolt, babusgatta az életrevaló gondolatokat. Egyre sűrűbben állították meg. — Rózsa, van egy elgondolásom. — írd le, itt a papír — szedett elő a zsebéből ilyenkor egy köt.eg papírt. Egyet átadott belőle az újítójelöltnek. A papír 'első i'észén ez állt: Újítási ja- raslat... Voltak, akik ilyenkor megkérek: — Rózsám, nincs időm — írd már meg, te jobban tudod... Rózsa pedig frlamunkarársa gondolatait. Néha közbeszól, javít, kiegészít, s aztán zsebrevágja a papírt, és ragyogó arccal megy tovább. Egy másik gépnél az újítási feladatterv célkitűzéseiről érdeklődnek tőle. A harmadiknál az újító az újítása sorsáról kérdezősködik. A negyediknél vigasztaló szót vár az újító, akinek elgondolása nem volt jó. Ennek egy új gondolatot ültet el az agyában. S így megy ez nap, mint nap. Néha erre megy el majd minden ideje. Igaz, ma nehezebben születnek az új gondolatok, — hisz a lélekmérgezés nem gyógyítható pár hónapon belül, — de egyre sűrűbben nyitják az ajtót a dolgozók, s adják be újításukat. A megtakarítás egyelőre még nem nagy. Februárban 5200, januárban 6100 forint. A márciusi újítások nagyobbrészt csak munka- könnyítések. Április 15-ig pedig már 10 dolgozó nyújtotta be újítását. Köztük van Simitv Ferenc, akinek ötletes elgondolása igen jelentős. A mosóban dolgozik. A laza gyapjú mosására új eljárást akar kidolgozni. Reis Jenő, Bla- zgenek Tibor is régi újító. Együttesen a takaró vágásánál mutatkozó méreteltérések megszüntetésére készítettek igen elmés szerkezetet. Gyimes János, Holpert József, Cselényi Endre, Likár Antal, Krix András, Ternai Ferenc neve is gyakran szerepel az újítók könyvében. Mátics Rózsa új segítőtársat kapott munkájához az igazgató személyében. Majd földbegyökerezett a lába, amikor a régi módszertől eltérően az igazgató nem ezt mondta: köszönöm, majd átnézem és visz- szaadom, — hanem így szólt: na, menjünk együtt, elvtársnö, nézzünk szét magunk! Az igazgató elvtárs hóna alá csapta a 15 eliogadott javaslatot és Mátics Rózsával egyetemben megnézte, hogy melyik milyen és hasznos-e? És gyakran bólogatott helyeslőén az igazgató, — ha egy-egy elmés szerkezetet, talpraesett ötletet vizs- gálgattak. Mátics Rózsa új kedvvel, új ambícióval végzi munkáját. Érzi, hogy most már őt is megbecsülik. Az is kellemesen érintette, hogy az igazgató törődik a dolgozók újításaival. Ebből azt a tanulságot szűrte le, hogy szereti is őket, s kiváncsi munkájukra. Talán ennyi elég arról, hogy az újítómozgalom Mátics Rózsa kezében hét év óta jó helyen van. és hogy a dolgozók valóban akkor érzik sajátjukénak az üzemet, ha valóban az ő igazi érdekeiket képviselik. Bizottságok látogatnak meg minden termelőszövetkezetet Gépkossivezeíői tanfolyamokat indít a Szabadságharcos Szövetség Pártunk ús kormányunk nagy Jelentőséget tulajdonit a Magyar Sza- üadságharcos Szövetség munkájának. üzért lehetővé vált, hogy a Szövetségen belül ismét meginduljon a teher-, személygépkocsi, valamint a motorkerékpárvezetöt tanfolyam, Különösen kedvező az, hogy a tehergépkocsivezetői tanfolyamon j részvevő sorköteles fiatalok, a tanfo- j lyam elvégzése után szakmásitott jogosítványt kaphatnak. A közeljövőben megyénkben is j több helyen beindítják a lanfolya-1 mókát. Tchergépkocsivezetől lanl'o- lyam indul Kecskeméten, Baján, Kalocsán, Kiskőrösön és f i.,zakecskén. Személygépkocsi vezetői tanfolyamot indítunk Kecskeméten, Baján cs Kiskunhalason. Motorkerékpárvcze- tői tanfolyamot Bácsalmáson és Solt- vadkerten. A tanfolyamokra még ma, április 2G-án reggel 8 órától lehet jelentkezni az alabbi helyeken: Tehergépkocsi vezetői tanfolyamra: Kecskemét, Csányi utca 7. Motoros- lclub, Baja, Apponyi u. 2„ Múltai Sándornál, Kalocsa, Marx tér 6. Illés Endrénél. Hajdú | Kiskörös, Pénzügyőrség, lendvai •Jánosnál, Tiszakceske, Szikvízüzcm Lászlónál. Személy gépkocsivezetői tanfolyamra : Kiskunhalas, Bercsényi utca 10., Ormos Kálmánnál. Motorkerékpárvezctoi tanfolyamra: Bácsalmáson és Soltvadkertcn a Szabadságharcos Szövetség vezetőjénél. Az előző évektől eltérően, ez évben a gépkocsivezetői körök kisebb létszámmal lesznek beindítva, ezért kevesebb fialal kerül felvételre. Súlyt helyezünk arra, hogy csak olyanokat vegyünk fel, akik végighallgatják a tanfolyamok Tehergépkocsivezetői tanfolyamra csak az a sorköteles 1937-ben született fiatal jelentkezhet, aki nem családfenntartó, nem bányász és egészségügyi szempontból megfelel. A személygépkocsivezetői tanfolyamon szerzett jogosítvánnyal gépkocsivezetői állás nem vállalható. Motorkerékpárvezetői tanfolyamra bárki jelentkezhet. Bódis István, Motoros Klub vezető Az elmúlt napokban a megyei tanácsnál megbeszélést tartottak a megyei pártbizottság és tanács képviselői a járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőivel. A megbeszélésen a termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetéről, a tsz-mozgalom megerősítésének feladatairól tárgyaltak. Szövetkezeti mozgalmunk fejlődését az ellenforradalmi események visszavetették, számos j tsz feloszlott. Azóta szép szám- ! mai újjá is alakultak. De | egyes revizionista nézetek — I amelyeket az ellenforradalom vetett felszínre —- ma is zavarják, gátolják a termelőszövetkezetek munkájának helyes irányban való kibontakozását. j Ilyen például a teljes függetlenség, a saját alapszabály követelése, amely egyenlő a párt és állam szerepének, beleszólási jogának tagadásával. A helyes az, hogy továbbra is érvényben van a mintaalapszabály, amely fő elvi vonatkozásaiban egységes iránymutató — természetesen részletkérdésekben joga és lehetősége van a tsz-nek változtatni. Egyes tsz-ekben különösen a jövedelemelosztás módja körül voltak és vannak zűrzavarok. Ebben a kérdésben is okvetlen érvényesülnie kell a szocialista tendenciának: mindenki képességei szerint dolgozik, s végzett munkája arányában részesedik. Az elosztásnak tellát csak a munka lehet az alapja, s ezt a í munkát valamivel mérni kell. A szövetkezés formáit illetően ; is le kell szögezni, hogy az ál- j lám .támogatja a különféle ala- I csonvabb típusú társulások létrehozását, azokét, amelyekben a szocialista törekvések kifejezésre jutnak és gyarapodnak, de a társulás jelentőségében nem múlhatja felül a legtejlettebb formát jelentő termelőszövetkezeteket. Megyénk mintegy 130 társulására egyébként is jellemző, hogy nagyrészük időszaki i (pl. libahízlaló) s kevés közöttük a növénytermesztő. Szóbakerült az értekezleten a »szövetkezeti I szabadság« kérdése is. Sokan ezt úgy értelmezik, hogy a termelőszövetkezet átjáróház, amibe akkor lép be és ki valaki, amikor akar. Ez megengedhetetlen. Helyes anjiak a szabálynak érvényben njiaradása, hogy a belépéstől számított bizonyos időr. belül nem'lehet a szövetkezetei önkényesen elhagyni. A megyéi értekezlet részvevő, megtárgyalták még a szövetkezetek gépesítésének, szakirányításának, a tervezésnek, könyvelésnek a íiroblémáit. Igen sok termelőszövetkezetünkben szétzilálták a gazdasági alapot, s az újonnan alakult tsz-ek is sok hiánnyal kezdenek e tekintetben Mintegy hat millió forint értékű szövetkezeti vagyon van ma is állatokban, felszerelésekben a feloszlott tsz-ek tagjainál, amit sürgősen visz- zza kell juttatni. Az értekezleten határozat született, hogy a járási párt és tanácsi mezőgazdasági szervek bizottságokat1 alakítanak és minden termelőszövetkezetet meglátogatnak. 'Segítenek a politikai és gazdasági problémák tisztázásában, megoldásában, szakmai, termelési tanácsokat adnak, felmérik a gazdasági állapotokat A bizottságink már meg is kezdték működésüket.oo-ooooo o-ooo-o-o Rendszeresen lopta a honvédség vágyónál Bűnvádi 1 eljárást indított í kecskeméti rendőrkapitányság Baracsi József, 47 éves. szabómester. izsáki lakos ollen, aki az egyik honvédségi alakulatnál saját szakmájában volt alkalmazva, s visszaélve beosztásával nagyobbmennyiségű kincstári ruhaneműt, csizmát és felszerelési tárgyat lopott el. A honvédség tulajdonát képező anyagokat részben értékesítette, a többit lakásán tarolta. A nála megtartott házkutatás alkalmával is nagyobb mennyiségű honvédségi ruházati qikket foglaltak le a nyomozó hatóságok. A fegyelem. Ez nyűgözi le »civil« mivoltomat, amíg a rendőrségi pihenőszobában ücsörgők. Aki belép, jelentkezik, tisztelegve jelent egy torzs- Irmester is, pedig az éjszakai őrjáratokat elindító parancsnok sem magasabb rangú nála. Magánéletükben barátok lehetnek mind, de most katonák, a rend védelmezői. Magatartásukat nem a merev, hapták-diszciplina szabályozza, amely fölött ott trónol a drill, hanem az egyszerű beosztottól a parancsnokig egyazon célt szolgálóknak a fegyelme. Egy szakaszvezető és egy próbarendőr társaságában vágok neki az útnak, este 10 órakor. Csillagtalan az égboltozat, -csöndes éjszakának« nézünk elébe. Így tájékoztatnak ők, akik megfigyeléseik alapján a pszichológus bölcsességével tudják előre, hogy nagyjából mi fog történni Kecskemét éjszakai életében. A Szabadság tér sarkán ez törté- nik. Egy asszony és tízegynéhány éves leánykája jön hozzánk. Oh, micsoda tragédia! Anya és gyermeke az apával szemben kér védelmet. Kilenc órakor kellett volna váltania munkahelyén az apának az édesanyát (egy vállalatnál, ugyanazon szakmában dolgoznak), a »váltás« azonban így zajlott le. A férfi részegen jelent meg, nekitámadt az asszonynak, a munkatársainak, s fenyegetőzve, hogy kiirtja a családját, visszatántorgott a lakására. Közben az anya hazarohant gyermekéért, s most itt állnak, a tér sarkán, dideregve és tanácstalanul. Mert jóember ez apa, de ha iszik... Figyelem a rendőrt. Ha most lejébe száll a vér, elmegy és karonragadja a tivornya-embert, aki miatt két ártatlan teremtés reszket a hideg estében,... én bizony odasóznék unnak az apának. De nem. A szakasz- vezető bölcsebb. Ha beavatkozik, az *7 ^Lzakai órfávat IIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIilllllllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIM asszonynak, s gyermekének csak rosz- szabb lesz később. Mert most még családi ügyről van szó. Ebbe hivatalosan beleszólni nem egyszerű probléma. Tanácsot ad a ézakaszvezető, hogyha mégis... Az asszony megnyugszik, bátrabban mennek haza. Szorongó szívvel nézünk utánuk. Várunk darabig. Nem történik semmi. A rendőrnek volt igaza. Gyerünk tovább. A »Békében« öreg paraszt asszony szunyókál. Lábánál batyu, az asztalon bor, ez nyomta el az anyókát. Csendes vállrázás, ő kipislog álmai közül. Hatvannyolc éves, s itt iszik, este 10 óra után. Ágasegyházáról jött, kirjn lakik Kecskemét határában, egy tanyán, oda is igyekeznék. »Ejnye, mama, nem illő ilyen későig iddogálni, várják az unokái.« — Menek mán, lelkem, mének, mert tuggya, lelkem, vitéz biztos uram... — s motyogná reggelig, de mi odább állunk, szavát véve, hogy öt perc múlva elindul haza. (Később ellenőrizzük, csakugyan elment.) No, egy szabálysértés. Állunk a Wesselényi utcában, a »Kedves« előtt. A Rákóczi út felől kerékpáros nő hajt be. Ez pedig tilos, mert egyirányú közlekedés van errefelé. Tudja a nő is, mert húszméteres kerekezés után leszáll a nyeregről. Meglátott bennünket. De tagadja, hogy nem miattunk, hanem, mert nem tudott előbb megállni. Jól kigondolta, míg a biciklijét tolva hozzánk ért. Csak naivul. De látja a rendőr, hogy különben becsületes fiatal leány a szabálysértő. »Honnan jön, hová megy?« — Nagymamától haza. — »Máskor tessék vigyázni, előbb kell lefékezni azt a biciklit.« Barátságos a szó, enyhe, nagyon enyhe szatíra van benne, s én meg vagyok róla győződve: a leányka soha többé nem megy tilosba a kerékpárján. |\í egtermett férfi a »Hírős« bejára- tónál. Jónéhány féldeci lehet már benne. De nemcsak ő, a személyazonossági igazolványa is — elázott. Alig lehet kibetűzni a szövegét. És meséli (a spicces ember mind jó mesélő), hogy felült a vontatóra, s akkor látta, beborult az ég, aztán — ecseteli aprólékosan — megeredtek az ég csatornái, »az igazolvány meg itt volt, kérem- szépen — élénk gesztusokkal mutatja — a zsebemben, a fene gondolta, hogy ott van... Ismerem én, kérem, a törvényt, tisztelem is.. .« Le kell ütni, — szóval persze, mert most is mondaná. Csináltasson új igazolványt, fényképet itt és itt készítenek róla. ígéri: »hogyne, kérem, kettőt? Inkább négyet.« Ügy látszik, belekalkulált számvetésébe egy újabb elázást is.. —■ Árva ember vagyok, én uraim — tápászkodik lel fektéből a Széchenyi tér padjáról a másik elázott honfitárs. — Nincs, kérem nekem senkim. — »Azért csak menjen haza. lám, már éjfél. Megfázik itt.« — Én kérem, hukk, ... hppccci... — »Egészségére, látja, máris megfázott.« — Kkéé-kkércm. .»No, menjen. Csak az el|ő három lépés nehéz.« Emberünk vigyázzba vágja magát, kalapjához emelt gézzel tiszteleg, a? első három lépést meg is teszi katonásan, de hiába biztatjuk, dülöngélni kezd, így is vág neki az útnak, cikk- cikkban, hazafelé. ÍZ őzben szemetelni kezd az eső, lábunk versenyt koppan az esőcseppekkel. A »Bugalci csárda« felé tartunk. — Elkéstek, elvtársak — így s pincér. — Most röpítettem ki három pillangót. — Elismerő bólintás a válasz. Azért, hogy a vendéglátóipar becsületes dolgozójában segítőtársra talált a rendőrség, a tisztesség, az erkölcs védelmére. Kip-kop, jövünk ismét a központba Szembejövő emberek köszönnek, a »Dióhéj« munkatársai, nyiluk már vége a műszaknak. A »Békék előtt most konflis áll, ezen jött valaki mulatni. Nem szabálytalan, csak álljon odább kicsit a íiáker, mert még elütheti a farát egy Pestre igyekvő autó. 1 Az óra jóval éjfél (rtán jár, újságírói kíváncsiságom húzna tovább, hátha lesz »valami«. Mint valamelyik hajnalban Is, amikor éppen »munka közben« egy betörőt füleltek le derek rendőreink. De már nem bírja a lálpam. Elbúcsúzom, kalapot emelek. Végül; örvendek is, hogy minden különösebb zajvartól mentes volt a »szolgálatom« Nyugodtan hajthatom álomra a fejem, mert; tudom, fáradhatatlanul járőröző rendőreink vigyáznak. - hogy csöndesek legyenek a kecskeméti éjszakák. lázért vigyázzba állok eléjük most ^ is cs tisztelgek nekik — a toliammal! Tarján István
