Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-15 / 62. szám

a 43-as ileauMte nemzeti feladatok tet’esítésíre a Szovjetunió felszakadttá karca adott lehetőséget a magyar nőinek! Országgyűlési képviselőink a választók szolgálatában Ülésezett a képviselőcsoport Mészöly Gyula a „próbatermelési” évről vüli) értékesítését valóban helyes és reális módon megszervezzék. Tavaly például a nyersparadi- csom exportja már elérte a 2500 vagont, az idén az 5200 holdnyi termőterületről a belföldi fo­gyasztás ellátásán felül jóval többet lehetne majd exportálni, ha elég göngyöleg és láda lesz az elszállításra. Erről már most jó volna az illetékeseknek gon­dolkodni. — Ez az év a »próbatermelési év«. Ha a szervezetlen értékesí­tés miatt a dolgozó parasztjai csalódnak, kedvüket vesztik, ha nem csalódnak, további fejlődés várható. IGEN LÉNYEGES része volt meg a hozzászólásnak a jó szak­emberekről való gondoskodás ügye. Hangsúlyozta, hogy a mi országunkban nincs annyi jó szakember, amennyit ne lehetne hasznosítani. Javasolta, hogy az ISMÉT ÜLÉSEZETT megyénk képviselő csoportja. Ez alkalom­mal a megye országgyűlési kép­viselői Bank Gyula, a megyei ta­nács mezőgazdasági igazgatóságá­nak .íőagronómusa tájékoztatta a megjelenteket megyénk jelenle­gi mezőgazdasági helyzetéről. Ismertetőjében szólt az ellen- forradalmi események megyénk mezőgazdaságára való hatásáról, a termelőszövetkezetek helyzeté­ről, a birtokpolitikái viszonyok rendezéséről, tavaszi mezőgazda­sági munkák megindulásáról, —i ezen belül a vetőmagellátásról, — a műtrágyaellátásról, a gép­állomások szerepéről, a szerződé­ses termelésről. Tájékoztatójá­ban példákkal és számokkal bi­zonyította, hogy a kormány in­tézkedései révén mennyire meg­nőtt dolgozó parasztságunk ter­melési kedve. BANK GYULA tájékoztatója után Borsodi elvtárs tartott elő­adást a belpolitikai események­ről, a megyében folyó politikai munkáról és hangulatról. Elő­adásában érintette az októberi eseményeket, Nagy Imre szere­pét és szólt a népi, nemzeti egy­ségről. A két beszámoló jellegű tájé- . koztutót a képviselők saját ta­pasztalataikkal egészítették ki. Ágú János, a kiskunfélegyházi járás képviselője hálás szavakkal ■ tett említést a kormány azon in­tézkedéséről, amely lehetővé teszi, hogy termelőszövetkezetek zetorokat, traktorokat és egyéb gépeket vásárolhassanak. A gya­korlatban ez a módszer igen gaz­daságosnak bizonyult máris. MÉSZÖLY GYULA, Kossuth- díjas tudós, országgyűlési kép­viselő, Bank Gyula tájékoztatá­sát kiegészítve,, elmondta, hogy parasztságunk termelési kedve megnőtt, egyik-másik termelési ágban szinte már vissza kell tar­tani a fejlődési. Éppen ez teszi indokolttá azt az aggodalmat — mondotta —, hogy egyes cikkek- bői túltermelés következik be.; emberre. A bizalom szépen, Helyes volna, ha a kormány már \ egyenletesen fejlődik és árad most előkészületeket tenne, hogy j szét, mint a langyos tavaszi nap­it megtermelt áru külső és belső . sugár. Ez a bizalom a községi (országon belüli és országon ki- ' tanács vezetői munkájának ki­„Ha kell, életünkkel és vérünkkel is megvédj ük hatalmunkat" Mit védett az orgováiiyí Heredek? állásnélküliek közül válogassák ki a legjobbakat és azokat ajánl­ják ä termelőszövetkezeteknek, vagy a falvakba falugazdáknak. Varga Ferenc országgyűlési képviselő hozzászólásában java­solta, hogy ha a rézgálic beszer­zésében nehézségek állnának elő, akkor az állam esetleg kössön olyan megállapodást, hogy a réz- gálicért bort adunk a szomszé­dos rézgálicöt szállító országnak. Választókörzetében számtalan dolgozó paraszt kereste fel e ja­vaslattal. A TÖBBI HOZZÁSZÓLÁSBÓL is kitűnik, hogy országgyűlési képviselőink a megyét járva, hasznos tapasztalatokra tesznek szert, s hasznos munkát végeznek annak érdekében, hogy válasz­tóik számtalan, sok javaslatát illetékes, törvényhozó helyre juttassák — s ezen keresztül né­pünk akaratát érvényesítsék, KARHATALMUNK A NÉP SZOLGÁLATÁBAN RÖVIDESEN vírágbaboruinak a líecskemet környéki híres barackosok Az Alföld leghíresebb barack- termő vidékén, a Kiskunság ba­rackos kertjeiben az elmúlt év­ben nagy kárt tett a februári hideg. Háromszázhatvanezer ter­mő fának 12—15 százaléka pusz­tult ki. A megmaradt baracko­sok az idén már jól vészelték át a telet. Az ágak tele vannak virágrügyekkel. Nem ritka a hármas rügy sem. A fesledező bimbók arra engednek következ­tetni, hogy ha az idő továbbra is kedvező marad, az idén re­kordtermés lesz barackból. Szak­emberek véleménye szerint két hét múlva virágbaborulnak a fák. Tervek vannak arra is, hogy a híres barackoskertekben még az idén pótolják a kipusztult fákat. Szép szóval, meggyőzéssel... Az ellenforradalmi események sok iajosmizsci parasztember gondolkodását és cselekedeteit megzavarták. Az idő és a nyu­galom azonban józanító hatást gyakorolt minden becsületes Aligha felejtik el egyhamar OrgoVány község lakói 1956. ok­tóber 30-át, ugyanis ezen a na­pon lett a község tótum-faktuma a »forradalmi nemzeti bizottság« elnöke Heródek úr. Hogy ez a bizottság mennyiben volt forra­dalmi és nemzeti, arra felelje­nek az alább írtak. Heródek János orgoványi la- , kos 65 holdas, büntetett előéletű kulák. A működése pedig ezt még csak aláhúzza. Heródek első ténykedése, miután hata­lomra került, az volt, hogy levál­totta a község törvényesen meg­választott vezetőit, a fiát pedig kinevezte a nemzetőrség főnöké­nek, majd az összetoborzotl tö­meg előtt patinás csillogású be­szédet mondott november 2-án. Ebben a harcra tüzelő beszéd­ben kijelentette, hogy »ha kell életünkkel és vérünkkel is meg­védj ük hatalmunkat«. Vajon mit értett ezen Ilerú- dek úr? Egyrészt, mivel a szük­ség így hozta, alkalmazkodott az idők szeléhez. A különböző bi­zottságok kormány általi felosz­latása után megválaszlatta magát a községi végrehajtó bizottság elnökévé. Persze a nép, az or­goványi dolgozó parasztság, nem ismerte el ézt a pünkösdi ki­rályságot. Tanuk egész sora válija, hogy szegény ember a Heródek-éra alatt nemigen lépte át a tanécsháza küszöbét. De mit is keresett volna ott? Hiszen Heródek és társainak a határo­zataiban a szegény népről csak úgy esett szó, hogy mit fognak tőlük visszavenni. A tótum-faktum által megvá­lasztott végrehajtó bizottság ugyanis Heródek János több ku- láktársának megszavazta, hogy azok elvett földjeit vissza kell adni, mivel ők orvosolni akar­ják a törvénytelenségeket. — Ugyancsak határozatban enge­délyezték a ''tűzhöz közelállók­nak 40—50 szálfa, sőt egész fa­sorok törvénytelen kivágását. Még olyan is volt, akinek 25 köbméter épületfa kitermelésé­re adtak engedélyt. Szerintük az csak a legtermészetesebb, hogy ezek között olyan egyén is sze­repelt, mint például Papp Kál­mán, aki az 1919-es fehérterror cselekményei miatt nem keve­sebb, mint nyolc évet ült bör­tönben. így dolgoztak Heródekék a »nép javára« rövid pünkösdi ki­rályságuk alatt. Csak egy kis hiba csúszott a számításukba, amire nem számítottak és ez november 4 volt. Ezzel azután Orgoványon is megkezdődött az ellenforradalom alkonya, mely­nek befejezéseként a megyei rendőrkapitányság közbiztonsági őrizetbe helyezte Heródek Já- Jszólóbban, mint hogy a község nos urat, mert ha a szónak pro- tgazdái máris majdnem «0 szá­letár értelmében is, de valljuk a címben írtakat. indulópontja. Munkájuk ered­ményességét is e bizalom növe­kedésén értékeljük, S a parasztemberek bizalmu­kért bizalmat várnak a tanács­tól is, amit az utóbbi időben gyakorta látnak megnyilvánul­ni. A tanács vezetői naponta mintegy 40—50 gazdával beszél­gettek és minden alkalommal elmondják, hogy mit várnak tő­lük. E beszélgetések egyik fő­szervezője Soltész elvtárs, a ta­nács elnöke és Német Imre, az 'elnökhelyettes. ; A beszélgetések őszinte légkö­rében többször esik szó a kar- hiányról és annak tevékenysé­gévé!. Ilyenkor az elnökhelyet­tes, akit mindenki csak Imre bácsinak hiv, elmondja, hogy olyan kormánya ennek az or- íszágnak még nem volt, amely lilyen rövid idő alatt ennyi jót ;tett volna a dolgozó parasztság­ának, mint a Kádár elvtárs által vezetett kormány, Ha mégis kerüljek olyanok, ’akik nem megértéssel nyilatkoz­nak a parasztság kötelezettsé- j geiről, nem fenyegetésekkel, ha- : nem az egyszerű emberek szá- • imára is barátságos és érthető szavakkal győzik meg az igaz­ságról. Elmondják, hogy Almási : István gazdának 4903 forint adóssága van a hazával szem­ben. Vajon, gondol-e Almási gazda arra, hogy Horthyék csendőrei Lakzi Istvánnak mind a két lovát eke elől fogták ki cs vitték el az adóhátralék les törlesztésóre. Ma a tanács ilyet nem tesz, s remélik, több ered­ményt lehet elérni szép szóval, meggyőző szavakkal. És e re­mények mellett szólnak az ered­mények is. Alig telt el két hét e beszélgétés után és Almási bá­csi tartozását két részben kifi- zette. De ilyen eset szinte na- ! ponta előfordul Lajosmizsén, 1 amit semmi sem bizonyít ékes- 1 AZ OKTOBER 23, illetve az azt követő ellenforradalmi ese­mények igen nehéz és sürgős megoldást váró feladatok elé állították karhatalmunkat. Bács megyében iß meglazult a köz­rend és nagymértékben meg­romlott a lakosság közbiztonsá­ga. Ellenforradalmár és huligán elemek, mint . az köztudomású, megnyitották a börtönök ka­puit, s mint a vadat a Védtelen prédára, valósággal rászabadí­tották a börtönben levő közve­szélyes bűnözőket a békés la­kosságra. A börtönök felnyitása mellett a lakosság egyrésze nagymeny- nyiségű lószerhez, lőfegyverhez, valamint robbanóanyaghoz ju­tott a sötétben bujkáló, zavart- keltő elemek és az úgynevezett forradalmárok révén. Érthető, hogy ilyen viszonyok között a becsületes dolgozók nem érez­ték sem magukat, sem vagyo­nukat biztonságban és ez, mint nem egyszer tapasztaltuk, az élet különböző területein érez­tette is káros hatását. ZAVARÓAN HATOTT emel­lett a rendőrségi állományra, s a szocialista törvényesség be­tartásának csupán egyoldalú, —• csak a fegyveres testület részé­ről való megkövetelése. — A szocialista törvényesség betartá­sának ilyetén való megkötött­sége odavezetett, hogy a lakos­ság egyes rétegei — ha lurcsán hangzik is —, már abban a tu­datban voltak, hogy nekik min­dent szabad. Sajnos, nem egy­szer megtörtént, hogy a fegy­veres testület erélyesebb rend­helyreállító fellépése után — még ők fenyegették meg a rend őrét — hogy majd elintézik. A MUNKÁS-PARASZT for­radalmi kormány belügyi szer­veinek ilyen körülmények kö­zölt kellett hozzáfogni novem­ber 4-e után az egységes, ütőké­pes rendőri szervezet felépítésé­hez. Minden külön magyarázat nélkül nyilvánvaló, hogy ez nem volt könnyű feladat. Az újjá­szervezendő rendőrségben olyan személyeket kellett kiválaszta­nunk, akik hűek a néphatalom­hoz, akik nem inognak meg és nem adják ki kezükből azt a fegyvert, melyet a proletárdik­tatúra védelmében a közrend és a közbiztonság megszilárdításá­ért még a nehéz napokban meg­fogtak. A MEGYEI rendőríökapitány- ság — attól a gondolattól vezé­relve —, hogy Bács megye te­rületén mielőbb helyreálljon a törvényes rend, hogy meglegyen a békés munka végzéséhez szükséges biztonság és hogy minden becsületes dolgozó nyu­godtan hajthassa álomra fejét, Bács megye majdnem minden községében rendőrőrsöt szervez­tünk, illetve állítottunk fel. A karhatalommal megerősített egy­séges rendőri szervezetünknek ebben a felépítésében négy irá­nyú a feladata és pedig a kö­vetkező: a közrend és a közbiz­tonság megszilárdítása. Az ille­téktelen egyének birtokában lé­vő fegyverek felkutatása és ösz- szeszedése. A különböző börtö­nökből jogtalanul szabadult bű­nözők felderítése és megérde­melt helyükre való visszajutta­tása, valamint eljárás azokkal a személyekkel szemben, akik az ellenforradalmi események . so­rán tevékeny szervező és vezető szerepet játszottak, illetve bűn­cselekményeket követtek el és akik, meg kell mondanunk, még napjainkban is igyekeznek za­vart kelteni és mindent elkövet­ni azért, hogy hazánkban a meg­békélést, a gazdasági és politi­kai konszolidációt gátolják. HA SORRA VESSZÜK ezen feladatok elvégzését, akkor rend­őrségünkről és a karhatalomról minden elfogultság nélkül meg­állapíthatjuk, hogy munkájuk eredményeként a közrendet és közbiztonságot eléggé jól sike­rült helyreállítanunk megyénk­ben. Szolgáljon ennek bizonyí­tására az a tény, hogy Bács me­gye területén súlyosabb bűncse­lekmények egy-két esettől elte­kintve, nem fordultak elő. — Ugyanakkor számot adhatunk arról is, hogy sikerült megyénk területén a börtönből törvény­telenül kiengedett bűnözök tel­jes egészében való felderítése es őrizetbevétele. Elértük azt is, hogy azok, akik az ellenforradalmi időszakban szervező és vezető tevékenysé­get fejtettek ki, illetve bűncse­lekményeket követtek el, s utá­na továbbra is a zavartkeltés volt a fő céljuk — azokat az igazságszolgáltatás kezére jut­tattuk. Emellett nem lebecsülen­dő azoknak a fegyvereknek, lő­szereknek és robbanóanyagok­nak a mennyisége sem, melyeket a karhatalmi szervek felderítet­tek, illetve összegyűjtöttek. VANNAK TEHÁT említést érdemlő eredményeink, melye­ket a közrend és a közbiztonság megszilárdításában a honvéd­tiszti és karhatalmi egységekkel közösen értünk el. A mai békés állapot együttműködésünk ered­ménye. Hogy azonban az elkö­vetkező időkben még szilárdabb legyen a közrend és a közbizton­ság, számítunk a most felállí­tandó munkásőrségek egységei­nek hathatós segítségére és tá­mogatására. Amikor munkánk eredményei­ről esik szó, köszönetét is kell mondanunk megyénk becsületes dolgozóinak, hogy tevékenysé­günk sikeresen segítette elő a politikai és gazdasági konszoli-j dációt, a megnyugvást és meg­békélést — ahhoz nagyban hoz­zájárult a dolgozók nap-nap után érkező őszinte bejelentése és se­gítségnyújtása, melyet rendőrsé­günk és karhatalmi szerveink ezután is igényelnek megyénk minden becsületes lakosától. PARANCSNOKAINK arra ne­velik a karhatalmistókat, hogy szeressék a dolgozó népet, hi­szen valamennyien a nép fiai vagyunk. Jó munkát, feladata­ink sikeres megoldását e nagy család állandó segítsége és támo­gatása nélkül nem tudnánk vé- iozni. VÉGEZETÜL nyomatékosan kijelentjük, hogy rendőrségünk osztályrendőrség, melynek köte­lékében nem demokráciát ját­szunk,. hanem demokráciát vé­dünk minden eszközzel a prole­tárdiktatúra, a munkás-paraszt hatalom magszilárdításának fegyveres eszközeként. Szalóki László, megyei r. főkapitányság vez, Mindenütt megkezdték a tavaszi munkát as újonnun alakult termelési társulások zalékra teljesítették első negyed­évi adótervüket. Megyénkben a különböző ter­melési társulásokba tömörült gazdálkodók megkezdték á tava­szi munkát. Az elmúlt hetekben a megye táji adottságainak meg­felelően különböző termelési tár­sulások alakulták, köztük külö­nösen sok paprikatermelési tár­sulás. Jelenleg 140 termelési társulást tartanak nyilván 2260 hold földön. Az állat tenyésztésre alakult társulások állományá­ban 1570 juh, 14 szarvasmarha és többszáz vérvizsgált baromfi van. Méhész-szakcsoportok közel 18 000 méhcsaláddal rendelkez­nek. A megye területén a szakcso­portok már mindenütt munká­hoz láttak. Tataházán a nemrég alakult zöldségtermelő szakcso­port a napokban már piacra vit­te első termékei l. Elhatározták, hogy az idei bevételből Zetort vásárolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents