Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-13 / 60. szám
oo oo közös: GONDOK és FELADATOK a bajai járás termelőszövetkezeteiben Őszi napfény ragyogott a bácskai földeken. Folyt a kukorica- törés, őszi szántáshoz kezdtek a dolgos termelőszövetkezetek, — amikor vihar támadt az ország szive fölött s szele végigpásztázta ezt a vidéket is. A múlt sötét fantomjai törtek szövetkezeteinkre, hogy lesodorják a szocializmus építésének békés Nem forradalom, ellenforradalom volt ' Egyik helyen az ellenforradalom rombolt: Szeremlén, Dávo- don, Nagybaracskán. Másutt a > botcsinálta« szövetkezeti tagok elhagyták a közösséget és vitték a szövetkezeti vagyont. Dá- vodon a betagosított föld visz- ezakövetelésével,. beleszántások- kal zilálták össze a termelőszövetkezetek meglazult tagságát. Csávolyon az ellenforradalom szószólói azzal ijesztették a parasztságot, hogy aki tsz-t akar újra alakítani, a körtefára akasztják. Bomladozó tsz-ek körül csaholt a régi rend. Hóduna pusztán a Dózsában megjelent október végén a traktor egykori tulajdonosa, s annak ellenére, hogy azt térítés ellenében a földalapból kapta a szövetkezet, el akarta vinni. Sorolhatnám a nagybaracskai Dózsában, a bátmonostori Vörös Csillag TSZ-ben vagy a dávodi Szabadság TSZ-bcn történteket. Tudja ma már, saját bőrén tapasztalhatta a bajai járás termelőszövetkezeti tagsága, egyénileg dolgozó parasztsága, hogy ami októberben itt folyt, nem forradalom, hanem ellenforradalom volt í . i Azóta újjászerveződtek a já- cás termelőszövetkezetei. 13 termelőszövetkezet már sikerrel rendezte újjá sorait. Hat helyefi a feloszlott tsz helyén társulás jött létre, Figyelmeztetés a bátor, szép tervekhez A járásban a tanácsi szervek, a szakvezetés és a Magyar- Nemzeti Bank közös brigádja keresi fel a szövetkezeteket s nyújt segítséget 1957. évi termelési és pénzügyi terv elkészítéséhez. Folyik a termelőszövetkezetekben a tagság széles bevonásával az alapszabályok kialakítása. A jövedelemelosztás igazságos rendjének megteremtése nem kis gondot jelent. Mindenképen megszüntetni kívánútjáról. Dolgozó parasztságunk, szövetkezetiek és egyénileg dolgozók első kábultságukból felocsúdva, megverték a földreformot, lerázták a “reakció és ellenforradalom ügynökeit. A legsúlyosabb időkben elvégezte a magyar paraszt az őszi munkát —■ biztosította érre az esztendőre mindennapi kenyerünket. ják a növénytermesztők és állat, gondozók közötti munkaegyséj aránytalanságot. Ugyanígy felülvizsgálják a tsz-ekben dolgozó iparosok laza normáit is. Nemesnádudvaron a tsz-ek elkészítették alapszabályukat Most úgy határoztak, hogy megküldik más termelőszövetkezeteknek is, szóljanak hozzá, mondjanak véleményt róla. Vakbuzgó igyekezettel, ötletszerű tervezéssel, a szakvezetés kirekesztésével nem sokra lehet jutni. Ezt azért mondják, mert a bajai, járás termelőszövetkezetei közül többnél bizonyos »szakemberundor« tapasztalható. Mindenki a saját tapasztalataiban, földművelési tudásában bízik. Pedig a vetéstervek elkészítése, az állatállomány takarmányának biztosítása, a kertészeti növények ápolásának sokrétűsége szakvezetést Igényel. Szükség van az ag- ronómusokra a termelőszövetkezetekben. Természetesen sok helyen belátják ezt, például a bácsbokodi Üj Élet Termelőszövetkezetben és a garai Vöi’ös Csillagban agronómus dolgozik. * Reméljük, hogj' termelőszövetkezeteink leküzdik a meglévő nehézségeket és sikerrel bizonyítják be a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Ehhez mi is sok sikert kívánunk. (Felvidéki) Épül a megye legnagyobb melegvizű strandfürdője Kiskunhalas közvetlen szomszédságában, azon a régen Nat- kai-szigetnek nevezett településen, amelyet még most is a Kiskunhalas környéki belvizek nádkoszorúja övez, karcsú fúrótorony emelkedik az évszázados fák meztelen, tavasztváró ágboga fölé. A fúrótorony mellett a mélyfúráshoz szükséges gépi berendezések pajtái sorakoznak és szorgos munkáskezek most készítik elő az ellenforradalmi események következtében megszakadt mélyfúrási munkák továbbfolytatását. — Még eltelik pár nap, amíg megkezdődik ismét a fúrás — mondja Szabó Rajos í'őfúrómes- ter, a Ceglédi Mélyfúró Vállalat régi, kiváló szakembere. A fúrótorony vasvázának támaszkodva, két mondatban összegezi, mit tett az ő íuróbrigádja a neki olyan kedves nagyalföldi tájon. Ök fúrták a Hajdúszoboszlói, a karcagi, a debreceni, a hódmeNemcsak foglalkozás, hanem hiVCZtás Éjfél van, 1956, október vége. Egyike azoknak a vészterhes éjszakáknak, amikor még dühöng az ellenforradalom. Türelmetlenül zörögnek Szu- hai István állatorvos lakásának ablakán. — Ki az? — kérdezte egy álmos hang. — Kérem, doktor úr, azonnal jöjjön! Valami baj van a tehénnel, nemrég ellett és rosszul van a jószág — hangzott az ijedt válasz. Bevezették a vendéget. Az állatorvos felkészült és néhány perc múlva az öreg Opel-kocsi fényszórói világos csíkot vágnak a koromfekete éjszakába. A parasztember izgatottan ült az orvos mellett. Lelki szemei előtt állandóan ott lebegett a kínlódó jószág. Félóra alatt elértek a tanyára. A tehenet megmentették. Méhelőesése volt. Jókor jött a segítség. Előttem ül az őszülő halántékú ember, akivel ez történt. Az állatorvos, akinek hivatása az állatok gyógyítása. Igen, hivatása, nemcsak egyszerűen foglalkozása. A nap bármely szakában hívják, megy gyógyítani a parasztok reménységeit: a jószágokat. Most jött Móricgátról, lóvizit volt. Még nem törölte le arcáról az út porát. A tíz kilométer körüli utat rövid idő alatt teszi meg az öreg Opel, Egy állatorvos ismerősétől vette. Régi márka, de bírja még a rossz utakat és nélkülözhetetlen a nagy jászszentlászlói tanyavilágban. Sok jószág életét mentette meg ez a gépkocsi, sok paraszt arcára csalt reménykedő mosolyt, mikor gyors segítségre volt szükség. Beszélgetünk a falusi állatorvos életéről, gondjairól. Közben borral kínál. A kertben termett. — Különösebb problémám nincs —• mondja szerényen. — Talán az, hogy egy új kocsira volna szükségem. A fizetéssel meg vagyok elégedve, majdnem 1400 forintot kapok és az állatlétszám utáni prémium is eléri ugyanezt havonta. Azonkívül van még negyedévi és félévi prémium is. Rövidesen nekünk is több dolgunk lesz. vége a téli uborkaszezonnak. Nemsokára megkezdjük a sertésoltásokat, a juhfürösztéseket, azonkívül az év végéig a szarvasmarhaállomány tuberkulózis fertőzöttségét is ellenőriznünk kell Bizony egykét hét múlva csak reggel találnak itthon. A kora reggeli órákban rendelek, utána megyek a »klienseimhez«. Sokszor az ebédről is elfeledke- zek. — Bíznak-e az állatorvosban a parasztemberek? — Igen. Erről számtalanszor meggyőződtem. Egyre jobban sikerül legyőzni a maradiságot a tanyavilágban is, különösen azóta, amióta ingyenes az állatorvosi szolgálat, ez minden állattartó gazdának többszáz forint többletjövedelmet jelent évente. Igaz, még tavaly a baromfioltásnál találkoztunk bizalmatlansággal. Olyan eset is volt, hogy eldugták a baromfit előlünk. Az igaz, hogy a szérum erős és érzékenyek rá a jószágok. Előfordul, hogy egy időre elhagyják a tyúkok a tojást, — de ez még mindig nincs arányban azzal a kárral, amit a baromfivész okoz. Sajnos tavaly is pusztította az állomány egy részét, éppen a bizalmatlanság miatt. Amikor megvan .a kár, már búsul a gazda, de akkor már késő. , Közbtín vendég jön. Csontosarcú parasztember. — Doktor úr, a lovam beteg. Valami felsértette és elmérgesedett. Az állatorvosnak mennie kell. Megkérdezi a vendégét k — Messze lakik? — Ügy három kilométerre — hangzik a válasz. Tőlem búcsúzik, közben eszébe jut, hogy még nem is ebédelt. Kiszól a konyhába szőke asz- szonyának: — Tartsd melegen az ételt, mindjárt jövök. Es néhány perc múlva az öreg Opel-kocsi kigördül a kapun. —ö—r zővásárhelyi gyógyforrásokul. — Még a Dunántúlra is átkaim) doztak egy-cgy fúrás erejéig. — Most ismét visszatértek ide Halasra a múlt évben megkezdeti fúrás befejezésére. A számítások szerint és a geo lógusok kutatásai alapján körülbelül 1000—1200 méter mélj ségig haladnak a fúrással. Itt szunnyadozik a vízgyűjtőrétegekben az az előreláthatólag 40—45 fokos hévvíz, ami már a nyáron megtölti majd a fúrótorony közelében ásítozó hatalmas, 50 méter hosszú, gyönyörűen kiépített betonmedencét. A régen óhajtott halasi strandfürdő magját és központját. Máesai János, a halasi városi tanács elnökhelyettese azt mondja, hogy egyelőre a fürdőmedence melletti regi, de használható épületekben rendezik be az. öltözőket. Emellett megegyezésre léptek a halasi üzemekkel, vállalatokkal, hogy mindenik külön öltözőket is építtet a strand mellé dolgozói használatára. A gyönyörű leendő fürdő épület tervei még a tanács páncélszekrényében szunnyadoznak, de ha a tervekbe bepillantunk, egy igazán korszerű, építészetileg is szép fürdőtelep távlatai rajzolódnak elénk. A kabinsor a fürdő nyugati oldalára épül majd és utána — ha a víz hőfoka ezt lehetővé teszi — a távlati tervek szerint fedett uszodává építik át a tavaly elkészült nagy. nyitott medencét, Űj szovjet autótípusok A moszkvai autógyárban kipróbálás alatt áll a ZID—15Í! márkájú új autóbusz. Két típusa lesz. A városi forgalomra szání típuson 60, a turistatípuson 36 férőhelyet biztosítanak. Az új autóbusz valamivel hosszabb a szokásosnál, tetőszellőztetés van rajta. Elkészült egy 70 személyes, farmotoros, 180 lóerős nagy autóbusz mintapéldánya is. Az év végén megkezdik a ZIL—157 márkájú háromtengelyes tehergépkocsik gyártását. 110 lóerős motor hajtja az új tehergépkocsit és a vezetőfülke fűtött lesz. A gyár egy másik, kipróbálás alatt álló tehergépkocsi típusa 6,4 tonnás pótkocsival jár majd. Emellett 4,5 tonnás dömperek. 10,5 tonna teherbírású vontatógépkocsik, valamint nagykiterjedésű rakományok szállítására alkalmas, különleges gépkocsik gyártására rendezkednek be, — Hogy a fene rágja apróra a csontodat!. .. Cselő te Kormos, gebedj meg! S Dali Ferkó acsarogva sodorintotta meg a hosszú ökörhajtó ostort. A balelső tülkös ijedten lódította félre a nagy, csónakformájú szekeret, de az el- viharzó Zetor így is majdnem lőcsön kapta. Dali Ferkó első »jókívánsága« ennek a masinának, azaz hogy a pilótájának szólt. Hetyke arcú legény ült rajta, 6zája füligszaladt a csúfolódásban, amint visszakiáltott Ferkóra: — Vigyázz mán a táltosaidra, nagyon kapkodják a hintót! Ferkóban lángot vetett a sértett düh, de aztán sírós maga-sajnálattá pilledt. Hej, ellene van ezen a kerek világon minden! Mindenki őt csupálja, mace- rálja! Mert hogy ez az egyetlen ökör- logata a gazdaságnak s éppen őt tették rá hajtónak. Mert olyan szépen magyarázta is az igazgató: — Nézd, Ferkó, használni kell ezt a négy jószágot is, ha már megvan. Te szereted a jószágot, az apád keze alatt nőttél, elhordozga- íod velük a takarmányt..; S Ferkó előbb még büszke is volt a négyökrös szekérre. Hiszen akkorákat lehet durrogtatni az ostorral, hogy az égbeli szentek füle is cseng bele, aztán nem is akármilyen négy ökör ez, szép, tülkösszavú magyar fajta..., aztán a munka is kényelmes, csali ballag ide- oda, répa fel, széna le... Nem is lett volna semmi baj, ha a2 az égetnivaló Sugár Matyi, az egyik köiökgólyaszájú Zetoros ki nem pecázza magának Ferkét s úton-útfélen nem csúfoskodik vele. Gúnyolja-hecceli, már nótát is szerkesztett rá, hogy aszongya: »Csizma sarka a köpéstül de fényös, a Ferkó a nagybugaci kisbérös!«.; 5 lll!llll!llll(l!!!!!!!l!ljllli!!iil!!!liii!lli:ii]!!!li!li!!i|l!!!!llll!lll|||ll!l!!! No, de még ezt is elviseli Ferkó. Hadd ugasson a kutya, csak ne harapjik. De árra már fekete bakacsinba borult előtte a világ, amikor a legutóbbi gazdaságbeli mulatságon a kis Misere Juli egymásután három nótát is táncolt a kö- télrevaló Matyival, aztán igen susmog- tak, nevetgéltek. Ferkó nézte-nézte, meg is indult keze a bicska irányába, de aztán csak kifordult az ajtón. Nem csinál ő bajt magának senki csalfa lánya kedvéért — hűtögette agyát a józanság. Ha Juli is csak olyan, hogy ez az olajszagú málévitéz jobb neki... pedig annak még .otthon az anyja törüli meg az orrát... Ű maga pedig rövid három év múlva már katonasorba megy s már bajusza is van, — simogatta meg a kapával ültetett gyatra kis szőrszálakat az orra alatt, egészen megvidámodva. .. No, de az idő közben eltelt. Megrakta a szekeret, visszafelé fordította a négy ökröt, a cuppogó sárban a billegő kátyúk mélyebbjére igyekezett kormányozni őket. Egyszetcsak aztán mit lát?: Megint szembe berreg vele ,a Zetor, de csak a legkisebb sebességgel, mert Matyi íélretekert nyakkal igencsak beszélget lefelé. Hű, hát ez meg a Juli! Kezében kosár, ebédet hoz az apjának..: — Mindjárt megfordítom a gépet, Ju- lika — finomkodik Matyi — és beviszlek a tanyába. Elázik az a szép kis lálllll!llimill!i!i!!!llill!!!ltll!lllllll!ll!l!l!llllíll!!í!l!!!l!ll!i!!ll!íilll!!Illllip & & & w bod a sárban! — buzgólkodik. — Hóha te!!! — állítja meg Ferkó az ökröket. A szíve mintha keserű epében úszkálna, de nem mutatja. Várja, hogy megforduljon a gép s előtte szabad legyen az út. De Matyit vagy a lány tavaszi felhőket visszaverő szeme, vagy a vetélytárs lepipálása felett érzett diadal kótyago- sította meg, — elég az hozzá, hogy túl- nagyot markolt a kormányon. A gépnek egyszeribe nem lett elég a sáros, keskeny dűlő, az elejével belecsobbant a baloldali árok békanyálas úsztatójába. Matyi meg — mint az ügyetlen lovas a hirtelen torpanó állat hátáról — fejest kalimpált ebbe az árokba. Baja nem esett, csak amikor kimászott, egy feketére-sikált, csöpögő ördög nyomban komájának fogadta volna. Ferkóban is, Juliban is megállt először az ütő. De aztán látva, hogy a póruljárt legény nem fájdítja semmijét, csak prüszköl és káromkodik egyszerre, — mindkettőjükből kitört a kacaj. Azaz, hogy csak Juliból, mert Ferkó egész szabályosan röhögött. Csapkodta a térdét s akkorákat bruhaházott, hogy a hajszás hátra is fordította a fejét. — Ne röhögj már, inkább segíts kihúzni! — rimánkodott Matyi. — Húzzon a kórság — felelte foghegyen Ferkó. Aztán a lányra sandított: — Jössz, Juli? Beviszlek az apádhoz Még így is gyorsabban érsz, mint gyalog ebben a sárban — ajánlotta az ökör- íógatot. Juli gyorsan ránézett az iszappal ki- ciírított, tocsogó traktorosra, kuncogva beharapta a száját s engedelmesen nyújtotta fel Ferkónak az ételes kosarat, hogy aztán maga is rákászálódjon a szénával tömött ülészsákra. Ferkó még látta, hogy Matyi úgy néz utánuk, mim a hanyattesett üvegestót, aztán megkon- dította a nagy ostort. Hej, uramisten, de szép' is az élet! — teli tüdővel, irgalmatlan hamisan elkezdett fütyülni... — Sajnálod? — puhatolózott aztán s lánytól. — Nem én! — rántotta fel a vállát nevetve Juli. — Mért nem vigyázott? — Te biztosan nem mennél neki az ároknak! — cseppentette ügyes lány- fiiikával Ferkó szívére a balzsamot, amitől aztán a négyökrös fogat 18 éves hajtójának minden sebe begyógyult s a mellény alatt akkorára dagadt a büszkeség, hogy el sem akart férni. A tanyában aztán odakiáltott az őgyelgő műhelyvezetőnek: — Laci bácsi, küldjön már ki valakit. ..- A Sugár Matyi fürödni akart, oszt gépestül ment a vízbe, húzzák ki... A győztes lehet nagylelkű... Mert Ferkó tudta — akár mérget is vett volna rá —, hogy ezután nemcsak a csúfolódástól menekszik meg, de az is bekövetkezik — nem is olyan soká —, hogy a mulatságon nem Sugár Matyi, hanem ó táncol egyhuzomban bátom nótát Miseri Julival!. -.: Gáspár Klára !*■ a* £ ** Ä V !\UGYEZIK á CyEGENYSZIV
