Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-24 / 94. szám

k/lKcu13af Világ proletárjait egyesüljetek ! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM Ara 50 fillér 1957, Április 24, szerda Emlékezés Leninre Kecskeméten Befejezésül arról szólott az előadó, hogy Leninnek 1919-ben írt »Üdvözlet a magyar munká­soknak« című műve lelkesítsen az ellenforradalom elleni harc­ban, melynek befejező sorai így hangzanak: »Az a háború, ame­lyet ti viseltek, az egyetlen jo­gos, igazságos, forradalmi há­ború, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolok el­len, háború a szocializmus győ­zelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsüle­tes tagja a ti pártotokon áll, le­gyetek szilárdak, a győzelem a tiétek lesz.« Ezután ünnepi műsor követ­kezet, amelyet a Kecskeméten tartózkodó szovjet katonák kul- _ túregyüttese és a Katona Józsefi Színház művészei adtak elő. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK MÁJUS 1-1 JELSZAVAI (2. oldal) SAKKROVAT (2. oldal) EGY ÓRA MIKLÖSTELEPEN (3. oldal) PETŐFI NÉPE MEGJEGYZÉSEI (3. oldal) APRÓ GONDOK (3. oldal) GYERMEKVILÁG (4. oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÓCEÁNON (4. oldal) TAVASZ VAN, TAVASZ (5. oldal) KIK MENTESÍTHETIK LAKÓHAZUKAT AZ Államosítás alól? (5. oldal) Lenin-ünnepség Moszkvában Szombaton este a megyei ta­nács nagytermében az MSZMP megyei és városi intéző bizott­sága Lenin születésének 87. év­fordulója alkalmából díszünnep­séget rendezett. Az ünnepséget Borsodi György elvtárs, az Lenin századunk legkiemel­kedőbb egyénisége. A leniniz- mus történelmileg példátlanul rövid idő alatt hatalmas, le­győzhetetlen erővé vált. Meg­semmisítését sokan magukra vállalták, többek között Chur­chill és Hitler, de kevesek vol­tak ahhoz, hogy Lenin nevét ki­töröljék a történelemből. Az elmúlt év októberében a magyar ellenforradalmárok is Lenin eszméinek megsemmisíté­sét tűzték célul. Ezek az elemek néhány évtized történelméből 6em tanulták meg, hogy aki a leninizmus megsem­misítésére tör, az maga sem­misül meg. Lenin egész elméleti és gya­korlati tevékenységének fontos jellemzője az ellenség elleni kérlelhetetlen harc. Mindenek­előtt fellépett a munkásosztály MSZMP megyei intéző bizottsá­gának tagja nyitotta meg, majd Magyaródi Sándor elvtárs, az MSZMP Kecskemét városi in­téző bizottságának tagja mon­dott ünnepi beszédet. egységének megbontására törek­vő revizionista nézetek ellen. Munkájában a revizionizmus sokoldalú, alapos bírálatát adta. A mai időkben különösen megszívlelendő számunkra, amit 1919-ben »Üdvözlet a magyar munkásokhoz« című művében írt: »Legyetek szilárdak. — És ha ingadozás üti fel a fejét a szocialisták között, akik tegnap csatlakoztak hozzátok, a prole­tárdiktatúrához, vagy a kispol­gárság körében, nyomjátok el könyörtelenül ezeket az ingado­zásokat. Agyonlövet és a gyáva méltó jutalma a háborúban.« Lenin amennyire könyörtelen volt az ellenséghez, annyira sze­rette a népet. Állandó kapcso­latot tartott a dolgozókkal. Nem tudtak neki olyan jelentéktelen, a népet foglalkoztató problémát felhozni, amellyel ne foglalko­zott volna. Magyaródi elvtárs beszélt ar­ról, hogy Lenin igen sokolda­lúan összefoglalta és továbbfej­lesztette az államról szóló marxi tanításokat. Ennek során arra a következtetésre jutott, hogy a régi államgépezetet szét kell j zúzni és helyette új államot kell létrehozni, a proletariátus diktatúráját. Nincs demokrácia általában — mondotta Lenin —, mindig meg kell nézni, kinek a számára demokrácia és ki ellen diktatúra. A régi pártvezetés kettős ér­telemben torzította el a prole­tárdiktatúráról szóló tanításo­kat. Hibát követett el akkor, amikor a néptömegek részére nem szélesítette a demokráciát, másrészt az osztályellenségre pedig nem sújtott le elég ke­ményen. Nekünk most mind a két hibát ki kell küszöbölnünk, a nép számára a demokra­tizmus maximumát kell biz­tosítani, az osztályellenség­gel pedig éreztetni kell, hogy mi iyenis sokat tanul­tunk október 23-ból. A moszkvai Nagy Színházban a Szovjetunió Kommunista Pártja a szovjet állam és a tár­sadalmi szervezetek képviselői­nek részvételével hétfőn este ünnepi ülést tartottak Lenin születésének 87, évfordulója al­kalmából. A gyűlés elnökségé­ben helyet foglaltak a párt és a kormány vezetői, valamint a forradalom veteránjai. Az ün­nepi beszédet Furceva, a párt Központi Bizottságának titkára mondta. Magyaródi elvtárs beszéde Emlékünnepség az Erkel Színházban A Belga Kommunista Párt XII. kongresszusa (Genf) A Belga Kommunista Párt XII. kongresszusán folytat­ták a titkári jelentés megvitatá­sát. A felszólalók hangsúlyozták annak szükségességét, hogy fo­kozzák a belga kommunisták harcát a lakosság életkörülmé­nyeinek emeléséért, a haladá­sért és a szocializmusért. A kongresszuson több külföldi kül­dött szólalt fel. Rendkívül me­legen ünnepelték a Kínai Kom­munista Párt képviselőit. Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének főtitkára táviratot inté­zett a Belga Kommunista Párt XII. kongresszusához. 4 és fél évet kapott a tsz ellen izgatá csendörürmester Szombaton este a magyar po­litikai, gazdasági és kulturális élet képviselői ünnepségre gyűl­tek össze az Erkel Színházban, Lenin születésének 87. évfor­dulója alkalmából. Rónai Sándor elvtársnak, az országgyűlés el­nökének megnyitó szavai után Somogyi Miklós elvtárs. a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt intéző bizottságának tagja, a Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetségének elnöke tar­tott ünnepi beszédet. — Leninre emlékeznek a mun­kások — kezdte beszédét Somo­gyi Miklós elvtárs —•, akik so­hasem felejtik, hogy a marxiz­mus—leninizmus eszméit kö­vetve teremtették meg a föld­kerekség első proletárhatalmát, hogy a lenini tanítások nyo­mán szerveződött kor- és sors­formáló erővé a kommunisták pártja, a munkásosztály felsza­badításának pártja. Leninre emlékeznek a parasz­tok, akik a forradalmi munkás- osztállyal szövetségben haladva dönthették el csak évezredes perüket a földesurakkal, a hit- blzományok uraival. Leninre emlékeznek a szellem emberei, akik vallják, hogy csupán le­nini eszmék győzelme hozhatja meg a haladás erőinek, a nép erőinek felszabadulását a kapi­talizmus bilincseiből. Lenin előre látta a gyarmati rendszer felbomlását. Ma, ami­kor a világ népei tanúi annak, hogy recseg-ropog a szégyenle­tes gyarmati rendszer, most lát­juk csak a maga világtörténel­mi jelentőségében kibontakozni a gyarmati népek felszabadítá­sára vonatkozó lenini tanítások hatalmas erejét és óriási jelen­tőségét. Mi magyarok, büszkék és boldogok vagyunk, hogy hazánk méltó és megbecsült helyet fog­lal el a szocialista világrend- szerben, a szocialista tábor or­szágainak testvéri közösségé­ben. A mai ünnepi évfordulón kü­lönös erővel kell emlékeznünk Leninnek arra a tanításaira, amelyek számunkra, magyarok számára, mostan nagyon is idő­szerűek. Különösen meg kell szívlelnünk Leninnek a magyar munkásokhoz intézett üzenetét, amely arra figyelmeztetett, hogy a proletárdiktatúra érzésében semmiféle alkunak nincs helye. Az ellenforradalmi puccskí­sérlet után alaposan megtanul­tuk a leckét. És bízvást el­mondhatjuk azt is, hogy hűek leszünk a lenini tanításokhoz, nem kíméljük erőfeszítéseinket az ellenséggel szemben, az el­lenforradalom maradványainak végleges szétzúzásában. A másik tanulság, amelyet Lenin üzenetéből különösen meg kell szívlelnünk, a proletárdik­tatúra erősítése a tömegek vo­nalán. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány levon­ta a tanulságokat és Lenin szel­lemében igyekszik kijavítani az elkövetett hibákat. Ügy dolgozhatunk Vlagyimir Iljies szellemében, a párt és a tömegek kapcsolatainak erősíté­sén, ha legmesszebbmenő figyel­met szenteljük a dolgozók min­dennapos kérdéseinek, ha egyre fokozzuk a dolgozók bevonását az állami és gazdasági vezetés­be, ha tovább javítjuk felvilágo­sító és nevelő munkánkat. Beszéde befejező részében So­mogyi elvtárs a többek között ezeket mondta: Vlagyimir Iljies Leninnek csak a teste halt meg — eszméi és tanításai azonban elevenebben és legyőzhetetle- nebbül élnek, mint bármikor. Lenin élt, él és élni fog mind­örökké mindabban, amit alko­tott; eszméiben, műveiben és az egész világ dolgozóinak szívé­ben. Molnár Jakab, a felszabadu­lás előtt csendőrőrmesterként teljesített szolgálatot. Azóta per­sze, jócskán teltek az évek, sok minden feledésbe merült, s így történt, hogy Molnár Jakab min­den különösebb nehézség nélkül 1956. február 1-én belépett a Ids kunfélegy házi Felszabadulás Tsz-be. A volt csendőr az el; lenforradalmi események kitöré­séig csendben dolgozott, mint tsz-tag. De október végén már »nem tagadta meg a múltját«. Több ízben összegyűjtötte a lumptagokat a lóistállóban. Ré­szükre kancsókban hordta a bort, itatta őket, majd arra biztatta, hogy verjék meg a tsz-elnököt, osszák szét a tsz vagyonát.1 — Ha az elnök erre nem hajlandó — mondotta, — hozok én »for­radalmi fegyveres erőket«, a nép élére állók és felosztom a tsz vagyonát. November 3-án délután újból itatott két félreve­zetett tsz-tagot és tüzelte őket: — Ti kezdjétek el az elnököt ütni, majd én befejezem. Kez­detben úgyis történt, ahogy gon­dolta. T. L., a csoport elnöke nemsokára eljött az istállóba megnézni az állatokat. Ekkor a csendőr és a két általa leitatott fiatal rátámadt az elnökre: — Osszad szét a tsz vagyonát, mert ha nem, felakasztunk a villany­karóra. Az elnököt ekkor csak két éppen odaérkező tsz-tagnak sikerült kimenteni szorongatott helyzetéből. Molnár Jakab, a volt csendőr persze a helyzet ilyetén alakulá­sával nem elégedett meg. No­vember 6-án felkereste a tsz elnökét a lakásán, mondván, hogy osszék szét mindent, kü­lönben a tagság összevágja paprikásnak. Mivel azonban csak az elnök feleségét találta otthon, dolga végzetlenül távozott. Azon­ban, hogy látogatása ne legyen teljesen eredménytelen, magá­val vitte a termelőszövetkezet 15 ezer forint értékű nagy lovas­kocsiját. A féktelen bosszú ezután sem nyugodott benne a termelőszövet­kezet ellen. November 12-én este nyitott bicskával a zsebében, új­ból megjelent a tsz-elnök laká­sán és kijelentette, akkor kellett volna felakasztani (tudniillik az istállóban történtekkor). Aztán arról beszélt, hogy megfordul a helyzet és a tsz-ek felbomlanak. A Kádár-kormány ma van, de holnap megszűnik. Az elnök fia, amikor meglátta a csendőrnél a nyitott bicskát, lefogta a kezét és kituszkolta a lakásból, ami ellen, mivel négy férfi volt a házban, a csendőr nem ellenke­zett. Eddig a történet, melyet tény­állásként megállapítva a megyei bíróság büntető tanácsa tsz el­leni izgatás és társadalmi tu­lajdon ellehi lopás bűntette miatt négyévi és hathónapi börtönre ítélte a volt caendőrőrmesterti Május 1 tiszteletére A Kecskeméti Gyufagyár április 19-én teljesítette havi tervét Ez a kis kollektíva ugyanúgy, mint a múltban, ma sem tett le arról a szándékáról, hogy az ország sebeinek begyógyításához az eddiginél hathatósabban járuljon hozzá. Nemrégiben a kom­munisták kezdeményezésére versenybe szólították egymást az üzemrészek dolgozói. Vállalták, hogy a második negyedévben 3 százalékkal túlteljesítik tervüket és az önköltséget az első negyedévi szinten tartják. A negyedévi vállalást hónapokra bontották. Ennek megfele­lően indult a munka április első napjaiban, hogy május 1 tiszte­letére mindenki elvégezze a reá rótt kötelezettséget. Az elmúlt hét péntek délutánján nagy örömmel hagyták el az üzem dolgozói gyárukat, mert értékben teljesítették az e hónapra rájuk eső feladatot. Jelenleg kazántisztítás folyik. A termelés valószínű csak a jövő héten indul meg újra. A fennmaradó két nap termelését túl­teljesítésnek számítják a gyár vezetői.

Next

/
Thumbnails
Contents