Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-16 / 63. szám
MUNKÁSPÁRT Világ proletárjai, egyesüljetek l SZOCIALISTA M AGYAI? BA'CS- KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Ara SO fillér 1957. MÁRCIUS 16. SZOMBAT Tizenkét éves utunk töretlen folytatása 184S—49 célkitűzéseinek Emlékünnepség a Katona József Színházban Koszorúzási ünnepség a Kossuth-szobornál Csütörtökön délután 5 órakor tisztelegve az 1848-as magyar szabadságharc hőseinek emléke előtt, meghitt hangulatú koszorúzási ünnepség volt a kecskeméti Kossuth-szobornál. Az ünnepség alkalmával az MSZMP megyei és városi intéző bizottsága, a megyei és városi tanács, a honvédség és rendőrség, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, az EPOSZ, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, valamint az Üttörő szervezet képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit szobor talapzatán, Estére 01 NNEPI DÍSZBE öltözött a kecskeméti Katona József > kosi-féle vezetés súlyos hibái I károkat okoztak szocialista fejlődésünkben. Egyik fő tapasztalatként, ma már világosan áll előttünk a fő hiba, hogy az elmúlt néhány év alatt eltorzult a proletárdiktatúra. A magyar népi demokrácia, mint diktatúra nem volt elég hatékony a szocializmus, a dolgozó nép ellenségeivel szemben. A hibák ellenére is, mai nagy ünnepünkön mégis örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus építésének elmúlt 12 esztendeje méltó helyet foglal, el nemzetünk történetében, mert a magyar haza, és a magyar nép Színház ^rdejoeit szolgálta. a Kossuth1956 októberében, az ismert* okok következtében, amelyeket: j a vezetés hibái, | ♦ I a Nagy Imre—Lusonczy csoport árulása, az cllenforra- ; dalom belső cs külső erői * okoztak, — szakadék szélére | került a munkás-paraszt j hatalom, az épülő szocialista J társadalom hazánkban. Az árulók, az ellenforradalmi reakció a legsúlyosabb rombolást azzal okozta, hogy meghamisítva 1848—49 szent hagyományait, mérhetetlen zavart keltett a magyar nép soraiban. Előállt (Folytatás a 3. oldalon) KOMMUNISTÁK A TÖMEGEK KÖZÉ (3. oldali TAVASZODIK AZ ÜZEMBEN 13. oldali EGGYEL TÖBB TSZ + EGY csúcsszerv G. oldal) SZÁZADOK SZEMTANÚJA A HALASI BOSZORKÁN YKUT (4. oldal} NEM ROMLANA A MINISZTÉRIUM HÍRNEVE (i. OLCtr.il) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÓCEÁNON (i. oldali HÍREK SPORT 5. Jltlal; 15. oldal; EGÉSZ HETI radio m Csők (6. oldal) Estére ünnepi díszbe öltözött a kecskeméti Katona József Színház. A díszünnepséget a Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei, Városi Intéző Bizottsága, a Szabad Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront és a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség rendezte. Az elnökségben helyet foglalt Molnár Frigyes, az MSZMP Megyei Intéző Bizottságának elnöke, Dallos Ferenc, a megyei tanács elnöke, Kovács Endre, a Hazafias Népfront elnöke, Földi János és Szili István 19I9-es kommunisták, Gombos Aladár, a városi intéző bizottság elnöke, a politikai, gazdasági és kulturális életünk több kiválósága. A Himnusz hangjai után Bicskei Károly, a Katona József Színház művésze a Szózatot szavalta. Ezután Kovács Endre ünnepi megnyitója következett, majd Molnár Frigyes, az MSZMP Megyei Intéző Bizottságának elnöke emelkedett szólásra. MOLNÁR FRIGYES ÜNNEPI BESZÉDE Tisztelt Ünneplő Közönség! Elvtársak! Elvtársnők! Szivünkben a haza, a nép ezeretetének lángoló érzésével emlékezni, ünnepelni jöttünk. Idézzük és ünnepeljük magyar népünk nemzeti története legdicsőbb napjait: a nagy márciust, 1848—49 hősies függetlenségi- és szabadságharcát. A magyar nép megértette az idők szavát. Seregestől gyűlt a forradalom és vívmányainak védelmére. Örömmel tölt el bennünket a visszaemlékezés, hogy Kecskemét népe is ott állott a társadalmi előbbrejutásért folytatott harcban. Méltán mondotta Kossuth Lajos emlékezetes kecskeméti beszédében — látva a kecskeméti nép tettrekész ha- zafiságát —, hogy »az egész ország most Kecskemétre tekint«. A gigászi küzdelem, az ellen- forradalmi túlerővel szembeni hónapokon át való hősi helytállás ellenére is a forradalom félmegoldásokat szült. A magyar nép 1848—49-es szabadságharca elbukott. A forradalmak egész Európában lealkonyultak, és a mérhetetlen erejű külső és belső reakciós erőkkel szemben, egyedül maradt a forradalmi nép. Az uralkodó osztály, semmibe véve a nemzet érdekeit, kiegye- eett a Habsburg-dinasztiával. Egyedül a dolgozó nép maradt hű 1848—49 százlajához, és őrizte meg 1848 szent emlékét, és társadalmi törekvéseit. Az 1848—49-es forradalom befejezetlen öröksége az utódokra, a következő nemzedékekre szállt. A Lenin vezette Nagy Októberi Szocialista Forradalom útmutatásán, a magyar munkás- osztály, a magyar dolgozó nép, — a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetésével, — 1919-ben vívta ki első nagy győzelmét. Az első Magyar Tanácsköztársaság megdöntötte azoknak az uralmát, akik 1848—49-ben, és ezt követően, elárulva a forradalom ügyét, szembefordultak a magyar néppel. A hazaárulás, a nemzetközi imperialista reakció azonban szétzúzta a munkások, a dolgozó nép első államát Magyarországon. 1945 új, és végleges határkő népünk társadalmi felemelkedésének útján. A kommunisták, a dolgozó nép legjobbjainak harca, párosulva a szocializmus első nagy országa, a Szovjetunió felszabadító harcával, meghozta népünk szabadságát, és függetlenségét. S ezzel megnyitotta előttünk a modern társadalom, a szocializmus megteremtése lehetőségét. A szocialista átalakulás során, erős ipart teremtettünk, amely nélkül — Kossuth szavaival élve — »félkarú óriás a nemzet«. Megnyitottuk a falu szocialista fejlődésének útját. Rövid idő alatt, nagy eredményeket ért el népünk — s hazánk kiemelkedett a Horthy-rendszer, és a háború okozta pusztulásból, nyomorból. A szocializmus építésének 13 éves útját nagy eredmények, a dolgozó nép tényleges társadalmi felemelkedése jellemzi. S ez töretlen folytatása 1848—49 céljainak. Mint ismeretes, a RáOperaházi díszünnepség A IN K M 5C JK X Jf Ü IN IN E P alkalmából Csütörtökön este díszünnepség volt az Állami Operaházban 1848. március 15-e emlékére. A díszünnepség elnökségében párt-, állami, társadalmi, kulturális és gazdasági szervek vezetői, a Kossuth-díj kitüntetettjei foglaltak helyet. A Himnusz hangjai után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. .Ezután Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Kállai Gyula ünnepi beszéde Százkilencedszer ünnepli a magyar nép március 15 forradalmi emlékét. Velünk együtt ünnepli ezt a napot a szocialista béketábor, az egész haladó emberiség. A tőkés és földesúri Magyar- ország, ha szavakban hódolt is 48 emléke előtt, lényegében meggyalázta 48 minden forradalmi demokratikus tettét, s vezetőinek tiszteletreméltó emlékét. Ma, az ország vezető és kormányzó sorába emelkedett nép bátran és szabadon mondhatja ki 1848 forradalmi gondolatait, igazi célkitűzéseit. A 48-as forradalmi eszméi; örököse és fő letéteményese hazánkban a munkásosztály, melynek felszabadító harca az ország nemzeti függetlenségéért és szabadságáért megindult 1848-as forradalmi harc eszméit tekintette egyik kiinduló pontjának. A hazánkban nemrég lezajlott ellenforradalmi felkelés 1843 tiszta zászlaját sárral mocskolta be. A magyar reakció a felszabadulás után elvesztett osztály uralmának visszaállítása érdekében meghamisította 184í(Folytalás a 3. oldalon.) Kiosztották a Kossuth-díjakat Csütörtökön Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, ünnepélyesen átadta az 1957. évi Kos- suth-díjakat. Az idén 59-en részesültek a Magyar Népköztársaság e legnagyobb kitüntetésében. A tudományok, találmányok, újítások, a termelő munka mód szereinek alapvető tökéletesítése terén elért eredményekért a Kossuth-díj I. fokozatával és a velejáró 50 000 forintos pénzjutalommal Marton Gézát, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem tanárát tüntették ki, ugyancsak az I. fokozatot kapta Czimmermann Ágoston akadémikus. Ebben a kategóriában a II. fokozatot Ballenegger Róbert nyug. egyetemi tanár, Bartha István akadémikus, Bartha József kutató- mérnök, Dudich Endre egyetemi tanár, Egyed lAszló egyetemi tanár, Fejes Tóth László egyetemi tanár, Fülek Lajos egyet, tanár, Gillemolh László egyetemi tanár, dr, Ilaynal lm--. Kodály Zoltán, a Kossuth-díj nagydíjasa. re akadémikus, Kolbai Károly egyetemi tanár, Mándi Andor gépészmérnök, Surányi János akadémikus, Szabó Zoltán akadémikus, Gnädig Béla főmérnök és Torna József mérnök, Vankó Richárd gépészmérnök, Vámos György kandidátus; A harmadik fokozatot 20 tudós, kiváló dolgozó, mérnök kapta, közöttük Tangl Harald,» a mezőgazdasági tudományok doktora. A művészet és irodalom területén kifejtett munkásságáért a Kossuth-díj nagydíját éf a velejáró 75 000 forintos pénzjutalmat Kodály Zoltán zenetudós, akadémikus kapta. Ebben s kategóriában a díj I. fokozatával Heltai Jenő írót, Medg'yessy Ferenc szobrászművészt, Németh lAszló írót tüntették ki. A II. fokozatot Ádám Jenő zeneszer ző, Dávid Gyula zeneszerző, Fodor József költő, Gertler Viktor filmrendező, Maleczky Oszkár operaénekes, Szabó Lőrinc költő és műfordító. Tímár József színművész kapta. A díj III. fokozatával jutalmazták Borsos Miklós szobrászművészt, Kiss Manyi színművésznőt, Imkatos Gabriella szólótáncost, Marton Endre rendezőt, Molnár Antal zenetudóst, Somló István színművészt, Sulyok Mária színművésznőt, Szentiványi Lajos festőművészt és Tiszay Magda opera- énekesnő ti
