Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-22 / 68. szám

Pénteki Jegyzeteink L HARKAKÖTÖNY - ízületeit: 1950-ben "II lődése a tanácsrendszerrel in­dul, egy évvel ezután. 1949-ben még csak négy központi ház je­lenti a leendő község magvát: a volt Szathmári-uradalom épüle­tei. A puszta népe 22 000 forint étékű társadalmi munkával ta­nácsházát épít. Nyomban ezután elkészül egy 1900 méteres be­kötőút a majsa—halasi műútig. 1952-ben megkezdik 51 csa­ládi ház építését a központban. Ezzel is évtizedes óhaj teljesül. (A pusztaiak 1940-ben csak egy 20 holdas telket kértek a nagy Szathmári-birtokból házhelyek­nek, — de nem kapták meg.) S egy év múlva: 1953 végére már nemcsak a neve, hanem a képe is község Harkakötönynek. S azóta folyton csak épül, szépül, terjeszkedik. Tejüzeme, szövet­kezeti boltja, új iskolái, beton­nal fedett szivattyús kútjai, jó útjai vannak, Erkélyes kultúrház Most épül a kultúrház. Eégi vágyat teljesít, ha május közepe táján kinyitja kapuját. A tán­colni, szórakozni vágyó fiata­loknak: nem kell Majsára vagy Halasra utazni, a vándormozi közönségének az iskola termé­ben szorongani. A múlt év ta­vaszán kezdték építeni — mind­össze 10 000 forintos alappal. S ahogyan szaporodtak a község­fejlesztési járulék forintjai, úgy nőtt újabb téglasörral a fal. Ma már tető alatt van a 240 iilőhe­6000 hold — hét kézben A fa gyökerével és lombjával, a folyó eredetével és torkolatá­val mutat teljes képet. A mi talvaink mai életét nem lehet tökéletesen ábrázolni a múlt nélkül. (Különösen most, ami­kor az ellenforradalmárok az elmúlt 12 esztendőről csak csu­pa rosszat tajtékcznak. (Egyet­len kis falu: Harkakötöny pél­dája is fényesen igazolja, hogy a legeldugottabb helyen is na­gyokat alkotott ez a rendszer. A falu helyén 7—8 éve még puszta volt, amelynek eredete és neve a kun időkbe nyúlik vissza. A felszabadulás előtti statisztika szerint a puszta kö­zel 0000 holdja hét nagybirtokos kezén volt, — ez 03 százalékát tette a kötönyi határnak. Ugyan­akkor 275 kisbirtokos mindössze 3341 holdon, azaz 37 százalékon osztozott. A földosztáskor 199 régi cse­léd lett itt újgazda. De a föld­osztás után is megmaradt egy sok évtizedes panasz: a puszta függősége. 1930 óta harcoltak a kötönyiek azért, hogy közigaz­gatásilag függetlenítsék a pusz­tát a 10 km-re fekvő Tázlártól. 1949-ben négy — 1952-ben: ötvenegy ház 1949-ig kellett erre várni. Harkakötöny, mint önálló köz­ség ekkor született meg, de fej­I' Oieifeet Hete, Üllíiíl Kaskantyú község az elmúlt években a kiskőrösi járás és ta­lán az egész megye legutolsó községei közé tartozott az állam- oolgári kötelezettségek teljesíté­sében. Néhány hónap óta azon­ban megváltozott a, község la­kosságának magatartása. Helyes- ók a Magyar Forradalmi Mun- icás-Paraszt Kormány politiká­ját, tudják, hogy most .minden forintra szükség van és úgy tá­mogathatják a kormányt leg­jobban, ha pontosan fizetik az ndót. Március 13-án a kiskőrösi járás községei között elsőnek teljesítették első negyedévi adó­bevételi tervüket. Hogy mennyire tisztában van­nak a kaskantyúi lakosok állam­polgári kötelezettségeik teljesílé­kaskantyúi gazdák! flaleti-tánc helyeit jobb csapokat 1 Ha az ember televízióban látna ókét, és csak őket, azt hinné íi'óluk, hogy valami misztikus táncot lejtő jiudista balettművészek. {Az egyiknek a dereka hirtelen valÓ6zíilűtuenül homorúvá hajlik, ‘másiknak a háta viszont domborűvá görbül, miközben a lábak izmai olimpikonét is megszégyenítő rugalmassággal taszítják- lökik a testet előre, el valamitől. Ennyit lehetne látni a televí­zióban, — a valóságban, a színhelyen azonban kiderülne min­den. — Nem balett-táncosokról van szó, nem is misztériumról, hanem a kecskeméti gőzfürdő férfi vendégeiről, akik kénytelenek a fent leírt mozdulatokat megtenni a zuhanyozóban. Kötelező rítus talán? Dehogy. A csapok, a zuhanyok csapjai csapnivalóan rosszak. Vagy. csak forró vizet eresztenek, vagy csak jéghideget, s a világ min­iden kincséért sem lehet velük összemesierkedni langyosat, Mert hiába tudod, hogy fél csavarás a »meleg« csapon, fél a »hídeg-x-en, ebből lesz a langyos víz — az egész szerkezet fütyül rád. Így aztán, még bele sem éled magad, hogy, na most..., — máris ugorhatsz akkorát, hogy majd' a nyakúd törjk, különben for­rázná le, vagy fagyasztaná meg a bőröd I a zuhanyból spriccelő áldás. | Kedves Víz- és Csatornamű és Fürdő Vállalat vezetősége! Mi történne akkor, ha a vállalat nevével ellentétben, minél rövidebb idő alatt megcsináltatná a csapokat? Mert a balett-tánc szép do­log ugyan, de nem vízcsap, alatt! (tarján) Esketés — illíudé nélkül. sének jelentőségével, azt bizo- nyitja az, hogy egyetlen zálogo- hisra, vagy kényszerintézkedés­re sem volt szükség. Szép szám­ban vannak olyan dolgozó pa-1 rasztok, mint Kókai János, Bol- vári István, Gyurik Márton, Kitti Ferenc, akik már első fél­évi adójukat befizették. Dq van­nak olyanok is, mint Kelemen ! István tanácstag, aki 1957. évi í adóját teljesen kifizette. As eredmény eléréséhez nagyban hozzájárult a tanácstagok példa­mutató magatartása és as, hogy állandóan foglalkoztak, a község dolgozóival, s beszélgetlek velük arról, hogy hazánk a nehéz gaz­dasági helyzetből csak fegyelme­zett adófizetés révén kerülhet ki. lyes, erkélye» épület, — Harka- kötöny legújabb, de nem egyet­len’ létesítménye. „Ezt q boltot Pesten is meg lehetne nyitni" A szövetkezeti boltra sem is­inél- rá, aki egy-két évvel ko­rábban járt itt. S az idejutása is másként esett, mint most, Mert két éve még a bekötőút bejáratánál kellett leszállnia a buszról s közel 2 kilométert gya­logolni a községig. Tavaly vi­szont a tanácsháza előtt megcsi­nálták a harkaiak a fordulót s ma a község szívében forog a szeged—kalocsai autóbuszjárat. A vendég tehát a buszról le­lépve húsz lépés után eléri az új vakolatú, tágas, tiszta, szé­pen berendezett s áruval dugig rakott boltot s mellette az ugyancsak kényelmes, barátsá­gos italboltot. Minden harkal ember büszke arra az elismerő megjegyzésre, amit idegenek tettek: »ezt a boltot Pesten is bárhol meg lehetne nyitni«, Huszonöt új házhely Harkakötöny az évek múltá­val úgy terebélyesedik, mint a fa lombozata, Már ezideig 25 új házhelyet adott ki a tanács, — tulajdonosaik jórészt saját erő­ből építkeznek. Egyedül a Pe­tőit Tsz-ből hatan »házasodnak«; Kurgyis József, Locskai Dezső, Tegzes Ferenc, Binder János s még két társuk, A falu szégyenéből — a legjobb szövetkezet Érdemes erről a Petőfi Tsz- ről egyet s mást elmondani. Eve­kig a leggyengébb volt a község három tsz-e között, földjei gaz­ban, tagjai örök viszályban áll­tak egymással. De kiforrta ma­gát, mint az újbor; ezen a tava­szon ők az elsők a munkában, egyetértésben. Már földbevetet­ték a tavaszi búzát, árpát, za­bot, répa féleséget, 70—Ti holdat megtrágyáztak s ezen a héten befejezik az összes szántást. A szőlőt megmetszették, kinyitot­ták, 2 holdas dohánykertésze- tiikben kelnek a palánták. Most darálót építenek, fűrésztélepet nyitnak s felépítenek egy 80 férőhelyes íiaztatót is. A tavaly készült 100 férőhelyes hizlaldá­ban cséplés után 50 süldővel megkezdik a hizlalást. > Élhetnénk úgy i.s, hogy pokru- ;cot, vagy nyáron lepedőt csavar- jnánk a testünk köré és madzag­gal erősítenék magunkra, úgy is élhetnénk, hogy szabad tűzön megsütött húst a kezünkkel gyö­möszölnénk a szánkba és a konyhai művészet minden mes­terkedésének a mellőzésével a földből rángatva rágcsálnánk hozzá a sárgarépát, tulajdon­képpen a lényeget fejeznénk ni akkor is, ha annak, aki iránt különös érzések gyűltek tel beü­lnünk, harsányan ordítva adnánk la tudtára; szeretlek! (Nem azok­ról .van szó, akik még így te­szik.) De mi nem így élünk, bi­zony, jónéhány évezrede nem így! Mi már igyeszünk a ruhá­zatunkat ízlésessé Bzabatnl, éte­leinket a legkülönbözőbb módon elkészíteni (a krumplit kb. hat- vanfclekóppen sikerült eddig, anélkül, hogy lényegében más lelt volna az a krumli), s ha szerelmesek vagyunk, előbb t i- rágot veszünk a kedvesnek, az- tán megfogjuk a kezét,- a sze­mébe nézünk, aztán..., de mit magyarázzam én Bács megye szerelmes lérfiainak! Egyszóval; illúzió kell, kell egy kis altatás, káprázat. Lám, ipúg az írásban is keil, mert mi mindent összeírtam én is, ahelyett, hogy egy mondat­ban, barim felkiáltójellel a vé­gén papírra hánytam volna: — •-Kecskemét városi tanácsa ízlé­sesebb esketési teremben is ősz szeudhatijá a házasulandókat!ü­Mert éjéről van szó. Arról a teremről, ott balra, a földszin­ten. kedves Végrehajtó Bizolt- sag. Az a terem egyébként na­gyon is megfelelne a célnak, h; azt a néhány öreg bútordarabot kicserélnék, ha a középső és mar az első lépésnél féltenyérny i lyukkal éktelenkedő ócska sző­nyeg hellrett szebbjeién lépked­hetnének! az ifjú párok (pláne az idősebbek, akik már jobban »ad­nak« az ilyesmire), ha a falat nem csak egy címer és egy morózus színekben búslakodó virágcsend­élet díszipijé, hanem több, friss, szép kép (gondoljanak a megj ; festőművészeire!), megfelelne a a terem, ha középütt, a mennye­zetről nőm két — az akasztó- íahurokhoz enyhén hasonlító —- drótvég lógna lefelé, hanem eg' ragyogó <j-sillár. Ennyi pz egész. 'Ennyi kellene csupán, hogy a házasulok el­mondhassák később: emlékszel. < milyen gyönyörű volt? Álltunk (III.) Az amerikai dollárok­kal, amerikai cs más nyugati fegyverekkel ellátott, a tőkés és reakciós körök részéről lelkesen támogatott, a magyar amigráció állal főként a Szabad Európa rádión keresztül irányított »fegy­veres szabadságharc« győzelme esetén milyen szabadság és füg­getlenség jutott volna osztályré­szül a magyar népnek? Miféle függetlenség és szabadság szár­mazott volna a »forradalom« hí­rére Magyarországra érkező her­ceg Eszterházy, gróf Takáeh- lőlvay és a többi tőkés, földbir­tokos és fasiszta emigráns kezé­ből: a legnagyobb németországi emigráns gyüjtőtábor, a Walkai- lábor bevetésre kész SS- és hor­thysta 1-ohamzászlóal.jai kezéből? Miféle szabadságot és független­séget kapott volna a magyar nép a fegyveres felkelésben nagy számban részt vevő fasiszta, de- klasszált és közönséges bűnöző elemektől; a börtönökből kisza­badított politikai bűnözőktől, Meskó Zoltán hírhedt nyilasve­zértől. Szakvári Emil volt nyilas minisztertől, herceg Odcscalchi Péter amerikai kémtől, Iíakos Józseftől, az orgoványi hóhértól és a többiektől: a közéleti posz­tokat nagyhirtclen elfoglaló hor­thysta szolgabíráktól, alispánok­tól, csendőröktől; a társadalmi életet gombamódra ellepő jobb­oldali politikai pártoktól, például • Keresztény Magyar Párttól, a A nem set i függetlenségről Kéthly vezette Szociáldemokrata Párttól, a Keresztény Ifjúság Szövetségétől; a politikai po­rondra lépő reakciós egyházi ve­zetőktől, Mindszentytői és tár­saitól? Mindazoktól, akik évtize­dek vagy évszázadokig már ural­mon voltak, sanyargatták, ki­zsákmányollak s katasztrófákba sodorták a magyar népet. Sajnos, sokan clhitték Magyar- országon, hogy a nyugati kor­mánykörök komolyan a szívükön viselik Magyarország független­ségének ügyét. De hogy lehet ezt elképzelni pl. arról a francia kormányról, mely gyarmatán, Al­gériában ma is halomra löveti a szabadságukért küzdő bennszü­lött hazafiakat; vagy arról az angol kormányról, amely megtá­madta a jogos nemzeti igényei­ért harcoló Egyiptomot? Talán elképzelhető ez az Amerikai Egyesült Államokról, amelynek imperialista körei mindent meg­tesznek, hogy régi gyarmataik és befolyási övezetük mellé meg­szerezzék azokat a Közel- és közép-keleti területeket, ahol ban, vagy rádiójában akármi­lyen tetszetős szólamokat is a kis népek védelméről. Illúzió, hogy Magyarország semleges ország maradhatott volna. Nézzünk csak a térképre. Magyarország központi helyet foglal el Európában. Hazánk fontos stratégiai terület volt a múltban is kelet és nyugat halá­rán. Hogyan képzelhető el, hogy egy kapitalista Magyarországot ne használt volna fel az imperia­lizmus a Szovjetunió cs a többi szocialista ország elleni táma­dásra ugródeszkának? Nem, a mi semlegességünk az imperia­listák számára papírrongy lett volna. Magyarország a szovjet- ellenes európai háború tűzfész­keként igen tragikus helyzetbe sodródott volna. Felszítva a so­vinizmust, elkezdődött volna a nyílt uszítás és a területi köve­telés a szomszédos népi demok­ratikus országok ellen is. De te­kintsünk el az adott konkrét helyzettől és tegyük l'cl elvileg a kérdést: lehet egy szocialista ál­lam a szó nemzetközi jogi cvtel­mét, harcát a nemzetközi impe- | Nem tjidom, így mit monda- rializmussal szemben? Gondol- Inak, de kíváncsi volnék rá, va­jon mit inondana a tanács, ha egy napion pokrócba csavar! testtel beállítana házasodni egy ifjú pár i s a megrökönyödés« azt feléimé: kérem, amilyen a íőgadjistqn. olyan az adjonislen (tarján) alaposan megingott az angol és méhen semleges állam? Szocia­francia gyarmati uralom? Nem! A kapitalizmus, az imperializ­mus természete, hogy leigázza, gyarmati sorsba taszítsa a kis né­peket — mondjon bár sa.itó.iá­lista állam-e az az ország, mely elvetve a proletárinternacionaliz- mus elvét, semlegességéből adó­dóan közömbösen szemléli egy másik szocialista ország küzdel­liozzunk a kérdéseken és hama­rosan rájövünk a helyes válasz­ra: nem, a Nagy Imre kormány­nak ezek az állásfoglalásai nem a szocializmus ügyét, hanem az ellenforradalom ügyét szolgál­ták. Az úgynevezett »semleges« Magyarországnak sem szocializ­mus, sem nemzeti függetlenség, sem béke — hanem kapitaliz­mus, imperialista leigázás és há­ború lett volna az osztályrésze. A külső és belső reakció ter­vei megvalósulásának a varsói szerződés értelmében hazánk te­rületén tartózkodó szovjet csa­patok vetettek gátat, amelyek a magyar kormány kérésére, a proletár-internacionalizmus szel­lemében segítségünkre siettek. A reakciós imperialista erők ter­mészetesen rögtön »durva szov­jet beavatkozásról«, »agresszió­ról«, »a magyar szabadság eltip- rásáról« kezdtek kiabálni, sót az Egyesült Nemzetek Szervezete elé is vitték az úgynevezett ma- ? gyár ügyet, mindezt azonban nem másért, csak azért, hogy el­tereljék a világ közvéleményé­nek a figyelmét a saját szennyes egyiptomi és magyarországi üzelmeíkről, amelyek a legdur­vább agressziót és beavatkozást jelentették ezen országok bcl- iigyeibe. (Folytatjuk.) ITT A CSÓNAKSZEZON! Már most készüljön fel nyári szórakozására, szerezzen be „Sirály“ csóuaktnotort. Kapható szalúizletekben — 4500 forintért. 383 ELCSERÉLNÉM kiskunfélegyházi szobás lakásom kecskeméti hasonló­ért.. Érdeklődni: Kecskeméten a Tör­vényszék portáján, Rákóczi út 7. UGTr. Jó hanglemezeket olcsón darabonként 4—6.50 — 7.50 forintos árban beszerezhet a Kecskeméti Kisker. 121. sz. SPORTSZER boltjában, Rákócjzi út 8,, — BAJÁN a Vörösmarty u. 1! sz. NÉP- BODTBÁN. 338 FALURÓL - FALURA

Next

/
Thumbnails
Contents