Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-13 / 60. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! II. ÉVFOLYAM, GO. SZÁM Ara SO fillér 1957. MÁRCIUS 13. SZERDA 17 OOO hold őszi kalászost íej trágyáztak állami gazdaságainkban Báes megye állami gazdaságai­ban nagy gondot fordítanak az őszi kalászosok tavaszi ápolásá­ra. A későn vetett gabonát min­denütt fejtrágyázással erősítik. Eddig már 17 000 holdon végez­ték el ezt a munkát, ezenkívül már 2000 holdnyi vetésen is be­fejezték az előtavaszi növényápo­lást. A megye állami gazdaságaiban már mindenütt megtették a szük­séges intézkedéseket, hogy a tavaszi növények időben és jó minőségben kerüljenek a földbe. Az őszi talajmunkák pótlására 260 erőgépet állítottak munká­ba, s a gondosan előkészített, trágyázott talajokon már vet­nek. A tavaszi búza legtöbb he­lyen már a földbe került és 700 hold somkórót is elvetettek már. Legtöbb gazdaságban már a borsó és a zabosbükköny veté­sén dolgoznak. Az állami gazdaságok a tavasz folyamán mintegy 2500 holdon telepítenek lucernát. A talaj elő­készítésével a leendő lucernás területeken is rövidesen végez­nek. Bács-Kisfeunmegyeí karhatalmi parancsnokság és a rendőrtőkapitányság felhívása A karhatalmi parancsnokság és a rendőrfőkapitányság felhívja a lakosság figyelmét, hogy a kormány rendelete értelmében már­cius 15-én a hivatalos kormányünnepségek kivételével semmi­nemű ünnepséget nem engedélyez sem utcákon, tereken, szobrok­nál, sem iskolákon belül. Március 15. rendes munkanap, csupán az iskolákban van tanítási' szünnap. A rend és nyugalom érdekében tartózkodni kell minden­nemű gyülekezéstől és csoportosulástól. A gyülekezési tilalom nem vonatkozik a mozi-, színházelőadásokra, valamint az enge­délyezett sportmérkőzésekre. A házfelügyelők, háztulajdonosok, lakőmegbízottak figyelmét felhívja a karhatalmi parancsnokság és a rendőrfőkapitányság, hogy az esti kapuzárási rendelkezést tartsák be, valamint arra, hogy azonnal jelentsék be, ha valamelyik lakónál bejelentés nél­kül személy, vagy személyek tartózkodnak. A karhatalmi parancsnokság és a rendőrfőkapitányság kéri a lakosságot, hogy a rend és közbiztonság érdekében intézkedő,, . illetve szolgálatot teljesítő karhatalmi és rendőri egységeket munkájukban támogassák, Kecskemét, 1957. március hó 11. Homoki Imre s. k. Szalóky László s. k. alezredes, rendőrőrnagy, megyei karhatalmi parancsnok. megyei rendőrfőkapitány. Megkennék a földrendelési kérelmek elbíráláséi A szövetkezeti mozgalom fejlesztésében elkövetett túlkapá­sok megyénk területén is sok sérelmet okoztak az egyéni gaz-] dáknak. Sokan föld nélkül maradtak a tagosítások során, vágyj pedig a csereingatlan nem egyenlő értékű a régi földdel. A ká-l rosultak, élve a kormány legutóbbi, a földrendezésről szóló ha­tározatával, most orvoslást keresnek. Ezideig 10 500 egyéni gaz-? da, összesen mintegy 60 000 hold föld tulajdonjogának rendező-? sere nyújtott be kérelmet a helyi tanácsokhoz. A kérelmek el-| bírálását már mindenütt megkezdték. Sok az olyan gazdálkodói is, akinek a követelése nem jogos, mert megfelelő csereingat-; lant kapott korábbi földjéért. A jogos kérelmeket azonban rövid] időn belül orvosolják a rendelkezésre álló lehetőségek keretei! között. Egyre nagyobb számban _ _ ——— j vásárolnak földet az egyéni gazdák I Növekszik a föld értéke me­gyénk területén. A gyenge mi­nőségű homoktalajok is 5—6000 forintért cserélnek gazdát, de az ennél jobb minőségű földekért a értékben, dupláját is fizetik. A megye egyes járásaiban, városaiban többen vásároltak földet, mint az elmúlt év utolsó felében. A kiskunhalasi járásban például tavaly, hat hónap alatt 178 adás­vétel történt, az elmúlt két hó­napban pedig 212 termelő vásá­rolt földet! Közülük 29 olyan dolgozó, akiknek eddig nem volt földje. A bácsalmási járás terü-í létén az elmúlt két hónapban 1751 hóid bácskai fekete föld cserélt í gazdát mintegy 1 200 000 forint | RÖPLAPTERJESZTÖ ÉS SZERVEZKEDŐ DIÄKOK A RENDŐRSÉGEN (3. oldal) KÖZÖS GONDOK ÉS FEL­ADATOK A BAJAI JÁRÁS TSZ-EIBEN (3. oldal) NEMCSAK FOGLALKOZÁS. HANEM HIVATÁS (3. oldal) RÜGYEZIK A LEGÉNYSZÍV (3. oldal) DRÁGAKÖVEK A PORBAN (1. oldal) Ileyerdalü: TUTAJJAL A CSENDES-GCEANON (4. oldal) RÉMKÉPEK A PARLA­MENT FOLYOSÓJÁN (5. oldal) A KISKUNHALASI BAROMFIFELDOLGOZÖ KOMMUNISTÁINAK GYŰLÉSÉRŐL (5. oldal) Nyolcezer földügy Az Alekszandrov- együltes Kecskeméten Kecskeméten szerdán este 6 órakor a Katona József Színház­ban szerepel a szovjet hadsereg ének- és táncegyüttese, a világ­hírű Alekszandrov-együttes. Hol rejtőzött Francia Kiss Mihály? Találkozásai Horthyval — A szentkirályi ellenforra­dalom szervezője — A Zbona ügy részvevője A Rongyos gárda „harcosa" <1 „megelégedettség“ követe Az áldozatok már régen el­porladtak, de a gyilkos még él. A mártírok utódai is őszülő csa­ládapák már, de Francia Kiss Mihály, a hírhedt véreskerű el­lenforradalmár fegyverrel a ke­zében várta a régi idők megúj­hodását. Tizenkét éven keresz­tül bujkált ez a már egyszer ha­lálra ítélt vén bandita, mígnem utolérte éber, nagyszerű rend­őrségünk keze. Csapzottan, piszkosan ül előt­tünk alig akarva kiteregetni szennyes életét. A valamikori hóhér csendesen beszél, ártatlan- kodó bárány hangon, mit sem emlékezve a halált osztogató pu- cancsüvöltésekre. Szabadszálláson lakott Szabadszálláson, Fekete pusz­tán lakott, dolgozott. 1944 végén Dunántúlra ment és a háború befejezése után szivárgott visz- sza hajdani vitézkedései színhe­lyének közelébe. Különböző gaz­dáknál dolgozott, dinnyét ter­melt. Nevét természetesen tit­kolta, hiszen nemcsak a megyé­ben, hanem az egész országban hírhedt volt. Kovács József ál­nevet felvéve dolgozott Tasnádi Imrénél, Kovács Józsefnél, Kiss Imrénél és Kusztos Lajosnénál. Alias Kovács József Álnevére agyafúrt módon még személyi igazolványt is szerzett. Történt pedig úgy, hogy egy Ko­vács József nevű izsáki ember­ben régi katonakori ismerősére lelt, aki csak egy évvel volt fia­talabb nála. Az izsáki panasz­kodott, hogy nem tud megélni, ezért Dunántúlra megy más sze­rencsét próbálni. Francia Kiss ezt tudva, Kovács nevére kikérte az anyakönyvi kivonatot és en­nek alapján megkaphatta a sze­mélyi igazolványt is. A családról is szó esik. Mond­ja, hogy két lánya van. Az egyik Mészár Gyuláné néven Kun- szentmiklósoh van férjnél, a má­sik Francia Kiss Karolin pedig Dunapentelén az egyik üzemben dolgozik. Legutóbb március 3-án volt látogatóban a Kunszentmik- lóson lakó lányánál, ahol a féle­sége is éli Francia Kiss Mihály volt Héj- jas Iván legközvetlenebb embe­re, olyan fémjelzett ellenforra­dalmár, aki Iíorthynál is gya­kori látogató volt. Persze most kevés ilyen »vizitre« akar em­lékezni, de kettőről azért mégis mondott valamit. Egyszer tíz pa­raszt élén küldöttségben járt Iíorthynál. Arról kellett beszá- molniok, hogy Kecskeméten és környékén milyen jól élnek az emberek. Természetesen előbb Fáy István főispán a mondóká­hoz megadta a »szempontokat«. Francia Kiss akkor azt fejtette ki, hogy »mindenki nagyon meg van elégedve«. Persze, elfelejtet­te, hogy nyolcvan fillér volt a napszám és kegynek számított, ha valaki még ezért is munkát vállalhatott.. Elfelejtette, hogy diplomás értelmiségiek évekig ingyen dolgoztak szellemi ínség­munkán, hogy azután heti öt pengőért »hivatalt« kapjanak. Francia Kissnek tényleg jól meht (Folytatás a 3, oldaléul Február 28-án lezárult a kártalanítási, illetve a íöld- visszaigénylési kérelmek benyújtásának határideje. Már hírt adtunk róla, hogy a becslések szerint nyolcezer igénylés gyűlt össze a tanácsoknál. Arról is szó volt már, hogy a ren­delkezésre álló földterületből nem lehet minden igényt kielé­gíteni. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a kérelme­zők egyrésze a régi földjét szeretné vissza, annak ellenére, hogy a tagosításkor kaptak csereingatlant, amely egyenértékű a betagositott földdel. Nyilvánvaló azonban, hogy nem lehet megbontani a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok tábláit. Ez újabb káoszt teremtene. Számos olyan kérelem is feliszik a tanácsoknál, amely a feloszlott termelőszövetkezetek táblájából igényli vissza a földjét. Természetesen ezek az igénylők is kaptak annakide­jén megfelelő csereingatlant. Tudvalevő, hogy a termelőszö­vetkezetek földjéből a kilépett tagokat kell elsősorban kielé- I gíteni. Olyan megoldás azonban lehetséges, mint Fülöpszál- * láson. Itt feloszlott a Kiskunság nevű termelőszövetkezet. Annakidején, a tagosítás alkalmával Bíró Lukács középpa­raszt 23 hold földje is a Kiskunság tábláiba esett. Természe­tesen, kapott helyette csereingatlant. Most a Kiskunság fel­oszlása után a Kossuth Termelőszövetkezetnek jutott a terü­let, de Bíró Lukács csereszerződést kötött a termelőszövet­kezettel, mivel az ő földje közvetlen szomszédságban van a Kossuth Termelőszövetkezet területével. A termelőszövetkezet átveszi az ő földjét, amit csereingatlanként kapott. Bíró Lu­kács pedig visszakapja az eredeti ingatlanát a Kossuth-tól. Természetesen, a földrendezésekre nem lehet egyforma receptet megállapítani, mert szinte minden eset különböző. Helyben, a tanács és az érdekelt felek közös megegyezésével kell megoldást találni, hogy az minden érdekelt igazságér­zetével találkozzon. A termelőszövetkezetből kilépettek földjét csaknem min­denütt kijelölték már, de van néhány szövetkezet, ahol vona­kodnak — különböző okokra hivatkozva — kiadni a kilépet­teknek járó földet. Ilyet tapasztaltak a tiszaújfulusí Alkot­mány, a lajosmizsei Űj Élet, az izsáki Vörös Csillag és más termelőszövetkezeteknél. Az izsáki Vörös Csillag tagsága arra hivatkozik, hogy ha kiadják a kilépőknek a szőlőterületet, akkor nekik kevés marad. Ilyen esetekben is meg kell találni a törvény végrehaj­tásának módját. Helytelen lenne, ha a kilépettek jo^os járan­dóságát nem elégítenék ki. Jelenleg a megyei tanács s az Állami Földmérési és Térké­pészeti Hivatal 24 brigádja, 24 községben igyekszik rendet teremteni a földnyilvántartásokban. A brigádok feladata vég­legesen megállapítani a termelőszövetkezetek használatában levő földeket, valamint a rendelkezésre álló tartalékföld nagyságát, amelyből az esetleges kártalanítási igényeket ki tudják elégíteni. Természetesen, a földrendezésbe ezek a bi­zottságok nem szólnak bele, ez a helyi tanácsok joga és feladata. Ez a feladat nem könnyű és nagy körültekintést kíván. Arra keil törekedni a helyi tanácsok vezetőinek, hogy a jogos igényeket lehetőleg teljesítsék, a legkirívóbb sérelmeket orvo­solják. Észre, szívre, határozottságra és emberségre van most szükség, hogy a földügyek rendezése a kérelmezők megnyug­vásával és igazságérzetével találkozzék.

Next

/
Thumbnails
Contents