Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-31 / 76. szám

I Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának nyilatkozata (Folytatás a« 1. oldalról) ■forradalmi munkás-paraszt kor­mány megalakulása ''.■olt. Ez & kormány' tömörítette az ország hazafias forradalmi erőit, harcba vezette őket az ellenforradalom­mal szemben, s a Szovjetunió testvéri segítségével megvédte a magyar nép törvényes államha­talmát és szocialista vívmá­nyait. A Szovjetunió kormánya nagy­ra értékeli azokat az eredménye­ivel, amelyeket a magyar munká­sok, parasztok és az értelmiség legjobbjai hősies erőfeszítéssel az ellenforradalom elleni harc­ban, a fegyveres harcok befeje­zése óta pedig az ország politi­kai és gazdasági helyzetének megszilárdításában, valamint az ország társadalmi, gazdasági és kulturális életéneit normalizálá­sában elértek. A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy 1956. ok­tóber-november havában, ami­kor leginkább fenyegetett u fasiszta rend visszaállításának veszélye, annak u magyar nép, a magyar állam sorsára, va­lamint az európai béke és biz­tonság ügyére háruló minden súlyos következményével együtt, csak a Szovjetunió testvéri segítsége tette lehetővé, hogy a magyar nép elkerülje a Katasztrófát, megvédhetne elnyomói ellen évszázados harcokban kivívott szabad­ságát és függetlenségét. A szovjet hadsereg egységei­nek részvétele a fasiszta fegyve­res felkelés szétzúzásában a pro­letárszolidaritás legnagyszerűbb megnyilvánulásai közé tartozik, A szovjet nép áldozatokat vál­lalt a magyar nép létérdekeiért, a béke és szocializmus közös ügyéért és megvédte a magyar nép legjobbjainak ezreit: a véres Jasiszta terrortól. A varsói szer­ződés alapján Magyarországon tartózkodó és a magyar kor­mány kérésére fellépő szovjet hadsereg segítésének eredmé­nyeként megszűnt az'a reális ve­szély, hogy Európa közepéit fasiszta agresszió és űj pusztító háború tűzfészke jöjjön létre. Mostanában egyesek a nemzet­közi reakció nyomán megkí­sérlik, hogy befeketítsék a szov­jet hadsereg felszabadító tevé­kenységét és az ellenforradalmi felkelés leverésében való részvé­telét torz megvilágításba helyez­zék. A magyar kormány határo­zottan kijelenti, hogy az ilyen kísérlet lényegében segíti az im­perialista reakciót és a magyar­országi belső ellenforradalmat. Ezekkel a kísérletekkel azok próbálnak gúnyt űzni a proletár internacionalizmus szent ügyé­ből, akik a népi demokratikus Magyarország barátainak ad­ják ki magukat, de akiket egyetlen becsületes magyar ha­zafi sem nevez barátjának. Isme­retes, hogy az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaság bukásának egyik ’ő oka elszigeteltsége volt. Ebben i/. időben a fiatal Orosz Szovjet 'köztársaság egyedül küzdött a mindenfelől reá támadó ellenség­gel és nem adhatta meg a .zükséges segítséget, hogy a ma­gyar proletariátus megvédhesse órradalmi vívmányait a külső ■s belső ellenforradalmi erők ei­ert. A Magyar Tanáesköztársa- <ag bukását véres terror követte, s a magyar nép legjobbjai tíz- jzréinek életébe került. A helyzet most gyökeresen megváltozott a szocializmus erői javára. A népi demok­ratikus Magyarország erejét éppen abból a törhetetlen tcsl’réri barátságból meríti, amely a Szovjetunió népei­hez. és a sokmilliós szocia­lista táborhoz luzi. A magyar ellenforradalmi ese­mények megerősítik a Magyar Népköztársaság kormányának ízt a határozott véleményét, hogy a mai helyzetben csak a szocialista országok szoros egysé­ge biztosíthatja a szocializmus sikeres felépítését és a nemzeti függetlenség megvédését. A szo­cialista országéi; baráti együtt­működésének és szolidaritásá­nak példája volt az a nagy er­kölcsi és anyagi segítség, amely­ben'a szocialista országok népei az ellenforradalom sújtotta ma­gyar népet részesítették. A szovjet emberek, amikor segítséget nyújtanak a magyar dolgozóknak ahhoz, hogy miha­marább helyreállítsák országuk normális életét, meg Vannak győ­ződve arról, hogy a magyar nép képes leküzdeni a szocializmus építésének útjában felmerülő minden nehézséget, bármily aka­dályokat támasszanak is a kapi­talista táborban levő ellenségei. A magyar események arra ta­nítanak, hogy a szocialista orszá­gok népeinek a leninizmus forra­dalmi éberségét kell tanúsítaniok és meg kell tudni védeniük a szocializmus és kommunizmus építésében elért hatalmas vívmá­nyaikat belső és külső ellensé­geikkel szemben. A két kormány kijelenti, hogy az 1956. október-novemberi ma­gyarországi események a legvi­lágosabban mutatják, hogy ki a magyar nép ellensége és ki igaz barátja. Amint előrelátható volt, a legellcnségesebb álláspontot az Amerikai Egyesült Államok kor. mánykörei foglalták el. 15 körök tevékenyen részt vettek a magyarországi el­lenforradalom előkészítésé­ben és irányításában, de nem maradtak cl mögöttük Ny ugat-.Németország. Ang­lia. Franciaország és több más kapitalista állam bizo­nyos körei sem. Mind szembetűnőbb az Egyesült Államok vezető köreinek felelős­sége a magyar törvényes állam­hatalom megdöntésére Irányuló ellenforradalom kirobban fásá­ban, ha figyelembe vesszük, hogy a Nyugatra szökött és a népi ha­talom megdöntésére szövetkező reakciós személyek és csoportok az Egyesült Államok hivatalos köreinek védelmét és támogatá­sát élvezték és élvezik. Köztu­domású, hogy az Egyesült Álla­mok katonai hatóságai Nyugat- .Németországban és másutt hosz- 83ü évek óta szervezik és pén­zelik a fegyveres fasiszta csopor­tokat a Magyar Népköztársaság elleni harcra. Ezek a fegyveres csoportok az október-novemberi napokban felvonultak Magyar- ország ellen és egy részük köz­vetlenül is közreműködött az el­lenforradalmi akciókban. A bu­dapesti amerikai követség egyes diplomatáinak tevékenysége és magatartása szintén mutatja az Egyesült Államok különleges sze­repét a magyarországi ellenfor­radalom előkészítésében és tá­mogatásában. A nyugati imperialista körük közvetlen vagy közvetett részvé­tele u magyar dolgozók hatalmá­nak megdöntésére irányuló el­lenforradalomban. veszélyeztette az egész szocialista tábort. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai továbbra is készek békésen együttműködni a kapitalista országokkal, de a leghatáro­zottabban visszautasítanak . minden olyan kísérletet, amely belügyeikbe Való be­avatkozásra, vagy népeik bé­kés munkájának megzavará­sára irányul. Figyelmet érdemel Ausztria kormányköreinek magatartása, mert ezek a körük megengedték, hogy országuk területét felhasz­nálják a szomszédos Magyaror­szággal szemben nyilvánvalóan ellenséges cselekményekre. A Magyar Népköztársaság kormá­nya az Osztrák Köztársasághoz íűzűdö kapcsolataiban mindig abból indult ki és ma is abbói indul ki, hogy mindinkább fej­lessze és erősítse a két ország ba­ráti kapcsolatait, mert ez felel meg a két ország népei létérde­keinek. Osztrák hivatalos körök azonban a magyarországi ellenforradalmi puccskísér­let megszervezése idején nem léptek lel az ellett, hogy Ausztria területét fel­használják az ellenforradal- ntároknak szánt fegyverek és horthysia-fasiszta ban­dák Magyarországra való átdobására, sőt támogatták a reakciós elemek tevékeny­ségét. Az osztrák kormánynak ez a magatartása nehezen egyeztet­hető össze az Ausztria áltál ki­nyilatkoztatott semlegességgel és csak árthat az osztrák—magyar viszonynak. A szovjet Fél egyet­ért a magyar kormánynak ezzel a megállapításával. A tények azt mulatják, hogy a nyugati hatalmak vezető kö­rei, amelyeket súlyos felelősség terhel a magyarországi véres eseményekért, még ma sem mondanak le Magyarország, va­lamint a szocialista tábor többi országának belügyeibe való be­avatkozást szolgáló tevékenysé­gükről. Erről tanúskodik rész­ben az úgynevezett magyar kér­dés felvetése az ENSZ-ben. Az imperialista államok kép­viselői szégyenletes szerepet ját­szottak az ENSZ közgyűlésének legutóbbi ülésszakán. Az Egye­sült Nemzetek Szervezete alap­okmányával ellentétben megkí­sérelték, hogy beavatkozzanak Magyarország belügyeibe, vitát provokáltak a magyar kérdés körül, Igyekezvén azt állandóan napirenden tartani. A két kormány kijelenti, hogy az úgynevezett magyar kérdés felvetése és megvita­tása az ENSZ-ben. valamint az c kérdésben elfogadott határozat súlyosan sérlí az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének tekintélyét és durva beavatkozás Magyarország belügyeibe, valamint a Ma­gyarország és a Szovjetunió és a varsói szerződésben részvevő más országok kor- mányaihak Illetékességébe vágó ügyekbe. Különböző szervezetek, közöt­tük a hivatalos állami szervek most több nyugati országban mindenféle akadályt támaszta­nak a külföldre távozott magya­rok hazájukba való visszatérése elé. Ezek nagy része áldozatul esett a nyugati propagandának cs hitt a csalárd, hazug ígére­teknek. Most ezeket a félreve­zetett embereket, közöttük a szüleiktől elszakított és elvisel­hetetlenül nehéz anyagi körül­mények között elő fiatal gyer­mekeket saját akaratuk ellenére távoltartják hazájuktól. Kihasz­nálják a menekültek kilátásta­lan helyzetét cs arra kényszerí­tik őket, hogy belépjenek az újonnan alakított emigráns szer­vezetekbe és harcoljanak a ma­gyarországi népi demokratikus rendszer ellen. A két kormány a leghatáro­zottabban elítéli és úgy ér- j . tékeli ezeket a cselekménye­ket. mint az imperialista ál- i kunok, elsősorban az Ame­rikai Egyesült Államok ag­resszív köreinek kísérleteit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélye j mögé bújva beavatkozzanak más államok belügyeibe. Az Amerikai Egyesült Államok és néhány más állam vezető kö­rei ily módon durván megsértik az ENSZ alapokmányának a más államok belügyeibe való be nem avatkozásról szóló, általuk is ünnepélyesen elfogadott alap­elvét. Ezekre a kísérletekre épp­úgy kudarc vár. mint ahogy kudarcba fulladt az ellen­forradalmi felkelés Magyar- országon. A két kormány megelégedés­sel állapítja meg, hogy a külön­böző országok értelmiségének azok a képviselői, akik annak idején nem tudták helyesen ér­tékelni a Magyarországon vég­bement eseményeket, ma már mind világosabban megértik, hogy milyen nagy veszélybe so­dorta volna a béke ügyet az, ha Magyarország területén, Európa központjában újjászületett vol­na egy fasiszta állam. A Felek kifejezik azt u meggyőződésü­ket, hogy a magyarországi ese­mények tárgyilagos értékelése idővel felnyitja majd az érlel-. miség azon képviselőinek sze­mét is, akik még a hazug bur- zsoá propaganda hatása alatt állnak. E propaganda tudatosan elferdíti ezeknek az események­nek tartalmát és lényegét. IL A tárgyalásokon minden ol­dalról megvizsgálták a Szovjet­unió és a Mggyar Népköztársa­ság kapcsolatainak kérdéseit. A Felek megállapították, hogy a magyar és a szovjet nép baráti kapcsolatainak mély gyökerei vannak. Az elnyomott magyar népnek is a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom mutatta meg a szocializmushoz vezető utat. A magyar nép büszke ar­ra, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban a ma­gyar ncp legjobb fiai is részt vettek, mintegy 70—80 ezer ma­gyar hadifogoly harcolt a szo­cialista forradalom győzelmé­ért. A szovjet nép hű szövetségest talált az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaság munkás- -cs pa­raszthatalmában. Magyarorszá­gon a Horthy-rendszer céltuda­tos szov.ietellenes fasiszta pro­pagandája sem tudta elfojtani a magyar dolgozók legjobbjainak szolidaritását a világ első mun­kás- és parasztállama iránt. Amikor a szovjet hadsereg fel­szabadította a magyar népet a fasizmus igája alól, ez az érzés a két nép között igaz barátsággá fejlődött. A magyar munkás és paraszt tudja, hogy csak a szov­jet hadsereg felszabadító har­cának eredményeképpen vehet­te birtokába a gyárut és a földet és szabadulhatott meg a tőkés és földesúri kizsákmányolásiéi. A két Eél egybehangzóan megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió viszonya a teljes egyenjogúságon és az önzet­len, testvéri barátságon alap­szik. Ez az egyenjogúság gyökeresen különbözik attól az úgynevezett -egyenjogúságtól-, ami az im­perialista államok cs a kis or­szágok között áll fenn, és ami valójában a kis országok népei­nek az imperialista monopolis­ták által történő kizsákmányo­lását, országuk kirablását je­lenti. Az effajta burzsoá-nacionulis- ta »egyenjogúsággal« szemben az egyenjogú magyar—szovjet kapcsolatok lényege az ezen or- szágbk dolgozóinak jólétéről tör­ténő, a proletár Internacionaliz­mus szellemétől áthatott sokol­dalú gondoskodás. Ezért a ma­gyar dolgozói; és következéskép­pen az egész szocialista tábor érdekében is a Szovjetunió szé­leskörű gazdasági cs egyéb se­gítséget- nyújt Magyarországnak abból a célból, hogy a magyar nép u lehető leggyorsabban le­győzhesse az ellenforradalom következményeit és tovább ha­ladjon az anyagi és kulturális fellendülés, a szocializmus sike­res építésének útján. Ezt a se­gítséget nem valamely árufele,s- ieg elhelyezése céljából nyújt­ják, ahogy ez a kapitalista vi­lágban szokásos, amikor »se­gélyt« adnak. A szovjet nép segítséget nyújt a baráti országoknak a szocializmust építő vala­mennyi nép körös érdeké­ben, a kommunizmus nagy ügyéért. A Szovjetunió a proletár internacionalizmus nemes elvei alapján építette cs építi ki kapcsolatait a szocialista tábor országaival, köztük a testvéri Magyar Népközt ársa ? á ere al. A tárgyalásokon sokoldalúan megvizsgálták és megvitatták a magyar—szovjet gazdasági kap­csolatokat. Megállapították, hogy a két ország gazdasági együttműködése' a fentiek szerint értelmezett egyenlő­ség, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítés elvei alapján fejlődik. Ez az együttműködés nagy je­lentőségű volt Magyarország népgazdaságának' tejlödésc szem­pontjából és megteremtette an­nak lehetőséget, hogy Magyar- ország függetlenné váljék az im­perialista államoktól. A kormányküldöttségek meg­elégedéssel állapították roeg. hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti keresv- kedelmi kapcsolatok eredménye­sen fejlődlek a kölcsönös áru- szállításokról szóló éves cs bősz. szúlejáratú egyezmények alaj> jón. Az áruforgalom a Magya’* Népköztársaság és a Szovjetunió között az utolsó nyolc év alatt több mint három és félszeresére növekedett, j A Magyar Népköztársaság, minthogy nőm rendelkezik ele­gendő hazai nyersanyagforrás­sal, nyersanyagszükségleténe!;: jelentékeny részét a Szovjet­unióból származó behozatal út­ján fedezi. így többek között a vasércből, nyersvasból, gyapot­ból, kőolajból, ólomból, nikkel­ből, műtrágyagyártáshoz szüksé­ges alapanyagokból, épületíábóJ és egyéb faanyagokból 1956-ba.,: a Szovjetunióból származó ma­gyar behozatal mintegy 95 szá­zaléka volt a nyersanyag, segéd­anyag és íelkészgyártmány. Ma­gyarország a Szovjetuniótól szá­mos, népgaz4asága számára fón- los egyéb árut kap, ideértve az ország számára szükséges ipari berendezéseket is. A Szovjet­unió a magyar ipar exportter­mékeinek nggy és állandó pia­ca. 1956-ban, a Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek 73 százaléka volt ipari készáru, túlnyomó részben gépipari ter­mel;. A magyar népgazdaság további iejlőjdésének ez fontos térlyezője. A kormányküldöttségek meg­állapították, hogy a Szovjetunió és Magyarország közötti keres­kedelem jelenleg — mint koráb­ban is — világpiaci árakon bo­nyolódik le. A Szovjetunió kormánya, hogy megkönnyítse a Ma- , gyár Népköztársaság gazda­sági nehézségeinek leküzdé­sét, teljesíti a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mánynak akt a kérését, hogy j 1957-ben jelentősen növeli a nyersanyagok, félgyártmá­nyok, berendezések s egyéb, a Magyar Népköztársaság népgazdasága számára, va­lamint a lakosság szükségle­teinek kielégítésére szüksé­ges áruk szállítását. A Jplyó évben a Szovjetunió összesen 1010 millió rubel értékű árut szállít Magyarország­nak. többek között 450 ezer ionná búzát, 200 ezer tonna takarmánygabonát, több mint 1,2 millió tonna vasér­cet, 150 ezer tonna henge­reit árut, 110 ezer tonna nyersvasat, 500 ezer tonna kokszot, 1,2 millió tonna szenet, 900 ezer tonna kő­olajat, 400 ezer köbméter fűrészeltárűt, 8 ezer tonna rezet,.8 ezer tonna alumíniu­mot rudakban. ezenkívül ónt, ólmot, nikkelt cs köz- fogyasztási cikkeket. 250 ezer tonna búza, 150 ezer tonna takarmánygabona és egyéb áruk jelentős részének szállítása 195? első felében meg­történik. Mivel a hosszúlejáratú egyez­mények mindkét ország gazda­ságának tervszerű fejlődésért kedvező hatással vannak, a Fe­lel; megállapodtak abban, hogy megbízzák az illetékes szerve­ket, dolgozzanak ki megfelelő javaslatokat és folytassanak a; 1957. év folyamán tárgyalásoka; az 1958—60-itf évekre szóló köl­csönös áruszállítási egyezmény létesítése céljából. | A szovjet kormány, hogy se- I gitséget nyújtson a Magyar I Népköztársaság kormányá­nak a magyar népgazdaság ) megszilárdításához cs to­vábbfejlesztéséhez, hogy le­hetővé tegye az, ország nü- I vekvő belső szükségletének kielégítésén túlmenően kül­kereskedelmi forgalmából eredő fizetések egyensúlyá­nak biztosítását, és a lakos­ság életszínvonala emelését is. ez évben felhasználható (Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents