Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-25 / 95. szám
Szilárdítsuk a Magyar Népköztársaságot, a munkások és parasztok államát! Fontos gazdasági és politikai kérdésekről tárgyaltak a IV« kerületben rendezett pártnapon Kecskeméten az MSZMP IV. kerületi alapszervezete által rendezett pártnapon Molnár Frigyes, az MSZMP megyei intéző bizottságának tagja mondott beszédet és ennek során a Szovjetunióban járt küldöttség tárgyalásairól, politikai és gazdasági kérdésekről tájékoztatta az egybegyűlteket. Részletesen felsorolta a Szovjetunió által nyújtott gazdasági segítség fontosabb adatait. Elmondotta, hogy a folyó évben egy milliárd rubel értéket is meghaladó áru érkezik a Szovjetunióból — jóval több, mint az előző években — és ennek 60 százalékát hitelbe kapjuk. Ez az áruhitel a szabad devizában kapott hitellel együtt C75 millió rubelt (vagyis közel 220 millió dollárt) tesz ki, amit 1961- lől kezdődően, tíz év alatt egyenlő részletekben, 2 százalékos kamat mellett kell visszafizetni. A kölcsön után 1957-től 1961-ig terjedő időre kamatot nem kell fizetni. Mondani sem kel), hogy ilyen előnyös és alacsony kamatú kölcsönök a kapitalista államok közötti kapcsolatban Ismeretlenek. Molnár elvtárs hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió segítsége rendkívül nagyjelentőségű, azonban az életszínvonalemelést a magunk munkájával, a termelés további növelésével kell megalapoznunk. A Szovjetunió segítsége ezt most megkönnyíti. Megállapította, hogy a megye üzemeiben a termelés fokról fokra örvendetesen emelkedik. A nemzetközi helyzet eseményeivel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA jelenleg 63 országban tart csapatokat és tovább folytatja a teli egy vérzést. Ilyen körülmények között egyik legfontosabb feladatunk, hogy megvcdelmezzük szocialista hazánk békéjét. A béke biztosítása érdekében szerveztük meg a szocialista országok közös védelmét. Ennek formája a varsói szerződés A varsói szerződés értelmében a részvevő országok csapatait ott helyezik el, ahol azt a védelem érdekei megkívánjak. Az előadó hangsúlyozta, hogy a szovjet csapatok addig maradnak Magyarországon, ameddig arra szükség van. Ezután a párt feladataival foglalkozott. Beszélt arról, hogy továbbra is fontos feladat, különösen az üzemekben, a párt- szervezetek tagjainak számszerű növelése. Javasolta, hogy a pártszervezet tagjai beszéljenek a volt MDP-tagok- kal és az arra érdemes jelentkezőket vegyék fel az MSZMP soraiba. Az átigazolások május 1-cn megszűnnek és azon túl a volt MDP-tagokat is csak mint új belépőket lehet az MSZMP-be felvenni. Felhívta a kommunistákat arra, hogy a pártszervezet rendezvényein megnyilvánuló harcossággal dolgozzanak a tömegek között is. Javasolta, hogy a pártszervezet a tömegek megnyerésének elősegítésére állítson össze akcióprogramot. Molnár elvtársnak nagy tetszéssel és általános helyesléssel fogadott beszédét vita követte. A felszólalók főleg az ellenforradalmárok különböző mesterkedéseire hívták fel a megyei vezetők figyelmét. A részvevők örömmel hallgatták Dallos elvtársnak, a megyei tanács elnökének felszólalását. Dallos elv- társ többek között a megyei oktatási osztály munkájával és az ellenforradalmár elemek eltávolításának eddigi eredményeivel foglalkozott. Közölte, hogy a pártnapon elhangzott felszólalások számos dologra felhívták a figyelmét és ezekben az ügyekben gyorsan intézkednek. Dallos elvtárs elmondotta, hogy a felszólalásokban érintett, munka nélkül levő kommunisták elhelyezésével foglalkoznak. A mindvégig lelkes hangulatú pártnap a »Döntő pillanat« című jugoszláv film vetítésével ért véget. —N— Rajtavesztett a nád-tolvaj A kiskunhalasi rendőrkapitányság őrizetbe vette Zelei Imre, 20 éves, foglalkozás nélküli, kiskunhalasi lakost, akiről bebizonyosodott, hogy Vincze Lajos helybeli lakostól 100 kéve nádat lopott el. Zelei a lopott nádat Rékási József kiskunhalasi lakosnak adta el. Mint kiderült, a nádtolvaj már két esetben volt lopásért büntetve, ezenkívül a bűntény elkövetése idején Is eljárás van ellene folyamatba téve óralopás miatt. így Zelei Imre, mivel ellene u halasi rendőr- kapitányság bűnvádi eljárást indított, egyszerre két tettéért fog felelni. Érdemes szerződni a bortermelőnek Április 20-án országszerte megkezdték a borszőlő-, a must- és a borértéke6ítési szerződések kötését. A szerződő gazdák, gazdaságok, a hivatalos állami szabadfelvásárlási áron felül tízszázalékos szerződési felárat kapnak a szerződésben meghatározott szokványminőségű 6zőlő, must vagy bor után, ha pedig a szerződés alapján átadott, jól kezelt bor a területek szerint meghatározott maligán-fokhatárt eléri vagy meghaladja, további öt. illetve tíz százalék, a muskotály zamatú boroknál pedig harminc százalék minőségi jutalmat kapnak. Az öt kilométernél nagyobb távolságról szállító szerződő gazdáknak, gazdaságoknak fuvartérítés is jár. A múlt évekhez képest az idei szerződési feltételek sokkal kedvezőbbek. Most már az othelló-szőlőre vagy borra is köthető szerződés, ami szintén sok termelőt érint kedvezően. (MTI) Vitára boe»átjuk: ■ ■ Önállóság — de hogyan? (A vállalati gazdálkodás problémái a Kecskeméti Gépállomáson) Agyonütötte a lérjét, majd jelentkezett a rendőrségen Vas Mihályné, 48 éves csolyós- pálosi lakos és férje között szóváltás keletkezett lakásuk udvarén, aminek következtében Vasné az éppen kezében levő vasvillával úgy találta fejbevágni férjét, hogy Vas Mihály az ütés következtében azonnal meghalt. Az asszony, miután látta, hogy férje menthetetlen, jelentkezett a kiskunmajsai x-endőrőr- sön, ahol elmondotta a dolgot úgy, ahogy történt. Vas Mihályné ellen ezért a kiskunfélegyházi rendőrkapitányság bűnvádi eljárást indított erős felindulásból elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt. Az igazgatói szoba ugyanolyan, mint másutt. Pirosbársony plüssel bevont karosszékek, tárgyalóasztal, könyv- szekrény, a falon pedig Lenin arcképe. Az íróasztalnál fiatal ember ül. Magashomlokú, kék a szeme, néhány ősz hajszál lopakodott halántéka körül sötétszürke hajába. Nincs kinos választékkal megkötve a nyakkendője, amolyan munkásembertípus. Kalocsai Sándor, a Bányászati Berendezések Gyára kormánybiztosa — az ellenforradalom előtt az igazgatója «— ül velem szemben. Az első szavak után megállapítottam : nem zsonglőré a szavaknak, nem törekszik erőszakolt választékosságra, úgy beszél, mint egy okos, széleslátókörű munkásember. Az asztalon ások dosszié közül az egyiket felcsapja, kivesz belőle egy papírt és átadja; — Olvassa elvtársi Ez aztán dokumentum, mi? Szemem rója a sorokat. Változó érzések hullámzanak bennem, ahogy olvasom a géppel írt papírt. Egy, az itt olvasotthoz, hasonló eset rémlik fel emlékezetemben. Egy kis idő múlva feltekintek. Szemünk találkozik. Kérdezni akarok valamit, de megelőz. •— Van ennél fuxxsább dolog is — kezdi újra. Hallgatok. Kisvártatva megszólal: — A múltat, az ellenforradalom napjait idézi. — A gyár az ellenforradalom bázisa volt, — majd így folytatja: — LéváiA KORMÁNYBIZTOSRÓL és arról, ami Ruskárnak és Pölöskeinek nem sikerült tottak, majd később munkakör- átadásra hívtak. — Képzelje! Fegyveres őrök vezettek ide, ebbe a szobába ... * A díszes társaság már együtt ült. Pölöskei Győző vitte a prímet. O volt a hangadó, amikor Kalocsai elvtárs belépett az ajtón. Mellette ült pribékje, Ruskár (felesége 60 holdas ku- láklánv, s amikor elszelelt az országijói, 9 hónapos gyermekét bezárta és ha a szomszédok nincsenek, a gyermek meghal.), Somogyi László, csengeri raa- lomtulajdonos, 110 hold föld volt birtokosa. Csend lett egy pillanatra. Kalocsai elvtái's végignézett a díszes társaságon. Gyűlölködő pillantásokkal mérték végig. Az osztályellenség, a gazemberek gyűlölködése volt ez. Két lépést lépett előre és várt... A csendet Ruskár törte meg. Kalocsai polgártárs! Feleljen, miért nem engedte levenni az ötágú csillagot? Kalocsai nézi ezt a gazembert. Ezt az útszéli csavargót. Gondolatai önkéntelenül is visszatérnek szülőfalujába, Örkénybe, ahol 1945-ben a falu szegényeivel együtt 4500 hold földet adott a nincsteleneknek, s ahol mint vasúti üzemlakatos a napi munka után intézte társadalmi munkában a párttitkári teendőket. Ö, a falu megbecsült embere válaszoljon az ilyen bri- gantinak? — háborgott magában. No, de az idő nem engedte meg a teketóriázást. — Vegye tudomásul, én a pro- letáriátus szimbólumát le nem vetetem. Ha önöknek nem tetszik, vegyék le — nyomta meg a szót. Ruskár felpattan! a székről, mintha kígyó marta volna meg. Kalocsai elvtárs pedig egykedvűen várt. Nézte a dühtől eltorzult arcot. Vajon mi következhet még? — ötlött fel benne. Nemsokára megtudta. — Miért akadályozta meg a sztrájk kitörését? — csattant fel Ruskár gyűlölettől izzó hangja. Diadalmas öröm tölti el Kalocsai elvtárs szívút-lelkét. Fáj nektek, gazemberek, hogy a kommunista eszén nem tudtatok túljárni? Okos dolog volt a hírzárlat elrendelése. Három napig majdnem olyanok voltak ezek a nagylegények, mint a »süketéi;«... Nem haladhatott tovább gondolataiban, mert egy ingerült Amikor felkerestük a Kecskeméti Gépállomás vezetőit, hogy az új helyzet tapasztalatairól érdeklődjünk. Fazekas Menyhért igazgató egy kimutatást tett elénk. A számok furcsa tényről beszélnek. Kitűnik, hogy a gépállomás az idén 261 000 forint értékű munkát végzett a tsz-ckben, s ebből a tartozásból a szövetkezetek eddig mindösz- sze 52 000 forintot egyenlítettek ki. — Súlyos kezdet ez —mondja az igazgató. — A jövőben saját. jövedelmünkből kell megélnünk, önállóan gazdálkodnunk. De — mint ezek a számok is mutatják, — nincs hozzá tőkénk ... Igaz, ezután csak a szerződés és fedezetbiztosítás alapján vagyunk kötelesek dolgozni, ha ez nincs, megtagadhatjuk a munkát. De így is az a baj, hogy nagy gépparkunkkal jóformán munka nélkül állunk... A termelőszövetkezetek olyan mértékben mondanak le a gépi munkáról, ami nincs arányban az egyéni gazdák jelentkező igényével. A Kecskeméti Gépállomás tavaly például 3000 hold növényápolást végzett, — az idén csak 200 holdra van igény. A 16 aratógép közül mindössze hatnak biztosított a munka, «- kombájnaratást pedig még nem kötöttek le. Mi az oka mindennek? Elsősorban az, hogy több tsz-nek van saját gépe. Ez magában — főleg hang közbeszólt: — Feleljen . . — A gyár 1 600 000 forinttal nyereséges. Ha sztrájkolnak, ez elvész. A sztrájk egyébként sem munkásérdek nálunk. Néma pillanatok következnek, majd Ruskár úr gúnyosan kérdi: — No és miért hozatott katonákat a gyárba? Kalocsai elvtárs tíz évig volt pártmunkás. Megtanulta mi az a türelem. Három évig a Gábor Áron öntődében volt párttitkár. Sok nehéz embert győzött meg. Ez a pimasz hang azonban kihozta a sodrából. Türtőztette magát, de hiába, nem sikerült teljesen. Amikor megszólalt, hangja energikus volt: — A gyárat valakinek védenie is kellett, a nép tulajdona ... Még egy kérdést tett fel Ruskár úr. Utána az őrök kivezették a gyárból. Szép kis átadás volt. Ennek ellenére sem tágított Kalocsai Sándor egy tapodtat sem Kiskunfélegyházáról. Négy napig a lehetőségekhez képest — amíg a szovjet csapatok be nem jöttek — az ellenállás megszervezésén ■ munkálkodott. Mondták is neki: — Tűnj el á városból. — Ű csak mosolygott, de biztatott cs cselekedett, pedig nehezebb helyzetben volt, mint sok más kommunista. * Tudom, nem gondolt arra, hogy ebből cikk lesz. De az utókorra is gondolnunk kell. A történetírásnak hiteles hírforrásokra van szüksége. Hát ezért született xneg ez a rövid írás. V. K. a Zetort tekintve — nem hiba. De hiba az, hogy több olyan tsz törekszik a gépvásárlásra, aho] nem ez lenne a legfontosabb beruházás, s ahol értékes állatokat adnak el, vagy halogatják az adósságok kifizetését a gépvásárlás miatt. A Szabad Nép Tsz-ben például olyan kevés a jószág, hogy nyolc holdra jut egy számosállat. Itt a trágya végett elsősorban az állattenyésztést kellene fejleszteni. Fazekas elvtárs szerint sok tsz-ben egészen értelmetlen takarékossági láz ütötte fel a fejét a gépi munka ellen. Csak s pillanatnyi költséget nézik, amit ki kell fizetni, de azt nem, hogy a gondos művelés összességében mennyi hasznot hoz. Mű trágya- szórást, hengerezést például alig végeztek az Idén. A gépi munka díját akarják sokhelyütt megtakarítani azzal is, hogy egy- remásra veszik a lovakat, vagy pedig részesmúveléspe adjál; k a véleményt. Több szövetkezetben terveznek rész.esaratást Nem kell hozzá különösebb számítás, hogy ez mennyire oktalan és drága mulatság. Egy hole terméséből 80—100 kilót elvisz a részesmunka — értéke 200 forint. Az aratógép viszont 129 forintért vág le egy holdat, -• hasonlíthatatlanul gyorsabban, mint a kézi kasza. — Nehéz meggyőzni a termelő- szövetkezeteket, hogy mindez mennyire helytelen — mondjál; a gépállomáson. — Annyival is nehezebb, mert a legtöbb termelőszövetkezetünkben nem hallgatnak a szakemberre. Jellemző, [hogy körzetünk 19 termelőiszövetkezetéből C6ak három tart I mezőgazdászt. Jogos az aggodalmunk. hogy mindez helytelen ■a gazdálkodásra, az utóbbi évek- |ben sikeresen megnövelt termésátlagok gyors csökkenésére vezei jrnajd szövetkezeteinkben, j — A mi feladatunk továbbra [is. hogy fokozott támogatási [adjunk a tsz-eknek, felelősségei [vállaljunk politikai és gazdasági [ténykedésükért — mondja áz ligazgató. — Erre készek is vagyunk, de pillanatnyilag úgy látszik, hogy minden erőfeszítésünk megakad a szövetkezetek ’ellenállásán. Reméljük azonban [hogy a türelmes meggyőzé? lelöbb-utóbb eléri a célját. Különösen, ha a tsz-ek vezetői és [tagsága is elkezd egyszer számolni s megérti — ami úgyis tagadhatatlan, — hogy a gépi [munka jóval olcsóbb, mint a fo- gatos-, vagy éppen kézi művelés. * A Kecskeméti Gépállomás nyilván nem egyedül küszködik ezekkel a gondokkal. Szeretnénk, ha a többi gépállomásunk — de termelőszövetkezetünk is' — belekapcsolódnék a vitába s a lények, igazságok harcából kikerekednék az egészséges együttműködési mód. Fizesse elő a Petőfi Népét
