Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-12 / 59. szám
mintha bűvész varázsvesszeje tüntette volna el, — míg! éppolyan hirtelen bei életre abban a távoli, nyugati szigetvilágban, amcjlyik felé most mi törekszünk. — Vajon nem az Atlanti-óceánon túlról származott-e ez a titokzatos, fehérbőrű tanítónép? Valamikor a régmúlt; időben, a tenger áramlását és az állandó széljárást felhasználva nem juthatott el a Kanáriszigetek vidékéről a Mexikói-öbölbe? Hiszen az Atlanti-óceán átszelése jóval rövidebb távolság legyőzését jelentette, mint a Csendes-óceáné, és ma már senki sem tulajdonít teljesen elszigetelő szereit a tengereknek! Több kutató igen nyomós érvek alapján úgy véli, hogy az indián magaskultúrák — a mexikói aztékoktól a perui inka [kultúráig — kelet felől, a tengerentúlról érkezett kis idegen csoportok hatására jöttek létre. Az indiánok viszont kétségtelenül ázsiai halász-vadász népektől származnak, melyelv legalább húszezer esztendővel azelőtt vagy még régebben jutottak át először Szibériából Amerika földjére. Feltétlenül sokat elárul az a tény, hogy a Mexikótól Peruig terjedő magaskultúrákban a fokozatos fejlődésnek nyoma sem állapítható meg. Mmél korábbi rétegeket tár fel a régész, annál fejlettebb kultúra emlékeire bukkan, míg el nem ér egy pontot, ahol egyszerre, minden előzmény nélkül jelennek meg a korábbi, igen kezdetleges kultúrák helyén a régi magaskultúrájk. Érdekes, hogy ezek a magaskultúrák mind ott keletkeztek, ahol az Atlanti-óceán tengeráramlásai érintik Amerikát: Közéj)- és Dél-Amerika sivatagos és őserdei tájain, nem pedig a mérsékelt övezetben, ahol a fejlődésre sokkal kedvezőbbek a körülmények. Hasonló elterjedést mutatnak a polinéziai szigetek kultúrái. A Peruhoz legközelebb fekvő Husvét-sjúgeten találhatók a magatkultúra legrégibb nyomai, bár e jelentéktelen földdarabka száraz, termékétien és a Csendesóceán minden szigete közül a legtávolabb esik Ázsiától. A Husvét-sziget éppen feleúton van Peru és a tjöbbi sziget között. Útvonalunktól éppen délre esik. Ezért, ha mi csak úgy találomra nem Peru partvidékének közepét, Callaót választottuk volna útunk indulási pontjául, hogy egy átlagos tutajút lehetőségeit mérjük Jel, hanem délebbről, Kon-Tiki romvárosához, Tiahuanacóhoz (Tiahuanaco a Titicaca-tó mellett fekszik', mely Peru és Bolívia határán terül el és a föld egyik legnagyobb, 8355 km2 területű, és egyben legmagasabban (3812 m) fekvő tava. Szigetén az ősi műveltségnek számos maradványt látható) közelebb eső pontról indultunk volna, a passzátszél és egy gyengébb áramlás mostani földrajzi helyzetünknél délebbre, a Husvét-szigít irányába sodort volna bennünket. Attól kezdve, hogy a nyugati hosszúság 110°-án átjutottunk, tulajdonképpen már polinéziai területen vitorláztunk. Elértük a szigetvilág legkeletibb előőrsének és a magaskultúra legrégibb központjának, a Husvét- szigetnek földrajzi hosszát; mostantól kezdve ez a szeget már közelebb esik Peruhoz, mint mi. Esténként, mikor sugárzó útmutatónk, a nap, egész színpompájával együtt elmerült nyugaton a tengerben,' a símogatóvá változott passzátszél életet lehelt a Husvét-sziget különös titkairól szóló történetekbe. Az éjszaka csendje eltüntette a nagy időkülönbséget és távolságot, s mi hajnalig ott ültünk beszélgetve, mögöttünk pedig a vitorlán óriási szakállas emberfejek árnyékai imbolyogtak. (Folytatjuk) , G2 Egészen közömbössé vált ilyenkor, hogy időszámításunk előtt vagy után írunk-e 1947-et. Ilyenkor ébredtünk tudatára, hogy az élet a civilizáció előtti korszakban is teljesértékű volt, sőt sok tekintetben talán teljesebb és gazdagabb a modern ember életénél. Itt megszűnt az, amit köznapi értelemben történelemnek szoktak nevezni. Csak az volt, amit körülöttünk láttunk: csillagok ragyogó serege a végtelen sötétségben. Az éjszakában a Kon-Tiki hullámhegyről hullámhegyre szökkent; fekete víztömegek tornyosultak közöttünk. A holdfény varázslatos mesebeli környezetet teremtett a tutaj körül. Zömök alapépítményének körvonalait a rátelepedett világító planktonállatkák miriádja rajzolta ki halványan a víz fekete bársonyára. Körös-körül moszatrojtokból szövődött fűzérek díszítették, négyszögletes, fekete viking-vitorlája mögül borzastetejű kunyhó kukucskált ki, s hátul az olajlámpa szelíd, sárga fénye hívogatóan integetett felénk. Nem, nem valóság ez, hanem tündérmeséből megelevenedett kép! Olykor-olykor a tutaj teljesen eltűnt a sötét vízhegyek mögött, majd újra felkapaszkodott a fehéren tajtékzó hullám tetejére, miközben körvonalai élesen kirajzolódtak az égboltra, a csillagok közé, szálfáiról pedig ezüstös vízesés omlott alá. Míg. magányos tutajunkban gyönyörködtünk, lelki szemeink előtt megelevenedett egy régi-régi kép. —- Hasonló tutajok flottája szántja a tengert, legyezőként táguló rendben, hogy könnyebben találjon földet u láthatáron túl. Tupak Yupanqui inka, aki a mai Peru és Ecuador területét egyesítette uralma alatt, a spanyol megszállást közvetlenül megelőző időben sokezer katonából álló ármádiát ültetett tutajokra, hogy megkeresse azokat a szigeteket messze kinn az óceánon, amelyekről a hagyomány beszélt. Találtak is két nagyobb szigetet — valószínűleg a közeli Galapa- gos-csoportra vitte őket a parti áramlás. Nyolc hónapig volt a sereg hazájától távol, ezutén urával együtt visszaevezett Ecuadorba. Évszázadokkal korábban pedig Kon-Tiki és hívei járhatták ugyancsak legyezőszerű rajba fejlődve a tengert. De ők tovább-jutottak napnyugatra, felfedezték Polinézia szigetvilágát, s már nem volt okuk a visszatérésre. Éjjeli kirándulásainkról hazatérve gyakran körülültük a hajólámpát és a régi Peru tengerjáróiról beszélgettünk, akik tizenöt évszázaddal ezelőtt élték át azt, amit most mi. A lámpa fénye szakállas férfiak árnyékát nagyította a vitorlára; mi pedig azokra a szakállas fehér peruiakra gondoltunk, akiknek az útját a mondái hagyományok és az építészeti emlékek alapján Mexikótól Közép-Amerikáig, sőt Dél-Amerika északnyugati térségéig, Peruig lehet követni. Peruban azonban az inkák uralomra jutása előtt hirtelen úgy nyoma vész ennek a titokzatos kultúrának, NEVELÉSÉRŐL Játsszunk Olyan, mint az ágyúszó... Kérdd meg az egyik pajtásodat, hogy tartson a fejedre, a 1 tiled nyílása fölött égy vékony spárgát, azt feszítse ki cs a másik kezével, illetve körmével pengesse, mint a hegedűhúrt szokták. Ha most két tenyereddel a spárgát a füledre szorítod, olyan hangos ágyúdörgést hallasz, mintha az utca túlsó oldalán volnának felállítva a tűzoká- dó szörnyetegek. Rejtvénypályázat Kedves Pajtások, a jövő héttől kezdve újra indul a Petőfi Népe nagy, tavaszi rejtvénypályázata. Ezéit kérünk Benneteket, figyeljétek az újságot, szerezzetek minél több olvasót, hogy a pályázati verseny minél szélesebbkö- rfi és minél népszerűbb legyen a számotokra. A jövő héten tehát közöljük a rejtvényverseny megfejtendő pontjait és egyben közöljük a beküldési határidőt is. HUMi OL Az igeidők As iskolában a tanár a jelen, múlt és jövő időről magyarázott. Amikor már úgy érezte, minden gyerek jól elsajátította a tudnivalót, megkérdezte az egyik fiút: — Én mosakodom. — Milyen időben van ez, fiam? A diák minden gondolkodás nélkül kivágta: — Reggeli időben, tanár bácsi. ilumínium kabát, estist kalap! Németországból káresett, fel bennünket Kukkantó Karesz szombaton délelőtt. Kimondottan érdekes javaslatot tett. Világélményeit így jelentette: — Aluminium kabát, ezüst kalap, arany nadrág! — Mit szólnátok hozzá, ha egyszer így jelennék meg otthon, Kecskeméten? — Mi van veled Karesz, miért bolondozol? — Bolondozik az ördög. Nem is olyan bolondság ez. — Dehát ez mégis csak hallatlan ... — liehet, hogy nektek az, de már nekem nem! — Akkor hát kivele, mit akarsz mondani? — Csak azt, hogy a nyugateurópai divathóbort bizonyosan uj divatot vezet be. — Miért? — Mert újabban fémes szövetből is készítenek ruhát és egyebeket. — Milyen az a fémes szövet? — A perion szálakat különféle fémgőzben tartják. A fémgőz lehet arany, ezüst, króm, stb. A gőzök tegben rárakódnak perion fonalakra, fémszínű szövetet aluminium, vékony ré- a könnyű A fonálból készítenek, OOUOOK Co-at-H inqaj :o3iy) amelyet lehet mosni, vasalni, cs ruhát varrni belőle. — Igen. Képzeljétek el, ha én egyszer így mennék haza, ilyen ruhában. — Nem volna bolondság, Karesz. — Na ugye, hogy nem! Pedig azt mondtatok az előbb, hogy bolondozok! 1 — Bocsáss meg. nem re indulatból mondtuk. | — Jól van, na, akkor még azt is elárulom nektek, hogy tíz- ilyen ruha nyári időben rendkívül előnyös, mert a fémek visz- szaverik a meleget, és kellemes, hűvös érzés benyomását kelti a hordozójára. Ha sok pénzem lesz', akkor csináltatok is ilyen öltöny t magamnak és elmegyek benne a j trópusi vidékre is, hogy onnan | is tudjak nektek mondani va-1 lami érdekességet. * AZ IFJÜSÄG nevelésével kapcsolatos viták nem újkeletűek. Ha azonban az értékelés mérlegének serpenyőjébe tesszük az »eredményt«, meg kell állapítanunk, hogy sajnos, az ifjúság vezetői, a fiatalok nevelésének »teoretikusai« hibákat követtek el a múltban. Fontos lélektani kérdéseket hagytak figyelmen kívül. A »másik oldal«, a reakció e hibák megnyergelésével tudta felhasználni fiataljainkat az ellenséges jelszavak hangoztatásához, plakátjaik ragasztásához, terjesztéséhez, a hiányosságok miatt tudta rávenni az ifjúságot az ellenforradalomban való aktív részvételre. Ám beszéljünk a hibákról. A többi között megfeledkeztünk az ifjúság szórakozási vágyáról, a helyes szórakozási, művelődési lehetőségek biztosításáról. KOKTÄRSAIM, s az idősebb korosztályok tagjai is jártak annak idején szórakozni, jártunk tánciskolába, bálokba, és állíthatom, hogy ez semmiféle köz- és személyi erkölcsbe ütköző Üj filmet forgatnak a Hunniában. Címe: Nagyrozsdási eset. A film forgatása közben. hátránnyal bem járt. Igaz ugyan, hogy az akkori ifjúság előtt nagyobb tekintélye volt egy táncmesternek, mint napjainkban egy pedagógusnak. Az ifjúság nem egy pedagógusnak. Az ifjúság akkori nevelése biztosíték volt arra, hogy igen ritka esetben venni. A KÉT—HÁROM tánciskola mellett ősztől-tavaszig különböző szervek: 'Polgári Dalkör, KTE, MÁV és egyéb egyesületek rendeztek bálojkat, többször egyidő- ben, a fiatalságnak megvolt tehát a lehetősége ahhoz, hogy ott szórakozzék, ahol jól érzi magút. Nyaranta a különböző szervek kirándulásokat rendeztek, nem egyszer küiönvonattal is, s így alkalma volt a falusi, tanyai és a városi fiataloknak az ismerkedésre. Ezeknek a szervezeteknek igen jó kultúrcsoportjaik is voltak (ivjűkedvelő Gárda, Ön- képző Kör,j stb.), melyeknek a tagjai a valóban önkéntesség alapján vúljlalták a szórakoztató színdarabok megtanulását, eljátszását, műsoros estek, kerti ünnepélyek rgndesKsét. AZ ELŐBBIEKET azért említettem, meij-t látom és hallom az ifjúság ilyqn irányú kívánságait is. Ne féljünk attól, hogy az ifjúság szórakozásának helyesen megválasztott formája és tartalma a fiatalok ideológiai nevelésének rovására történik, mert [hiszen — hasonlattal élve — a kellemetlennek tűnő gyógyszer sem veszíti el hatását, ha mézzel, vagy cukorral keverve vesszük be! G. Kovács Pál Százezer dollárra biztosítom as esset Lloyd McManus 37 éves fém- gyári igazgató 100 000 dollárra biztosította agyút a londoni Lloyd biztosító társaságnál. Kijelentette, hogy mivel agymunkát végez, természetes, hogy nem «letét, vagy végtagjait biztosítja, hanem az agyát. A biztosítások történelmében ez az első eset, hogy valaki az agyát biztosította. (|a New York Herald Tribune«-ból.)
