Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-28 / 73. szám
M* ' £.í'L esak aki alkot aki munkás!] Beszélgetés az állami gazdaságok helyzetért boldspi mis, Lútogaíás a kecttkemési Kertészeti Szakiskolában JUHASZ GYULA híres vériének ez örökszép sora díszük .nészbeöntött betűkkel a kecskeméti Kertészeti Szakiskola in- iernátusának homlokzatán. Hégi ialak között járunk: 30 esztendős múltja van ennek az iskolának. Az évek során új épületekkel bővült, korszerűsödött: villany ég a hallgatók teje fölött, rádió szól a hálótermekben, kényelmes autóbuszjárat köti össze a várossal. S kétévenként új cs új kitűnő kertészek, mezőgazdasági szakmunkások kerülnek ki innen. TÁLÁN SOHA nem volt ekkora jelentősége a szakmunkás- képzésnek, mint most, amikor mezőgazdasági termelésünket a belterjesség útján akurjuk megsokszorozni. S ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy emeljük a mezőgazdasági dolgozók szakmai és általános műveltségét. Nem elég tehát, hogy vannak egyetemi szinten és középfokon képzett szakemberek, nem elég, ha az irányítók ismerik a haladó gazdálkodás módszereit. Azoknak is ismerniök kell ezeket, akik közvetlenül, a gyakorlatban oldják meg a termelés feladatait. Ilyen szakmunkásokat nevel ez az iskola. Itt tanulnak két éven át azok a 17—30 éves emberek, akik elvégezték a nyolc általánost s hároméves kertészeti, mezőgazdasági gyakorlatuk van. Az iskolában az elhelyezés, az élelmezés és tanítás, valamint a tankönyvellátás díjtalan. — sőt a tanulók, a tanulmányi eredménytől függően, 40 —GO forint zsebpénzt kapnak havonta. PILLANTSUNK csak bele az iskola hétköznapjaiba. Fegyelem és szorgalom a legfőbb napiparancs. Délelőtt a tantermekben elméleti oktatás folyik. Fő tantárgy a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés, j de tanulnak méhészetet s több közismereti tárgyat: magyart, földrajzot, számtant, stb. is. Délutánra elárvulnak a tanulószobák, a hallgatók szabályos brigádokban és munkacsapatokban gyakorlati munkát végeznek. A másodévesek egyik brigádjának vezetőjét éppen »ellenőrzésen« találjuk. Neve Vincze Margit, Szelevény-Cserkéről jött. Ha elvégzi • az iskolát, szőlészetben szeretne elhelyezkedni. Katonásan jelenti az engem kalauzoló Körösi György igazgatónak, hogy egyik munkacsapata permetez, a másik a fákról szedi a nád-védőburkot, a harmadik a konyhakertészetben szorgoskodik. . EZEKET KERESSÜK FEL. A melegágyak üvegablakai alatt négy-ötleveleá paradicsoméi paprikapalánták zöldéinek dúsan, kiültetésre vár a korai káposzta, karalábé. Távolabb nagy epres. Erről tavaly 21 forintért exportálták a gyümölcs kilóját. A szakiskola kertészetéből május utolján—június eleién már friss karalábé és piros paradicsom kerül a piacra. Egy jókötésű legény trágyát tapos az egyik ágyásba. Szakszerűen elmagyarázza, hogy langyoságyat készít a paradicsomnak. Aztán magáról beszél: a Szolnok megyei Öcsödről jött s ha innen kikerül, valami nagyobb mezőgazdasági üzemben szeretné folytatni tanulmányait. Ezt mondja a Szabolcs megyei Rózsák Péter is. Amint tehát kitűnik, az ország minden részéből vannak itt tanulni vágyó fiatalok. Most 63 a két osztály létszáma, de jelentkező legalább ötezörennyi volt. DE CSAK TANULÁS és | munka? Nem, — akad szórakozás is bőven. Rádiója, könyvtára, szép kultúrterme, röplabdapályája van az iskolának, hetenként filmet vetítenek, a saját színjátszócsoport is sűrűn szerepel. S a langyos tavaszi alkonyatokon a zöldbokros, csu- pu-rózsa kertben, kényelmes padokon olvasnak, beszélgetnek a fiatalok... Szeptember elején újra kitárulnak az iskola kapui. Az érdeklődőkkel közöljük még, hogy felvételre június 30-ig lehet jelentkezni. G. K. A belterjes gazdálkodás, \us olcsóbb termelés utján Az állami gazdaságok egyre jobban belekapcsolódnak az ország ellátásába. Mint nagyüzemeknek, lehetőségük van ; olcsó és jóminőségű mezőgazda- I sági termékek előállítására. Sajnos, eddig a különböző kötött- : ségek eléggé akadályozták az állami gazdaságok olcsó termelését. Ezek jórészben megszűntek. Felkerestük Kótun Károlyt, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának vezetőjét és beszélgettünk vele az állami gazdaságok helyzetéről. Tavaly veszteségesen és drágán termeltek uz állami gazdaságok Kótun Károly elmondotta, ; hogy bizony az állami gazdasá- : gok tavaly több mint 75 700 000 : torint veszteséggel zártak. Ez a : szám sokkal magasabb, mint a 'tervezett. A hatalmas veszteség : az alacsony hozamokból adódik: ; nem sikerült a gabonatermesz- : tés, sok terméskiesést okozott a ; gabonafélék kedvezőtlen áttele- ; lése. Nagy veszteséget jelentett ; különösen az őszi árpánál a hir- : télén beérés következtében elő- ; állott szempergés, több gazdagság rosszul választotta meg az árpa kombájnnal való aratásának időpontját. A kapásnövényeket néhány gazdaságban hanyagul művelték meg. A betakarítást pedig késleltették az októberi események. Az állattenyésztésben a tákar- mányhiány okozott nagy veszteséget. Az előző évek tervezési rendszere nem tette lehetővé a szükséges takarmánybázis biztosítását. Az idén olcsóbban és belterjesebben kell gazdálkodniok állami gazdaságainknak. Aibán kereskedelmi küldöttség hazánkban Albán kereskedelmi küldöttség érkezik Magyarországra. A küldöttség tárgyalásokat folytat a két ország 1957-re szóló áru csere és fizetési egyezményéne megkötéséről. HgfxiieiV íiátKi.z.H. szándékodéit aalt <jv A házhelykérelmek sokasága került nemrégiben a báesalmás végrehajtó bizottság elé. Mivel hely van bőven, a végrehajtó bi zottság a 1.. elmeket kielégítette azzal, hogy két éven belül meg kell kezdeni a házépítést. Házhelyet juttatott Kamarás Péter ke művesnek, Tripólszki Imre pereskedőnek, Nincsevics Gergely kő művesnek, Horváth József tsz-tagnak, Kiss István gépállomás dolgozónak, Dorozsmai János gépkocsivezetőnek, Bédics Lőrincnek és Állaga Istvánnak. Ä viharkárokat is megtéríti az Ásiami Biztosító A viharos szelek gyakran igen I ban $ az állatállományban bekóve nagy károkat okoznak. A súlyon kezeit viharkárokat, anyagi veszteséget a károsultait I Az üvegtörésekre és az esővíz okoz kénytelenek voltak saját maguk vi- I ta károkra a biztosítás nem terjed k selni. A biztosítás is esak tűz, vil- Az új tűzbiztosítás hat évre szó lámcsapás, robbanás esetére szólt és és dija lényegesen olcsóbb, mint figyelmen kívül hagyta a viharkáro* kötelezőé volt. Ha a biztosított ii kát, I gó- és ingatlan vagyon tulajdonában A* lakosság érdekét szem előtt tart- vagy mennyiségében időközben vá va az Állami Biztosító most a tözbiz- ! to2ÄS történik, úgy a biztosítás * * z „mx« «A1M». „I megszűnik, vagy a tényleges helyzet tositast •— külön potdíj nélkül a szerint módosul. viharkárokra Is kiterjesztette. Az ez | A tűzbiztosítás kérdése most idő-*, ... ., M évben kötött lakóépület! és mező- | szerű, mert március 31-től kár ese-t légi problémairól szólva KOtun gazdasági tűzbiztosítások alapján, ha ' tén csak azok részesülnek kártérítés-» Károly a következőket hangoz a kár értéke a 200 forintot megin- ] ben, akik az önkéntes biztosítást ■ faffp. ladja, megtérítik az épületekben, aj megkötötték. Máris mintegy negyed-* LcUU1* berendezési és felszerelési tárgyak- 1 millió új tűzbiztosítás létesült. j 17 ii holdon uzölőgyökereztető iskola. 26 holdon szamóca, 127 holdon komtó Arra a kérdésre, hogy mit tesznek az állami gazdasagok a belterjes gazdálkodás érdekében, az állami gazdaságok igazgatóságának vezetője a következőket mondotta: — Növeljük a szőlők és gyümölcsösök területét, számos munkaigényes növényt termesztünk. A tavasszal, legnagyobb részt már múlt évben előkészített fordítással, 660 hold szőlő- telepítést végeztünk el. A telepítést saját gyökeres vesszőink felhasználásával végeztük el. Ugyancsak ebben az évben termőre fordul újabb, több mint 380 hold szőlő. Megjegyzem még, hogy tavasszal 170 hold szőlőgyökereztető iskolát telepítünk öt gazdaságban. Fejlődik gazdaságaink gyümölcstermesztése is. Az idén 954 hold gyümölcsös fordul termőre és újabb 44 ezer darab gyüalmási Állami Gazdaság például minden út-, fasor- és tanyafási- tást szilvafával végez, melynek- gyümölcsét elsősorban exportra fogja szállítani, másodsorban mint aszaltszilvát értékesít, a hulladékot pedig szeszfőzésre használja fel. A Kunbaján termelt spárgáról már sokat hallottak. Az idén újabb 35 hold spárgatelep válik termővé. Tájon, Baján és Helvécián tavasszal újabb 60 holdat telepítünk. 26 hold szamóca telepítésére is sor kerül. Az idén Baján 33, Bácsalmáson 21 hold komló fordul már teljesen termőre, ezzel a mi megyénkben 127 holdon termelnek komlót az állami gazdaságok Növeljük az öntözött területeket is, Mátételkén 160 hold dal, Bácsalmáson 60 holddal, Mindkét helyen takarmányt önisl mölcsfát ültetünk el. A Bács- 1 tűzünk. Sürgősen rendezzék az állami gazdaságok dolgozóinak bérezését Az állami gazdaságok jelenjobb szakirányítással és o//// a lök közül illl!llllllll!l!l!!l!lllll!!!llll>!lllll!l!ll!!llllll!!lllll!lll!!lllll!ll!lll!!llllllllllll!!lllllllll!l!!ilill!lllll!l!!!lllllll!lllllllll!!lll!!l!!ill!!lilllll!l!li! QóL megtermett, peiyhedző állú fiatalember. Nehezen tájékozódik a tanári szoba asztalai és székei között — pedig jól ismeri őket. Csak pár hónapja távozott el a barátságos iskolai környezetből, most mégis mintha idegen lenne mindez. Disszidált — és visszatért. Részletesen elmeséli — amikor az ismerkedés megszokott aktusán túl vagyunk, — hogyan indult el Bácsalmásról, február 2-án, azon az emlékezetes enyhe téli estén, több társával együtt a déli határ felé. — A Sóstó felé mentünk. Ismertük egy darabig az utat, de azután eltévedtünk. Amikor először mertünk kérdezősködni, azt ■mondták, jugoszláv területen vagyunk. Amikor újra érdeklődtünk, azt válaszolták, hogy magyar földön állunk. Megzavarodtunk. — De végül mégis kikötöttünk egy tanyán, a határon túl. SlLa.tlJ.dx. fellélegzik, ami- lior idáig ér a beszédben. Mintha a menekülés feszült órái utánoz emlékezés ködében újra átélné a «■megérkezés« pillanatnyi megkönnyebbülésének ernyedt idegállapotát. — A határon senki sem zavart meg (hol voltak a határőrök?). Úgy lehetett át-, meg átsétálni, mint egy őrizetlenül hagyott kapun. Ez vplt a szerencsénk — mondja bizalmas közvetlenséggel. Beszél a gyűjtőtábor kosztjáról, a fogadtatás, az elosztás emlékeiről. És ahogy egyre komorabbra színeződik az emlékezés fonala, úgy szürkül fásulttá az arckifejezése. Kiábrándult! Nagyot csalódott! ök nyolcán fiúk, akik együtt indultak a bizonytalanba, összetartottak később is: — Mintegy védekezésül az otthon- talanság érzése ellen. A palicsi fürdőhelyen berendezett menekült-lágerben is, meg Mik\abá- nyán is, ahová később kerültek... ahová vitték őket, összetartottak. Mert a »szabad érvényesülés« illúziója helyett ez maradt. Ez segített valamennyire elviselni az ákarattalan, ide-oda hányódás lélekromboló beletörődését. — cHifívu vittek, ott éltünk, amit »tudtunk« tenni, azt tettük. Délelőtt végtelen kártyapartik, délután kószálás a környéken, ha engedték. Ebből állott az egyforma napok programja. És egyre bizonytalanabb gondolatok társultak ehhez az életrendhez — a holnapról. Érvényesülés, meggazdagodás, karrier, ezek a fogalmak torz cinizmusba fulladtak. Mert a »Nyugat-x-ra való továbbjutási reménye egye zsugorodott. — Majd a jövő ősszel — mondották a tábori tisztviselők. És hátha ott sem lesz könnyebb? — meredt eléjük ß kétség. — ... Anglia nem fogad... Olaszország bezárta ■ a kaput... Nyugat-Németország »káderez«... — szálltak a hírek. Dühösen zárták el a rádiót, ha az Amerika Hangja, vagy a Szabad Európa harsogni kezdett. Legfeljebb az üzeneteket hallgatták. Hátha.., Hátha valamelyik ismerős boldogulásáról hallanak. De a sok •>Bimbi«, »Big Bill«, »Piszkos Fred« — a rejtjeles üzenetek hangzavarából egyetlen vigasztaló szót sem lehetett kiérteni. fiOégiit a rádiót ix elvitte a táborparancsnokság. — Balhéztak, ha Budapestet vadásztuk a skálán nem a lágerparancsnokság, hanem a menekültek — magyarázza. Amikor a volt negyedikes diák, az elkényeztetett »mama kedvence« felocsúdott és haza akart jönni, megszólalt a labor hiéna- kórusa. — Főleg az ügyvédek és a gazdagabbak üvöltöttek. Volt közöttük egy dr. Kovács nevű úr — ö nem szorult rá a napi öt cigarettafejadagjára, — az kiabált különösen. Verést Ígért. Azt mondta, hogy rámszabadítjg -honfitársainkat«, a többi disszi- ienseket. Arról rikácsolt, hogy itthon akasztófa vár, — erről egyébként a Szabad Európa is beszélt. Végül úgy oondoltam. mégis hazajövök, az mégis csak jobb lesz Franciaországnál, ahova lehetett menni, ha az ember az Idegen Légióba leszerződött. Háromszázhaívanan jöttünk át a határon március 14-én. Édesanyám sírva fogadott. — És most — ha lehet, szeretnék mégis leérettségizni. Igaz, hogy nehéz lesz, mert több hónapot vesztettem. De talán sikerül. — És azután? — Szeretnék geológus lenni, mert az jó, sok jót hallottam róla. ógij a sah közül. Égy azok közül, akik mint F. Mátyás is ponyvaregények romantikájában kerestek kiutat. Egy azok közül, akiket az otthoni elkényeztetett jómód nem vonzott. Dolgozni sem tanult meg. Azt irta egyik levelében, hogy munkát kellene vállalnia — hát inkább visszatér. Most itthon van, mert talán így jobb lesz. Nem lehet egyértelműen a társadalmat tenni felelőssé. F. Mátyás és társai sorsáért. De a\ társadalomnak kell kivezetni a zűrzavarból ezeket a gyerekembereket, akiknek a lelkében kalandvágy, romantika, bizonytalanság, kamaszkori kialakulatlanság gomolyog. Annyi biztos, F. Mátyás nem lett hős azzal\ sem, hogy kiment, azzal sem,] hcfgy visszajött. Itthon maradt', társai sem tartják annak. És] egyre többen vannak közöttük,] akik látják az ilyen vállalkozási kilátástalan értelmetlenségét. ] — yla — munkaszervezéssel elérhetik a gazdaságok az olcsóbb termelést. Egyik fontos feladat a termésátlagok növelése. Az egy év óta szarvasban levő, valamint az istállók melletti telepeken ösz■ szegyült trágyát nagyon kevés j kivétellel kihordták a gazdasá- ; gok. Ezzel kb. 5200 holdnyi te- í rület termelőerejét növelték I Fontos probléma a szőlőink trá- | gyázása is. Az izsáki tőzegtelep [az idén ezer vagon műtrágyává i dúsított tőzeget ad gazdasága- ; inknak. Az őszi kalászosok fej- ; trágyázását is elvégezték a gaz■ daságok. Zöldtrágyázás céljára • öOO kát. holdra való somkóró. ! mustár és napraforgómag ál? : rendelkezésünkre. [ "A takarmányhelyzeten it i igyekszünk segíteni. Már emlí- : tettem, hogy mennyi takar- [ mányterületet öntözünk, azon- [ kívül 2700 holdon új lucernát telepítünk. [ Sajnos, van egy probléma. ] ami nehezíti a tervezést és ál- ; tálában a gazdaságok helyzetét [Nincs megállapítva az állami gazdaságok dolgozóinak a bérezése. Ezért nehezen megy a : munkástoborzás. Pedig az idén sokkal több munkaigényes növényt termesztünk, mint az elmúlt években, tehát feltétlenül szükséges, hogy elegendő munkaerővel rendelkezzenek a gazdaságok. Helyes volna tehát, ha a minisztérium minél előbb meghozná a bérezéssel kapcsolatos rendelkezést. Végezetül csak annyit mondhatok, hogy állami gazdaságaink igyekezzenek kihasználni a lehetőségeket, olcsóbb és jobb termékkel lássák el az országot Mint mezőgazdasági nagyüzemeknek, erre megvan a lehetőségük.
