Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-29 / 74. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 5 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÄSPART BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, ti. SZÁM A re 50 fillér 1957. MÁRCIUS 29. PÉNTEK tf'jft-ji i| ^ (Ö) FOKOÍTOT All IISY rOJLYÓSlTOTXAK gj^=r~^ eddig a bajai munkanélkülieknek Baján eddig 86 személy jelentkezett a pénzügyi hatóságoknál és nyújtotta be igényét munkanélküli segélyre. A városi tanács pénzügyi osztálya már 21139 forintot folyósított részükre, ör­vendetes jelenség, hogy a segély kiutalásának folyamatossága nem egy esetben megszakadt, mivel többen újra állásba kerültek. 1348 mássa aprómagot termei az idén a kunfghértói KEfMGTfRMElQ Gazdaság Moau0”*“1 egy községben! Érdekes eseményről adott hirt a Megyei Moziüzemi Vállalat. Április végére megnyílik a má­sodik tiszakécskei normálmozi. A mozihelyiség átépítése rövide­sen megindul, új gépházat építe­nek és sor kerül az előcsarnok és a nézőtér átalakítására is. Az országban Tiszakécske lesz az első község, amely két nor-1 málfilmeket vetítő filmszínház-| zai rendelkezik. Volt ugyan a| községben egy keskeny mozi, de| az egyáltalán nem elégítette ki\ a nézők igényeit, így került sort most, a közönség kívánsága sze-i rint, a második normálmozi léte-t sítésére. J A kunfehértói Kertimagter- melő Gazdaság már évek óta foglalkozik aprómag termelés­sel. Tavaly nagy mennyiségű különböző virágmagot termel­tek exportra. Az idén nagyobb mennyiségű kerti magvakat is — összesen 1348 mázsa apróma­got — termelnek külföldi meg­rendelésre. Több mint 400 hol­dat vetettek be fajtaborsóval, salátával é- retekkel. Ezenkívül 10 holdon facélia virágmagot, 20 holdon köménymagot, 5 hol­don pedig majoránnamagot ter­melnek. A gazdaságban a nemesített magok nagyrésze már a földbe került. Szépen nevelődnek a melegágyi növények is. E hó­nap végére már az összes vetési munkával végeznek. Utána nyomban megkezdik a növény- ápolást. Április 16-áo tartja első ünnepi ü 1 é § é tj a Kecskeméti Katona József Társasági GAZDAG DIAKOK Február végéig 480 000 forint értékű takarékbélyeget vásárol­tak a Bács-Kiskun megyei diá­kok. Az egyes csoportokban, az alább felsorolt iskolák diákjai bizonyultak a legszorgalmasab­baknak. A kislétszámú iskolák között az Izsák határában levő Maj- láth telepi iskola, ahol az egy diákra eső átlag 49,23 forint. Feketehalmon 41,21, Tasskerte- sen 36,83, Hillyén 24 forint az egy diákra eső átlagbetét. A középlétszámú iskolák so- i rában Változatlanul a szalk- szentmártoni vezet egy főre eső 28,60 forintos átlagával. Tisza- kécskén az 1-es számú általános iskolában 21,17, Csátalján az 1-es számú iskolában 21,08, a bácsalmási fiúiskolában 19,20, Soltszentimrén 18,73 forint az egyénenkénti megtakarítás. A nagylétszámú iskolák cso­portjában a kiskőrösi Petőfi is­kola bizonyult a legjobbnak, ahol az egy növendékre eső át­lag 17,88 forint. Kecelen a bel­területi iskolában 15,04, Kiskun­félegyházán az 1-es számú le­ányiskolában 10,44 forint az egy főre eső átlag, Kedden délután megbeszélésre ült össze a Katona József Tár­saság átszervezését végző intéző bizottság. Az ülésen az átszer­vezésre vonatkozó javaslatokat tárgyalták meg és foglalkoztak a négy megalakítandó szakosz­tály munkatervének főbb célki­tűzéseivel. Szó van arról többek között, hogy a képzőművészeti szakosztály május közepe táján nagyszabású és több megye kép­zőművészeit felsorakoztató rep­rezentatív kiállítást rendez Kecskeméten. A tudományos szakosztály egy várostörténeti idegenforgalmi kiadvány nyil- j vános megvitatását tűzte első ülése napirendjére. Az irodalmi szakosztály többek között Kecs­kemét jelenlegi és múltbeli iro­dalmi életének főbb alakjait kí­vánja bemutatni, legelső nyilvá­nos előadásán. A társaság április 16-án, a Katona József évfordulón, tartja első nyilvános ülését. Az intéző bizottság megbeszélésén főbb vonalakban felvázolták az est programját. A Katona Józsefet méltató emlékbeszéd mellett kamarazeneművek, kórusművek, ének- cs zongoraszámok szere­pelnek a műsoron. Az emlékest érdekessége, hogy az előadó mű­vészek majdnem teljesen a tár-« saság tagjai sorából kerülnek ki. GYŰLÉS A KREMLBEN A SZOVJET—MAGYAR BARÁTSÁG TISZTELETÉRE (2. oldal) PÉNTEKI JEGYZETEINK (3. oldal) ELŐKÉSZÜLETEK KODÁLY ZOLTÁN SZÜLETÉSÉNEK JUBILEUMÁRA (3. oldal) MIT LÁTTUNK LENGYELORSZÁGBAN? 0. oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÖCEÄNON a. oldal) A HELVÉCIÁI KOMMUNISTÁK AKCIÓPROGRAMMJA (5. oldal) FOGARASSY MÁRIA FELEJTHETETLEN ALAKÍTÁSA (3. oldal) SPORT (3. oldal) Pár nap választ el az első ne­gyedév számadásától. Ez az első három hónap vizsgája lesz a munkástanácsoknak is. Nem­sokára megyénk dolgozói a pon­tos adatok birtokában megtud­hatják, melyük munkástanács hogyan képviselte a dolgozók érdekeit, melyik adott több, jobb terméket, mely nélkül nincs előrehaladás, boldogulási Igaz most nincs verseny, de az utolsó napokban már sokhe- lyütt úgy határoztak, hogy a következő negyedévben felélesz­tik a vetélkedés szunnyadó tü­zet. E rövid írásban nemcsak a jelen eseményeiről, hanem né­hány helyen a jövő terveiről is tájékoztatunk, A tavaszt várják A megyei tanács elnökének sajtótájékoztatója A munkástanácsok soronlévő feladatairól Az üzemi programok készítéséről és a 13 havi fizetésről nyilatkozott Daiíos Ferenc elvtárs — Napjaink fő kérdése — kezdte Dallos elvtárs a sajtótá­jékoztatót — az, hogy milyen úton haladjanak a mi munkás- tanácsaink. Mivel a munkásta­nácsok feladataikat tekintve gazdasági szervek, már elöljáró­ban meg kell mondanom, hogy fő feladatuk segítséget nyújtani a gazdasági helyzet, a normális ipari termelés helyreállításához. — Nem vitás, hogy hazánk­ban a munkástanácsok létre­jötte nehéz helyzetben, lázas napokban történt. Az ellenfor­radalmi demagógia eredménye­ként többhelyütt méltatlan ele­mek, nagyszájú hangoskodók, vagy éppen ellenforradalmárok kerültek vezető tisztségbe. Ez a magyarázata, hogy sok helyen nem gazdasági, hanem politikai vezető erővé akartak lenni a munkástanácsok. Az ellenforra­dalmi erők félrevezetve a mun­kásságot, ezen az úton akarták megsemmisíteni a népi demok­rácia államhatalmát, hogy az­után megsemmisítsék, mint fe­leslegest, magukat a munkás- tanácsokat is. — Ami a munkástanácsok hatáskörét illeti, az, véleményem szerint, szorosan összefügg az üzemi önállósággal. Pártunk és kormányunk a gazdasági ve­zetésben most a helyes ará­nyok bevezetésére, a központi és a területi szervek megfelelő ha­táskörének a megállapítására törekszik. Számos üzemnek már van önálló exportlehetősége, maguk kereshetik a piacokat, s így gyárukban hatékonyabb a megtermelt áruk elhelyezése. A helyes önállósági arány megálla­pítása azonban semmiképp sem gondolható el a központi vezetés, illetve irányítás megszüntetésé­vel, annak kikapcsolásával, hi­szen ez a termelési anarchiához vezetne. — Különben sem árt hangsú­lyozni, hogy az üzemek nem a gyár dolgozóinak, hanem egész népünknek tulajdonát képezik. Az üzemeket az állam adja a dolgozók kezébe, akik munkás­tanácsaik révén helyesen gaz­dálkodnak a reájuk bízott esz-| közökkel és anyagiakkal. Mivel | pedig az állam adja a megfelelő | hiteleket is arra, hogy az üzem{ dolgozni tudjon, ezért a mun- • kástanácsoknak el kell fogadni" az össznépi tulajdon képviselő­jének, a felsőbb államhatalmi, vagy igazgatási szerveknek az össznépi szükségletek és igé nyék ismeretén alapuló irány mutatásait. — Természetesen, ezek az iránymutatások nem lehetnek olyan bürokratikusak, mint ami­lyeneket régebben tapasztal­tunk — gondolok itt arra, hogy ne szabják meg egészen az apró részletekig az üzemek teendőit — azonban a tervek főmutatóit, kell, hogy a felsőbb szerv szab-j (Folytatás a 2. oldalon.) 2 A Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyár üzemrészeiben nem a szokott lendülettel és ütemben folyik a termelés. Több helyütt inkább a vasas szakemberek horgonyoznak le hosszabb idő­re, hogy kijavítsák azokat a gépeket, amelyekkel elvégzik a nagy munkát: a zöldborsókon- zerv gyártást. Ä gépek kijavítása körül Mi újság a testvérvállalatnál ? Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár régebben vetélytársa volt a Kinizsinek. A dolgozók kíváncsian olvasták mindazokat a cikkeket, amelyek főleg a két gyár problémáival, munkájával foglalkoztak. Ha ez a kíváncsi­ság ma nem is olyan teljes, mint régen, de azért sokakat ér­dekel, hogyan halad a Kinizsi, mit kell tenni a helybelieknek. Szégyenkezni nincs okuk az AKK dolgozóinak. Igaz, az első­negyedéves tervük 200 000 fo­rinttal kevesebb, mint a tavalyi, de az igazsághoz tartozik az, nincs is baj. Az illetékesek i* zord időt reklamálják. Ha nem fordul kedvezőre az idő, ve­szélyben lesz a második negyed­évi terv. Éppen ezért a legfőbb óhajuk: minél előbb köszöntsön be a meleg idő. Végezetül csali annyit: aa első negyedéves tervet való­színű 102—103 százalékra telje­sítik. hogy március 25-én már 123 százalékra teljesítették. Re­mény van arra — de nem biz­tos —, hogy a hátralevő napok­ban megközelítik, vagy elérik azt a 200 000 forintot, mely szükséges ahhoz, hogy ugyan­annyit termeljenek az idén, mint tavaly. A hátralevő időben másfél—> két vagon finomfőzelék keiül majd még a raktárakba. Egyéb­ként itt is komoly lendülettel folyik a szezonra való előkészü­lés. Új gyártmányt vezetnek be: a mirelit-konzervet A Hűtőház Vállalat dolgozói régi szokásukhoz híven már el­vetették az első negyedéves terv teljesítésének a gondját. Mi­közben az idő előtti tervteljesí­tésen munkálkodtak, szakítottak időt a jövő negyedévi program elkészítésére. — Kukkantsunk bele: Áprilisban megkezdik a mire­lit konzervek gyártását, illetve hűtését. 40—50 vagonra való gyümölcs- és főzelékfélét akar­nak mély hűteni.. Ezek között lesz bab, paraj, meggy, szamó­ca, stb. Ezenkívül komoly mér­tékben gyártanak majd jeget, Júniusban, júliusban, augusz­tusban — a meleg idők beálltá­val — a város és járás részére 2200 tábla, majdnem három va­gon jeget biztosítanak. Tovább, gyártják a gyógycukorkákat. | Pillanatnyilag az a baj, hogv| Szudánból nem érkezett meg as- egyik fontos alapanyag, tekin­tettel arra, hogy a Szuezi-csa-' tornán még nem indult meg a normális közlekedés. Vír7oítqonqlr az élelmiszeripari üzemei V loo^dZíldiH muiiMsianicssi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents