Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-24 / 94. szám

HIYIIUHIII? Legkedvesebb regényhőseim... Emlékezetes, hogy a Gyermek- világ egyik kérdése egy regény főhősének a jellemzését kérte tőletek. Sok levelet kaptunk, melyek közül a legjobbakat sze­rény keretek között ismertetjük: * VERDUNG JULIÁNNÁ, a kecs­keméti Zrínyi Ilona Általános Leányiskola VII. A) osztályos tanulója Jókai: »A kőszívű em­ber fiai« című regényt szereti a legjobban. Baradlay Richard jel­lemét a következőképpen írja le: Testhez simuló nyalka huszár- kapitány-attilában feszít egy csi­nos, karcsú hős. Ö Baradlay Ri- chárd. Nemes, élesvonású a pro­filja. a hangja zengően mély ba­riton. Az eskü láncolja hazája, népe és édesanyja mellé. Anyja a legbálványozottabb asszony a fiatal férfi szívében. Richard tisztalelkü. férfias erejű ember. * MADARÁSZ LACI Verne Gyula Némó kapitányát választotta. Amikor a Némó kapitány című regényt elolvastam, még csak annyit tudtam róla, hogy bátor, tudós ember. De valami ke­gyetlenséget is éreztem benne. De miután átolvastam a Rejtel­mes sziget című könyvet, meg­tudtam, hogy hazáját szerető hős. Amikor indiai hazájában lever­ték az általa vezetett szabad­ságharcot. megundorodott az em­berektől. Leszállt a tengerek mé­lyére, nem vitt magával mást, 'sak a szomorúságát és a gyűlö­letét a hazáját eltipró Anglia iránt. Némó kapitány nekem azért tetszik, mert erős és bátor volt, nem ijedt meg a legnagyobb tengeri viharban sem. Azt az egy hibáját találom, hogy tudását nem adta át másnak. * KIRÁLY LAJOS, bajai pajtás­nak a Gilbert kapitány című könyv a legjobb barátja. A re­gény főhőse Gilbert, egy francia fiatalember. A várost németek szállták meg és Gilbert a néme­tek ellen harcol egy titkos sző­. _ • Rejtvényverseny I. Rágyújthatott-e Petőfi fosz-j foros gyufával pipájára, amikort vétségben. A Gestapo főnöke na­gyon kegyetlen'ember volt, ezért elhatározták, hogy megölik. De befordult a konyhába? ez nem ment könnyen, miután a Gestapo-főnök páncélautón járt és nem egyenruhában, hanem ci­vilben. Gilbert megtudta egy­szer, hogy hová ment a főnök, s utána ment. Elbújt és mikor a Gestapo kilépett a házból, Gil­bert háromszor tüzelt a főnökre. Ebből nagy bonyodalom szár­mazott, a Gestapo alvezére nagy csapatot küldött, de Gilberték felaknázták az utat, á malom mellé két géppuskát és egy golyószórót állítottak fel. Gilber­ték mintegy hetvenen voltak, mégis megverték a németeket. Végül Gilbert lett a kapitány, a várost pedig felszabadították. | 2. Mit tudsz falud, vagy váro-j sód történetéről? 3. Leírhatta-e írógépe» Ma-| dách Imre az Ember tragédiá-J iát? : RANGSOROLÁS í ♦ 1. Madarász Laci 5 pont. í 2. Király Lajos, Baja 5 pont. 3. Kupcczik Ferenc, Nagyszé­nás 3 pont. 4. Lalia Katalin, Kiskunhalas,; 4 pont. 5. Vancsai Jolán, Kecskemét,j 1 pont. 6. Verdung Julianna, Kecske­mét, 2 pont. ROSSZ HÍR KUKKANTÓ KARESZ BETEG! Kedves Pajtások! Szomorú hírt közlünk veletek, mert drága ba­rátunk, Kukkantó Karesz Mad­ridban, Spanyolország fővárosá­ban fekszik betegen, Vele ugyan nem tudtunk beszélni, orvosai hívtak fel bennünket és közöl­ték, hogy Karesz (ó, fájdalom), amint Tibatből hozzájuk érke­zett, tüstént ágynak esett. Mi baj grhette, nem tudjuk. Orvo-t sai nem árulták el. i Ügy sejtjük, ha felgyógyul, el meséli, mi történt vele. Gondol- ******** ..........~*‘*w........♦.............................................................................. ha tjátok, mennyire aggódunk ér­te. Valahányszor csörög a tele­fon, hárman is ugrunk a hallga­tóért, hátha Karesz jelentkezik, de még eddig sajnos nem jelent­kezett. Mindenesetre, ha jelent­kezik, azonnal közöljük veletek. A gyermekvilág sporthíradója A Kalocsai Központi Fiúisko­lában az I. István Gimnázium igazgatójának jóvoltából a gim­názium dísztermét használják rö­videsen tornateremnek. A megyei általános iskolai atlétikai bajnokság örvendetes visszhangra talált. Készülnek a bajai, kiskunfélegyházi, kecs­keméti és a kiskőrösi pajtások. A szorgalmas edzés minden bi­zonnyal meghozza gyümölcsét. Sok sikert a megyei bajnoksá­gon! , , I A lakiteleki pajtasok sport- I pályát építenek. A szakértelem és a munka olyan nagymérvű, hogy komoly sportkörnek is di­cséretére válna. Szeretnénk, ha bővebben megírnák, mit és ho­gyan csinálnak. GYULAI GERGELY, BELSÖSALLÖSZÖG örülünk a levelednek, csak kissé szűkszavúan írtál. Egyes kérdésekről részletesebben sze­rettünk volna tájékozódni. Eb­ből a levélből nem tudjuk meg­állapítani, hogy'most a nyáron akartok kirándulni a fehértói erdőbe, vagy már túl vagytok rajta. Várjuk újabb leveledet és sokszor üdvözlünk. Gyermekvilág postája p. G. KŐSZIKLA JELIGÉRE ÜZENJÜK: Az iskolai könyvtárat olymó­don is lehet gyarapítani, ha a pajtások maguk adják össze sa­ját könyveiket — esetleg év vé­gén visszaviszik. Sok iskolát is­merünk a megyében, ahol a paj­tások ajándékként adják ezeket a könyveket az iskolának. A kecskeméti Il-es számú fiú­iskolában is újra fészket rak az úttörőélet. A pajtások izgalom­mal várják, ki lesz a csapatve­zető. Nem akarunk pletykázni, de megsúgjuk nektek, Czollner téri iskolások, az a tanár bácsi lesz a csapatvezető, akit igazán valamennyien szerettek: Farkas Ferenc testnevelő. Még valamit: Farkas tanár bácsi a napokban elszólta magát, azaz hogy el­árulta a nyári tervet. Az ő szá­jából hallottuk, hogy nagyon vi­dám tábori életet akar teremteni a Tisza partján. — Ehhez a szép elhatározáshoz sok sikert kívá­nunk. SZOMORÚ SZÍV JELIGÉRE ÜZENJÜK MÉLYKŰTRA Nem kell azért annyira elke­seredni, ha nem úgy sikerül a dolgozat, ahogyan azt Te akar­tad. Egy dolgodat nem dönti el végérvényesen az érdemjegyet. Talán szóbeli féleléssel pótolha­tod. Jószerencsét! (Felhívjuk figyelmeteket, hogy jeligés kérdéseitekre is szívesen válaszol a Gyermekvilág.) Ámde mihelyt perdült egyet, el kellett engednie a nadrágot, hogy a lecsúszni készülő koszorút igazítsa meg a fején, de rögtön utána — félrebillent koszol úval — ismét a nadrághoz kellett kapnia, meri az önsúlyánál fogva megindult lefelé. A hatalmas termetű dáma, aki vele szemben ugrándozott, szintén nem mindennapi látványt nyújtott. A ka­cagástól már könnyeink csorogtak a szakállunkra. Csakhamar a táncolok is megálltak, mert nem lehetett azt nevetés nélkül nézni, ahogyan Hula- Erik és nehézsúlyú párja kecsesen körbe-körbe ringatóztak. Végül is le kellett állniuk, mert már az énekesek és a muzsikusok is az oldalukat fogták nevettükben. Keleten már pirkadt, amikor végre aludni térhettünk. De előbb újra kezet kellett szorítanunk mind a százhuszonhét emberrel. Amíg csak a szigeten voltunk, minden áldott reggel és este mindenkivel végig kellett kezelnünk. A gyűlésházban, sorban a fal mellett állították fel számunkra a kü­lönböző kunyhókból összeszedett hat ágyat. Ügy aludtunk ott, egymás mellett, mint a mesék hét törpéje. Fejünk felett édes illatú virágokból kötött friss koszorúk függtek. Reggel hallottuk, hogy az a hatéves kisfiú, akinek tályog volt a fe­jén, igen súlyos állapotban van. A láza 41 fokra szökött, a tályog pedig már férfiököl nagyságú lett és fájdalmasan lüktetett. Téka elmondta, hogy ebben a betegségben már sok gyermek pusz­tult el a faluban. Ha mi nem segítünk, akkor ez a fiúcska sem él mar sokáig. Nekünk elegendő penicilinünk volt, új , tablettás formában, de nem tudtuk, hogy a gyermeki szervezet milyen adagot tud elviselni. Pedig, ha a fiúcska éppen a mi kezelésünk alatt hal meg, annak számunkra ko­moly következményei lehettek volna. Knut és Torsiéin ismét a rádiót hívták segítségül. A legmagasabb pálmák közé szerelték fel az antennát. Estére sikerült is összeköttetést találni Hal és Frank barátunkkal, akik Los-Angelesben, szobájukban ül­tek. Frank nyomban felhívott telefonon egy orvost, mi pedig távírón le­adtuk a tüneteket és azt is, hogy mi van kézi gyógyszertárunkban. A doktortól Frank közvetítésével megkaptuk a kellő utasítást. Az éjszaka folyamán elmentünk a beteg kunyhójába. A kis Haumata lázasan hány­kolódott, közben pedig a fél falu hangosan siránkozott, lánnázott kö­rülötte. Herman cs Knut vállalták az orvos szerepét, mi többiek pedig azon 131 fáradoztunk, hogy a kunyhóból kitereljük a falubelieket. Ajz anya való­ságos idegrohamot kapott, mikor forró vizet kértünk tőle ésl Herman ke­zében meglátta a kést. A fiúk leborotváltók a gyermek haját:, majd meg­nyitották a tályogot. A genny az alacsony tetőig szökött fel belőle, mi­közben több bennszülött dühösen a kunyhóba tolakodott, s k( kellett őket tuszkolni az ajtón. Nehéz pillanat volt. A genny kinyomkciidása után a sebet fertőtlenítettük és a fejet bepólyáztuk. Két napon és két éjszakán át, míg a láz nem csökkent, a kis beteg négyóránként kapott penicilint, a tályogot pedig továbbra is nyitva tartottuk. Minden este konzultációt tartottunk a Los-Angeles-i orvossal. Harmadnapra hirtelen leszállott a láz, a gennyedés megszűnt. A gyermek felmosolygott és gyönyörködve nézegette a tőlünk kapott képeslapokat, melyek a fehér ember távoli honát ábrázolták: autót, tehenet és sokemeletes házakat láthatott rajtuk. Egy hét múlva Haumata már vígan játszadozott társaivjal a tenger­parton. Pár napig még kötözgettük a fejét, de csakhamar már epre sem volt szükség. E sikerünk után nyomban előkerültek más, szintén kezelést kérő betegek is. Legtöbbször fogfájás és gyomorrontás volt a bajj, azonkívül pedig úgyszólván mindenkinek a testén voltak kelések. A bjetegeket dr. Hermanhcz és dr. Knuthoz küldtük, akik elsősorban diétát rendeltek és a gyógyszeresládából minden pirulát és kenőcsöt elhasználjak. Néhány beteg felgyógyult és senki sem lett rosszabbul. Mikor a gyógyszerek el­fogytak, akkor zablisztet kevertünk össze kakaóporral; ezt különösen hisz­tériás nőbetegeknél alkalmaztuk, igen jó eredménnyel. Alig töltöttünk így pár napot barnabőrű tisztelőink kö^t, máris új szertartásra került sor ünneplésünk folyamán. A falu tiszteletbeli fiainak készült fogadni minket, £z pedig névadással járt együtt. Én sem lehettem már Terai Mateata; ezentúl csupán Tahitiban hívhatnak így, ide itt nem. Hat széket helyeztek el a gyűlésház előtti négyszögű tér közepére. A falu népe már korán idegyült, mert mindenki jó helyet kívánj biztosítani magának. Téka komolyan ült közöttük; ő ugyan igen jó fejedelem volt, de ha a régi szertartások végzéséről volt szó, mindig Tupuhoe vette át a vezetést. Szótlan, komoly várakozás ült az arcokon, mikor a termetes Tupuhoe ünnepélyesen közeledett, kezében vastag, görcsös bottal. Arcáról látszott, hogy átérzi a pillanat komolyságát. Minden szem rászegezőöött, amint mélyen elmerülve gondolataiban megállóit velünk szemben. Született feje­delem volt: kitűnő szónok és színész. A dobosok, előtáncosok és vezető énekesek felé fordult, raj ük bökött botjával és halk hangon rövid utasítást adott nekik. Majd ismét mifelénk fordult és hirtelen olyan tágra meresztette a szemét, hogy széngolyói fe­héren csillogtak értelmes, barna arcáról, akárcsak gyöngyszínű |fogai. Föl­emelte görcsös régi botját és szólni kezdett. Szájából megszakítás nélkül ömlöttek az ősi szertartás szavai, melyeket már csak a falu vénéi értettek, mert nyelvezetük már rég feledésbe merült, (Folytatjuk) Kiss Ferenc és Göndör Klára jelenete Tito Strozzi: »Játéls és valóság« c. színdarabjából, amelyet a TTIT, a Katona. József Társaság és a Petőfi Népe rendezésében május 6-án adnak «In Krrskemélpn.

Next

/
Thumbnails
Contents