Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-06 / 54. szám

WIW IVIWnlllll nwmlfflWiWtKH»! n. ÉVFOLYAM, 54. SZÄM Ara 50 fillér 1957. MÄRCIUS 6. SZERDA | Hiányzik jó öreg Kecskemétünk Csorba István színművész üzenete S szerkesztőségünknek Danzigból Nagyon nehéz volt összekötte­tést kapni Veletek. Innen állító­lag két-három hét alatt érnek haza a levelek. Úgy látszik gyalog mennekl Ezt a levelet a B. Vasutas egyik játékosával kül­döm, akik itt boxolnak. Nem tu­dom, hogy mit tudtok rólunk, mert még a varsói követségen sem tudnak a nagy-nagy si­kerünkről. Van mit írni! Otthon mindent bőven elmondok. Most csak annyit, még a sikerekben is hiányzik jó öreg Kecskemétünk Hogy tiszta szívvel ünnepelhessenek Az októberi események idején az ellenforradalmi erők Katymár községben is ledöntöttek a szovjet hősök emlékmű­vét. Az MSZMP kezdeményezésére az elmúlt napokban meg­beszélésre ültek össze a község különböző szerveinek vezetői és elhatározták, hogy március 15-re újjáépítik az emlékművet. Mint mondják, azért választották határidőnek március 15-ét, mert amikor nemzeti ünnepünkön, a magyar történelem hő­seiről emlékezünk meg kegyelettel, nem tűrhetjük, hogy más népek hősi halottainak emlékműve, akik véreztek a magyar szabadságért, romokban heverjen. Ez ellenkezne 1848 szabad- ságcszméivel. Az emlékmű rendbehozásához a téglagyár ad téglát és meszet, az egyéb anyagi költségeket a községi tanács, az ál­lami gazdaság és a helyi ktsz fogja biztosítani. Rés* b üss kés esünk a Városföldi Állami Gazdaság továbbra is a legjobbak hösiilt akar maradni det szántottak fel. A traktorosok közül Szabó István szántott leg­többet, az ő teljesítménye mint­egy 60 hold. Utána legjobb mun­kát végzett Halász József 45 hold felszántásával. A hosszabb ideig tartó beszél­getés közben Csik elvtárs töb­bek között azt is elmondotta, hogy Városföldön, a járás legna­gyobb állami gazdaságában tel­jes üzemmel megindult a tava­szi munka. A tervek szerint — no meg az előkészületek szerint is — az idén nagyarányú zöldtrá­gyázást végez a gazdaság. Ezért a közeli napokban már be is fejeződik a mint­egy 200 holdas táblán a som- kóró vetése. Gyors ütemben hordják az is­tállótrágyát is a földekre. Ed­dig 180 holdon végezték el a trágyázást és ahogy az igazgató elvtárs mondja, még legalább 120 holdon rövidesen befejezik. A tavaszi szántást is meg­kezdték. Kilenc gép végezi ezt a munkát és eddig több mint 250 hold föl­Hogyan állunk az idén a belvizekkel? Szántó kevés, de legelő annál több van víz alatt A védekezés legjobb módja: a társadalmi összefogás az ellenforradalom által Z okozott nagyarányú kár el- * lenére a gazdaság múlt évi ♦ mérlege jövedelmező volt. í A megengedett veszteség — amis a tervekben is szerepelt — tel-f jesen eltűnt és az 1956-os év zá-f rása után 370 000 forintos tiszta» jövedelmet értek el. | (Tudósítónktól) Hétköznapi gondok HOGY A CSALÄDI OTTHON BIZTOS TALPKÖVE LEGYEN HAZÁNKNAK (2. oldal) GONDOLATOK EGY SZABADSÄGHÖS EMLÉKSZOBÁJÁBAN (S. oldal) JÖLSIKERÜLT PARTNAP JÁNOSHALMÁN IX oldal) »BUBUS« (3. oldal) A »SZEMÉIT«-tiGYRÖL ((. oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÖCEÄNON (4. oldal) HELYESLIK-E A DUNAPATAJIAK? (3, oldal) FÁJDALMAS EMLÉKEK (5. oldal) AZ »ÖSI« FÖLDRŐL (5. oldal) LESZ AUTÓBUSZVÁRÓTEREM! Több szervet, megyei és köz­ségi illetékeseket kérdeztünk meg: hogyan állunk az idén a belvizekkel? A tavalyinál na­gyobb, vagy kisebb mértékű pusztítás várható? A megyei tanács mezőgazda- sági osztályán Bank Gyula az alábbiakat mondotta: Tavaly 60000 holdat öntött el megyénkben a belvíz Különösen. komoly kárt oko­zott a kenyérgabonában: mint­egy 20 000 holdon csökkentette a termést. De befolyásolta a ka­pások termeseredméiiyét is, a kései vetések miatt, ■— Már tavaly komoly erőfe­szítéseket tettünk a belvíz el­len. A megyében összesen mint­egy 35—40 lan. hosszúságban — jórészt helyi erőkkel — csator­nákat építettünk s ezek az idén is jó szolgálatot tettek. Jelenleg a belvízveszély sok­kal kisebb, mint tavaly. Főleg legelőterületek vannak kisebb- nagyobb víz alatt. Az előrejel­zések szerint azonban Kiskun­halas térségében, a kiskunfél­egyházi járásban s a kiskőrösi járás egyes határrészein az idén is kell belvízkárral számolnunk. A védekezés legkézenfekvőbb módja idén is a társadalmi ösz- szefogás, a múlt évben megkez­dett csatornázási munkák foly­tatása. Ehhez a vízügyi igazga­tóságok műszaki segítséget ad­nak a falvak lakosságának. Felhívtuk telefonon Kiskun- majsát és Jászszentlászlót, a fél­egyházi járás e két legérintet- tebb községét, 400—566 hold legelőnk van víz alatt tájékoztatott a majsai tanács. — Szántót és vetést az idén nem ért kár. A tavaly megépített 10 (Folytatás a 3. oldalon) A rövidlejáratú hitelek sorsa A vállalatok az elmúlt esztendőben rövidlejáratú kölcsönöket kaphattak különböző gyorsan visszatérülő kölcsönökről. Az utóbbi időben ilyen hiteleket nem folyósítottak. Kossá István, a Pénz­ügyminisztérium vezetője nyilatkozata szerint a gyorsan vissza­térülő hitelek folyósítása csak átmenetileg szünetel. Máris tár­gyalások folynak arról, hogy a vállalatokat a jövőben milyen úton juttassák e nagy hasznot hajtó kölcsönökhöz. Rövidesen újra bevezetik a hitelfolyósítás valamilyen formáját, Ha hideg szél fújt, vagy ha tikkasztóan tűzött a nap, egy­aránt feltámadt a távolsági autó­buszokra várakozó utasokban a jogos méltatlankodás: miért nincs a városhoz, s főképpen az utazóközönséghez méltó autó­buszváró. A méltatlankodók so­raiban ott voltak a kisgyerme­kes anyák, gyakran betegek, akiknek nemcsak kényelmetlen volt akár hidegben, akár a tűző napon, vagy esőberv a szabadég alatt ücsörögni, hanem csaknem kibírhatatlan is, S nem is kevés emberről van szó, hiszen csúcs­forgalom idején sokszor 150—200 ember álldogál, várakozik a Szé­chenyi téri autóbuszmegállóhe­lyen. Éppen ezért a Kecskeméti Városi Tanács végrehajtó bizott­ságának ipari és műszaki osztá­lya a napokban egy tárgyalási meghívót küldött szét, hogy már­cius 4-én, hétfőn délelőtt 10 órá­ra az illetékes szervek képvise­lőit meghívja egy rövid megbe­szélésre. A megbeszélés tárgya mindannyiunk hétköznapi gond­ja, az autóbuszváró építése volt. Milyen lesz az új autóbuszváró? A pavilon nagysága körül még vitatkoznak, de annyit elmond­hatunk, hogy a Budapesten már látott: üvegből, vasból készült pavilonokhoz lesz hasonló, mely­ben középen helyezik el a tulaj­donképpeni várótermet, s a vá­róterembe nyílik majd a Szállo­da- és Vendéglátóipari Vállalat büféje, a könyvterjesztő és hír­lapterjesztő vállalatok ízléses el­árusítóhelye, ezenkívül tervezték még, hogy gyümölcsárust is he­lyeznek el a pavilon egyik fül­kéjében, ahol állandóan lehetne kapni a híres kecskeméti gyü­mölcsökből. A pavilon helye nem lenne végleges, mivel a közeljö­vőben szálloda építését tervezik a Széchenyi tér e környékére, éppen ezért úgy készítik el a pavilont, hogy könnyen szétsze­relhető legyen, s ha szükséges, végleges helyére szállítsák, Hatvan távolsági autóbusz érkezik és indul Kecskemétről------------------------------------------------­SS lKRQl jelentés AZ ELMÚLT NAPOK­BAN Szikrában jártam, Lakitelek legnagyobb kiterjedésű tanyavilá­gában; Utam azon a hétszáz holdas szőlőn vitt keresztül, amelyet egykor Kecskemét vá­ros urai bitoroltak. .Ahogy kerékpárom­mal a csúszós, sikam­lós homokon vergőd­tem, jobbról is, balról is a szőlőkben dolgozó emberekre lettem fi­gyelmes és amikor kö­zelükbe értem, mint régi ismerősökkel né­hány baráti szót vál­tottam. Először Ivitz Gyurival és Lőrinc Sa­nyival találkoztam, akik párba fogva, hosszú nyitókapát húzogattak. Megpróbáltam én is a nyitást, és amire egyet fordultunk, megállapí­tottam, hogy tíz év óta nem lett könnyebb ez a munka. A két fiú el­mondta, hogy ezen a tavaszon több, mint két hold szőlőt akarnak kinyitni. A héten már az egész szőlőhegyen megkezdődik a szőlő első nehéz munkája, a nyitás. Az emberek örömmel készülnek er­re a munkára, mert tudják, hogy nyitás után itt a tavasz. AZ UTÓN alig ha­ladtam pár métert és a szőlők sorába ott láttam Kebela Ferit, régi barátomat. Kezé­be metszőolló, már a tőkéket metszette. Nem bonyolult most ez a munka, mert a tőkék minden szeme egészsé­ges. Lehet termőre met­szeni anélkül, hogy megvárnák a szőlőfa- kadást. A megmetszett sorokban minden erő­sebb tökén szálvesz- szőt láttam. Megkér­deztem, hogy ez a szál- vesszőzés mire jó? Mo­solyogva válaszolták, hogy kettős célt fog vele elérni: először azt, hogy két helyen hoz termést, mert a termés húzza le, másodszor pedig azt eredményezi, hogy a vessző termés­közben gyökeret hoz és azt. ősszel már *■ hiányok pótlására fel lehet használni. FARAGÓ JÓZSI bá­csi az asztragán alma­fákat pucolgatta és köz­ben azon gondolko­dott, hogy lesz-e jó termés. Az idő eddig kedvező volt és reméli, talán nem lesznek tavaszi fagyok. Zaltar Béla a szőlő melletti borozdát fordította, ahol burgonyát fognak ter­meszteni. EDDIG A JELEN-: TÉS. S aki ezt elolvas­sa, méltán következtet­het belőle a jó paraszti munkáskedvre, ezerféle : ágazó tervre, remény-; ségre; I Horváth Ignác I tudósító A megbeszélés részvevői, vagyis a MÁVAUT, az IBUSZ, a Könyvterjesztő, valamint az Autóbuszközlekedési Vállalat képviselői több ízben hangsú­lyozták az autóbuszváró létesíté­sének fontosságát, hisz ez nem­csak egy súlyos hétköznapi gond megszűnését jelentené, hanem szervezettebbé tenné a közleke­dést is. Városunkba naponta 60 autóbusz érkezik, indul. Az ér­kezéssel és indulással kapcsola­tos irányítást ezután a pavilon­ban székelő ügyeletes látná el. Az építési költség megtérítése körül még vita folyik. De re­méljük, rövidesen eldől az is, hogy melyik szerv milyen arány­ban járul hozzá anyagiakban is a pavilon létrehozásához. De biztató jelként közölhetjük, hogy a tervezési költségeket egyelőre a városi tanács vállalta, s meg­bízására a tervező vállalat rö­videsen hozzá Is lát a részletes és pontos terv elkészítéséhez. Miért nem üzemeltet a Hírős a reggeli és délelőtti órákban? Addig is azonban, míg az em­lített autóbuszváró megépül, szükség volna arra, hogy a több órán át várni kénytelen utasok védett, meleg helyre húzódhas­sanak. Már több ízben megálla­podás történt, hogy a Hírős ét­terem e célból »állandó ügyele­tet« tart, de sajnos, csak a meg­állapodásra hivatkozhatunk. mert a valóságban a 9 órakor érkező vendégeket azzal tesséke­lik ki a takarítónők, hogy csak délben nyit a vendéglő. Ügy gondoljuk, ilyen fontos közleke­dési csomóponton nem lenne rá­fizetéses a Vendéglátóipari Vál­lalatnak sem az, ha törekednének az átutazó vendégek udvarias, vendégszerető kiszolgálásáról» «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents